Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
1966. MÁJUS 8., VASÁRNAP "Wir/gp 7 Napfénykúra — tükrökkel ... Kíváncsian vizsgálhatták a furcsa berendezést. Kisebb görgőkön egy könnyű fémkeret állt, egyik oldalán fülkével, ahová a pácienst helyezik, másik oldalán pedig apró négyzetes tükrökkel borított négy hatalmas kerek „tányér”. A furcsa készülék a tökéletesített Buhman-féle gyógyref- lektor. A naphőhasznosító berendezést már régebben megszerkesztették Alma Atában és rendeltetése — koncentrált napsugarak felhasználása. A tükröket úgy helyezték el, hogy a napfényt fókuszba vetítsék és szoláris fényfoltokat képezzenek, amelyekről kiderült, hogy gyógyhatásúak. A fényfolt ereje azonos ötven szoláris fényegység és ugyanannyi kvarclámpa egyidejű sugárzási hatásfokával. Hogy a páciens ne szenvedjen égési sebeket, a keret mozgatható, és így a fényfoltok végigtáncolnak a beteg egész testén. A Buhman-féle reflektor segítségével eredményesen kezdtek gyógyítani többféle reumatikus, , hüléses, nőgyógyászati, ideg- és bőrbetegségeket. A Buhman-féle berendezésnek eleinte akadtak ellenzői. Sőt voltak szkeptikusok, akik ezzel a készülékkel folytatott gyógymódot kuruzslásnak tartották. A napfényt, mint gyógyászati eszközt azonban igen sok orvos kezdte alkalmazni, sőt az orvostudományban új ág jelent meg, a hőterápia. Az északi országrészek lakossága úgy találta, hogy a berendezés nem csupán gyógyászatra, hanem az ott hiányzó napfény pótlására is használható. Az Alma Ata-i mezőgazdasági intézet szakemberei megállapították, hogy a különböző mezőgazdasági kultúrák magvai a Buhman-féle reflektorral történő sugárzás után gyorsabban fejlődnek, a burgonya 30 százalékkal nagyobb termést hoz. Legyőzött járvány a száj- és körömfájás ssssssssssssmssss/ssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssMsssss/sssssssjfss^ ÉLŐVILÁG Kórokozója vírus, tehát olyan élő anyag, amely csak más élő sejtben képes szaporodni; ha onnan kikerül, fertőző tulajdonságát sokáig megtartja. A száj- és körömfájás vírusának azonban — épp úgy mint az influenza vírusának — többféle válfaja van, és sajnos az átvészelt betegség csak az a válfaj ellen Védi az állatot, amelytől megbetegedett. A vírus iránt a kérődző állatok és a sértés, valamint ezek vadon élő rokonai fogékonyak. A ló és rokonai viszont nem kapják meg a betegséget, az ember pedig — az újabb megállapítások szerint — csak kivételes esetben. Fertőzés esetén legfontosabb feladat a vírus kimutatása, illetve típusának meghatározása, ami tisztázhatja a járvány eredetét is. E nélkül eredményes- védekezésről nem lehet szó. A betegség lefolyása általában kétfázisú. Rendszerint a takarmánynyal veszi fel az állat a kórokozót, amely megtelepszik a száj, vagy az emésztőcső hámsejtjeiben. Ilyenkor a hámsejt elfajul, elfolyósodik: kialakul az elsődleges hólyag. A felszaporodott vírus betör a véráramba és hőemelkedés lép fel. A vírus a vérkeringéssel eljut a szervezet minden részébe, és olyan helyeken, ahol a természetes „kopás” következtében a hámsejtek gyorsan szaporodnak, másodlagos hólyagok fejlődnek ki. így másodlagos hólyagok keletkeznek az ajkakon, az ínyen, a szájpadláson, a nyelven, az orrnyílásoknál, a csülkökön és a tőgybimbókon. Mint minden betegség ellen, a száj- és körömfájás ellen is legeredményesebben a megelőzéssel védekezhetünk. A betegség átvészelése ! néhány évi védettséget biz- \ tosít, de csak a kórokozó i vírustípussal szemben. A meg- ; előzés céljaira oltóanyagot,! vakcinát állítanak elő. A múlt évi járvány tapasztalatai alapján kam-! pány indul, hogy a járvány-> sújtotta területeken a ha-! iánkban pusztított 0 vírus! sllen védőoltásban részesít-! ;ék a szarvasmarhákat. En- í nek az az oka, hogy az idő- i sözben született borjak, vagy $ i máshonnan hozott állatok $ s 3 s '!'sSSSSSSS/SfSSSSSSSSS//SSS//SSSSSSSSSSSSfSSSmSSSSS/SfSSSy/YSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS///SSSSSSSSSfS/~ Ércfaló baktériumok Kazahsztán tudományos akadémiája érdekes kísérleteket tett közzé. Biológiai és virológiái intézetében olyan baktériumokkal foglalkoznak, amelyek a foszfortartalmú ércekben levő foszforvegyülete- ket úgy alakítják át, hogy azokat a növények könnyen fel tudják venni. A foszfortartalmú ércek biológiai bomlása a mikroorganizmusok élettevékenységére vezethető vissza. A kutatók véleménye szerint a kitenyésztett baktériumok felhasználhatók szerves foszfortrágya termeléséhez. „Kutyabeszéd" Az állatok egymás közötti „beszéde” már régóta foglalkoztatja az embereket, elsősorban azonban az állatpszichológusokat. Ez a „beszéd” természetesen csupán hangok közléséből áll, hiszen a tagolt beszéd csak az emberek sajátsága. Számos állatkísérlet bizonyította: az állatok, ha bizonyos körülmények (például veszély stb.) között magnetofonszalagra rögzített „beszédHolt láb — élőnek Méhek két állásban Dr. Örösi Pál Zoltánnal, a Kiállattenyésztési Kutatóintézet gödöllői méhészeti osztályának vezetőjével, és dr. Sütő Kálmán tudományos igazgatóhelyettessel beszélgettünk a méhészet időszerű kérdéseiről, és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatómunkáról. — A méhészet jelentőségéhez nem fér kétség — mondotta dr. Sütő Kálmán —, egyrészt a méhek termékei (méz és viasz) igen értékesek, másrészt a méhek és a virágok megporzásával felmérhetetlenül hasznos tevékenységet folytatnak, mert növelik a mag- és gyümölcs- termést. — A KGST keretében az aprómagtermelést Magyarország kapta, s ezzel kapcsolatban komoly feladatokat kell megoldanunk. — Ismeretes például, hogy a növényvédelmi mérgek elpusztítják a porzó vad- rovarokat, a megporzás- ban tehát mindinkább nő a mézelő méh szerepe. Annak bizonyítására, hogy a lucernamag termesztésében milyen nagy jelentőségű a Néhány család a 400 ezerből, mintegy 20—60 százalékkal növeli a mag mennyiségét. A megporzás révén elérhető többlettermésben hatalmas lehetőségek rejlenek. Csak a lucernánál az intenzív beporzással elérhető többlett 250—300 vagont jelent — 80—90 milliós értéket. — Hallhatnánk rövid áttekintést a méhészet jelenlegi helyzetéről? — Az ország méhállomá- nya mintegy 400 000 család. Java háztáji méhészetek kezelésében, a többi állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tulajdonában van. A hazai méhlegelők a jelenleginél lényegesen nagyobb számú méhcsaládok eltartására is alkalmasak lennének. A pillangós virágú és egyéb mézelő növények területe évről évre növekszik. Ennek felhasználása, valamint fejlettebb üzemeltetési módszerek bevezetése a jelenlegi körülbelül 500 va- gonos méztermelést 1000 vagonra növelhetné. Gombatenyészet átültetése steril körülmények között. Ebből készül a penicillin Kígyó a kígyónak A csörgőkígyó éjjel sötétben is megtalálja zsákmányát, annak ellenére, hogy szeme nem különlegesen jó. A kígyó fején viszont, a két szem között, két kis bemélyedés van. Ezekben helyezkednek el az állat különleges „szemei”, amely segítségével a sötétben is érzékelni tudja zsákmányát, sőt áldozatának térbeli helyét is megállapítja. Ezek a , .szemek” hőre érzékeny szervek. Mindegyik bemélyedésben rengeteg — 150 000 — hőészlelő idegvégződés van, amelyekkel a zsákmányánál testmelegét érzékeli a kígyó. Csörgőkígyók között is előfordulnak nézeteltérések. De bármily dühöd ten támad is egymásra a két kígyó, halálos mérgüket soha nem használják egymás ellen. A vetélkedő állatok addig tekeregnek egymás körül, amíg megfelelő támadóhelyzetbe nem kerülnek, ekkor testük elejét felemelik a levegőbe, teleszívják a tüdejüket levegővel és minden erővel igyekeznek ellenfelük fejét a földre lenyomni. Amelyiknek ez sikerül, az a győztes. A póruljárt kígyó nyomban elmenekül a harc színhelyéről. is védettek legyenek. Fontos, hogy a tavalyi járványos területeken egyetlen állat sem maradjon ki a megelőzésnek ebből a fontos