Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-31 / 127. szám

Az irodalom feladatairól, ff» I • ff i írói elveiről beszélt Veres Péter — abonyi olvasói előtt Zuhogó esőben, májusban szokatlan hűvös időben gyűjt össze Abony irodalomszerető közönsége a községi könyv­tárban, vasárnap este. A köz­ség vendége, Veres Péter, kétszeres Kossuth-díjas író megnyerő egyéniségével pil­lanatok alatt barátságos, me­leg hangulatot teremtett. Előadásában hetven nehéz esztendő tapasztalatait sum­mázta az író, a kortárs szem­szögéből. Embernek, szocialistának és magyarnak lenni — ez az idős író rövid ars poeticája. — Az igazi irodalom felada­ta mindig az volt és az lesz, hogy az emberek gondolko­dását árnyaltan, sokoldalúan gazdagítsa. A jó irodalom népszerűsítésében, megérte­tésében igen nagy feladat há­rul a magyar társadalom minden pedagógusára, — hangoztatta. Élete, írói munkássága is- jnerfeetése közben gyakran ki­tért az író korunk gazdasági, társadalmi kérdéseire. Szocia­lista államunk célja az% — hangsúlyozta — hogy minden­ki jusson el oda, abba a munkakörbe, ahová tehetsége útján való. Megható volt az idős író ta­lálkozása régi sorstársaival, akik — mint 6 is — a múlt­ban, végigjárták az agrárpro­letárok nehéz útját. A találkozó után az író számtalan könyvét dedikálta a termelőszövetkezeti dolgo­zóknak, pedagógusoknak és diákoknak. A nemrég felújított abo­nyi könyvtár ízléses könyvki­állítása és a földművesszövet­kezet gazdag könyvválasztéka is emelte a találkozó színvo­nalát, ahol az irodalmat ked­velő abonyi közönség ismét tanúsította: a jó könyv, a hasznos irodalom hozzátarto­zik nemcsak ünnepnapjaink­hoz, de a hétköznapokhoz is. — ky — • • Üres a strand Néhány napja, legalább huszonöt fokos melegben, alig né­hány strandoló élvezte a napfényt a ceglédi fürdőben. Üres volt a medence is, pedig szép idő kínálkozott volna az úszásra, vízben fröcskölésre. Most azonban még árvább a strand. A medence vízén eső­cseppek gyűrűznek. Gazdátlanok a padok, heverők is. A pénz­táros most akár hazamehet, hiszen a termál- és a kádfürdő is zárva, ki kell cserélni a melegvizet szállító csöveket. Ezt az időt használják fel az Építőipari Ktsz dolgozói a termálfürdő belső tatarozására. A fürdő vezetője nemcsak jó időt remél, de azt is, hogy két héten belül ismét megnyílhat a gyógyfürdő és a kád­fürdő is. (—t—) A VASÁRNAP SPORTJA A ceglédi csapat Pénzügyőr—Ceglédi VSE 2:0 (2:0) Többségében ceglédi szur­kolókkal övezett pályán kez­dődött el a játék. Az időjá­ráshoz jobban alkalmazkodó pénzügyőrök csapata magá­hoz ragadta a kezdeménye­zést és már a 25. percben si­került beállítania a végered­ményt. A ceglédi csapatnak nem futotta erejéből táma­dásokra. A védők sokat bi­zonytalankodtak a bokáig érő sárban. A csatársorból Kö­kény próbált eredményt el­érni, azonban egymagá nem boldogulhatott a jól záró pénzügyőri védőkkel. Az els8 olyan mérkőzés volt az NB II-ber, amikor a ceg­lédi csapat nem rúgott gólt, Igazságos vízilabda Ceglédi VSE—Hódmezővá­sárhely 5:5 (0:2, 2:1, 1:1, 2:1). Góllövők: Zsíros 2, Vámosi 1. 2, Vámosi II. 4. Cegléd, 300 néző. Vezette: Boros Ottó. Ceglédi VSE: Szepes I., Rackai, Vámosi I., Revuczky, Vámosi II., Jegessi, Zsíros. Csere: Bíró Tamás. Zuhogó esőben, meglepően szép számú közönség előtt ki­tűnő mérkőzést vívott a két vidéki csapat. A ceglédi gárda idei leg­jobb teljesítményét nyújtotta, de ez is csak az egy pont megszerzésére volt elegendő, mert az ellenfél kitűnő úszás­tudású, rutinos, kemény csa­pat volt A ceglédi fiúk megillető- dötten kezdtek, s mire észbe­kaptak volna, az ellenfél már két góllal elhúzott. nem rúgott gólt ami a csatárok gyengeségé­ről vall. Igaz, a második fél­időben Csontosnak volt egy gólt érő kapufája, azonban ezzel el is lőtték puskaporu­kat a ceglédi fiúk. A 75. perc­ben Halmi megsérült, ettől kezdve méginkább a pénzügyőr csatárok és a ceglédi védők párharca volt a mérkőzés. A ceglédi csapat nem tud­ta végrehajtani — és ezt most a rossz időjárási viszonyok számlájára írjuk — a kapott taktikai utasítást. Bízunk viszont abban, hogy a követ­kező két hazai mérkőzésen sokkal eredményesebben ját­szanak a vasutas fiúk. % Jók: Kökény, Cseh, Oláh. (kecskeméti) döntetlen A második negyedtől kezd­ve csapatunk magára talált, s támadást támadásra vezetve egyenllített, sőt egygólos vezetéshez is jutott. A negyedik negyedben egygólos hátránnyal indult csapatunk, s csak elkeseredett küzdelem után tudott egyenlí­teni, s ezzel pontjainak szá­mát háromra szaporította. Az OB II harmadik helye­zettje elleni döntetlen igen szép teljesítménynek értékel­hető. Ha csapatunk még fo­kozni tudja teljesítményét a következő mérkőzéseken, re­ménye lehet az OB II-ben való bentmaradáshoz szükséges pontok megszerzésére. A következő mérkőzés a Nemzeti Sportuszodában lesz, a jelenlegi első helyezett Bu­dapesti Spartacus ellen. Bcck Mihály PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VAROS R X. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1966. MÁJUS 31., KEDD Módosítják a vetésszerkezetet Különleges intézkedéseket követel a rendkívüli időjárás a ceglédi Kossuth Tsz-ben Az ablakokat veri a sűrű hideg eső, a szél tépi a fák leveleit. Tokaji András, a ceg­lédi Kossuth Tsz elnöke és Körösi Gyula főmezőgazdász arról beszél, hogy különleges intézkedések váltak szükséges­sé a közös gazdaságban. — A mezőgazdaságban nin­csenek illúziók — kezdi az el­nök —, csak szigorú adottsá­gok vannak, amikkel számol­ni kell. Ilyen adottság nálunk az, hogy területünk legna­gyobb része mélyfekvésű, fol­tokban elszórtan teknős ré­szek vannak, amelyek esős ta­vasszal elvizesednek. Ez a fo­lyamat már 1964 év őszén megkezdő­dött és két év alatt ezek a területek annyira elvize- sedtek, hogy alig lehet rajtuk dolgozni. A főmezőgazdász belelapoz a jegyzetfüzetébe. — 1964 utolsó negyedében 247 milliméter eső volt. 1965- ben 725 millimétert mértünk, az idén április 30-ig 299 mil­liméter csapadék hullott, ami a normális időben lehulló csa­padékot 150—160 százalékkal meghaladta. Ennek következ­tében a talaj pórusai annyira feltöltődtek vízzel, hogy né­hol a lábnyomokban is feljön a víz, a kutak is a talaj szint­jéig telítődtek. Területünk kilencven szá­zaléka vizesedett el, és ÖKÖLVÍVÁS Területi bajnokság Ceglédi Vasutas SE—Szolnoki Vegyiművek 16:4 A szép számmal megjelent nézőközönség vegyes gondola­tokkal távozott a mérkőzés után. Mindjárt két nyilatko­zattal kezdjük: — A megje­lent drukkerek meggyőződ­hettek arról, hogy csapatunk jól felkészült a bajnoki küz­delmekre — mondotta Dávid Ferenc, a CVSE edzője. Kukuk János szakosztály- vezető így vélekedett: — A szolnokiak ismételték önma­gukat, nem indítottak minden súlycsoportban, és a kendő bedobásokat megint láttuk. Végeredményben ezt láttuk a forró légkörben: Báró még bele sem melege­dett, a szolnoki edző már dobta a kendőt, pedig Báró igen szépen dolgozott. Semet- ka és Valkai ellenfél nélkül győzött, mert Szolnok nem állított ki ellenük senkit. Kiss László is kénytelen volt ba­rátságos mérkőzést bemutat­ni, mert ellenfele átesett a súlyhatáron és az eredmény Cegléd javára: 8:0. Hörömpő nagyszerű ütésekkel kezdte, de nem tudott érvényesülni, mert a szolnoki edző megint kendőt dobott be. 10:0. Hege­dűst mélyütésért a bíró le­léptette, 10:2. Farkas el­lenfelét ugyancsak mély­ütésért leléptették, 12:2. Pataki magas fölénnyel győzött, ellenfele szóhoz sem jutott, 14:2. Homoki igen jól kezdett, de szabálytalan üté­sért a bíró leléptette, 14:4. Romhányi ellenfelét ugyan­csak mélyütésért léptette le a bíró. 16:4. A ceglédiek közül ki kell emelni Bárót, Höröm- pőt, Patakit és Romhányit, akik tőlük telhetőén szép ökölvívást mutattak be. 35—45 százalékban folton­ként víz alá került. — A csapadék eloszlása is roppant kedvezőtlen volt — veszi át a szót az elnök. Fő­leg ősszel és tavasszal hullott mérhetetlenül sok eső, amikor a párolgás sokkal kevesebb mint nyáron. 1965. novembe­rében 125 milliméter esőt kap­tunk, ami teljesen megbénítot­ta a mezőgazdasági munkát. A tavasz az idén viszonylag meg­felelő időben érkezett. Annak ellenére, hogy a szántóterület nagy része víz alá került, megpróbáltuk elkezdeni a munkát, ami azonban csak el­szórtan és helyenként sikerült. — A gépek, mihelyt letér­tek a műútról, elsüllyedtek. Három-négy géppel tudtunk egyet kihúzatni. A fogatok is elsüllyedtek, több ' esetben a lovakat is kötél segítségével kellett kivontatni a sárból — sorolja a főmezőgazdász. A munkálatokhoz szükséges munkaerő, gépek, fogatok, ve­tőmag, műtrágya és egyéb felszerelések, anyagok rendel­kezésre álltak. Az üzemegysé­gek pontos intézkedési tervet készítettek, de mindez meg­hiúsult. A tavasz folyamán összesen 3127 katasztrális hold került víz alá. Április első fe­lében 42 holdon sikerült elvet­niük a borsót. Április 30-ig a betervezett 2067 katasztrális hold ta­vaszi vetés helyett csak 247 holdon tudtak elvet­ni. Még háromszáznyolcvan hold közös és ötszáznegyven hold háztáji kukorica vár elvetésre, és még több növényféléből csak részben tudtak elvetni. —■ A tavaszi vetéstervnek csupán 11,7 százalékát sike­rült elvégezni — összegezi a kényszerű lemaradást az el­nök..— Ezért a vezetcftég gondos meg­fontolás után vetésszerke­zet-módosítást határozott el 4022 katasztrális hol­don, aminek alapján három és fél millió forintos kieséssel kell számolnunk. — A májusi kedvező időjá­rás sokat segített. Kihasznál­tunk minden lehetőséget, azonban napok óta megint zu­hog az eső, a hőmérséklet le­süllyedt 5—10 fokra. Ez, saj­nos, megint csak nem volt benne a tervben. Egyetlen do­log van, amivel minden körül­mények között számolhatunk, az a kemény szándék, hogy a legnagyobb nehézségek köze­pette is o maximumot igyek­szünk termelni — mondja be­fejezésül a tsz elnöke. (—ssi) GYALULJAK A GERjti A Vízgazdálkodási Társulat hatáskörébe tartozik a Gerje csatorna gondozása. A tavaszi árhullám levonulása után kot­róval simára gyalulják a me­der oldalait. A víz könnyeb­ben fut le a megtisztított csa­tornán, a gát is magasabb lesz, és nagyobb biztonságban érezhetik majd magukat a csikósszéli és gerjei lakosok. Jakab Zoltán felvétele Rabolt sikkasztott — hat évre ítélték A bűnsegéd két évet kapott Jezsoviczki András, húsz­éves segédmunkás már egy íz­ben a KGV Dózsa művelődési házában levő büfébe be­tört, és ezért a bíróság elé ke­rült. Munkahelyét gyakran változtatta. 1965 őszén a ceg­lédi Dózsa Népe Tsz-nél dol­gozott, és Dús Ferenc tsz- taggal a munkaegységre járó árparészesedést szállították a tsz-tagok lakására. Egy alkalommal hat zsák helyett csak 5 zsákot adtak le egyik tagnak — a hatodik zsák tartalmát 280 forintért eladták. A pénzből italoztak, és így találkoztak össze Os- váth László tsz-taggal, aki az italboltban fizetett nekik, majd kocsira ültek és az állomásra hajtottak. Útköz­ben zugkocsmába tértek be, ahol Osváth László bort és pálinkát fizetett a vádlottak­nak. Egy alkalmas pillanat­ban Jezsoviczki András hát­racsavarta Osváth László ke­zét és kényszerítette, hogy minden pénzét adja át neki. A következő napon Osváth a Dózsa Tsz-ben elmondotta, az esetet, mire a tsz elnöke előleget adott mindkét vád­lottnak, hogy a sértett kára megtérüljön, azonban az ese­tet jelentették a rendőrség­nek. Ez a körülmény is hozzájá­Ködmön Imrét sokan ismerik a faluban. A tsz- ben, ahol dolgo­zik, mindenki csak „föcsibész”- nek hívja. Ö büszkén viseli ezt a címet, hi­szen ha valakire, akkor rá tényleg illik ez a név. A napokban felkerestem a tsz-t, s összetalál­koztam Ködmön Imrével is, a „fő­csibésszel”, aki a baromfitenyészet szakaiMtott veze­tője. Csibék tízez­rei kerülnek ki irányításával a tsz-ből. Több minden­ről beszélgettünk. Arról is, hogyan becsüli meg a kö­zöst a tagság. Jól esett hallani, hogy egyre kevesebb a kártevés, s min­den a helyén ma­rad. A „főcsibész4* — Pedig nem olyan egyszerű az én hivatalom sem, kérem — mondot­ta Ködmön Imre. — Az embert sokszor mások te­szik ki a kísértés­nek. A múltkori­ban is nagyobb szállítmá/ny csi­betápot fuvaroz­tam be a vasúttól. Meglátta az egyik ember, aki már korábban is erő­sen érdeklődött, miért szebb, fej­lettebb a mi csir­kénk, mint a ház­táji? — Csibész ko­mám, hogyan le­hetne szerezni eb­ből a furfangos ételből, legalább egy' kalappal? M egpró bálnám, hátha jót tenne a csibéimnek. — Adnék én jó szívvel, komám — mesélte a tör­ténetet a főcsi­bész —, de saj­nos, nem az enyém. — Csak próbá­ra gondoltam, és úgyis megfizet­ném —, gombol- kozott be sértő­dötten az „ügy­fél\ — Hát nem bá­nom — felelte Ködmön —, ne­ked jutányosán számítom, de csak akkor, ha megve­szed mind a har­minc zsákkal! — Elódalgott az én emberem, s azóta sem próbál­kozott nálam sem 6, sem más ha­sonló ferde dolog­gal — fejezte be huncut mosollyal kis történetét a „főcsibész”. (t-i) rult ahhoz, hogy Jezsoviczki András tovább folytathatta bűncselekmény-sorozatát. Bu­dapesten 426 forint értékű benzin és olajjegyet tulajdo­nított el, majd Cegléden a mo­zi melletti kerékpármegőrző­nél elhelyezett egyik motor- kerékpárról letépte a meg­őrző jegyet és annak leadásá­val — a kerékpárőrző tiltako­zása ellenére — egy motor-' kerékpárt elvitt és azzal mo­torozott. Ittas állapotban a Jászberényi úton belehajtott az árokba és a megrongáló­dott motorkerékpárt út szélén hagyta. A kereKpár- megőrző azonnal jelentést tett a rendőrjárőrnek, aki az adott személyleírás alapján a Magyar Étteremből távozó Jezsoviczki Andrást igazol­tatta. Amikor be akarta kí­sérni a rendőrségre, a vádlott elfutott, de a lakosság segít­ségével a rendőrjárőr elfog­ta és őrizetbe vette. A Ceglédi Járásbíróság Jezsoviczki Andrást rablás, társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett sikkasztás, jog­talan használat, ittas jármű- vezetés és jogtalan elsajátítás miatt — figyelembe véve a vádlott fokozott társadalmi ve­szélyességét, valamint azt is, hogy valamennyi cselekmé­nyét ittasan és italszerzés céljából követte el — nem­jogerősen hatévi börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kö­telezte egyben, hogy a börtön- büntetés végrehajtása alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Dús Ferenc vádlottat rablásban való bűnsegédség és a társadalmi tulajdon sérelmére elköve­tett sikkasztás miatt nem jogerősen kétévi börtönre, két évre a közügyektől való eltiltásra és 500 forint pénz- büntetésre ítélte. (—esi)------------------------------------­M indazoknak a rokonoknak, Jó ismerőseinknek, jó szomszé­dainknak ezú t o n m on d unk hä’ las köszönetét, akik felejthetet­len emlékű édesapánk, nagy­apánk: Árián Péter elhunyta alkalmából részvétüket nyilván! tottá-k, a temetésén megjelel tek, sírjára koszorút, virág- helyeztek. Külön köszönetét mondunk a Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­laltat és a Vasipari Ktsz vezet- ségeine-k és dolgozóinak. Ifj. Erős János és családja y mí­en­got S ö Ezúton mondunk hálás köszö netet rokonainknak. Jó Ismerő seinknek. jó szomszédainknak. í Kossuth tsz vezetőségének & tagságának. akik feiejthetetler emlékű férjem, édesapám, apám nagyapám: Sági István temeté sén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban ' osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyez' tek. özv. Sági Istvánná és a gyászolj család.

Next

/
Thumbnails
Contents