Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

Tisztasági verseny a Dózsa Népe Tsz-ben Évek óta hagyomány a Dó­zsa Népe Termelőszövetke- | zetben, hogy május elsejét megelőző napon bizottság el­lenőrzi az összes üzemegy­ségeket rend és tisztaság szempontjából. Erre a látogatásra az üzem­egységek alaposan fel is ké­szülnek, és szinte azt mond­hatnánk: hallgatólagos ver­seny folyik egymás között az első helyezésért. A bizottság tagjai — az el­nök, a főkönyvelő, a gazda­ság párttitkára és az ellen­őrző bizottság elnöke — vé­gigjárták az üzemegységeket és titkosan pontoztak. Elsőnek a kertészetet néz­ték meg. A kertészek szor­galmas, jó munkát végeztek. Elismerés illeti a szőlőterme­lést, a növénytermelést is. A bizottsági tagok ezután sor­ra látogatták az összes is­tállókat, minden állati fé­rőhelyet és ennek alapján alakult ki az egyhangú vé­lemény: az idei tisztasági versenyben első az állatte­nyésztés. A győztesek száz üveg sört kaptak jutalmul május elsején. (r.) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1966. MÁJUS 6., PÉNTEK Tizenöt év alatt karmincntillió forint boltok korszerűsítésére Az idősebbek jól emlékeznek arra a vegyesboltra, amely a jelenlegi Citrom-ház helyén volt. A primitív lebujbán egy­más mellett árulták a cukrot, lisztet a petróleummal, fes­ték árukkal. — A kereskedelem államo­át fény és árnyéka a Körösi úti óvoda udvarán Három világos terme van az óvodának. Mindegyik tá­gas, fényes és tiszta. A be­rendezés korszerű, s a napjai nagyobb részét itt töltő száz kisgyermek igazán jól érez­heti magát. Sok gondot fordítunk erre a Körösi úti óvodára is. Az ősszel végezték el a külső ta­tarozást, akkor festették az ajtókat és az ablakokat is. Nyáron a belső renoválással folytatják a munkákat. Amikor Pap Györgyné ve­zető óvónő a termeket mu­tatta, éppen a délutáni alvást követő uzsonnázás tanúja vol­tam. A nagycsoportosok nyu­godt önállósággal tartották bal kezükben a szalámis zsem­lét, jobb kezükben a teli csé­szét. Jó volt elnézni ezeket az álomból alig ébredt, jóízűen falatozó gyerekeket. Azt a bűzt viszont, amely az udvaron fogadott, nem lehet említés nélkül hagyni. A derítőből alattomos kis csermelyben folyik a szennyvíz „Szerencsére” az udvar az ut­ca felé lejt, s így egészen a húsboltig elkúszik a bűzös lé. A vezető óvónő elmondása szerint a derítő kicsi, a ta­lajvíz magasan áll, s így szinte naponként megtelik a szennyvíztároló. Általában hetenként kétszer szállítják el a szennyvizet. A többi na­pon bűzlik, zöld nyálkája el­borítja az udvart, amerre fo­lyik, s a posvány vonzza a legyeket. Ráadásul az elszál­lítást többször akadályozta, hogy nem tudtak beállni az udvarba kocsival, mivel az Építőipari Ktsz bádogos és üveges részlege különféle anyagait ott tárolja, s ott is dolgozza fel. Most már megépült a szennyvízcsatorna, csupán az óvoda derítőjét kellene be­kötni. Erre azonban egye­lőre nincs Vállalkozó, s a szennyvíz rosszindulatúan terjeszkedik, mint a közöny. Ez az udvar különben is kicsi. Egy részét az Építő­ipari Ktsz foglalja el. Bádog- és üvegdarabok veszélyeztetik a gyanútlan ap­róságokat s az évekkel ez­előtt épített kerítés is ma már inkább csak díszlet, mint valóság. (tamasi) sítása óta eltelt két évtized­ben nagy fejlődésen ment át bolthálózatunk. Számításunk szerint mintegy harmincmillió fo­rintot költöttünk el a bol­tok korszerűsítésére az ál­lamosítás óta. — Ebben az évben milyen fejlesztés várható a kereske­delmi bolthálózatban? — Biztató választ adhatok. Befejezéshez közeledik az új, modern önkiszolgáló bolt Cegléden, a Mizsei úton. A város legfiatalabb boltja a városi tanács támogatásával készül, háromszázezer forin­tos költséggel a községi ej- lesztési alapból. A bolt be­rendezéséről, műszerekről, gépekről a vállalat gondosko­dik. — Hasonló a helyzet a Bajcsy-Zsilinszky úton. A IX. kerületi óvodával szemben a Mizsei úti bolttal azonos egységet építünk. Cegléden kívül Monori-er- dőn, Dunaharasztin létesítünk új boltokat. Nagykőrösön a konzerv­gyár közelében építjük fel a hálózat első ABC élelmiszer kisáruházát, nyolcszázezer forintos építési költséggel. 200—200 ezer forintot ad a Nagykőrösi Városi Tanács és a konzervgyár. Az építkezést a gyár végzi el. — Vecsésen szükségessé vált a Vörös Hadsereg úti 68- as bolt szakosítása. Már az idén elkezdjük egy önki- szolgáló élelmiszerbolt és egy ruházati bolt építését. Az új boltok építése mel­lett állandóan folyik a boltok berendezésének korszerű­sítése. Az elmúlt években a Belke­reskedelmi Minisztérium tá­mogatásával csupán hűtőgé­pekre két és fél millió forin­tot költöttünk. Ezenkívül minden esztendőben vállala­ti saját forrásból 6—900 ezer forintot költünk a boltok gé­pesítésére, mérlegek, kávé- és húsőrlők, mennyezetszellő­zők vásárlására. Ma már a hálózatunkban nincsen olyan bolt, amelyben ne lenne hű­tőberendezés, vagy a szüksé­ges felszerelést ne kapná meg még ebben az évben — mondotta befejezésül Szabadi János, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat beruházási előadó­ja. (—ssi) DEGEN LOVAS Á ceglédi idegenforgalom újabb színfolttal gazdagodott. Legutóbb nyugatnémetek és amerikai fiatalok látogattak el egynapos ceglédi tartózkodásuk alkalmával a Cifrakerti Állami Gazdaságba. Á vendégek közül néhányan a lovag­lást választották, a többség azonban megelégedett a fény­képezéssel. így az „echt magyarosch” kútágasok számos fényképkockán távoztak külföldre Búcsúzik a brigád vezető Kecskés Sándor, a Kossuth Terme­lőszövetkezet 1-es üzemegységének traktoros brigád­vezetője, 1957 óta jóban-rosszban együtt dolgozott az üzemegység erőgépvezetőivel. — Itt tanultam meg a traktorve­zetést a termelő­szövetkezet 1-es üzemegységében — mondotta. Á brigád tagjai egy- től-egyig az én tanítványaim. — Könnyű volt megalakítani a múlt évben a munkabrigádot, hiszen mindig is brigádban dolgoz­tunk, segítettük egymás munkáját. És ha már munka­brigádot alakítot­tunk, miért ne in­dulhattunk volna a szocialista cí­mért. Tavaly ápri­lis 4-én tettünk rá vállalásokat. 118 százalékos tel­jesítéssel, szor­galmas tovább­képzéssel, valóban jó közösségi élet­tel kiérdemeltük a szociális ta"™bfigad címet. — Egyik brigád­tagunk, Balog Jó­zsef bevonult tényleges katonai szolgálatra. Bri­gádgyűlésen vál­laltuk az ő mun­káját is. Igaz, hogy vele együtt nem 118 százalék lett volna az ered­mény, de így is jó. Kecskés Sándor átvette a szocialis­ta munkabrigád oklevelét. — Ezzel búcsú­zom is egykori brigádtársaimtól, de nem a tsz-től — mondotta a bri­gádvezető. — A gépberendezés so­rán áthelyeztek a központba. A Kossuth bri­gád-új brigádveze- tőt választ. — Űj beosztá­somban hozzálát­tam a központi traktoros brigád megszervezésé­hez. Már meg is tettük vállalásain­kat, és reméljük, jövőre egy szocia­lista brigáddal több lesz a gazda­ságban. rk. Május 10-ig: Nevezés a járási röplabda-bajnokságra Járásunkban népszerűvé vált a röplabdázás. Sidlovsz- ky Sándor, a járási röp­labdaszövetség elnöke, a kö­vetkezőkre hívja fel a fi­gyelmet: — A járási bajnokságra má­jus 10-ig.