Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb a mozgolódás a szegedi Dóm téren, ahol 1959 óta minden nyáron megrendezik a szegedi szabadtéri játékokat. Európa egyik legszebb terének nevezik a külföldiek is, s Granasztói Pál városépítész is így tartja számon. Kitűnő akusztikai adottságai is alkalmassá teszik arra, hogy a nemzetközileg is elismert színvonalú előadásokban a nézők ezrei gyönyörködjenek. Ebben az évben július 23- tól augusztus 20-ig tartanak az előadások. Ekkorra Szeged — az elmúlt évek szép hagyományához hasonlóan — ünnepi díszbe öltözik. Az idén, amikor magasba kúsznak a? ünnepi zászlók, s először szólalnak meg a fanfárok a Szeged hírős város kezdetű népdal melódiájára, s elcsendesül a nézőtér zaja, a fényfüggöny szűnő csillogása után Kodály: Háry János című daljátékával kezdődnek az felőadások a 700 négyzetméteres óriás színpadon. A korszerűen felszerelt 7000 férőhelyes nézőtér az előző évek szép sikerei szerint valószínű az idén is minden előadásra megtelik. Bemutatják az idei szezonban Madách: Az ember tragédiája című drámáját, Gounod: Faustját. A Lenin- renddel kitüntetett grúz állami opera és balettszínház Otelló című balettjét hozza el és Gorda című előadását mutatja be a magyar közönségnek. Az előadásokra a jegyek igénylése máris megkezdődött. Az eddigi nagy érdeklődésre jellemző, hogy az eltelt évek alatt 800 000 néző gyönyörködött az előadásokban. A játékokra vásárolt jegyek alapján a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt biztosít, s az IBUSZ-irodák az ország minden részéből kü- lönvonatokat, autóbusz különjáratokat indítanak. Az elmúlt években is voltak ceglédi vendégei a Tisza menti város előadásainak. Akik elmentek, nem bánták meg, maradandó szép élménnyel tértek vissza. Jó lenne, ha az idén a családi és baráti látogatásokon kívül minél több üzem, vállalat, termelőszövetkezet dolgozói keresnék fel együtt az előadások idején Szegedet, a napfény városát. (tamasi) A Cegléd-Csemői Állami Gazdaság Jászberényi úti faiskolájában is sok kellemetlenséget okozott a szélsőséges időjárás. Az esőtől bőségesen öntözött agyagtalaj alig hogy felpirkadt, máris újabb zuháréktól vált ragadó masszává. Gépek és emberek küszködtek, hogy a tavaszi munkákat valahogyan mégis elvégezhessék. Üj telepítések kerültek a pihentetett régiek helyére, ugyanakkor a gyomosodás ellen is küzdeni kellett. A csemeték erőteljes fejlődésnek indultak s velük együtt CEGLÉDI PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉPIJÁRÁS É3 X. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1966. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK m ■ A vadazó brigád az oltványokat szabadítja meg az élősdi vadhajtásoktól Romhányl Jánosné a fákat nemesíti árnyat adó gömbakácokká természetesen a kártékony vadhajtások is. Szorít az idő az oltás, nemesítés elvégzésére. Igyekezni kell, ne adják ki magukat túlságosan a nemes ágakat befogadó vadoné alanyok. Van hát tennivalója bőven a gazdaság dolgozóinak. Ezt tapasztaltuk a csemetekert táblái között jártunkban. Magyarázatul csupán annyit, hogy a gazdaságnak szinte apraja-nagyja kint munkálkodott, s hogy milyen szorgalommal — képeink is mutatják. Kép, szöveg: Jakab Zoltán adom át Gyura Samu brigádvezetőnek a vörös zászlót. Dicséretre méltó eredményt ért el a 2-es üzemegység Harcos brigádja, amely az idén harmadik esetben kapja meg a szocialista címet. A brigád vállalását százhatvan százalékra teljesítette. A vállaláson kívül a brigád tagjai háromszázhúsz mázsa borsót csépeltek el, s részt vettek az őszi árpa aratásában. Betakarítottak 1015 mázsa lucernát, s 1787 mázsa szalmát kazaloztak. Példásan dolgoztak a magrépa kiültetésében, ápolásában, aratásában és magtisztításában. A brigád tagjai szorgalmasan tanulnak. A vörös