Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

Műsorváltozás Jön a Fügefalevél A május 12—15-ig hirdetett A vonat című film helyett a Cegléden forgatott Fügefale­vél című magyar film kerül bemutatásra. Május 16—18-ig az Óceán vándora című szov­jet filmet vetítik. iskola nélküli „VADASZAT” A Mészáros Lőrinc naptára ma „tanítás munkanaplót jelez. Mit csinálnak a diákok, ha tanulás nélkül munkálkod­nak? — kérdeztük Varga Sán­dor igazgatótól. — Iskolánk tanulói a mai napot arra használják fel, hogy felkeressék a lakosságot és minél nagyobb mennyisé­gű hulladékot gyűjtsenek, amelyet átadnak a MÉH-nek. — Úttörőink remélik, hogy ftagy „zsákmányra” tesznek szert a házkörüli limlomok között, és sok vasat, színes­fémet, rongyot és papírt gyűj­tenek. Lottóhírek A 16. játékhét tárgynyere- mény-sorsoláson egy kétsze­mélyes külföldi utazási utal­vány, egy Pannónia villany- táskavarrógép egy 2000 forin­tos vásárlási utalvány talált gazdára városunkban. Ezen­kívül Cegléden vett szelvény­nyel egy 2000 forintos vásár­lási utalványt is nyertek, me­lyekért ezidáig még nem je­lentkezett a nyertes. Jelent­kezni lehet: május 20-ig. Robin Hood Cegléden A Kossuth Művelődési Ház vezetősége felhívja a mozilá­togató közönség figyelmét, hogy 13-án délután 3 és 5 órai kezdettel — ifjúsági filmelőadás keretében — a Robin Hood új kalandjai cí­mű szélesvásznú kalandos an­gol film kerül bemutatásra. Egységes helyárak: 2 forint. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Országi! ti tragédiák JÁRÁS CEGufcP VÁROS RfeSZt X. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1966. MÁJUS 11., SZERDA Elsők a kisiparosok megyei versenyében — 44 iíj iparengedély egy ér alatt — Magas aa átlagos életkor Számos kisiparos jelenlété­ben tartották meg hétfőn este a KIOSZ ceglédi járási helyi csoportjának taggyűlését a városi Kossuth Művelődési Ház emeleti nagytermében. A vezetőségben helyet fog­lalt a városi tanács elnöke, városunk országgyűlési kép­viselője, a pártbizottság mun­katársa, a Hazafias Népfront városi titkára, tanácsi osztály- vezetők és a KETI igazgató­ja. Dubniczky Mihály, a helyi csoport elnöke mondott be­szédet. A második ötéves terv si­keréről, majd az ár- és bér- intézkedések jelentőségéről szólva, elmondotta az egybe­gyűlt kisiparosoknak, hogy az ő jó munkájuk is szükséges ahhoz, hogy tovább emelked­jen a jólétet megalapozó ter­melés. Ismertette a most ki­bontakozó új gazdaságirá­nyítás körvonalait, majd rá­tért a helyi csoport munkájá­ra. A Magyarország színes, változatos összeállítás­ban jelent meg ezen a héten. A NATO-válsággal ezúttal Pálffy József foglalkozik, aki a párizsi álláspont megvilágí­tásával viszi az események­hez közelebb az olvasót. Bonn és Berlin párbeszéde a két részre szakadt német ál­lam vezetőinek eszmecseréjét, s az ennek során kialakult két álláspontot foglalja össze. Az NSZK nézeteit Dobsa János, az NDK törekvését Pinczési Pál ismerteti. A gyarmatosítás regénye című folytatásos részben Fe­kete elefántcsont címmel az afrikai rabszolgakereskede­lemről ír Wesselényi Miklós. Válasz helyett olvasónk levelére-. A sikkasztó kézbesítőt felfüggesztették I Pénz, amit nyolcadik hónapja sem kapott meg a címzett Józsa Pál, Cegléd XI. ke­rület 741. szám alatt lakó ol­vasónk arra kér levelében, segítsük, hogy a Pest megyei Állami Biztosító által címé­re az elmúlt év októberében postán feladott pénzhez vég­re hozzájusson. A kerületi kézbesítő több hónapig hite­gette, hogy majd jön a pén­zei!). December közepén vé­gül is bement a ceglédi pos­tahivatalba, ahol — mint ír­ja levélírónk: „Legnagyobb megdöbbenésemre ott elővet­ték a szelvényt, amely alá volt írva. A saját nevem volt aláírva, és azt válaszolták, hogy a pénzt már felvettem. Én azóta is tiltakozom a pénz- felvétel és az aláírás ellen, mely aláírás hamis.” — Ismerjük az ügyet — vá­laszolja kérdésünkre