akciójából. MOzA|K jüket” később lejátszották nekik, hasonló módon viselkedtek. Willms állatpszichológus és munkatársai most a kutyák „nyelvét" kezdték vizsgálni, s megállapították, hogy a „kutyanyelv” kizárólag magánhangzókból áll. Az egyes kutyafajták vizsgálata révén pedig 19 „nyelvet” és ezen belül 170 „tájszólást” különböztettek meg. méh, talán elegendő utalnunk azokra a kísérletekre, melyeket az elmúlt években a Mar- tonvásári Kísérleti Gazdaságban végeztek. A vizsgálatok szerint a méhekkel történt intenzív beporzás mintegy 30 százalékos többlettermést eredményezett a lucernamag- termesztésben. — A mi tapasztalataink szerint is a méhek beporzó tevékenysége — különösen a napraforgónál és repcénél — Szakfolyóiratokban már több olyan esetet ismertettek, amikor baleset következtében csaknem teljesen, vagy akár teljesen leszakadt végtagot visszavarrtak. Ha a végtag vérkeringését sikerül megfelelően biztosítani, ha a baleset és a műtét között nem sok idő telt el, és ha sikerült elkerülni a sebfertőzést — a végtag „megtapadt”. A legújabb híradás szerint azonban a párizsi Beaujon-kórházban egy közlekedési baleset következtében elhalt ember lábát átültették egy másik emberre, akinek izületi bántalom miatt amputálni kellett a lábát. Az eseményről beszámolt a francia rádió és televízió is. Másnapi pirula Az amerikai Jale egyetemen kidolgoztak egy olyan fogamzásgátló szert, amelyet „utólag” kell bevenni. Úgy is hívják: „másnapi pirula”. A fogamzásgátló szer lényege, hogy az eddigiekkel ellentétben nem a női szervezet peteképző folyamatát, illetve a pete leválását akadályozza meg, hanem a szexuális kapcsolatot követően meggátolja, hogy a női petesejt az anyaméhben megmaradhasson. A petesejt „be- fészkelődése” normálisan hathét nappal a megtermékenyü- lés után következik be. Nemrég múlt 35 éve, hogy London füstös, ködös levegőjéből egy penészgombának a spórája letelepedett Fleming baktérium-tenyészetére. A spóra szaporodni kezdett, és közben olyan anyagot termelt, amely elpusztította, feloldotta a környezetében a gennykeltő baktériumokat. Fleming felismerte a jelenség óriási hord- erejét, felfedezése forradalmat hozott az orvostudományba. Az addig halálos betegségek egész sorát lehetett segítségével megfékezni. A felfedezést gyakorlati munka követte: a nyers penicillinből tiszta hatóanyagot kellett ipari méretekben előállítani. Ehhez pedig kémiai szerkezetének pontos ismeretére volt szükség. Nehézségek mutatkoztak, mert kiderült, hogy a gomba teste egyszerre több egymáshoz hasonló, ún. természetes penicillint termelt. Valamennyi molekulájában egy közös mag volt található, az ún. 6-aminőpenicillinsav (röviden 6-APS), melyhez különböző atomcsoportok, oldalláncok csatlakoztak. Ezek az atomcsoportok szabják meg a különböző, egymáshoz hasonló penicillinek eltérő fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, de a penicillinszerű hatásért minden esetben a 6-APS a „felelős”. A penicillin gyorsan világ- szenzációvá vált, de tündöklése nem tartott sokáig. Gyorsan jelentkeztek nála az „elöregedés” tünetei: „hozzászoktak” a baktériumok, megszűnt érzékenységük. Időközben több új antibiotikumot fedeztek fel, de a penicillin hatáserősségét egyikük sem érte el, és mindnek volt kisebb-nagyobb hátrányos mellékhatása. Sok fáradságos munka eredményeként sikerült előállítani olyan penicillin-féleségeket, amelyek a természetes penicillinekkel szemben ellenállóvá vált kórokozókra is hatásosak. Az új szerek alapja a 6-APS. amellyel már találkoztunk. Nos, ez az anyag szintetikus úton is előállítható, bár gazdaságossági okok miatt a gyártási eljárás első fele a hagyományos eljárással történik. Ezért nevezzük ezt a gyógyszercsoportot félszintetikus penicillineknek. Ma már több százra tehető azoknak a származékoknak a száma, amelyeket így állítanak elő. Közülük többet már a gyakorlatban is használnak. H. J. Félszintetikus penicillin