- lehet -benevezni női ás férficsapatokkal. A benevezéseket a Ceglédi 'Já­rási TS Röplabda Szövetség, Cegléd, Rákóczi út 14. címre kell küldeni. A későn érke­zett benevezéseket nem vesz- szük figyelembe. A sorsoláso­kat időben elvégezzük és a képviselőket egyidejűleg is értesítjük. A nagy érdeklő­désre való tekintettel minél előbb várjuk a nevezések beérkezését. A vádlottak padján Hazatérés megtagadásáért — tízhavi börtön A vádirat ismertetése után a bíró nem teheti fel a kérdést: megértette-e a vádat? A vád­lottak padján nem ül senki. Berg Dénes az elmúlt év szep­temberében társasutazáson vett részt Csehszlovákiában és Ausztriában, ahonnan nem tért vissza. Csoportjának nem­sokára ezt írta: „Tudom, hogy hülyeséget csinálok... Ne várjatok rám." Anyjához írt leveleiből is világosan megál­lapítható: nem tér vissza ha­zájába. Miért? A bíróság a vádlott tettének okait kutatja. Ezért idézte meg tanúként az édesanyát, Berg Ödönnét, a vádlott húgát és egyik barátját. A perira­tok között vannak és vallanak a vádlott Ausztriából írt le­velei is. Két csomópontba futnak össze a tanúk által valószínű­sített okok: a vádlott szülei­nek családi élete felbomlott, s ez bántotta a fiatalembert; a másik pedig — mint az anya mondotta — az is hozzájárul­hatott elhatározásához, hogy nem volt lehetősége tanulmá­nyai folytatására. (S csak a bíró kérdésére mondja el az anya, hogy fiának érettségi bizonyítványa csupán közepes rendű volt.) Az ügyész vádbeszédében megállapítja: a vádlott ren­dezett életkörülmények között élt, jó állása volt a Ganz Elektromos Műszerek és Ké­szülékek Gyárában. Anyagi helyzete lehetővé tette, hogy több külföldi utazást tegyen. Sajnálatraméltó tény a szü­lők házasságának felbomlá­sa, de ez még nem ok a haza elhagyására, mint ahogy a to­vábbtanulás átmeneti akadá­lya sem fogadható el indok­lásnak. Ellenkezőleg, a vád­lott súlyos bűncselekményt követett el, amikor az itthon megszerzett tudását nem ha­zájában kamatoztatja. Végre­hajtható szabadságvesztés ki­szabását valamint a bűnügyi költségek megtérítésére való kötelezését indítványozza a bíróságnak. A védő enyhítő körülmény­ként elsősorban a családi élet felbomlását említi. „Szivet cserél, ki hazát cserél” — idé­zi a költőt, amit viszont nem könnyű megtenni. Védence csak „pillanatnyi elhatározás” folytán cselekedett, s remény lehet rá, hogy hazatérhet. Ezért — az ügyészi indít­vánnyal ellentétben — felfüg­gesztett büntetés kiszabását kéri. És végül az ítélet: a bíróság bűnösnek mondja ki Berg Dé- nest hazatérés megtagadása bűntettében, és ezért tíz hó­napi végrehajtható szabadság- vesztésre ítéli, s egyben kö­telezi a perköltségek megfi­zetésére. — „Nemcsak tör­vénybe ütköző cselekedetet követett el a vádlott — hang­zik az ítélet indoklása — ha­nem súlyos hálátlanság is ha­zájával szemben, melytől éve­ken át elfogadta az ingyenes oktatást. Tette ezért erkölcsi­leg is súlyosan elítélendő.” Ügyész és védő megnyug­szik az ítéletben. A bíróság elrendeli a vádlott távollété­ben hozott ítélet 15 napi ki­függesztését a városi tanács és a bíróság hirdetőtáblájára, mely után jogerőre emelkedik az ítélet. (ferencz) Lesben áll a pettyes A fal tövében mogyoró nagyságú bogár barnállott. Közelebbről megnéztem, pettyes. Amikor felé nyúl­tam, mozdulatlan maradt. — Ismerlek, gyalázatos! — mo­rogtam magamban és annak rendje szerint eltapostam. Egy másik salátafejen kupo­rodott. Ö sem kerülte el a vég­zetét. Egy harmadik az ól­tetőn koppant. Megkapta a magáét. Megjelent hát a kolorádó- bogár. Gyerünk ki a határba. Az Alkotmány Tsz minden esztendőben jelentős meny- nyiségű burgonyát termel. Lássuk, mi a helyzet a gaz­daságban. Öcsai Mihály főkertész az erőgépvezető mellett ül a Su­per Zetoron. Esteledik. A gép a mai napra befejezte a burgonyavetést. A gépet ki­szolgáló