Fehér­vári János hivatalvezető. — A sikkasztó postai kézbesítőt felfüggesztettük, ugyanis nem ez az egyetlen esete. Több pénzküldemény, elsikkasztását elismerte a felfüggesztett kéz­besítő, s ezeket az összegeket ki is fizettük a károsultaknak. A Józsa Pál számára szóló pénzküldemény elsikkasztá­sát nem ismerte el eddig, s eppen ezért a posta csak ab­ban az esetben fizetheti ki, ha majd a bűnügyi vizsgálat során megállapítást nyer, hogy ebben az esetben is hamisí­totta az aláírást a megtévedt kézbesítő, aki ellen egyéb­ként megtettük a bűnvádi fel­jelentést. Válasz helyett — egyelőre — a posta hivatalvezetőjének tájékoztatását közölhettük Jó­zsa Pál olvasónkkal és Kisze- ly János 91. körzeti tanácstag­gal, aki támogatásul és iga­zolásul aláírta a panaszos le­velét. Olvasónk jogos türel­metlenségét egyébként meg­értjük, hiszen a múlt év de­cembere óta öt hónap telt el, hogy először reklamálta a postánál a pénzét. Reméljük, hogy a postaigazgatóság most már meggyorsítja az ügy el­intézését éppen a többi de­rék és becsületes postai kéz­besítő jóhírnevének védelmé­ben is. (ferencz) Városunkban 330 kisipa­ros dolgozik. Egy év alatt 44 új iparengedélyt ad­tak ki. Azonban az egyes ágakban még mindig alacsony a kis­iparosok száma. Az OTP-tá- mogatással épülő házak épí­tését, a belvíz által megron­gálódott hajlékok helyreállí­tását elsősorban a magánkis­iparosoknak kellene elvégez­ni. Nincs a városban központi fűtési autóvillamossági szerelő, a peremterületek­re cipészek, fodrászok kellenének. A falvakban sincs teljesen megoldva a szolgáltatások el­látása. Többek között aszta­los, ács, rádió- és tv-szerelö, kalaposmester és még sokféle szakember kellene. A beszámolóban külön hangsúlyozta Dubniczky Mi­hály, hogy igen magas a ceg­lédi kisiparosok átlagéletko­ra. A KIOSZ helyi csoport­jának tagjai mintegy 75 szá­zalékukban 50 éven felüliek. Külön foglalkozott a kontá­rok kártevő munkájával. Elmondotta, hogy a népi ellen­őrök nemrégiben foglalkoz­tak a kisiparosok munkájá­val, s megállapították, hogy becsülettel, jól dolgoznak. Ennek ellenére a lakosság egy része mégis at kontárok­nak biztosít munkaalkalmat. Különösen az építőipar­ban sok a fusizó kontár. Brigádokban dolgoznak, és az építkezések mint­egy 50—60 százalékát ők végzik. Jelenleg 143 ipari tanuló ké­szül különböző szakmákra. Az iparosok számára is tar­tottak foglalkozásokat a téli hónapokban. Három szak­mában szakmai továbbkép­zést tartottak, tűz- és baleset- védelmi előadásokat rendez­tek. Sokan látogatták a hat előadásból álló KlOSZ-aka- démiát, s voltak időszerű kül- és belpolitikai helyzettel foglalkozó előadások is. Javul a kisiparosok anyag- ellátása. Az elmúlt évben másfél millió forint ér­tékű anyagot utaltak ki a különböző szakmákban dolgozóknak. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy teljesen meg­oldódtak a nyersanyagprob- i lémák. Különösen a vas- és i bőranyagokban és fürdőszo-: ba-felszerelésekben mutatko- i zik ellátási nehézség. A helyi csoport elnöke rész­letesen ismertette az új adó­rendeletet is. — A ceglédi csoport — je­lentette be végül az elnök — a megyei versenyben első he­lyezést ért el. Hasonlóan szép eredményt értek el az orszá­gos versenyben is. — t — | Évente egyszer KRESZ-elő- ] adást rendez városunkban a ; Pest megyei Rendőr-főkapi- i tányság közlekedési csoport­ja. — Egy évvel ezelőtt azzal a kérdéssel fejeztem be elő­adásomat, hogy vajon ki lesz a legközelebbi áldozata a közlekedésnek Cegléden? — kezdte előadását Bernáth An­dor alhadnagy. — Nem gon­1 doltam volna, hogy alig hu­szonnégy órán belül megkap­juk a választ a kérdésre: Gyura Ferenc, az AKÖV-telep gépkocsivezetője egy pilla­natra megingott vezetés közben, s a szomorú ered­mény: három halott. — Amikor kihallgatáskor megkérdeztem Gyurát, mi volt az első gondolata, ami kor a három halottat látta, ezt válaszolta: . van még annyi időm, hogy el­pusztítsam magamat, mielőtt a rendőrség kiszáll.” — A közlekedés « logwssétyesobb kományára kell vigyáznia, hanem a gyalogosokra, ke­rékpárosokra és fogatosokra is. Nyolcvan halálos áldo­zata volt egy év alatt me­gyénkben a közlekedésnek. A balesetek oka négyszázhet­venhat esetben gyorshajtás, négyszáztíz esetben gondat­lan vezetés. A kopott gumis Opel tulajdonosa nagy se­bességgel hajtott Vecsés ha­tárában. A síkos úton a ke­rekek megcsúsztak és neki­ment a szemben jövő osztrák turista kocsijának. Az ered­mény: három halott. Egy má­sik esetben a Trabant min­den áron el akarta kerül­ni a 65-ös Opelt. A kocsi az árokban kötött ki, s a tulaj­donosnak — szerencsére, mert életben maradt — már nem is meg- lehetett más dolga, mint az, Talán hogy az összetört kocsi da­rabjait összesöpörje. Sok esetben zavarja a vezetőt a mellette ülő csinos utas: a legtöbb esetben — nem a fe­leség. Szemléltetésül uacm. A vezetőnek nemcsak magá­ra, a gépkocsira, utasaira, ra­Egy az aranyérmesek közül Nem első, nem is utolsó, aki napjainkban ezt a kitünte­tést kapja. Malek István albertirsai ta­nácstag a községfejlesztésben végzett munkásságáért a Köz­ségfejlesztésért emlékérem aranyfokozatát kapta. A sportpálya kerítésének készí­tését és a Hunyadi utcai jár­daépítést említik érdeméül. Igaz, a járdaépítés önmagá­ban mindennapos cselekedet­nek tűnik manapság. Sokan hajlamosak is a tanácstagi te­vékenységet az elkészített jár­da folyóméterével mérni. Ma­lek István így sem járna rosz- szul. A Hunyadi utcai járda folyóméterei évi szabadságá­nak felálodzásával készültek. Lelkes segítőtársak is akad­tak, olyan mint Novák Jó­zsef meg Pálinkás János, meg a hetvennyolc életévét meghazudtoló frisseségű Ján- di József nyugdíjas, aki egész hetet töltött a betonkeverés­nél. Malek István, mint mozgal­mi ember is közismert. Ifjú­munkásként első felejthetet­len élménye az 1919-es május elsejei ünnepség Zalaegersze­gen. Valamikor Debrecenben bőrös szakmát tanult és 1928- ban amolyan vándorló iparos­legényként vetődött Albertir- sára. Itt talált munkára, ké­sőbb élettársra. A család vég­leg a községhez láncolta. 1952 óta alapszervezeti titkár, hosszabb időn át propagandis­ta. A tanácsok megalakulása óta tanácstag és most már a Községfejlesztésért aranyérem birtokosa. Malek István éppen Bölcső Gusztáv pártvezetőségi taggal és Ménesi Árpád községi párttitkárral tárgyal (Jakab) mt»gssól*ili a magnószalag is, tanúsítva, hogyan viselked­nek egyes szabálysértők: „Biztos elvtárs, három gye­rekem van és én tartom az anyósomat is. Legyen erre tekintettel.” „Másképpen be­szélne maga, ha tudná, hogy ki a sógorom!” S mit mondott Jani bácsi, amikor a kivilágítás nélküli fogatán megállította a járőr? „Kedves elvtárs, mit akar tő­lem? Hiszen még egy hete sincsen annak, hogy ötven fo­rintot fizettem, mert nem volt lámpám. Hát most megint fi­zessek?” — Minden eszközzel azon igyekszünk — folytatta Ber­náth Andor, hogy a szabály- sértéseket csökkentsük. Ezt szolgálják ezek a beszélgeté­sek, a bírságolások, sőt még az is, amikor bevonjuk a jo­gosítványt. — Ma már a legmodernebb eszközöket használjuk fel mindennapi munkánkban. radar és a Tripa csalhatatlanak. Néhány hét­tel ezelőtt engedélyt kaptam rá, hogy civilben három órán keresztül kövessek egy váci személykocsit. Akármilyen hi­hetetlenül hangzik, a vezető óránként átlag tizenhat ki- sebb-nagyobb szabálysértést követett el. Három óra alatt negyvennyolcat. Könnyű ki­számítani, hogy ilyen közle­kedés mellett ez a váci gép­kocsivezető félév alatt több mint ötezer szabálysértést követhet el. Az előadó hogy minden megemlítette, rendőr járőrnek nevjegye van, amit a szabály- sértő kérésére — az intézke­dés befejezése után átad. Vé­gül pedig felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkéntes jár­őrnek, munkásőmek éppen olyan joga van