Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-10 / 109. szám

me. MÁJUS 10., KEDD amírtop 3 Sés®«í Páratlanul jól *” fejlett példány s viszonylag Ütőn a „szúnyog gyorsan is jár az úton. Igaz, sietni kell, hiszen ez a jól méretezett, gumikerekű, fémvázas „óriás szúnyog” a szőlők karbantartója. Az Etyeki Állami Pincegazdaság hidas­traktora a csemegét termő sorokhoz igyekszik. Elkezdő­dött a termést védő, segítő permetezés (Gábor felv.) Hétszeres kiváló vállalat Hetedszer nyerte el a Bel­kereskedelmi Minisztérium kiváló vállalata címet a Nyu­gat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Er­ről szóló oklevelet május 7-én szombat este adta át Vajda Lajos, a Pest megyei Tanács VB kereskedelmi osztályának vezetője. A Ganz-MAVAG Vörös­marty Művelődési Házban hétszázötven dolgozó és hoz­zátartozó tapsolt annak a nyolcvannak, akik elnyerték a szakma kiváló dolgozója cí­met; mintegy 175 000 forint pénzjutalmat osztottak ki a vállalat vezetői az arra érde­meseknek. Az ünnepséget haj­nalig tartó táncmulatság kö­vette. A IX. pártkongresszus tiszteletére A feladatok triumvirátusa Diósd, kontra Debrecen? I. Egy hirdetés nyomán indul­tam el Diósdra, a Magyar Gördülőcsapágy Művek üze­mébe: „Az MCM diósdi gyára fel­vételre keres férfi és női munkaerőket betanított gép- munkási munkakörbe. Érdek­lődni lehet: a 258—880 tele­fonszámon, vagy a helyszí­nen: Diósd, Gyár utca 2. szám alatt.” A hirdetés három lapban több napon át megjelent. Na­gyon kell a munkás. A gyár különben mindössze másfél kilométerre van a fővárostól; autóbusszal 15 perc az út a Kosztolányi tértől idáig, te­hát azt gondolná az ember, hogy ez a városközelség kü­lön kedvez az üzemnek, kpny- nyen kap munkást, akar Bu­dapestről is. A valóság azon­ban más. A hirdetésre alig akadt jelentkező. Ha jöttek emberek, sokan el is mentek. S mennek a régi munkások közül is, törzstagok. Az üzemben pontos adatok­kal szolgálnak: januárban, a hónap elején még 5 ember hiányzott, tehát ez még többé- kevésbé teljes létszám volt. Később azonban kilépett 18 munkás. A következő hónap­ban — februárban — már 32 dolgozó vált meg a gyártól, amikor éppen további 20 em­ber felvételére lett volna meg a lehetőség. A hiány így 52-re emelkedett. Mindössze 25 munkást tudtak felvenni ab­ban a hónapban. A március ismét emberhiánnyal indult, s még kiléptek 35-en, de jött helyettük újabb 35 ember. Vé­gül a második negyedév kez­detén 28 munkás hiányzott a létszámból, s ha azt is ide számítjuk, hogy a tervek to- vábbi 14 dolgozó felvételét ír­ják elő, akkor éppen 42 betöl­tetlen munkahely volt ápri­lis elején a diósdi gyárban, így festenek a kimutatások; ezt a jövés-menést nevezik jobb szó híján — fluktuáció­nak. — Ez a ml legégetőbb gon­dunk — mondta az üzem fő­könyvelője. — Itt természete­sen nemcsak létszámkérdésről van szó. Amennyiben új mun­kásokat veszünk fel, ezek az emberek még gyakorlatlanok, és idő kell, amíg megtanul­ják a tennivalóikat. Ez az idő is kiesés, hátrány. Ennyiből is világos, hogy mit jelent a fluktuáció; dehát mi ennek az oka? Korábban nem ismerték itt ezeket a gondokat. Mindig annyi munkás volt, ahány kellett, s a terveket teljesítették sőt olykor túl is szárnyalták. Az üzem vezetői ma úgy be­szélnek ezekről az időkről, mint a boldog aranykorról. Kétségtelen, jelenleg több mint 10 millió forint a lema­radásuk. — Csökkent az emberek keresete — magyarázta Óno­di Antal, a személyzeti osztály vezetője. — Olyan dolgozónk is akad, akinek 500—600 fo­rinttal csappant a havi bére. — Sok! — Ez kissé túlzás is — je­gyezte meg a főkönyvelő. — Átlagosan körülbelül 100—200 forintos keresetromlásról be­szélhetünk. Mi ugyanis ahol tudtunk, segítettünk... Jutal­mazás címen, meg ahogy le­hetett ... Végül eljutottunk oda, hogy tulajdonképpen az anyaghiány mindennek az oka. Az igaz ugyan, hogy adódott más baj is, de sokat álltak az utóbbi időben a gépek, különösen februárban; olykor napokig nem kaptak kovácsolt gyűrű­ket, vagy késve érkezett a szállítmány. Ha ez nem így történik, nem itt tartanának ma ... Az üzem — ahogy el­mondták — az 1950-es évek elején mindössze 800 ezer csapágy készítésére rendezke­dett ..be. Ma hárommilliónál 'tartanák; ennyi a térvuk. A gyár nem bővült, nem válto­zott azóta, nem építettek hoz­zá új csarnokokat, a géppark a régi — ahogy a főkönyvelő mondta: „a termelőterület megmaradt olyannak, amilyen volt” — csupán ésszerűsí tét- ! ték, okosították a gépeket, szaknyelven szólva: célgépesí­tettek. Az is igaz, hogy idő­közben három műszakban dolgoznak, tehát éjjel-nappal. Ezenkívül még lehetne itt fel­sorolni néhány dolgot, hogy miképpen tudták 800 ezerről hárommillió fölé emelni az évi csapágytermést A lényeg azonban az, hogy a három­millió csapágy csak akkor készülhet el — magyarázták a diósdiak —, ha ennek meg­vannak a minimális feltételei, többek között a percnyi pon­tossággal érkező anyag — a kovácsolt gyűrű. Miért? A magyarázat kézenfekvő. A gyár igyekszik nagy szériákat gyártani, vagyis egy-egy csap­ágytípusból sokat. így nincs átállás, ebből következően ál­lásidő sincs, azaz lecsökken az időkiesés. A termelés folyama­tos, s ez a folyamatosság a döntő, ezt kell mindenképpen biztosítaniuk. Ha azonban nincs anyag, vagy pontatlanul érkezik az anyag, megbolydul minden, s veszélybe kerül a tervteljesítés. Nagyjából így mondták el a diósdi üzem vezetői. A szálak eszerint Debrecenbe vezetnek — jegyeztem meg óvatosan. Ez az óvatosság annyiból volt in­dokolt, hogy az ember ezzel óhatatlanul a fúzió problémá­ját veti fel, ha Diósdon Debre­cent emlegeti. A Pest-közeli csapágygyár köztudomásúan néhány esztendeje vesztette el az önállóságát, akkor alakult meg a Magyar Gördülőcsapágy Művek, amelynek a kétszer nagyobb debreceni gyár lett a központja, s az igazgatóság is ott működik. Az egyesülé­sek pedig olykor nem történ­nek a legsimábban, akárhogy is népgazdasági érdek. A ki­sebb üzemek nem szívesen ad­ták fel önállóságukat, szíve­sebben voltak a maguk gaz­dái. Ha olykor valamit el akartak intézni, a miniszté­riumoknál könnyebben boldo­gultak, mint most az igazgató­ságon. Hivatkoznak helyi sa­játosságokra, amelyeket az igazgatóság — egységes válla­lati szinten gondolkodik — nem méltányol kellően. Ezt Diósdon is elmondták, hogy Debrecen előnyösebb helyzet­ben