zászlót B. Kiss Imre brigád vezető vette át. A négy „elsőéves” brigád is kitűnő eredményekkel érdemelte ki a szocialista brigád címet. A 4-es üzemegység Rákóczi brigádja vállalását 110 százalékra teljesítette. Ugyanebben az üzemegységben százhuszonkilenc százalékos teljesítéssel büszkélkedhet a Tyereskova brigád. Százhuszonhat százalékos az 1-es üzemegység Há- mán Kató brigádjának eredménye. A brigádtagok részt vettek a politikai oktatásban. Az 1-es üzemegység Kossuth traktoros brigádja 118 százalékra teljesítette tervét, Kecskés Sándor brigádvezető a tervezett 1100 hold helyett ezerötszáz- tíz holdat szántott fel. Még az ő eredményét is felülmúlta Magony István, aki az 1200 holdas tervét 1685 katasztrális holdra teljesítette. A négy brigád a szocialista brigád elnyerését igazoló oklevelet kapott. A szocialista brigádok pénzjutalomban is részesülitek. ____________ (—ssi) S obri és Fifi I Furcsa ikerpár látott nap- : világot a mecseki állatkert- ; ben: két kis farkas—dingó hib- I rid született. Az ilyen kereszteződés ritkán fordul elő, i tehát biológiai szempontból is érdekes esetnek számít. A „Sobri" nevű hímkölyök inkább a farkaspapára, a „Fifi" nevű nösténykölyök pedig a dingómamára hasonlít. Április 24-e már az ókorban is a jeles napok egyike volt. Szent György napja az ókori pásztorünnepnek megfelelően a mai napig is a nyájak és pásztorok ünnepe. Állatkihajtó és pásztorbeálló nap. Az állattartás a múltban az egyik legfőbb és legjövedelmezőbb foglalkozás volt. Egy 1797. évi állatösszeírás szerint a felszegi ökörcsordán egy számadó gulyás kezén 896 ökör volt, az alszegi csordán 1427, a kis gulyán 250 gulyabéli marha, az alszegi gulyán 700 marha, az alszegi szilajménesben 479 csikó, a felszegi ménesben 414 csikó és ugyanennek az ösz- szeírásnak a tanúsága szerint 7 nagyobb juhfalkában 12 811 juh legelészett a ceglédi határban. A tehenekről és növendéküszőkről, valamint a hámos lovakról ez az összeírás nem tesz említést. Pedig a török világ után már az állattartás hanyatlásra hajlott. A török hódoltság bizonytalansága, s a kuruc—labanc kor zűrzavara után sok baj volt a pásztorokkal. Pest vármegye 1725- ben statútumot alkot, j ebben szigorú rendelkezéssel tiltja meg, hogy azon „pásztorok. akik baromnyájakat, vagy göbölyöket legeltetnek, lovakat tartani ne merészeljenek”, merj; a barmokat elhanyagolják és a lovakon ,,ide-oda bolyongnak”. A Nyájak és pásztorok Pénteken: rfc-ii/í*.« A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt 9 órakor a városi tanács helyiségében végrehajtó bizottsági ülést tart. Főbb napirendi pontok: Jelentés az első negyedévi felvásárlásról, és a második negyedévi feladatokról, valamint az önkéntes rendőrök munkájáról. Tolvajt fogtak - dobbal Dobbal vereoet fogni nem lehet — tartja a régi közmondás. Bármilyen örökérvényű igázságokat sűrít egy-egy mondatba a népi bölcsesség, mégsem lehet érvényes a kedden esti történtekre — Cegléden. Az idők változtak, úgy látszik a közmondásokat is a változó időkhöz kell igazítani, emigyen: verebet ugyan nem, de tolvajt lehet fogni — dob- i bal. Az eset pedig a vasutas művelődési otthonban zajlott le kedden este tíz óra tájt. A művelődési otthon egyik vendége arra lett figyelmes, hogy a nagyteremnek a színpadról a Kossuth Ferenc utctra nyíló ablakán át egy fiatalember távozik nagy kerek csomagokkal. A gyanús körülményre nyomban felhívta az ott levők figyelmét. Szabó István MÁV főintéző azonnal kerékpárra pattant, s az Achim András utcába menekülő után kariká- zott. Utol is érte, és elcsípte a zenekar kisdobjával és pergődobjával nem éppen zenei ütemekre vágtató fiatalembert. Az önkéntes nyomozóknak felcsapott vendégek időközben az ablak párkányán megtalálták az oda készített cintányért is. A vendégsereg gyűrűjében