az intézke­désre, mint a hivatásos rend­őrnek. (— ssi) A Ceglédi Kossuth Építők elnöksége és a Magyar Kézi­labda Szövetség megállapodá­sa értelmében május 12-én délután 18 órakor a magyar férfi kézilabda-válogatott ba­rátságos jellegű mérkőzést vív Cegléden. A mérkőzéssel kapcsolatban Virág Ottó, a sportkör elnök- helyettese mondotta: — A Cegléden szereplő ma­gyar férfi kézilabda-váloga­tott az utóbbi időkben igen eredményesen szerepelt a spa­nyol és francia válogatott el­len, melyeknek legyőzésével bekerült a soron következő szorgalmas fiút, de nem is töltötte ki az öt esztendőt, már a negyedik évben felszabadítot­tam. A vizsgáztató bizottság egységes vélemé­nye az volt, hogy ritkán lehet látni olyan ta­nulót, aki ennyire szereti a szakmáját és ilyen kiváló előrehaladást tanúsít. — A tanulók abban az időben is készítettek remeket a felszabaduláskor. Veres Józsi ver­senyló patkójával aratott nagy sikert. Ezt a remeket halálomig megbecsüléssel őrzöm. — Józsi már akkor kitűnt, rendkívüli érdek­lődésével. Rengeteget olvasott. Szerette a szép- irodalmat, de a tudományos könyveket és az újságokat is szívesen olvasta. Mondtuk is ak­kor, hogy ennek a fiúnak a nevével még ta­lálkozunk. Amikor felszabadult, elment tőlem. Szemben volt velünk Szelecki bácsi kovácsmű­helye. ö volt akkor a legöregebb mester. Na­gyon kellett a műhelyben a fiatal erő. Én ja­vasoltam Józsinak, hogy menjen át az utca túlsó oldalára. — Józsi aztán elkerült Ceglédről. Evek múl­va, feleségével együtt felkeresett minket. Gyö­nyörű állása volt egy nagy pesti gyárban. — Múlt az idő. Egyszer a párom elémbe tet­te az újságot. — Te, papa! Ez meg a Veres Jó­zsi —, mutatott a képre. Néztük szabad szem­mel meg okuláréval. A főváros egyik kerületé­nek tanácselnöke Veres József —, bogarásztam ki az írásból. — Azóta figyeljük az egykori kovácstanuló nevét az újságban. — Sokat gondolunk rá, de most már csak egymásközt nevezzük Józsinak a minisztert. Rossi Károly A ceglédi kovácsinas Elcsendesedett a Bocskay úti kovácsmű­hely. Elfogytak a megrendelők, megöregedett a mester. Kötélverő András hetvenkét eszten­dő terhével a vállán a kis háztáji szőlőben dolgozgat. A hajdani erős ember estére már elfárad, lábai már nemigen bírják. — Bizony a sok állás. A kovács csak akkor ül, amikor bekapja az ételt —, mondja Kötél- verő bácsi és keserűen hozzáteszi: — negyven patkót puszta kézzel meghajlítani egy nap alatt, nem kis dolog. — Hogyan kerültem Ceglédre? Hát fektol- tam. Így nevezték a nagy vándorlást, amikor a felszabadult segédek nyakukba vették az or­szágot, hogy munkát keressenek. Hanuska Pál, az idős ceglédi kovács, híres mester volt a kör­nyéken. Nála kötöttem ki. Szépen kerestem. Négy év alatt egy ház árát. A Bocskay úton vertem tanyát. Harminc esztendőn keresztül voltam mester, ötvennégy kovács dolgozott akkor még a városban. Egy utcában kettő is. Most pedig a két kezemen is meg tudnám számolni. Változik a világ. — Éveken át voltam a ceglédi ipartestület kovács szakosztályának jegyzője, pénztárosa, majd a mestervizsgáztató bizottság elnöke. — Akkoriban kötelességünkké tették azt, hogy az árva gyerekeket részesítsük előnyben, a tanulók szerződtetésénél. így került hozzám Veres Józsi Miskolcról. — öt évre szerződtettem a nagyon rendes, világbajnokság 16-os döntőjé­be. A válogatott zömét adó Budapesti Honvéd, a bajnok- csapatok Európa-kupájában a második helyet szerezte meg. A ceglédi mérkőzés a válo­gatott csapat bajnokságra való felkészülésének jegyében zajlik le. Az Építők Sport Egyesületé­nek kézilabda szakosztálya felkészült a válogatott csapat fogadására. Arra kérik a sportkedvelő közönséget, hogy a mérkőzést minél nagyobb számban tekintsék meg, ahol szép taktikai, kombinatív já­tékot láthatnak majd. Holnap: Az országos kézilabda-válogatott Cegléden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents