Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-31 / 127. szám
Mit Hier Kl Z/firttm 1966. MÄJXTS 31., KEDD Tekints szét... Tekints a hazában széjjel... Város, falu tele fénnyel.. Jó utakkal, és kutakkal. Újonnan épült házakkal. Szép jövőről álmodással Új gyárakkal, iskolákkal. Gyarapodó tsz-csékkel, Víg lányokkal, menyecskékkel. S dolgozz tovább szorgalmasan, Nem lustán, nem unalmasan. Megérdemli ez a Haza Hogy tündököljön csillaga. Csillaga a szabadságnak. Hisz jöttére vártunk s várnak. Szolgaságban nyögő népek. Kik még elnyomottan élnek. Misik János népköltő ESZTERGOM Dalostalálkozó A Komárom megyei KI- SZÖV — az OKISZ megbízásából — országos minősítő dalostalálkozót rendezett vasárnap Esztergombm. Tizenöt kórus versenyzett a helyezésekért. A „hazaiakon”, a Komárom megyeieken kívül a többi között nagykőrösi, jászladányi, balassagyarmati, egri és dunaföldvári együtte- cck szerepeltek. Nevető asszonyok (EGY ÖRÖK TITOK NYOMÁBAN) Meglepő helyen hangzik fel az asszonynevetés: köteleken repülő csillék, csikorgó fékek és a kőtörmelék zubogásának hangzavarában, ott, ahol olyan erősen kell dolgozni, hogyha hazaérnek, belezuhannak az ágyba. ÍGY TELIK AZ IDŐ Két asszony forgatja ki a csillék tartalmát az óriási tölcsérben. A fék futássá lassítja a repülést — itt minden pillanat tonnákat jelent — dehát kézzel kell elkapni, s hiába csöpögnek az olajtól a csapágyak, így kell kiborítani és továbblendíteni; aztán újra jobbra figyelni, mert itt a következő. Két asszony — hatalmasan erősek — férfinadrágban férfimunkát végez. Nagyok és mégis szépek, elsősorban azért, mert vidámak. Ma fizetésnap van, gyanakszik az ember; ez csiklandozza ki belőlük a harsány kacagást. — Ugyan — veti hátra a szavakat a nagyobbik, a szebbik — mi mindig ilyenek vagyunk. Elkapják a csillét, ő a kiol- dót rántja: nevetés, zuhogás. — Csak így telik az idő — szól a kisebbik, akinek szintén óriási a termete, feszülő karizmai mellett kivillanó szép fogsorát veszi észre először az ember. A Dunai Cement- és Mész- mű a munkahelyük: szemben, amerre a kábelek szaladnak, ott a bánya, a tölcsér alól pedig a kőzúzóba viszik az anyagot tovább a futószalagok. A csillék számozottak, egy órája vagyunk itt s most tűnik fel másodszor a negyvenegyes, egy kör tehát bezárult. Ez 120 csille, sokszor 120 tonna, és még mindig vetekszik a fék- csikorgással az asszonyneve- tés. A REGGELI: „GYÁRI BELÉPŐ * — Mit esznek reggelire? — kérdeztük, szalonnás feleletre várva. — Azt is, meg a „gyári belépőt” — mondja a szebbik. — Gondolod, hogy ezek tudják, mi az? — csap társnője oldalára a másik. Mielőtt a következő csille ideér, kiderül. A zsíroskenyeret nevezik úgy, mert itt szinte mindenki azt hoz uzsonnára. Itt nincs a műszak ideje alatt leállás (a csillék nem éheznek meg soha), s a „gyári belépőt” két zuhogás között is lehet majszolgatni. Persze ezen is jót nevetnek, aztán meg azon, amikor megkérdezzük, mi célt szolgál az a postaláda. Leveleket küldenek vele, a csilléken: a bányából vagy innen oda. Persze, ezek nem szerelmes levelek. Üzenetek, hogy ezt vagy azt tegyék meg, de volt már olyan is, hogy apró kis cédulát találtak a dobozban, olyant, amit csak egyvalaki olvashat el. Ahogy ezt halljuk, ismét csak a bánya felé kell fordulni-. Óriási acéloszlopok tartják a csillevivő kábeleket: csudára hasznos jószág ez az örökké körben járó csillesor. HA SÜT A NAP... Ismét feltűnik a negyvenegyes csille. Az aszonyok ezt nem nézik, nem számolgatják, más méri helyettük teljesítményüket. ' — A műszak végén már biztos nem fognak nevelni — jósoljuk elmenőben. Utánunk kiabálnak. — Most borús az idő, és sötét van. De ha süt a nap, még el is danolgatunk ... B. B. I. Nyílik, nem nyílik... Csak eldől mostanában. Az ábra azt mutatja, hogy