Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
19««. Jümrs 12., VASARNAP Kedden: ankét a hibridkukorica A reform termesztésről Cegléden Három éweí ezelőtt kezdte meg működését Cegléden a Cifrakerti Állami Gazdaság hibridkukorica üzeme. Június 14-én, kedden az üzem eddigi működésének tapasztalatait, a kukoricatermesztés problémáit, valamint a termelési körzet kialakításának lehetőségeit tárgyalják meg a gazdaság központjában, a környező termelőszövetkezetek és a tanácsi szervek képviselői. és a tervgazdálkodás 50 vagon cserebogarat gyűjtöttek a gyerekek Erős cserebogárrajzás fenyegette a mezőgazdaságot az elmúlt hónapban. A pusztítást azonban sikerült megakadályozni, mert az iskolás gyerekek is bekapcsolódtak a gyűjtőakcióba. Kereken 50 vagon- j ra való cserebogarat ráztak le, I és szedtek fel hajnalonként a I legveszélyeztetettebb gyümölcsösökből. A szárított cserebogár ínyenc csemegéje a baromfinak, sokhelyütt értékes, dús fehérje tartalmú takarmánylisztet ie készítettek belőle. ) Megyénk ipari vállalatai kö- | zött ma már több olyan van, | amely évi tervét maga határozta meg, s úgynevezett köte- j lezői tervmutatóit a felsőbb I szervek a korábbi negyedére, I egytizedére csökkentették. A j gazdasági mechanizmus reformja — melyet májusi ülé- ! sén határozattá emelt a párt i Központi Bizottsága — alap- ! vetően megváltoztatja a terv- i gazdálkodás eddigi rendszerét, | s ennek előkészítését szolgálják a több helyen érvényesített új módszerek, lehetőségek. A nagyobb önállóságot, a döntések helyi meghozatalának lehetőségét e vállalatok többségénél örömmel fogadták, és élni is tudnak azzal. Mégis, érdemes felfigyelni azokra a vélekedésekre, hogy a gazdasági mechanizmus reformja mindenféle tervkötelezettségtől felmenti a vállalásokat: a reform erre vonatkozó koncepcióinak félreértése, eltorzítása ezz A tervezés és a piac egysége Tiszta vizet a Dunába Éppen ideje! Hallottunk már, olvastunk már elég tiltakozást a Kis- és Nagy-Duna vizének káros szennyezése miatt. Még egy hónap, s befejezik a dél-pesti tisztítótelep üzemszerű próbáit. Ide fut a három legnagyobb fővárosi kerület; Kispest, Lőrinc és Erzsébet elhasznált vize. Naponta 40 ezer köbméter ipari és háztartási szennyvizet tisztítanak, részben mechanikus szűréssel, részben a természetre bízva — biológiai úton. A távozó folyadék annyira tiszta, akár strandolni is lehetne benne. Az eddigi próbák üzembiztos, jó munkát igazolnak Megkezdődött a döntő csata a giccs ellen Szomorú szívvel jelenti az újságíró, hogy rövidesen sze gényebb lesz egy hálás témával, nem intézhet többé dörgedelmes kirohanást a giccs ellen, amit — ha éppen egyéb írnivaló nem akadt a tolla horgára — bármikor elővehetett. Most már ugyanis az illetékesek erélyesen fellépnek a főleg vásárokon, piacokon és búcsúkon forgalomba kerülő, a közízlést romboló, a művészi szépérzéket sértő, sőt néha erkölcstelenségeket ábrázoló árucikkek ellen. Jóllehet a kereskedelmet ellenőrző szervek az utóbbi két esztendőben szép szóval kérlelték az árusokat, hagyjanak fel a giccskúfárkodással és szavuknak volt is hatása. Most azután a Pest megyei * Veszélyben az előállítók iparigazolványa Állami Kereskedelmi Felügyelőség a két legutóbbi országos vásáron új harci taktikával indult döntő rohamra a giccs ellen. Kiskunlacházán három, Aszódon öt vásári bazárárusnál látott még mindig lila felhők alatt megtermett nyilazó vadásszal