Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

1966. MÄJTJS 8- VASÁRNAP PEST MEGYEI kMi'Hod ti Nincsen szakképzettségük? M ár régóta készülök arra, hogy levelet ír­jak annak a rendőrkapitánynak, ahol édesanyám személyi igazolványát ki­állították. Ügy érzem ugyanis, hogy egyik rovatát nem pontosan töltötték ki, mégpedig azt, ahol arra a kérdésre kell fe­lelni, mi a szakképzettsége? Az igazolványban ott egy rövid vízszintes vonal látható, melynek jelentése közismert. Hát ez ellen szeretnék én szólni. Édesanyám valóban nem végzett semmiféle olyan iskolát, ahol tudományáról oklevelet adtak volna. Elmondom, hogy mégis mi min­denhez ért. Kezdjük azzal, hogy négy gyermeknek adott életet. Négyszer kilenc hónap az mennyi? ügye, itt nem szabad a matematika szabályai szerint szorozni? A gyereket, míg kicsi, etetni kell. Ma tudósok kutatnak és könyveket írnak arról, mivel is táplálják a csecsemőt. Anyám nem olvasott ilyen könyveket, mégis megta­nulta. És a hétköznapok... „Vedd ki a szád­ból azonnal azt a szöget, te kölyök!" Egyszer sírva szaladtam haza. „Mama, a szemembe ment valami", dörzsöltem, piszkáltam, de csak úgy csorogtak a könnyeim. Anyám akkor tisz­ta zsebkendőt kapott elő, s benedvesítve pró­bálta kiszedni a bajcsinálót, de hiába. Orvos? Háború volt. Ha hiszik, ha nem, a végén ki­csókolta a szememből. Aztán a fenekemre vert, én ezért sírtam, de könnyezett ő is, utó­lag, az ijedtségtől. A ztán ott van a piac, a bevásárlás. Mit vegyek? Olyat, ami olcsó, olyat, amit szeretnek is. A Bözsi néni boltjában friss a paradicsom. Van a közelben pék, de a három utcával távolabbi ropogó- sabbat süt. Nincs az a hajót irányító navigá­tor, aki pontosabban tudna tájékozódni, mint egy anya a piac óceánjában. A munkás, aki kalapál, vagy présgépen ap­ró alkatrészeket gyárt, látja munkája eredmé­nyét. Ö egy vasárnapi ebédet másfél napi sza­ladgálással készít el, aztán odaül a család az asztalhoz, és percek alatt eltűnik minden. Ma­ml, te miért nem eszel? — kérdezgettük min­dig. Csak ma tudom, hogy ideje se volt, per­cenként ugrott fel az asztaltól, s étvágya se nagyon, miután ö kevergette az ebédnek va­lót. D olgozott is az anyám, olyan munkát vég­zett, amiért munkakönyvét adnák. Mert özveggyé tette a háború, s a gyászra pedig mi, gyerekek nem hagytunk időt. Pénztárosnak vették fel egy háztartási boltba. (Mert, hogy nem volt semmiféle szak- képzettsége — mondták!) Reggel munkába ment, s életemben nem felejtem el a képet, mi történt, ha hazajött. Testvéreimmel ülök a szobában, a hideg kályha mellett, s percenként szaladunk, ha halljuk, jön a lift. Végre, nyílik az ajtó. Még le sem vette a kabátját, már ro­pog a tűz a kályhában, közben kiflit nyom a kezünkbe, s mi azt majszoljuk, a konyhában gyújtja a gyufát, a vacsorához. Amikor a legidősebb bátyám a vizsgáira ké­szült — elsőéves orvostanhallgató volt — ő hallgatta ki. Leült a székbe (micsoda ritka alkalom őt ülni látni) feltette szemüvegét, s a vastag anatómia tankönyvvel kezében hall­gatta, ahogy bátyám mondja a leckét. „Ez itt nem igy van" — szólt közbe néha, vagy pedig ujjúval a sorokra bökve felolvasta, amit bá­tyám kifelejtett. Mikroszkópot kellett venni, ■egy kabátját adta el. Amikor a bátyám le­vizsgázott anatómiából, úgy forgatta kezében az indexet, mintha ő it vizsgázott volna. / gy peregnek az évek az ő életében. Már el­érte a nyugdíjkorhatárt, mégsem hoz neki pénzt a hónap elején a postás. Csak most kezd sóhajtozni, mert