a valamikorra ígért Gellért téri benzinkút nemsokára megnyitja kapuit. A töltőállomást mindkét oldalról megközelíthetik a gépjárművek. Sürget az idő, hiszen a turista szezon elkezdődött, már a vásárra érkezett külföldiek is sokat bajlódtak, míg valahol megtölthették a kocsit Amit lehet, megmentenek JULIUS 30-31; Velencei-tavi karnevál Július 30—31-én tartják Ágárdon a hagyományos velencei-tavi karnevált. Az agárdi strandon kiképzett víziszínpadon egymást követi majd a tánczenekarok, a népi táncosok, művészeti és balettegyüttesek műsora. Tánczenekari versenyt, társastáncbemutatókat, bábműsort, gyermekbalett-bemutatót is rendeznek. 31-én ezúttal is megtartják a hagyományos balettestet. Mindkét napon érdekes sportbemutatók, vízi és légi ügyességi versenyek szórakoztatják majd a karnevál közönségét. JÚNIUSI FILMMŰSOR Juniúsban tíz ország művészeinek tizenöt filmjét ismerheti meg a közönség. Ezúttal csak egyetlen új magyar filmet mutatnak be, mégpedig Mészáros Gyula rendező „Az első esztendő” című alkotását. A Szovjetunióban Vlagyimir Bászov rendező Puskin „A hóvihar” című elbeszélését vitte filmre. Az üzbég művéTiszaörvény Árpádkori lakóházak A Tiszaörvény határában álló templomdombon régészeti ásatásokat végeztet a Magyar Nemzeti Múzeum. A dombtetőn Árpád-kori templom maradványaira bukkantak, a környéken pedig 187 sírt tártak fel. A templomot hajdanában árok vette körül. Az árkon kívüli részen az államalapítástól a tatárjárás koráig temetkeztek. Az ásatások során több Árpád-kori lakóház nyomait is feltárták. szék készítették az 1920-as években Közép-Ázsiában játszódó „Szakadék felett” című, izgalmakban bővelkedő kalandfilmet. Roberto Rossellini olasz rendező Stendhal elbeszélése nyomán forgatta a „Vanina Vanini”-t. Victor Hugo népszerű regényéből a „Párizsi Notre-Dame”-ból a francia művészek forgattak filmet. Ugyancsak világhírű film a franciák másik filmje, az izgalmas, szórakoztató „Hajsza a gyémántokért” című alkotás, melynek főszerepeit Jean Marais és Liselotte Pulver játsz- sza. A Német Demokratikus Köztársaság DEFA filmstúdiójában készült az „Idegen ágyakban” című komédia, a német televízióban pedig „A legszebb” című vígjáték. Az „Egyetemisták” című, fiatalokról szóló lengyel alkotás egyik főszerepét a hazánkban is jól isrjnert kitűnő művész, Zbigniew Cybulski játssza. Nemcsak a gyermekek, hanem minden bizonnyal a felnőttek is örömmel fogadják a Walt Disney produkciójában készült színes, szélesvásznú amerikai rajzfilmet, a „Csipkerózsikát”. Előkészületek a hortobágyi lovasnapokra Folynak az előkészületek a június 11-én és 12-én tartandó hortobágyi lovasnapokra. Épül az új hortobágyi lovaspálya, készítik a bírói tornyot és elkészült a csárdától a lovaspályáig vezető út portalanítása is. A lovasnapokra sátrakat építenek a Hortobágyon, élelmiszer és hűsítő italok árusítása céljára. Miután nagy az érdeklődés, hűtőkocsikat is kértek a Hor- tobágyra, hogy hideg hűsítő italokkal szolgálhassanak a lovasnapok előreláthatólag nagy közönségének. SALGÓTARJÁN Modern gáztűzhely Az eddigi legkorszerűbb gáztűzhely gyártásának előkészületei kezdődtek meg a Zo- máncinari Művek salgótarjáni gyáregységében. A modern vonalú, két égőfejes, üveges sütőajtajú gáztűzhely propánbután, városi és a földgáz tüzelésre is alkalmas. A várossá rangosított Gödöllőről hozott a minap levelet a posta. Abból való ez a néhány sor: „... Rémülettel láttuk, hogy Gödöllő egyik gyönyörű fasorát, azt, amelyik az Erzsébet-park megállójától húzódik egészen a Szabadság téri megállóig, a Kastélypark oldalán, kivágásra ítélték, valószínűleg az országút szélesítése miatt...” A halálra ítélt fák — százhúsz éves, a szabadságharc éveiben ültetett dús- lombú gesztenyék, tölgyek, hársak, nyárfák — öles törzsükön