farkasszemet néző, mérges, óriásfejű őrikét és egyéb hasonló mesterműveket ábrázoló falvédőket — Kérem, az ilyeneket keresik a vevők — mondták az árusok a megszokott rigmust. Akadt némelyik, aki még hozzátette : — Honnan tudjam én, egyszerű kereskedő, mi a különbség a művészet és a giccs között? „Nagyüzemesítik a keskeny sortávú szőlőket Amire a kereskedelmi felügyelők nem feleltek semmit, hiszen ők is tudják, néha még magát művésznek nevező ember sem tudja ezt a különbséget. Mindenesetre elkérték a falvédőkről szóló számlákat, hogy feljegyezzék hat giccs- gyáros textilnyomó kisiparos nevét és címét. Minthogy a burjánt is gyökerestől kell irtani, másként újra kinő, megkeresték aztán a giccskészítő kisiparosok lakása szerint illetékes tanács ipari osztályát. Felkérték az osztályt, figyelmeztesse ezeket a kisiparosodat, ne giccseljenek tovább, máskülönben iparjogosit- ványuk bevonására tesznek javaslatot. Nincs az a vásári textilnyomó, aki ennél riasztóbban gyászlila felleget festhetne fel az égre. —y —e Rendkívül nehézkes az al- í katrész-ellátás: a ceglédi I KGV-nél ezért példás kezdeményezésként felújított alkatrészeket is beépítenek a különböző berendezésekbe. Hasznos volt ez a népgazdaságnak a felhasználónak, csak éppen — a vállalatnak nem ... Eddigi tervgazdálkodási rendszerünk apró jellemzője csak ez, mégis érzékelteti, hogy a kínálat és c kereslet összhangjának, azaz a termelés és a piac összekapcsolásának megteremtése a további eUjrehaladás elengedhetetlen feltétele. A gazdasági mechanizmus reformja, mint alapvető tényezőt állítja első helyre az ún. tervutasításos gazdálkodás megszüntetését, s helyébe a közgazdasági eszközökkel irányított, befolyásolt terv gazdálkodást állítja. A tervgazdáUccdás előbbi kiemelése azért indokolt, mert — mint korábban említettük — sokan vélekednek úgy, hogy a tervutasítások, a tervlebontás megszűnése, az adminisztratív eszközök felszámolása egyben a központi tervgazdálkodás feladását is jelenti. E nézet vallói éppen a lényeget hagyják figyelmen kívül: azt, hogy az eszközök megváltoztatása — márpedig a tervutasítás, a tervlebontás csak eszköz — nem jelenti az eszközök szolgálta cél feladását is, sőt a jobb eszközök a cél jobb szolgálatát teszik lehetővé. A KGV-t említettük példaként: különböző módosítások eredményeként a vállalat már az elmúlt évet jelentős többlet- nyereséggel zárta, s érthető, hogy ez még inkább ösztönöz a további útkeresésre, bátor kezdeményezésre, sőt, bizonyos kockázatok vállalására is. Ma még erre nem minden gyárunknak, vállalatunknak van módja: a gazdasági mechanizmus reformja azonban nemcsak módot, hanem jogot ad erre a vállalatoknak, ám rögtön hozzá kell tenni, hogy az ezzel járó felelősségvállalással együtt! Termelés, szükségletek, igények Hosszabb időn át értékesítési gondokkal küzdött a Ganz ÉKM gödöllői árammérő- gyára: termékei mennyiségükben fedezték volna a szükségletet, de minőségükben az igényekhez mérten elmaradtak. A sikeres és céltudatos gyártmányfejlesztés eredményeként ma már megteremtődött a termelés — szükségletek — igények kedvező kölcsönhatása: az a kölcsönhatás, melyet a gazdasági mechanizmus lényeges elemként jelöl meg, s mely kibontakoztatása nélkül mitsem érne a vállalati önállóság. Sőt, a reform ennél jóval tovább megy, amikor célként jelöli meg, hogy a vállalatok ne csak kielégítsék az igényeket, haA központi irányítás javítása