van, mert annyi munkást vesz fel ahányat akar, nem gond a munkaerő. Budapesten azonban, s a környékén, ahol annyi, meg annyi gyár, üzem működik oda mennek az em­berek dolgozni, ahol többet fi­zetnek; válogatnak; szóval azt be kell látni, hogy itt csak az állja a versenyt, aki job­ban fizet... Mondom, elkép­zelhetőnek tartottam, hogy ha nem is valami kiélezett for­mában, de előbb utóbb kibon­takozik némi — Diósd, kontra Debrecen probléma. Annál is inkább számíthattam erre, mert az emlegetett „régi szép idők", amikor minden ment mint a karikacsapás, a gyár önállóságának korszakában voltak. Akkor még a „Préko”, a mai Ipari Szerelvény- és Gépgyár szállította a ková­csolt gyűrűt, kifogástalan pon­tossággal. Ma Debrecenből kapják a kúpgörgős csapágy­hoz a gyűrűt, s bajok voltak... — Kétségtelen — mondták, — a szálak végül is valóban Debrecenbe vezetnek, de «zó sincs ellentétről, mintha mi mostoha gyerekei volnánk az igazgatóságnak. A mi gondjaink ott is nagy gon­dok, s ezt mi érezzük is ... — Hát akkor...? — Nézze — mondta a sze­mélyzeti osztályvezető —, a debreceni kovácsoló üzemen nagyon sok ■ múlik. Nekünk anyag kell, megértjük mi, ha valami fennakadás történik, nem is hibáztatunk senkit, hi­szen lehetnek objektív okok, de ez a megértés kevés; az anyagot nem pótolja. Mi bí zunk; két hónapot kértünk az emberektől, ' addig legyenek türelemmel... — A megoldást tehát Deb­recentől várják? — Onnan. — Egy kérdést még: amikor itt Diósdon anyaghiánnyal küzdenek, ugyanez a helyzet Debrecenben is? — Ezt ott kellene megnéz­ni: valószínű... Nos — irány Debrecen ... Dékiss János (Folytatjuk.) A pártvezetőség egyik tagja tréfásan ugyan, de a kongresz- szusi munkaverseny jellemző­jét jól összefoglalva, a felada­tok triumvirátusának, azaz hármasának nevezi vállalásai­kat. Miből áll ez a hármas? Mennyiségi és minőségi túl­teljesítés, s ugyanakkor, ezzel azonos fontossági sorrendben, az emberek formálása. Sze­rencsés kötődés: többet adni az országnak, s ugyanakkor többet érő emberré válni! A szocialista műszak címért A Váci Kötöttárugyárban a kongresszusi verseny kezdemé­nyezője a körhurkolóüzem B műszakja volt: erős, jó ered­ményeket elérő műszak ez, szavuknak is tetteik adtak rangot. A műszak négy bri­gádjából három már elnyerte a szocialista címet, a negye­dik annak megszerzéséért küzd: a műszak maga pedig kongresszusi vállalása ke­retében — a szocialista mű­szak cím elnyeréséért. Kezdeményezésük gyors megértésre talált, a csatlako­zások nem sokáig várattak magukra, s ma már a gyár egészének * vállalása papíron van, összesíteni lehetett, hogy az öreg gyár — mert Vác egyik legrégibb üzeme — meg­fiatalodása közben — ugyanis rekonstrukció közepette telje­sítik növekvő termelési felada­taikat — mit vállal plusz­ként. A biztos alap A gazdasági vezetők — ör­vendetesen — nagy figyelmet fordítanak a munkaverseny- mozgalomra, s zömmel ennek tudják be elmúlt évi jó ered­ményeiket is. Biztos alapnak látják az 1965-ös eredménye­ket ahhoz, hogy a kongresz- szüsi vállalások teljesített ígé­retek legyenek. Tizenöt szo­cialista címért küzdő brigád volt az elmúlt évben — szá­muk most már húszra