a komor ítélet messze fehérlő jelével, az éles szeker- cével ütött kéregsebbel — mindenkinek szembetűnnek. Több mint száznegyven gyönyörű fa viseli törzsén a végzetes jelet. Gödöllő sok lakosa pedig keserűen gondol arra, hogy dúslombú fáit a múltban is sokszor megtizedelte már — enyhén szólva — az elhamarkodottság. Néhány évvel ezelőtt, amikor a villanyvezetéket építették, több száz utcai élőfát ítéltek halálra azzal az indokolással, hogy beleesnek a vezeték kijelölt vonalába. Már meg is kezdték az irtást, amikor hírt kaptunk róla és harcot indítottunk a fapör újra- felvételéért. Szinte percek alatt kiderült, hogy a vezetéket sokkal kevesebb faáldozattal is meg lehet építeni. Tavaly a Kastélypark öreg, szakállas szomorúfűzfáira emelt fejszét a meggondolatlanság azzal az ürüggyel, hogy betegek. Nagynehezen sikerült kiverekedni a kegyelmet a többi számára. Jogos volt a feltevés, hogy most is valami meggondolatlanságról lehet szó. A városi tanács székházában Boda Mihály vb-titkár ezeket mondja: — Valamennyien sajnálattal értesültünk róla, hogy a 3-as főforgalmi országút tervezett korrekciója és szélesítése szükségessé teszi a város szívén keresztül vezető út melletti kettős fasor közül az egyik teljes, a másik részleges kiirtását. Arra kértük a tervezőket, hogy a lehetőség szerint kíméljenek meg minden olyan élőfát, amelynek eltávolítása nem föltétlenül szükséges. Revízió alá vették a terveket. Jó néhány szép fát sikerült is megmenteni, de körülbelül száznegyvenet így is fel kell áldozni az útért. A 3-as országos főútvonalból Gödöllő belterületére mintegy két kilométer esik. Ennek szélessége hat-hét méter és már régen nem felel meg a megnövekedett forgalom követelményeinek. Az úttestet ezért kell tizenkét méterre szélesíteni. Csak a Kastélypark felé szélesíthetik, mert a másik oldalon a HÉV vágányai futnak. Itt vonul az út mellett a méltóságteljes kettős fasor. A belső teljesen beleesik a tervezett úttestbe. A külső csak imitt-amott. A Gödöllői Állami Erdő- gazdaság kapta a megbízatást az ítélet sürgős végrehajtására. A fákat itt is sajnálják. — Nincs más megoldás — mondják kedvetlenül —. Az út átépítését fontos országos érdek követeli. Bátortalanul szól közbe valaki: — A külső sor foghíjas. Talán annak kiegészítésére lehetne átültetéssel felhasználni néhányat a halálraítélt belső sor fái közül. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Orbay István, a Közúti Igazgatóság főmérnöke az „illetékes” ebben az ügyben. — Erdész vagyok magam is és a szívem vérzik minden halálraítélt fáért. A gödöllői fasor kitermelését, mint az útépítési munkálatok egyik legelső tennivalóját, már most meg kellett volna kezdeni. De felfüggesztettük. A napokban magam megyek ki a helyszínre és még egyszer megvizsgálom a helyzetet. — Ha a fák kivágását elhalasztjuk a téli hónapokig, akkor esetleg megtörténhetik a kísérlet egyes fák átültetésére. A kísérlet kockázatos. Az átültetett fák megmaradása a tapasztalatok szerint nem nagyon éri el a tíz százalékot. Ha úgy alakul a helyzet, hogy a fák még a télen a helyükön maradhatnak amikor szünetel a nedvkerdngés, boldog örömmel adok módot arra, hogy akár a város, akár az erdészet kísérletezzen az <« arra alkalmas fák átültetésé- & vei. s % Egy bizonyos es ez meg- ^ nyugtató: csak azt az élőfát ^ áldozzák föl, amelynek meg- ^ mentése már végképp lehetet- Slen. | ---------------$ Konzervgyári véradók ^ A Dunakeszi Konzervgyárai ban gondosan előkészítették a 5 tavaszi véradást. Üzemrészen- $ ként hívták fel a figyelmet, J hogy ez az áldozatkészség em- $ beréleteket menthet meg, S adott esetekben. Lőrincz Já- | nosné, az orvosi rendelő asz- ! szisztense sokat fáradozott, j hogy minden időben rendelke- ! zésre álljon. Terv szerint