Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

1966. MÁJUS 8-, VASÁRNAP írlap Itt bizony nincs mit hczsannázni. A belvíz elleni szívós, kitartó küzdelem nem mindenütt aratott győzelmet a ter­mészet felett. Inárcs határában is víz borította táblákat találni. A megyében jelentős termőterületet ural a most el­lenségszámba menő víz. Ám az is bizonyos, hogy a véde­kezés nyomán óriási földek, határok szabadultak meg és kerültek szárazra a fojtogató belvíztől (Gábor felv.) KONGRESSZUSI VERSENYBEN Szilveszter, december közepén Szolgálat: egy emberöltő Tűzpróba, hat hónapig Nem hiszem, hogy bárhol is sokat kellene járkálni munka- alkalmak után. De mi az­tán ... Inkább azon törjük a fejünket, hogy álljunk part­nereink elé a boldogító igen­nel. Ha kétszer annyit postáz­hatnának a Mechanikai Művek hírközlési alkatrészeiből, az elektronikus kondenzátorok­ból, akkor is kevés lenne. Így hát csak örülni lehet minden egyes jó hírnek. A műszaki vezetőktől hall­juk: — Talán a legjelentősebb KÉT KOtfGItESSZTS KÖZÖTT Változó tájon, változó emberek A dabasi járást Pest megye egyik legelmaradottabb mező- gazdasági tájaként emlegették. Joggal. Ipara nem volt, föld­je is gyenge minőségű. Sze­gény népek lakták, akiknek innestelenségénél talán csak kulturális elmaradottsága volt nagyobb. A táj s a benne élő embe­rek életkörülményeinek válto­zása húsz esztendővel ezelőtt kezdődött el, de nagyobb, gyorsabb ütemű fejlődése a VIII. pártkongresszussal esik egybe. Számok, tények sora bizonyítja az azóta eltelt négy esztendő szinte kézzelfogható változásait. Ha csak egy jelentősebb Ipari üzem létesült is ez idő alatt, de mégis van már ipa­ra a járásnak. A Telefongyár bugyi üzeme ezerkétszáz em­bert foglalkoztat. Ugyanakkor naponta majdnem tizenötezer ember utazik fővárosi munka­helyére. A mezőgazdasági üzemek termelése is felfelé ível. A ta­gok átlagjövedelmének alaku­lása bizonyítja ezt a legszem- léltetőbben. Míg hatvanegy­ben nyolcezerkilencszáz fo­rint volt az egy tagra jutó át­lagjövedelem a dabasi járás­ban, addig az elmúlt eszten­dőben ez az összeg már elérte a tizennégyezer forintot! De bizonyítja az is a termelőszö­vetkezetek életképességét, hogy míg hatvankettőben hat­van év volt a tagság átlag- életkora, ma már ez negyven­két év! Pedig négy esztendő­vel ezelőtt még munkaerő- hiánnyal küszködtek a mező- gazdasági üzemek! Ma pél­dául Kakucson vagy Sáriban mór az a legnagyobb gond: milyen állandó munkaalkal­mat biztosítsanak az embe­reknek. A szilárduló, erősödő gaz­dasági alap megteremtette a lehetőségét a gyorsabb, tudat- formáló oktató-nevelő mun­kának. Ma már a járás évi kilenc-tizenegy millió forintos községfejlesztési alapjának negyven százalékát fordítják kulturális célokra. Az elmúlt négy esztendő alatt a járás­ban több mint tízmillió forin­tot költöttek új iskolákra, mű­velődési házakra, óvodákra, könyvtárakra és így tovább. Uj gimnázium s ötven új tan­terem épült. Az óvodai férő­helyek száma megduplázó­dott, négyszázötvenről kilenc- százra emelkedett. Huszonhá­rom iskolai napközi létesült, azelőtt egy sem volt. Míg hat­vanegyben kétszázötven diák tanult a járás egyetlen gim­náziumában, Öcsán, addig a jelenlegi tanévben ötszáznegy­venen járnak az ócsai és a dabasi gimnáziumba. Négy esztendővel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy a járás iskoláiban tanító pe­villanyvilágításra. De az igé­nyek gyorsütemű növekedése olyan furcsa dolgokat is fel­vet, hogy járdát építsenek előbb vagy például elektro­mos szervizt. Talán groteszk a kérdésfelvetés, pedig na­gyon igaz. Míg a mérleg egyik serpenyőjében sok hagyomá­nyos pótolni való van — jár­daépítés, villanyhálózat-fej­lesztés, vízellátás