Az áru viszonyok adta lehetőségek kihasználása nemcsak a vállalatok munkáját lendíti előre, hanem megteremti a központi irányítás érvényesítésénél I is az eszközök, módszenek sokféleségét. A gazdasági, mechanizmus reformja egyrészt a vállalatok nagyfokú önállóságát biztosítja, másrészt azonban az állam jogait is, mégpedig ún. hatósági szabályok alkalmazását — engedélyek, tilalmak stb. — sőt, egyes esetekben az utasítás jogát is, amikor a közérdek érvényesülése más eszközökkel nem biztosítható. Mégis, az állam jogait elsősorban nem ezek, hanem a központilag meghatározott népgazdasági tervvel összhangban levő, az abban foglalt célok elérésére ösztönző gazdasági eszközök — jövedelemelvonás, adók, hitelnyújtás stb. — biztosítják. Szó sincs tehát arról, hogy — mint nem egy helyen megfogalmazták — „minden vállalat azt csinálhat, amit akar”, hanem éppen az kerül előtérbe, hogy minden vállalat azt csinálja, ami társadalmilag szükséges, ami az igények szerint kell, ami a szükségletek minél jobb kielégítését szolgálja. A gazdasági mechanizmus reformja azzal, hogy erőteljesen szétválasztja a gazdasági cselekvés makroökonómUii ©s mücroökonómiai szintjét — tehát a népgazdasági és a vállalati szinten végrehajtható feladatokat —, egyben a központi irányítás javításának feltételeit is megteremti. Az operatív és részletekbe elmerülő irányítás helyett a tudományos megalapozottságú, a távlati és az öt évet átfogó tervek kidolgozását teszi az irányító szervek feladatává, tehát az „ügyintézés” helyett ^ — a gazdaságpolitikai gyakor- ^ lását. Ez nemcsak azt jelenti, ^ hogy a minisztériumok s más 5 irányító szervek megszabadulja nak a ma még elképesztő $ mennyiségű adminisztrációé § feladatoktól, hanem azt is, ^ hogy az ágazat komplex fej- ^ lesztésének, irányításának le- § hetöségével az azért való fe- ^ lelősséget is viselniük kell! $ A reform az eszközök, mód- ^ szerek változtatásával tehát ^ nemhogy feladta volna, ha- ^ nem éppen hogy szilárdabbá, ^ megalapozottabbá kívánja ^ tenni szocialista népgazdasá- í gunk döntő tényezőjét: a terv- $ gazdálkodást. $ M. O. 1 .— | Népszámlálás | Hortobágyon $ Hajdú-Bihar megye új köz- ^ ségében, Hortobágyon, az el- ^ múlt hetekben népszámlálást $ tartottak. Tizenegy számláló- $ biztos járta be a 49.447 hold és | 504 négyszögöl kiterjedésű ha- ^ tárral rendelkező községet. | összeírták azokat is, akik $ idényjelleggel tartózkodnak § Hortobágyon. összesen 2039 ^ főt jegyeztek be. Az adatokat ^ most dolgozzák fel a megyei | statisztikai hivatalban. A becs- j; lések szerint azonban a horto- ? bágyi „törzslakosok” száma < csak mintegy másfélezerre te- § hető. Teljes üzem I Dunakeszin I i Mikor lenne itt az ideje, ha | nem most, az igazi, nagy tö- % megű konzervgyártásnak? A § friss zöldborsót már egy hó- § napja szedik a nagyüzemi $ gazdaságok leszerződött terű- $ létéiről. Árad a dunakeszi ^ konzervüzembe. 