osz- ! tották be a donorokat, hogy a ! munkamenetet se zavarják. ! A Váci Véradó Állomás 19 ! főnyi brigádja, dr. Fenyves : István orvos vezetésével, tel- ! jes apparátussal ment Duna- i keszire. A jó szervező munka i eredményeként 120 konzerv- | gyári dolgozó adott vért Most ! valamennyiüknek írásbeli kö- : szönetet mondott az állomás j és a Vöröskereszt járási szer- I vezete. Megnyílt az állatóvoda Különleges halfajták ai Allatkertben Pazar virágdíszbe öltözött a budapesti Állatkert, a gondosan ápolt őspark minden talpalatnyi helyén szebbnél szebb növények pompáznak. A japánkertbe, ja- » pán eredetű örökzöldek, virágos növények, és az esti teaszertartá- tok megvilágításira használatos hangulatos kőlámpás érkezett. Több száz növényfaj díszlik a kibővített sziklakertben. Május elején megnyílt az állatóvoda is, amely különösen a fiatal látogatók körében vált ki osztatlan sikert. Hat barna medvebocs, négy kis örvös mackó és két jegesmedve-csemete játszik, hempereg, fürdik a kellemes környezetben. A trópusi akvárium állománya értékes egyedekkel gazdagodott. Tűzhalak, bohóchalak, elefánthalak érkeztek. A kedvező időjárás serkentőleg hatott az állatkerti madárfajokra is. A vízi madarak a nagy tavon raknak maguknak fészket, a gazdag volierekben a különféle fácánfajok rakták le tojásaikat. ^ Amikor meglátták- hogy Po- \ vázsai, a meo helyettes cso- ^ portvezetöje nagyot ásított, s ^emiatt nem vette észre, hogy kegy pityke horog nélkül megy k el az orra előtt, rendkívül nagy Svolt a felháborodás. ^ A művezető azonnal oda- ^ment Povázsaihoz és közölte ^ vele, hogy ... ^ — Maga Povázsai szaktárs, §egy lusta fráter, akinek a maigán élete sem lehet rendben. SHa rendben lenne, nem ásítoz- a munka közben, s ha nem §ásítozna munka közben, észrevenné, hogy horog nélkül rútnak el az orra előtt a ^ pitykék. Erről természetesen S jelentést teszek, k A főművezető, amikor ma- §ga elé citálta Povázsait, vi- át nem tűrő hangon förmedt ^ rá: $ — Mit képzel, maga lump ^fráter?! egész éjszaka zül- §lik, s majd nálunk alussza ki «magát, a minőség rovására?! SHát erről mondjon le. Ez,kéGYURKÓ GÉZA: Megvédik a fegyelmet Mert a Pityke Gyárban nem szokás teketóriázni a munkafegyelem ügyében. Két hét múlva a főmérnök tökrészegen megint beesett a liftaknába, de szerencsére újra beszorult. Onnan tudták meg, hogy ott van, hogy félhangosan énekelt, s amikor ki akarták venni, háromszor belerúgott az üzemi tűzoltókba: — Menjenek a fenébe, ... Már aludni se hagyják az embert.. Aztán még botladozva is volt annyi ereje, hogy szájon csókolja a meo csinos gépírónőjét, mondván: — Este megint nálad leszek, cicuskám... — és pisz- szegni kezdett, hogy senki meg ne hallja. Másnap a főmérnököt behívatta az igazgató, megigazította a szemüveget, nehogy nagyon szúrós legyen a szeme, s csak ennyit mondott: — Már megint hülyés- kdsz ... Még a végén feltűnik. Ne csináld ezt mindig az üzemben — Jó? — Jó! — csuklóit a főmérnök, s elaludt a karosszékben. Mert a Pityke Gyárban nem szók' teketóriázni a munka- fegyelem ügyében. rém üzem, s nem menetrend- szerű hálókocsi az egyik éjszakai mulatóból a másikba... Erről a felsőbb vezetésnek is jelentést tesznek ... A főménök, amikor maga elé citálta Povázsait, vitát nem tűnő hangon így förmedt rá: — Fel van háborodva maga miatt az egész üzem. Érti ezt? Dehogy érti, hogyan is értené ... Olyan fontos poszton, mint a magáé, semmiféle lazaságot nem tűrhetek. Maga voltaképpen szabotálja a termelést és a nyereségrészesedést. Közlöm ezt az igazgatóval, összehívjuk a fegyelmit és aztán törölheti a szemét. Az igazgató megigazította szemüvegét, hogy minél. szúrósabb szemmel nézhessen Povázsaira, aztán csak eny- nyit mondott: — Ahá, szóval maga az Munkakönyvé a munkaügynél átvehető..,