megoldása és így tovább — a másik ser­penyőbe a gyors változás új igényei kerülnek. Az igények gyors növekedé­sét, olyan . példák is bizonyít­ják; ffiintr a Hernádon hat­vankettőben elkészült új mű­velődési ház máris kicsinek bizonyul. Vagy az, hogy a most tervezés alatt álló új négytantermes iskola felépü­lése után egyáltalán nem csökkenti majd a jelenlegi gyáli iskolák túlzsúfoltságát. Gyál háromezerötszáz lakossal növekedett négy esztendő alatt. Gond. probléma van még elég. Mindez azonban nem csökkenti az elmúlt négy esz­tendő kétségtelenül jelentős anyagi és tudati változásait. Prtikner Pál elhatározás: a nagy üzembiz­tonságú, speciális berendezé­sekben, mondjuk telefonköz­pontokban, működő konden­zátorok sorozatgyártását meg­kezdtük. Ha nem gyürkőzünk neki idejekorán, évzárásig semmiképpen nem készülhet­tünk volna el 90 ezer pél­dánnyal. — Mit tud, meddig él? — Szünet nélküli használat mellett egy évtizedig szolgál. Jobb körülmények között akár egy emberöltőig. Pró­báinkon hat-hét hónapon át 70 fokos forróságban műkö­dik — kifogástalanul. — Mekkora az idei tétel? — Kilencmillió darab! Igen nagy mennyiséget készítünk a szovjet kereskedelmi part­nerek megrendelésére. Közös elhatározás, hogy szilveszter napja helyett már december közepén évzárót tartunk. Az egész évre szóló megrende­lést ennyivel korábban pos­tázzuk. S emellett egyetlen kondenzátorral sem kap keve­sebbet a hazai piac. — Van-e hozzá elég mun­káskéz? — Sokakat üdvözölhetünk új kollégaként, s bizony idő kell nekik, amíg ismerkednek, s amíg a gyakorlat egyenérté­kű munkatárssá avatja őket. Az átmenet tükre a selejt növekedése. Ám ez olyan luxus, amelyet nem engedhe­tünk meg magunknak: egy százalék értéke 130 ezer fo­rint! — Mi a megoldás? — Olyan lelkiismeretesen, alaposan tanítjuk be új kollé­gáinkat, hogy ne vétsenek több hibát a régieknél. Min­dennek sikerülni kell. A no­vemberi nagy esemény, a pártkongresszus tiszteletére ígértük. T. Gy. Május 22-én honvédelmi nap - úttörőtalálkozó a Fóti Gyermekvárosban Eleven kapcsolatok, őszinte baráti szálak szövődnek az ország különböző részein mű­ködő úttörőcsapatok és a néphadsereg alakulatai között. A Fóti Gyermekváros köze­lében levő erdei tisztáson május 22-én nagyszabású hon­védelmi napot és úttörőtalál­kozót rendeznek. Az érdekes­nek ígérkező eseményen előre­láthatólag több mint 3000 fia­tal vesz részt. A program leg­izgalmasabb pontja minden bizonnyal a hadijáték lesz, amelyen a pajtásokkal együtt részt vesznek a katona és ha­tárőr KISZ-szervezetek tagjai is. MAGYAR SIKER a göteborgi nemzetközi Épül ä nagykőrösi leány tábor A Nagykőrösi Állami Gazda­ság Igazgatója örömmel kalau­zol a messziről pirosló tégla­falakhoz. Másfél millióért kétszáz személyes szállást épí­tenek, viszont a KISZ két hó­napon keresztül biztosítja a kellő létszámot. Június 20-án az első csoport már birtokába veheti az épületet. A H-alakú, lapostétejű ház­ban húsz, egyenként tíz szemé­lyes szoba lesz, azonkívül für­dőszobák, orvosi rendelő, var­ró- és vasálószoba, klub és olvasókönyvtár biztosítja a ké­nyelmet. A szállást nemcsak nyáron lehet használni, télen fűthető, s így különböző tan­folyamokat, iskolákat helyez­hetnek el az épületben. Az állami gazdaság házi bri­gádja az építő. Az ajtókat-ab- lakokat a monori ktsz szállítja, a belső víz- és villanyszerelés­re a ceglédi ktsz vállalkozott. Berendezésre 800 000 forint jut. vásáron A magyar külkereskedelmi vállalatok rendszeresen részt vesznek a göteborgi nemzet­közi vásáron, ahol a magyar közhasználat! cikkeket mu­tatják be. A pénteken meg­nyílt idei göteborgi vásáron a magyar pavilont megláto­gatta Hermansson tárca nél­küli miniszter és felesége, akiknek különösen a magyar textiliák, herendi porcelánok, gobelintáskák és más kézmű­ipari cikkek nyerték meg tet­szésüket. 