220 vagor ^ megtöltését tervezték idén ^ Az ötnegyede* üvegekbe ra- § kott, télre is eltehető vitamin- § ból már 80 vagonnyit leszál- ^ lítottak. Jelenleg napi 60—6í $ ezer üveg kerül a raktárakba | A pillanatfelvétel a zöldborsó- ^ konzerválás együk folyamatát ^ rögzíti: fürge női kezek rak- ^ ják a teli üvegeket a fedelet ^ préselő automatagépek alá | Gazdag, bőséges és jó minő- $ ségű az idei epertermés is. Az $ első szállítmány nemrég ér- ^ kezett belőle Dunakeszire, § Gondosan válogatják és tisz- $ títják, „csumázzák”, a friss § gyümölcsszemeket, amelyek- ^ bői főként dzsemet, de befőttet is készítenek. $ Június elején kezdődött meg § az egresbefőtt gyártása is. Há- ^ rom és fél kilós csomagokba ^ kerül a gyümölcs. Kizárólag § exportra szállítanak belőle § Foto: Gábor Három esztendővel ezelőtt a diós- di szakmaközi bizottság kezdeményezésére nyugdíjasok klubja alakult a diósdi művelődési házban. Presszó a nyugdíjasklubban Az azóta is nagy látogatottságnak örvendő klub tagságának régi kívánsága volt, hogy létesítsenek egy presszót a klubban, hogy beszélgetések közben egy-egy feketével vagy hűsítővel frissíthessék magukat. A régi kívánság szombaton délután teljesült. Délután négy órai kezdettel, baráti összejövetel keretében adták át rendeltetésének a presszót a diósdi művelődési házban. \ sokkal könnyebb permetezni,S kapálni s ez már önmagában ! véve is jelentékeny termés-j többletet eredményez. A főiskola kísérletednek ta-! pasztalatait széles körben! hasznosítják majd, mert Pest! megyében is többezer holdnyi j olyan keskeny sortávú, de még j fiatal szőlő van, amelyet érdé-1 mes átalakítani. 5 • Vége a tanévnek j - készülődés az újra j A nagykereskedelem hétfőn: megkezdi a tanszerek szállító- i sát, s az üzletek azonnal hoz- | zálátnak a füzetcsomagok ősz-; szeállításához. A tanszervásár | „hivatalosan” július 15-én in- > dúl. ! I Szőlő-. gyümölcstermesztő gazdaságainknak nagy gondot okoznak a régebben telepített, keskeny távolságú szőlők. Ezek „nagyüzemesítéséro” több féle módszert próbálnak ki, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szigetcsépi és budakeszi tangazdaságában. Egyes táblákon például minden hatodik sor kivágásával, úgynevezett művelő sort alakítanak ki. amelyen elfér a permetezőtraktor. A nagyon sűrű telepítésű szőlők egy részében, minden második sort kivesznek, s így a kapálást is gépesíthetik. A sorritkításból származó terméscsökkenést kordonos magasműveléssel és a széles sorközökben alkalmazható, zöld trágyázással néhány éven belül ellensúlyozzák. A nagyüzemi művelés előnyei azonnal jelentkeznek: a gépekkel nem újabbakat is ébresszenek: magyarán formálják, alakítsák a holnapi, holnaputáni piacot, keresletet. A valóságos árukapcsolatok érvényesítésének nyit utat a reform: a népgazdasági terv központilag meghatározza a gazdaságfejlesztés fő irányait, ezen belül azonban nagyfokú önállóságot biztosít a vállalatoknak, a piaci mechanizmus ösztönző erejének, a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatának, a jelenlegi, sokszor bürokratikus akadályokkal megtűzdelt, a valóságtól nemegyszer elvonatkoztatott „viszonya” helyett. A gazdaságirányítás új módszerei a múltnak adják át a jelenlegi, s rendkívül nehézkes központosított anyag- és termékgazdálkodást, lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatokat — így például a vállalat maga döntse el, hogy melyik gyártól milyen termelőeszközöket kíván beszerezni stb. — s nemcsak lehetségesnek, hanem kívánatosnak tartja a vállalatok közötti egészséges versenyt. Éppen ezért célszerűnek tartja bizonyos árufajták gyártásának „decentralizálását”, egyes vállalatok túlzott monopol- helyzetének ' megszüntetését. Amint a határozat megállapítja: „A versenynek nagy jelentősége lehet a vállalati kezdeményezés kibontakoztatása, a gazdasági hatékonyság növelése, a műszaki fejlődés, a vevők igényeinek jobb kielégítése szempontjából”.