most jut erre némi kis ideje, hogy miért is nem végzett ő iga­zi iskolát. Lám, mit tesz az igazolvány bejegyzése, még neki is milyen kétséges pillanatokat okoz. Ezért, ezért is kérem, hogy javítsák ki azt a bejegyzést arra, hogy „FOGLALKOZÁSA: ÉDESANYA", és ezt a nyolc betűt úgy tisztel­je mindenki, mint egy egyetemi diplomát. Benedek B. István Az esernyő régesrégen csak napernyőként szolgált. Jóval később kezdték csak az eső ellen használni. Kínában már az i. e. XI. szá­zadban használtak ernyőt. Ott és Burmában jelent meg leg­korábban. A görögök elsősorban temp­lomi célokra használták az er­nyőt: Poseydon Athéné és Dionuzosz kultuszában. A középkorban nem használtak ernyőt, mivel a kereszténység első idő­szakában leegyszerűsödött az öltözködés, ezenkívül az öltö­zék szokásos kiegészítőjévé vált a csuklya. A XV. században Párizsban megkezdték a fanyelű eser­nyők és napernyők készítését. Ernyőjük valószínűleg bőrből vagy speciális textilanyagból volt. Az ernyőket a szolgák vitték és tartották hosszú nyé­len. A XVII. században terjedni kezd az ernyő Franciaország­ban és Angliában. Az angol irodalom már említi az ernyőt. A XVIII. században egyre jobban terjed az ernyő hasz­nálata liturgikus célokra. Eleinte az ernyők többségét Indiából, Spanyolországból és Franciaországból importálják. Az ernyők formája folyton változik. Eleinte különböző fa­félékből, színes fémekből és nádból készül. 1840—50-ben kezdik acélrugóval készíteni, ami forradalmi változást je­lent az ernyőkészítésben. Az esernyő története szitett színes napernyőket vi­seltek. XVIII. század: (XV. Lajos Franciaországban, Anna ki­rálynő Angliában.) A naper­nyők még mindig kínai diva- túak, borításuk főleg valódi selyem, díszítésük festett má- riaüveg, amelyre apró kínai jeleneteket festenek, aranydí­szek, rojtok, sűrűn ráncolt textildíszek. XIX. század: empire stílus (1800—1812) az esernyők fél­gömb alakúak. A Bourbon restauráció idején a pagoda formájú ernyők divatosak. 1890—1908: szecessziós di­vat. Az ernyőket csipkével szalagcsokrokkal, fodrokkal, tűzésekkel díszítik, divatos a ruha anyagából készült ernyő. 1908—1919: ekkor sincs na­gyobb változás: a napernyők kicsinyek, selyemfodrokkal dí­szítettek, a tmxiszi és nyári er­nyők színesek: fehérek, krém- színűek, sárgák, pirosak, ké­kek, lilák, zöldek stb. A fod­rok helyett egyre gyakoribb a csipkedísz. 1919—1925: fokozatosan megváltozik a divat. A nyél a bécsi divat szerint megrövidül, vastagabb fafo­gantyúkat alkalmaznak. 1937-1957: Bécsből kiinduló diwt szerint nikkelezett fém- nyél, keskenyebb fogantyú, karcsú vonalú ernyők; ez a divat Ausztriából fokozatosan elterjed. A dohányzás szenvedéllyé vált, mióta Kolumbusz Kristóf 1492-ben fejlegyezte hajónap­lójában a bennszülöttekről, hogy csónakjukban „füstöt it­tak". A sors különös játéka folytán Európába Francisco Hermandez orvos hozta be az első dohányleveleket. A közép­kor orvosai pedig dohányfüst­tel próbálták „elriasztani” a járványos betegségeket. Miből áll a cigarettafüst? / Méreg a szervezetnek {SSSSSSSSSSSSSSSSSSSTSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* A GYŐZELEM NAPJA Találkozott a család , — Apu, te hol születtél? — Makón. — És anyu? — Szombathelyen. — És én? — Budapesten. — Ezek a városok igen messze vannak egymástól, de jó, hogy mégis találkoztunk! A XIX. században az ernyő készítési központja London, Párizs, és néhány kisebb an­gol és francia város. Hogyan fejlődött az ernyők