1 r ,i , í .-i Nagymaros határában sa­Malnaskertben rxab^ák, a ^másokat. Nemcsak az onus táblá­kon — tenyérnyi földecskéken is sürget az idő. Schilling néni 350 négyszögölön szorgoskodik, s reméli, nyár végére meglesz a haszna is Nagy internacionalista hőstett A hitlerista Németország legyőzésének 21. évfordulójára A SZOVJET HADSEREG 1944. tava­szán és nyarán átlépte a román és a len­gyel határt, hogy tovább üldözze, kapitu­lációra kényszerítse az ellenséget. A szovjet csapatok szigorú utasítást kaptak a Legfelsőbb Parancsnokságtól, hogy ne avatkozzanak a felszabadított államok belügyeibe, bízzák a népekre; maguk döntsenek sorsukról. S a szov­jet hadsereg szentül betartotta a Szov­jetunió lenini külpolitikájának e fontos elvét, amikor felszabadította Románia, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia népeit, Ausztriát és Észak-Norvégiát. A szovjet fegyveres erők balkáni fényes győzel­meinek, s az albán'és a görög néphadse­reg csapásainak hatására a megszállók kénytelenek voltak kitakarodni ezekből az országokból. A Szovjetunió magát a német népet is felszabadította a fasiszta uralom alól. Németország keleti részé­ben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. A szovjet fegyveres erők Kelet-Ázsiá- ban szétzúzták a Kvantung-hadsereget, s ez döntő szerepet játszott az imperia­lista Japán teljes szétzúzásában. A Szovjetunió ezzel biztosította veszélyez­tetett távol-keleti határait, s egyúttal nagy segítséget nyújtott a japán meg­szállók ellen harcoló kelet- és délkelet­ázsiai országoknak. Mandzsúria és Észak-Kórea szovjet felszabadítása rendkívül nagy befolyást gyakorolt a kínai forradalom győzelmére és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulására. A Szovjetunió távol-ke­leti győzelme a forradalmi mozgalom új hullámát indította el Vietnamban, Burmában, Malájföldön, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. AZ EURÓPAI ORSZÁGOK felszaba­dításában a szovjet hadsereg fő erői vettek részt. Az 1944 nyarán a szovjet— német arcvonalon működő 12 front kö­zül 7 vett részt a felszabadító misszió­ban. A fasiszta megszállók szétzúzásának fontos tényezője volt a szovjet hadsereg harci együttműködése az európai orszá­gok ellenállási mozgalmával. Az európai országokban nőttön-nőtt a felszabadító mozgalom a II. világháború folyamán. Legjobban 1944-ben lendült fel. amikor a szovjet hadsereg már el­törte a hitlerista hadigépezet gerincét, befejezte a szovjet föld felszabadítását, s áthelyezte a hadműveleteket Közép- Európa területére. Számos európai or­szág harcoló demokratikus erői a kom­munista és munkáspártok vezetésével nagy segítséget nyújfottak a Szovjet­uniónak a fasiszta Németország ellen viselt háborúban. A SZOVJET NÉP internacionalista kötelességét teljesítve nagy segítséget nyújtott a német fasiszta megszállók el­len felszabadulásukért harcoló népek­nek. Sok szovjet partizánalakulat hazá­ja határain túl lépett akcióba. Az euró­pai népek közös antifasiszta harcának új, magasabb formája volt, amikor a szovjet hadsereg közös hadműveleteket hajtott végre más országok fiatal kato­nai alakulataival. A lengyel, csehszlo­vák, román, bolgár és jugoszláv csapa­tok a szovjet csapatokkal vállvetve vív­ták győzelmes harcukat. A Szovjetunió nagy segítséget nyúj­tott a német fasiszta hódítók ellen har­coló baráti hadseregek katonai alaku­latainak felfegyverzéséhez is. Például a lengyel néphadsereg 700 000 puskát és géppisztolyt, 3500 löveget, 1000 harcko­csit, 1200 repülőgépet, több mint 15 000 állványos golyószórót, továbbá több mint 1800 gépkocsit kapott. A Szovjet­unióban megalakult lengyel katonai alakulatokat, az első csehszlovák had­testet, a román Todor Vladimirescti hadosztályt és az ugyancsak szovjet te­rületen megalakult egyes jugoszláv ala­kulatokat és egységeket szovjet fegyve­rekkel, egyenruhával és felszereléssel látták el. Ezeknél az alakulatoknál szov­jet instruktorok és tanácsadók működ­tek. A szovjet fegyveres erők harci együttműködése a szocializmus útjára lépett országok hadseregével, amely az emberiség közös ellensége, a német fa­sizmus ellen vívott csatákban született meg. a népek internacionalista testvéri­ségének egyik legragyogóbb megnyilvá­nulása volt s a proletár internacionaliz­mus eszméinek fényes győzelmét jelen­tette. ERROL SOHASEM SZABAD MEG­FELEDKEZNÜNK. Az elmúlt háború tanulságai ma is komoly figyelmezteté­sül szolgálnak azok számára, akik újra háborús lázba estek és revansra vágy­nak. A Varsói Szerződéshez tartozó or­szágok hadseregeinek harci együttmű­ködése a béke és a haladás erős pajzsa, amely biztosan fedezi a szocialista tá­bort minden imperialista merénylettel szemben. A szovjet fegyveres erők a szocialis­ta tábor más országainak hadseregeivel együttműködve éberen őrzik a népek biztonságát. Vlagyimir Maculenko ezredes, a történettudományok doktora dagógusok többsége a főváros­ból utazott ki munkahelyére. Ma a pedagógusok többsége a községben lakik. Hogy mi a titka ennek a rövid idő alatt bekövetkezett alapvető válto­zásnak? Többek között az is, hogy negyvenhárom új peda­góguslakás épült ez idő alatt a járás községeiben. De az is, hogy most térül meg a falvak áldozatvállalása: ösztöndíjjal taníttatott fiataljaik egymás után érkeznek vissza szülő­falujukba. Még néhány, a változást bi­zonyító számadat. Hernádon, Ujharrtyánban, Táborfalván, Újlengyelben és Örkényben új művelődési ház épült. Míg hatvanegyben tizenhét könyv­tár huszonnyolcezer kötet könyvvel állt az olvasók ren­delkezésére, ma már harminc­két könyvtár működik a járás területén s ötvenhatezer kötet könyvet kölcsönözhetnek. Minden négy emberre jut egy rádió — lényegében családon­ként egy — és minden húsz emberre egy televíziókészülék — minden ötödik családra egy­Nem csupán az emberek élete fordult jobbra s nyílott meg előttík a művelődés-^ kulturálódás nagyobb lehető- ^ sége. Változnak maguk az ^ emberek is. Jelentősen nőve- ^ kedett érdeklődésük a köz- ^ ügyek iránt, megnőtt politi- 5 kai aktivitásuk, de nőttek igé- \ nyeik is. Mindez a változások ered-1 ménye. Amire azelőtt a já- i rásban soha nem volt példa, § ma valóság: a huszonnégy^ mezőgazdasági üzemben dől- j gozó mintegy huszonnégyezer ^ emberrel állandó kapcsolatot ^ tud tartani a járás tanács- és J pártvezetése. Az emberek szí- \ vesen vesznek részt a falu- \ gyűléseken éppen úgy, mint a \ közgyűléseken vagy a tanács- \ üléseken Ma már az a leg- ^ nagyobb probléma: egyetlen ^ faluban sincs akkora helyiség, ^ ahová minden érdeklődő el- ^ mehetne. 5 Ez | .... I a pozitív változás \ feltétlenül összefüggésben van § azzal, hogy ma már a járás $ valamennyi mezőgazdasági § üzemében megalakult és mű- § ködik a pártszervezet. Nem is i akárhogyan: az elmúlt négy \ esztendő alatt negyven száza- \ lékkai növekedett a párttag- $ ság száma. S az új párttagok $ többsége mezőgazdasági dől- $ gozó. § Ami az igények növekedé- \ sét jelenti: nagyobbak a lehe- \ tőségeknél. A járás ötezer la- ; kossal gyarapodott az elmúlt j négy esztendő alatt. Elsősor-; ban a fővároshoz közel eső; peremközségek duzzadtak fel. $ Ennek a következménye pél-: dóul az, hogy Gyálon még ti-j • zennyoic kilométer utca vár í

Next

/
Thumbnails
Contents