asszonyok is igye­keznek haza. De azért né­ELETHUEN Áldassék a magnetofon fel­találójának a neve. Különösen a rádió reggeli adásainak színészszereplőit mentette fel a korai felkelés alól. Engem is, aki még 1948-ban haj­nalonként „élőből’’ olvastam a mezőgazdasági műsort. Igaz, a magnó bevezetése után is felkeltünk még néha korábban, de csak azért, hogy megízleljük munkánk gyü­mölcsét. Egy alkalommal idős, vi­déki földművesnél hallgat­tuk meg hajnali műsorunkat. Kíváncsiak voltunk: hogy vé­lekedik rólunk a házigazda? Az adás megkezdődött. Fe­szülten figyeltünk. Kémlel­tük a gazda . arcát. Mi elé­gedettek voltunk a hangunk­kal. A tavaszi munkáról volt szó, a talajápolásról. Egy­szeresük a gazda felállt, ki­szólt a konyhában matató feleségéhez: — Hallod, anyjuk?! A szí­nészek szántják a stúdiót! (G. I.) hány perc akad a tájékozta­tásra. — Nyolcvan katasztrális holdon vetünk burgonyát — mondja a főkertész. — Álta­lában minden esztendőben ennyi a vetésünk, amiből har­minc hold korai, ötven pedig őszi szedésű lesz. Korai bur­gonyára jelentős export szál­lítási szerződése van a gaz­daságnak. — Egy hónapot késtünk a vetéssel a víz miatt — szól közbe az erőgép veze­tője. — Hazai gülbaba és az NDK-ból hozott Amsei vető­gumót használunk, holdanként tizenkét mázsát. Ez a gép na­ponta hat holdat teljesít. — A városban már itt-ott lehet kolorádóbogarat találni — térek rá jövetelem céljá­ra. — Nálunk is — hangzik a válasz. — Mi az oka annak, hogy ez a veszélyes kártevő ilyen hamar megérkezett, hiszen általában csak most kezdő­dött a burgonya vetése? — Nem a kolorádóbogár ér­kezett korán, mi késtünk el a vetéssel. Más esztendőkben ilyenkor már húsz centimé­teres bokrok voltak, és a gyalázatos féreg terített asz­talt talált a burgonyaveté­seken. — Védekezés? — Azzal nem lesz hiba. A védekezőszer a méregkamrá­ban van és a legalkalmasabb időben megkezdjük a poro­zást. (rk) Köszönetét mondunk rokona­inknak, jó ismerőseinknek. jó szomszédainknak a Szabad Föld Tsz vezetőségének és tagságá­nak, akik szeretett jó férjem, édesapánk. nagyapánk: Id. Dé- tári István, temetésén megjelen­tek. részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyezték. özv. Id. Détári Istvánná és családja. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik felejthetetlen emlékű feleségem édesanyánk, nagyanyánk és test­vérünk: Gómagy Ferencné szül.: Jónás Terézia temetésén, megje­lentek. részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút virágot helyeztek. Górnagy Ferenc és családja. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó Ismerő­seinknek. jó szomszédainknak, akik felejthetetlen emlékű nagy- néném és testvérünk: özv. Ko­rsók Járosné szül.: Juhász Lucia temetésén, megjelentek, részvé­tükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. Csoh Lászlóné és családja Hálás köszönetünket feiezzük ki rokonainknak. 1 ismerőseink­nek. szomszédainknak, a Ven­déglátóipart V. dolgozóinak, a Máius 1 Ruhagvár dolgozóinak, akik felejthetetlen emlékű fér­jem, szeretett édesapám, fiúnk és testvérem: Pákozdj László el­hunyta alkalmából részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a ‘emetésén megie’entek és sírjá­ra koszorút, virágot helyeztek, özv. Pákozdi Lászlóné és kislá­nya Licuka, Tóth Józsefné és családja Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerő­seinknek, Jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk és testvérünk: özv. Id. Nagygyör Ferencné sz. Szikszai Karolln. te­metésén megjelentek, részvétük­kel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. A gyászoló család.

Next

/
Thumbnails
Contents