formája? XVI1. század: XIV. Lajos korában kínai divatú, bam- busznyelű, bőrrel, selyemmel vagy papírral borított, rojtok­kal vagy függönyöcskékkel dí­A TELEVÍZIÓ es a gyermek ISMERŐS CSALÁDNÁL. töltöttük a szombat estét Ér­dekes, izgalmas filmet jelzett a tv-műsor, de hangsúlyozot­tan tizennyolc éven felüliek­nek. Á család szöszke hajú • kislánya azonban éppen olyan várakozással ült a készülék elé, mint mi felnőttek. Édes­anyja szerint aznap jó kis­lány volt, jutalmul megnéz-' hette a filmet. Az eset nem egyedülálló. S hogy nem egy családban meg­ismétlődik, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ötö­dikes osztályban a legutóbbi szülői értekezleten is napiren­den volt a „Televízió és a gyermek”. — Kérem a kedves szülőket — mondta az osztályfőnök —, válogassák meg, mikor milyen műsort nézhet meg gyerme­kük a televízióban. Mi, peda­gógusok érezzük leginkább annak a hatását, hogy a tele­vízió előző este milyen hosz- szú műsort sugárzott. Különö­sen az utolsó órákon a gyer­mekek figyelme lelankad, majdnem elalszanak. A gyer­mekek iskolai viselkedését is befolyásolja a televízió. Ha valamilyen bűnügyi filmet vetítenek, másnap az egész osztály nyomoz. Ha a film szerelmes volt, akkor a fiúk megvitatják a „nőket”, a kis­lányok beszédtémája pedig' kizárólag a sierelem ... A TELEVÍZIÓBAN korosz­tályhoz igazodva sugározzák a gyermekműsorokat is: a ki­csiknek az esti mesét, bábfil­meket, a vasárnap délelőtti intervíziós gyermekműsoro­kat. A nagyobb korosztály megnézheti a tudományos és technikai témájú kisfilmeket, és ha a „nagyfilm” vagy tv- játék gyermeknézőknek is megfelel, ezt a korábbi kez­dés vagy a rövidebb időtar­tam is jelzi. A felnőtteknek szóló műsor megnézését azonban nem he­lyes megengedni. Ez a gyer­mek számára nehezen felfog­ható ismereteket, beszédtémát jelent és eltereli figyelmét a tanulásról, játékról. 1 * H ? t át® 6 q <0 J M *3 . Ü ■ m <4, 15 % ff ■ is <9 M IS 29 J VÍZSZINTES: 1. őszi hónaprövidités. 4. A* ábécé eleje ?!? 9. Kiegészítette. 10. Ellenérték. 11. Dunántúli folyó. 12. Ezen a helyen. 14. Az olló vége! 15. Felügyelet a feladata. 16. A horgolásban többszörösen hurkolt szem neve. 18. Daloló. 19. A Ko­vidítése. 20. Teljesen elpusztít. FÜGGŐLEGES: 2. Régebben szüretelt szeszes ital. 3. Magot szór a földbe. 4. Va­lamely készüléket szabályozva be­igazít. 5. Az akasztófa népies el­nevezése. 6. Spanyol női név (ÉNA). 9. Pali felnőtt korában. 12. A társadalmi érintkezés szabályai­nak összessége. 13. Fontos, hogy pontosan járjon. 14. Fővárosi nagyüzem. 15. Szarvasmarha. 16. Sütőiparos. 17 Ilonka becézve. Pajtások! A megfejtett két vá­ros nevét írjátok le egy levelező­lapra és 1966. május 16-ig küldjé­tek be a szerkesztőséghez. A he­lyes megfejtők részt vesznek a májusi jutalomsorsolásban. Az 1966. április 24-i rejtvényünk he­lyes megfejtése: Lukács Pál. a tüdőrákos megbetegedés esé­lyét. A szenvedélyes dohányzás nem mindig vezet tüdőrákhoz — mondják a dohányzók. Ez igaz, de a tüdőrákban meghalt emberek zöme erős dohányos volt! Egy tény: a dohányos ember nagyobb valószínűség­gel kaphat tüdőrákot, mint a nem dohányzó. Divat vagy szenvedély? Szokás-e a dohányzás, vagy szenvedély? Egyesek idegcsil­lapítónak használják, mások a? emésztés fokozására, ismét mások fogyasztószerként. A legtöbb esetben csak szokás, amihez a rágyújtás szertartá­sai, a játék öröme kapcsoló­dik; feszélyezettséget, lélszeg- séget, gátlásokat, palástol, elő­segítheti a társalgás