emel­kedett — s ők jelentették a szilárd támaszt — mint mond­ják — az exportterv túlteljesí­téséhez: a gyár a tervben meghatározott 775 tonna áru helyett 826,2 tonnát szállított exportra. Ez évben jelentősen megnőtt exportkötelezettsé­gük: 956 tonnát ír elő! És a kongresszusi munkaverseny eredményeként a gyár ezt 1000 tonnára kívánja növelni! Az exporttól elválaszthatat­+ A körhurkoló kezdte + Túlteljesítés az exportnál + További minőségjavítás -j- Rekonstrukció: pihenő nélkül lan a minőség állandó javí­tása: korábban sokáig gond volt az első osztályú áruk megfelelő arányának biztosí­tása. 1965 — többek között a pártvezetőség céltudatos köz­reműködésével — fordulatot hozott, s 2,8 százalékos emel­kedéssel elérték, hogy termé­keik 89,8 százaléka első osz­tályú. Most — megtoldva a korábbi, éves munkaverseny- vállalást — 90,5 százalékos el­ső osztályú termékarányt vál­laltak! A formák sokfélesége Jól alkalmazzák — s ez el­sősorban a pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság munkáját dicséri — a ver­senyformák sokféleségét; a brigádverseny mellett nagy gondot fordítanak az egyéni vállalásokra, versenyzőkre is, s ennek tudható be, hogy 732 fő vesz részt a versenymoz­galomban, a gyár dolgozóinak zöme tehát És — később még utalunk rá — nem je­lentenek kivételt az ügyviteli dolgozók sem! A körhurkoló már említett B-műszakja az A- és C-mű- szakkal versenyez; a csévélő­üzem az értékesebb fonalak hulladékának csökkentésére tesz több, a versenyvállalást elősegítő intézkedést; a sza­bászatnál az első negyedév nem úgy sikerült, ahogy sze­rették volna, ennek ellenére kongresszusi vállalásukban megerősítették éves vállalásu­kat, amelyben különösen a szabászati hulladék csökken­tése játszik jelentős szerepet; a varrodában a termelési vál­lalások mellett azt is elhatá­rozták, hogy megteremtik a kezdő, alacsony teljesítményt elérő dolgozókkal való rend­szeres foglalkozás lehetőségét; a festö-kikészítő üzemrész pe­dig — többek között — azt vállalta, hogy az új, a re­konstrukció keretében felépí­tett üzemrészbe való átköltö­zést „pihenő”, azaz termelés- csökkenés nélkül hajtja vég­re. Példák csupán, de jól mu­tatják, hogyan fogja át a kongresszusi verseny a s évi feladatai egészét. gyár LEVELEZŐ TAGOZATÚ KÖZGAZDASÁGI TECHNIKUSI KÉPZÉS! ló. életévüket betöltött általános iskolai végzettséggel rendelkezők, munkaviszonyban állók közgazdasági tech­nikusi oklevelet szerezhetnek, tanulmányi idő: négy év. Az oktatás díjtalan. Gimnáziumi érettségivel vagy ezzel egyenértékű iskolai végzettséggel rendelkezők közgazdasági technikusi oklevelet szerezhetnek, tanulmányi idő e tanévtől: két év. Felvehető, aki ügyviteli vagy áruforgalmi munka­kört tölt be és kétéves gyakorlattal rendelkezik. Az ok­tatás önköltséges. Mindkét oktatási formában a hallgatók hetenként egy délután jönnek iskolába. Jelentkezés május 30-ig. (Akik most végzik levelező tagozaton az általános iskolát vagy gimnáziumot, azokat feltételesen előjegyzésbe vesszük.) Kérjen jelentkezési lapot személyesen vagy levél útján. Berkes Ferenc Közgazdasági Technikum levelező Oktatás, Kecskemét, Bajcsy-Zn u. I. Tel. :29—75. Az