gyorsan lelepleződött a jól öltözött tolvaj kiléte: Lakatos Ferenc SZTK-alkalmazott, akinek egyébként dobos működési engedélye is van. A kiérkező rendőrök őrizetbe vették a „dobost”, akinek azonban nem adatott meg immáron a lehetősége, hogy lopott dobokkal doboljon. Arról viszont dobpergés nélkül is vallhat, hová lett a hétfőn ugyancsak a művelődési otthonból eltűnt nagydob, s talán arról is tud valamit, hogy hol vannak a korábban „megfújt” hangszórók, hangerősítők és a nagydob lábpedálja. (ferencz) Győztek a gimnázium kosárlabdázói Május 1-én a Táncsics Mihály iskola tornatermében találkozott egymással a két rivális, a Kossuth Gimnázium és a Mezőgazdasági Technikum kosárlabdacsapata. A gimnázium győztes együttese — 44:12, (22:3) — játéktudásban felülmúlta ellenfelét, s a keményen küzdő csapatot még ilyen arányban is megérdemelten győzte le. A gimnáziumi csapat legjobbja Lengyelfalvi, Csip- kót lelkes játéka dicséri. A technikum csapatából a legjobb teljesítményt Kecskés nyújtotta. ____________ (gór) — Az Üj-Guineában lakó angoram néptörzs nem ismeri a fogszuvasodást. Az Egyesült Államokból tanulmányi csoportot küldtek ki a jelenség vizsgálatára. Legenda Abonyban vasárnap reggelre valóban megfordult a szobor, mely 1904 óta mozdulatlan vigyázta esténként a parkban sétáló szerelmespárok andalgását. S hogy valóban emberi kezek segítettek a legendának, mi sem bizonyítja jobban, hogy ugyanezen éjszaka más csoda is történt Abonyban: eltűnt a medencéből a strand vize. Vasárnap hiába mentek a meleg tavaszi napon fürdőzni vágyók és az úszók megmeritkezni az üdítő hullámokban. Más — eddig még megfejtet- len — jelenségek is adódnak a községben. Regélik, hogy április elsejére virradólag legalább harminc új kapu tűnt el, vagy cserélt gazdát jó öreg kapukkal. S valamiképpen egyszer összetörött a művelődési ház hirdetőtáblája is ... Vajon kik lehetnek az abonyi régi és új legendák valóraváltói? (j—ez) A.hihre joyyal büszkék Hat szocialista brigád a ceglédi Kossuth Tsz-ben gazdaság hat brigádjának tagjai. Férfiak, nők, fiatalok és idősebbek. Köztük Palcsó Erzsiké, a Hámán Kató brigád tizenhét éves tagja, s vele szemben a háromszorosan szocialista brigád vezetője, a hatvannégy éves B. Kiss Imre. Tóth Ferenc, a tsz párttitkára köszöntötte a megjelenteket, Tokaji András elnök pedig ismertette a brigádok elmúlt évi munkáját. — 1965-ben jelentősen fellendült mezőgazdaságunkban a brigádmozgalom — mondotta. A két szocialista brigád, a Béke és Harcos példáját újabb négy munkabrigád követte, s így a múlt esztendőben hat brigád indult versenybe a szocialista címért. Újabban a 3-as üzemegységben is megalakult a Kállai Éva brigád. Szállítóbrigád alakult a központban és a 2-es üzemegységből is újabb brigád van alakulóban. — A 4-es üzemegység Béke brigádja már háromszor érdemelte meg a szocialista oklevelet, két esetben pedig a jelvényt. A brigád a cukorrépa-, takarmányrépa-, dugványrépa-területet, kukoricát, napraforgót, burgonyát vállalt és a vállalásokat 116 százalékra teljesítette. A brigád tagjai részt vettek az őszi kalászosok fej- trágyázásában, a szőlőnyitásban, metszésben, az aratásban, burgonyaszedésben, takarmánybetakarításban, s az őszi kalászosok vetéséig minden soronlévő munkában. A brigád tagjai az otthoni családi környezetükben is példás életet élnek. Mindezek alapján örömmel buga szarvú tehén, pirók fejű \ ökör, almás pej paripa feje! és orra hóka, két hátulsó Iá-! ba kese, hámsiró ló, csöbörbe- ! hágó paripa, karórágó, pókos : ló, kékes szőrű kajla tehén...: így sorolhatnánk tovább a: magyar nyelv ízes szép kife- ; jezéseit, amelyeket ma már j sokan nem is értenek, örökre > feledésbe ment a Selyemrét, a! Csikós tó, a Nagyér, az Új-! erdő, az Apácák kútja, ki tud- i ja már, hogy hol volt a Kő- : pince, ahol a legjobb bort le-! hetett kapni, vagy a Fehér ló; vendéglő, a Zöldfa, a Három \ rózsa, ahol olyan szívesen 5 időzgettek a pásztorok. Ma már e régi emlékek is alig-alig jutnak így tavasz! idején valakinek az eszébe.! De így is április végén, má-! jus elején, vagyis az állatki-: hajtás idejében újból virít a i gyöngyvirág, a vérehulló | fecskefű, a Salamon pecsétje, ; a kakasvirág, rovarra vadá-; szik a ritkuló kék vércse, da- > lol az aranymálinkó, s a ve-! tésekben itt-ott messze hang- ! zik a tűrjek pittypalattya,! megjelenik az énekes nádi i poszáta, csattog az őrgébics, a! fűben harsog a haris, s egy < téli kórón az útszélen látni j lehet itt-ott a rozsdás torkú i pityert is. Tavasz van, ki-: hányta fejét a rozs s az eny- < he szélben már hullámot vet; a búzatábla, távoli kolomp-1 szót úsztat a szél: a nagyszé- ! ki tágas pusztán legel a Vörös! Csillag Tsz csordája. Szomorú István ! Honnan, honnan nem indult el, de az öregek ajkán él még Abonyban a legenda: ha éjfélkor megszólal a toronyóra, megfordul talapzatán Abonyi hajós szobra. Evekig szállt szájról-fülre, a szobor sose fordult meg, hiába kongatta az éjfélt any- nyi esztendő minden éjszakáján a toronyóra. Úgy látszik azonban, akadtak Abonyban olyanok, akik megunták a hiábavaló várakozást a legenda beteljesülésére. Az elmúlt Iáidéból évente 40 000 hízott sertést is szállítottak. A juh- tartás a múlt század hetvenes éveiben, vagyis a közlegelők felosztása előtti időben, érte el a legnagyobb számot. Ebben az időben még 45—50 juhászcsalád élt városunkban valóságos céhekbe tömörülve. Emlékezzünk csak a foglalkozási ágakból kifejlődött és városunkban igen gyakori családnevekre. Hány Juhász, Csordás, Gulyás, Csikós, Pásztor, Göbölyös, Lovas nevet viselő ceglédi família gyermeke jár- kel városunkban. 1852 áprilisának egyik vasárnapján perdült a dob s felharsant a publikációban a tanács hirdetése: „A ménes, ökör- és tehéncsordák lajstro- mos gazdái felszólíttatnak, hogy a kutakat és vályúkat hozzák rendbe, hogy az állatok jó friss vizet ihassanak és ne posványt, mert a megbetegedést így lehet elkerülni.” A kihajtás napján a pásztorok számba vették az állatokat Rég feledésbe ment kifejezéseket olvasunk az egykori írásokban, íme néhány ízelítő: verhenyes szőrű malac, seregély szürke csikó, szőke bodor kan malac, kék szőrű esztendős tinó, sült szőrű ártány malac, setét pej kanca, egérszörű bitang tehén, csillagos homlokú harmadfű csikó, csákó szarvú tehén, fennálló perge szarvú üsző, pásztorok közé mindenféle ember beállt s a pásztorok a „tolvajokkal és a rossztévőkkel” szívesen érintkeztek. Megyei rendelkezés folytán nemes ember pásztor nem lehetett. A pásztorerkölcsök megváltozását különösen' az egyházak lelkészeitől várták. A templomokban a papoknak a pásztorok eltitkolt bűneiről és lopásaikról kellett alkalmas vasárnapokon beszédet mondaniok. Erre a pásztorok felhagytak a templomba járással. Ennek viszont az lett a következménye, hogy „a pásztorok és egyéb gyanús személyek a szent beszédek végighallgatására kényszeríttettek” s minden pásztor „a lelkésztől, akinek a prédikációját végighallgatta, köteles volt bizonyítványt kérni”. Azóta az idők változtak, az erkölcsök szelídültek, s állattartásban is nagy fordulat következett be. A szilaj jószág'ártást felváltotta az ellenőrizhetőbb istállós jószágtartás, amikor már a téli hónapokat az állat fedél alatt töltötte. A művelés alá fogott földek megszaporodtak s az állattartás új alapokon kezdett elindulni. A sertéstartás például a múlt század végén érte el városunkban csúcspontját A századfordulón a Bedei hizA napfény városa az ünnepi játékokra készül Nehéz „tanév“ a fák iskolájában A ceglédi Kossuth Tsz központjában az ünnep előtti nation egybegyűltek a közös