megkezdé­sét stb. Van. aki divatnak tart­ja. A dohányzás inkább szenve­dély, és épp olyan erős lehet, mint bármely más kábítószer élvezete. Régebben a dohányost az egyházi és világi hatalmas­ságok büntették, ma elsősor­ban — önmagát bünteti... Turáni Miklós Ne kezdje el, mert ha megszokja... A cigarettában 15—25 milli­gramm nikotin van. A nikotiq^ pedig erős méreg! Két ciga-jj retta tömény nikotinjának le- J nyelése néhány perc alatt ha- J Iáit okoz! A rágyújtás után aj! dohányzó szervezetébe a niko- ^ tin égési gőzként hatol be. A $ dohány izzásakor a nikotin 35 ^ százaléka elég, 40 százaléka el- ^ oszlik a levegőben a szívások 5 közötti füsttel. Az a füst, amely $ a parázstól a száj felé haladj szíváskor, kezdetben még 25 J százalék nikotint tartalmaz, de j a cigaretta hideg részén átha-J ladva a nikotin jelentős része J lecsapódik. A nikotin végül a! cigaretta csonkjában gyűlik! össze, ezért a „csikk” végigszí-; vása a legnagyobb méreg a: szervezetnek. A füst ingerlő gőzének és a! keletkező gázok hatására a! hörgőnyálkahártya öntisztulá-! sát biztosító hámsejtek mozgá-j sa megbénul. A fokozott meny- j nyiségben termelődő hörgővá- ; ladék eltávolítása már csak! erős köhögés, krákogás utján j lehetséges. ! * A dohányzás és a rák \ Hiába kombinálták a cigaret-! tát filterrel, a dohányfüst kát-! ránytermékei —, ha csökkenti mennyiségben is — bejutnak aj szervezetbe! Elgondolkoztató:; a városok levegőjéből és a do-j hányfüstből készített, sűrítmé-! nyék a kísérleti állatok bőrén! rákot idéznek elő. Elgondol-) koztató mindenesetre, hogy a: tüdőrákos megbetegedések szá- i ma hozzávetőleg ötszáz száza-« lékkai emelkedett, s hogy a na-« pi 10 cigaretta tízszeresére, 20; cigaretta tizenhatszorosára, 30« pedig huszonötszörösére növeli; € AZ ÁPRILIS 24-1 KERESZT- REJTVÉNY MEGFEJTÉSE: Z ász- lök a hídon — Arpád-híd — Er­zsébet — Szabadság-Jhíd — Petőfi- híd — Lánchíd. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Kiszely Rezső Vác, Thälmann tér 12., Szekeres Antalné Felsőgöd, Úttörő u. 18., Kulimák Oszkár Majosháza, Petőfi u. 14., Bara­nyai Sándor Tahitótfalu, Hősök tere 6., Kenderes Lászlóné Nagy­kőrös, I. kér. Fokos u. 6., Hollós János Gönyű, Kossuth L. u. 161., Török Endréné Bp. VH. Peterdy u. 23., Hatmann Béla, Üllő, Kos­suth L. u. 48, Sáránszky Rudolf- né, Gödöllő, Kazinczy u. 17., Ezer Árpád Bp., VIII. Diószeghy S. ü. 44/a. G YERMEK R EJTVÉNY Pajtások! A mai nap a Német Demokratikus Köztársaság felsza^ badulási ünnepe. Ezzel kapcsolat­ban kérdésünk: 1. Melyik város az NDK fővárosa? 2. Melyik vá­ros az NDK hajógyártásának köz­pontja. Válaszok a rejtvény vízsz. 7. és függ. 8. sorában. Huszonegy éve, e napon ért vé­get az európai frontokon a H. vi­lágháború* VÍZSZINTES: 1. Május 7-én Reimsben, 8-án e városban, a szovjet főhadiszálláson kapitulált a náci hadvezetőség. 6. Német kancellár volt 1900-tol 1909-ig. 10. Hím állat, névelővel. 14. Sziget- csoport a Csendes-óceánban. IS. Vegyi anyag. 16. Kísérletező. 18. Hintázik. 19. Nemzetközileg is el­ismert állatorvosunk volt. 20. Sok halkonzerv jelzője. 21. Rendjelek. 23. Fogaival morzsol. 24. Római számok: 50, 109 és 501. 25. Minisz­tertanács. 26. Germanium. 27. Le- siklott a hegyről. 29. Bolgár hegy­ség. 30. Igen, oroszul. 32. Főzéshez kell, névelővel. 33. Index. 35. Olasz névelő. 37. E napra esett 1945-ben a győzelem napja. 39. A Bug mellékfolyója. 40. A mélyben. 42. Költemények egy csoportja. 44. Levélben tudat. 