EXOTIC szeplő elleni fényvédő krém é Isi [3 13 13 13 13 13 a a a a a a használatát kora tavasszal kell elkezdeni, amikor a szeplők és májfoltok még nem fejlődtek ki. Az Exotic szeplő elleni fényvédő krém a legkorszerűbb halványító és fényvédő anyagokat tartalmazza. Rendszeres használatával megelőzhető o szeplő kifejlődése, a már meglevő szeplőket pedig eltünteti vagy halványítja. A műszakiak, ügyviteliek is Jelentős pozitívuma a kö­töttárugyárban kibontakozott kongresszusi versenynek, hogy — eltérően nem egy más üzemtől — abban jelentős részt vállaltak a műszakiak, az ügyviteli dolgozók is. Már a kongresszusi vállalások alapján a műszaki intézkedé­sek több részlettervét átdol­gozták; biztosították a bri­gád- és üzemrészi vállalások „szinkronját” a gyári összfel- adatokkal. A körhurkoló­üzem például további egy százalékkal megemelte a ter­melékenység növelésére tett vállalását — ennek is része van abban, hogy a gyár ter­melékenységi tervének túltel­jesítését vállalhatta a kong­resszusi versenyben. Jelentős erőpróba a re­konstrukció: a műszakiak s a központi osztályok ügyvi­teli dolgozóinak vállalása ezért elsősorban azt tartal­mazza, hogy az üzembehelye­zéseket termeléskiesés nél­kül oldják meg. Értékes és átgondolt vállalásokat tet­tek a műszakiak, ügyviteliek a készletgazdálkodás további javítására, s még több, ha­sonló példát sorolhatnánk, melyek azt mutatják, hogy nemcsak a fizikáik versenye lett a kongresszusi vetélkedés a gyáron belül, hanem való­ban az egész termelői kollek­tíváé, ahogyan ezt a SZOT elnöksége és a KISZ KB. irányelvei is kívánatosnak tartották. Az eredményesség növelése A gyárban mindig is nagy hagyományai voltak a mun­kaversenynek, s hasznos öt­letekkel, kedves apróságok­kal biztosították annak nyil­vánosságát, az eredmények is­mertetését. Hasonló most is a helyzet: a brigádtagok nem­csak a maguk és az üzemrész vállalását ismerik, hanem a gyár felajánlását is. így pél­dául azt, hogy majdnem két­millió forintos többletnyere­séget kívánnak elérni, s bár ezt már nem tették hozzá, mi megtoldhatjuk azzal, hogy az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetésének részeként hódít az új szemlélet, a ter­melés eredményességének — azaz hasznot hajtásának — fokozott előtérbe állítása. Ezt elsősorban a műszaki intéz­kedések tervéből szűrhetjük le, ahol a döntő rész az ered­ményesség-javító feladatoknak jutott. Említeni kellene még sok mindent: kooperációs kötele­zettségeik túlteljesítésének vállalását, az 1 300 000 fo­rintos megtakarítást a tar­talék-gazdálkodásnál, a lé­nyeg azonban valóban a fel­adatok triumvirátusa. És a feladatok ilyen összekapcso­lása a kongresszusi verseny első eredménye. Mészáros Ottó Radar a Dunakanyarban A megnövekedett közül forgalom biztonsága érdeké ben a Belügyminisztériur közlekedésrendészeti szerv« sűrítik a radar-figyelőszolgá latot. A radarkocsik elsősor ban a nagyforgalmú főútvc nalakon, a balatoni műútor a Dunakanyarban cirkálna majd, s figyelemmel kíséri! hogy a járművek nem lépik- túl a megengedett gyorsasé got. illetve nem követnek- el más szabálytalanságot

Next

/
Thumbnails
Contents