45. A Rajna jobb­oldali mellékfolyója. 46. Hullató. 47. Kis folyóvíz. 48. Tejtermék. 49. A függ. 39. sz. első és harmadik betűje. 50. Hintés. 52. Tölténytar­tó. 53. Rövidítés évszámok előtt. 55. Pan partnere volt. 56. Kis domb. 58. Skálahang. 60. Szóösz- szetételekbcn: kettős: 62. Hintsd el a magot! 63. Szenvedés. 64. Ki­könyörög. 66. Romantikus német költő (Ludwig, 1787—1862). 68. Ba­ráti főváros, 1945. május 9-én fegyveres felkelők verték ki falai közül a megszállókat. 69. Sasféle. 70. Az olasz főváros lakói. 72. IBO. 73. Szláv férfinév. 74. Legen­dabeli kehely. 75. Izomdaganat. 76. Ennyi millió áldozata volt a II. világháborúnak (katonák és polgári személyek együtt). FÜGGŐLEGES: 1. Ügyetlen. 2. Megindul. 3. Mindennek a lelke. 4. Akkumulátorok egy csoportja. 5. Vissza: személyes névmás. 6. Társ jóban is, rosszban is. 7. Edényféle. 8. Rövidítés kottákon. 9. Ma lengyel város, 1945. május elején szabadult fel. 10. Egy Fe­jér megyei községből való. 11. Kellem. 12. Pihenőhely az istálló­ban. 13. ízlelnek. 15. Kerti szer­szám. 17. Keverék folyadékokból (+’). 22. Bérbevehető. 24. Mérték- egység. 28. Könyörög. 29. Nor­mann vezér. 31. Vonatkozó név­más, tárgyesetben. 33. Kiemelke­dő. 34. Ásványi kincsünk (+’). 35. Passaunál ömlik a Dunába. 36. Német város a dán határon; itt működött 1945. május 5-től DöJiitz tengernagy kormánya. 38. Izmos. 39. Esetleg. 41. Hullatja. 43. Kien­ged a kézből. 44. Nem távozik el. 45. Kézi mérték. 57. Itt kötöttek egyezményt 1945 nyarán a győz­tes hatalmak Németország jövőjé­re vonatkozóan. 48. Nyakban vi­selik. 51. Lángész. 52. Tánc. 54. Becézett női név. 56. Eredmény nélkül. 57. A boszorkány a Cson­gor és Tündében. 59. Magyar vi­lágmárka. 61. Homérosznál az is­tenek vére, kiejtés szerint. 62. A dél-afrikai Oranje mellékfolyója. 63. Félsziget a Szovjetunióban, ahol már 1945 februárjában fon­tos határozatokat hoztak a Szov­jetunió, az USA és Nagy-Britan- nia képviselői. 65. Műtét segít raj­ta. 67. „Lám” betűi. 71. Kérdőnév­más. 73. M. E. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 37., 68. és 76., valamint a függő­leges 9., 36., 47. és 63. számú so­rok megfejtése. B. E. ÉRDEKES ÁLOM Hajnali négykor a kis Ildi kimászik az ágyából, oda­megy mamájához: — Anyu, anyu, olyan érde­keset álmodtam. — Mit Ildikóm? Meséld el anyunak! A kislány hallgat egy da­rabig, majd azt mondja: — Nem, jobb lesz, ha te mondod eá. Te is ott voltál. V. J. ; SOK SZÜLŐ azzal védeke-i zik, hogy a televízió abban a! szobában van, ahol a gyér- j mek alszik s ha ők nézik a! műsort, lehetetlen a gyerme-j két kikapcsolni belőle. Min-) denre van lehetőség. A lehal-; kított hang és egy kis függöny; — máris megoldás, ha nem is! ideális. Vannak, akik a tv-! nézést jutalmazásra használ-! ják fel. A televízió egyes mű-! sorszámai a gyermek iskólá-s ban tanult ismereteit vizuáli-« san gyarapítják. Ezeket lehe-; tőleg ajánljuk is gyermekünk; figyelmébe, azonban a tv-né-; zést mint jutalmat nem tart-! juk megfelelő pedagógiai! módszernek. GYERMEKÜNK SZOKJA! MEG, hogy a híradó után nap! mint nap az esti lefekvés kő- i vetkezik, függetlenül attól, i hogy jól vagy rosszul viselke-« dett-e. A szülő pedig ragasz-! kodjék ehhez, legalábbis az| általános iskolás korúaknái. | így nem lesz panasza a peda-! gógusoknak sem, nem lesznek i álmosak és durcásak a kicsi- i nyék. Nem könnyű feladat, de i szülői következetességgel i megoldható. k. m.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents