Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
J 1966. MÁJUS 29., VASÄRNAP PEST uecrei </CMan HORIZ ■ fi ÍŰ3Í\ N T A TÄVUAT, A látóhatár IMPONÁLÓ. A LÉGIFELVÉTEL AZ ÜLLŐI ÜTI SOKEMELETES hazakat rögzíti előrevetíti A MAGYAR FŐVAROS KÉPÉT A JÖVŐBE. M a I I m* M, I |V w w ÉLá w jlJl w JL _l_ Jövendői mond a kutató — műanyag 1970 Kávézacc helyett — a présporüledék; a varázsgömb helyett — lombik; a varázsszavak helyett — polivinil- klorid; kaprolaktám; poliészter; epokszi; stirol... Aki nem szakember, annak talán még — igazi varázsszavakhoz illően — misztikusak is. Kezdődhet a jövendőmondás! — Hogy 1970-re az életnek hány területére tör majd be, illetve válik uralkodóvá a műanyag, ennek megjövendölésére legkevésbé épp a kutató képes — szabadkozik Tárczi Emma, a Mű- anyagipari Kutató Intézet alkalmazástechnikai osztályának munkatársa. — Alkalmazási körüket még felbecsülni is merészség lenne — az utóbbi tíz esztendőben végbement rohamos fejlődés erre inti a szakembert. Ami biztos, az a közelmúltban befejezett, vagy a most folyó kísérletekből kiolvasható, de az öt év múlva kilakuló valóságtól bizonyosan elmarad ez a kép. Maradjuk hát azoknál, amivel már elkészültek a kutatók, amivel most foglalkoznak. Mert ezekkel a harmadik ötéves tervben mindenképp számolnunk lehet — és kell is. Fényképek kerülnek elő. Az első a Balatonakarattyán felépült műanyagházról készült. — Évekig az volt a fő feladatunk — magyarázza TárA csigák es a reuma A reumát tanulmányozó angol intézet pénzügyi támogatásban részesítette Geoffrey Meck doktort, a sheffieldi egyetem tanárát. Meek csigaspecialista, pontosabban a csigáknál végbemenő kollagén-szintézis szakembere. A kollagén különleges fehérje, amely fontos szerepet játszik a csontok és kötőszövetek kialakulásában. Régóta tudják, hogy a kötőszövetben fellépő zavarok gyakran állnak kapcsolatban a reuma különböző válfajaival. A szervezetünkben végbemenő kollagénszintézis folyamatáról azonban mindeddig jóformán semmit sem tudtak. Meck doktor megfigyelte, hogy a csiga sejtjei télen nagy mennyiségben állítanak elő kollagént, míg nyáron egyáltalán nem termelik. Vajon a kollagén előállítása a hőmérsékletnek megfelelően változik? Meck mindenesetre tovább folytatja kísérleteit, és abban reménykedik, hogy sikerül a reuma új gyógyszerét felfedeznie. czi Emma —, hogy bebizonyítsuk, a műanyag nemcsak dekoratív elem, vagy burkolóanyag lehet az építőiparban, hanem szerkezeti elem is. A műanyagvilla alapterülete 40 négyzetméter: két szoba, előtér, zuhanyozó, mellékhelyiség és egy fedett terasz. Csak a vasszerkezet acél és alumínium. A falak összetétele üvegszál erősítésű poliészter, polisztrol habanyag, farostlemez — műanyagszendvics szerkezet. A födém polisztrolhab és farostlemez, a tető műanyag-hullámlemez, az ajtó pleksziből készült. A festés: Walkyd, a mázolás: Resistant, a burkolás: epokszi- gyanta. A kísérleti ház 280 ezer forintba került, de ennek kétharmada a munkadíj. Ha a ház sorozatban készülhet, műanyagházgyárban, s a helyszínen csak össze kell szerelni, a költségek kétharmada megtakarítható. A kutatók nemcsak arra kíváncsiak, hogy az eső, a fagy, a szél mit kezd a műanyagházzal, hanem arra is, hogy a különféle műanyagelemek és a hagyományos anyagból készült szerkezetek hogyan „élnek" együtt hosszabb ideig, társíthatók-e egymással, hisz mindegyik másként reagál a különböző fizikai behatásokra. Egyszóval biztosítani kell összehangoltságukat. A kísérleti ház tehát egy-két évig még kutatási téma. Körülbelül a harmadik ötéves terv végén gondolhatunk majd általánosabban a műanyagvilla építésére. A Budapesti Kénsavgyár- ban sikerrel befejeződtek az ütésálló PVC-ből készült eresz- csatornák kísérletei. A horganyzott acéllemezből készült ereszcsatornák a vegyiművek „agresszív” levegőjében általában 10—12 hónap alatt tnökremennek. A PVC ereszcsatornák immár 18 hónapja állják a maró gőzök és gázok ostromát. A megtakarítás lehetősége és mértéke itt is kézenfekvő. Kipróbáltak 11 fajta műanyaglemezt, 15-féle permet- lében. A legjobban ellenálló lemezeket most 30—35 féle permedében „fürösztik” majd hosszú ideig. Műanyag háti- permetezőt. akarnak készíteni — ha sikerül, nagy mennyiségű sárgarezet takaríthatunk meg és a permetezők vállára is kisebb súly nehezedik majd, kétszeresen is, hiszen könnyebb is lesz a készülék, olcsóbb is. A mezőgazdaság nagy gondja, hogy az üvegházakat a nyár derekától kora őszig alig használják. Ezen segítettek a műanyagok alkimistái. Egy Pest környéki tsz-nek azt tanácsolták, hogy ebben az időszakban üvegházaikban termesszenek gombát. Hatalmas fekete fóliatakarókat készítettek a tsz-nek, amely- lyel letakarhatták az üvegházakat, védve a naptól a gombatenyészetet, s ugyanakkor védve az üvegház tetejét is a fóliára rakott hőszigetelő szalmaréteg ártalmaitól. A tsz tekintélyes jövedelemhez jutott. ... Ha nem idegenkedünk tőlük, s nem látunk szükség diktálta félmegoldást alkalmazásukban — hanem a korszerű gyártmányok, házak építőkockáinak, az ipari, a mezőgazdasági termelés könnyen kezelhető, olcsó, modem eszközeinek tekintjük azokat. If j. Gerencsér Ferenc Permet: az alga Francia kutatók az utóbbi években jó eredményeket értek el a különféle tengeri moszatoknak a gyümölcstermesztésben történt felhasználásával. Ezeket trágyaként poralakban a talajba juttatják, oldott állapotban a lombokra permetezik. Az ilyen úton bevitt algák előnyös hatást gyakorolnak a talaj szerkezetére, illetve serkentik a növények élettevékenységét. Gondos laboratóriumi mérések alapján kimutatták, hogy az algák mintegy 60 féle különböző elemet, zsírokat, fehérjéket, vitaminokat, szénhidrátokat stb. tartalmaznak, ily módon érthetően magas a tápértékük. Kazuár a keltetőben A drezdai állatkertben 58 napos költési idő után egy sisakoskazuár-csibét sikerült kikeltetni. Ez annál érdekesebb, mert mind ez ideig csak egyetlen egyszer, 1862-ben sikerült a londoni állatkertben ennek az ausztráliai madárnak egy tojását kiköltetni, de ez a kis kazuárcsirke mindössze egy napig élt. Karóragyúrtfás ■ nagyban A második számú moszkvai óragyárban egy automata gépsor nyolcórai munkaidő alatt 1500 ébresztőórát szerel össze. A gyár vezetősége — az automata gép sikeres működését elemezve — elhatározta, hogy a karórák összeszerelését is automata géppel fogják elvégeztetni. Miért csattan az ostor? Ez a mindennapi jelenség évszázadok óta sok fejtörést okozott az embereknek. Nem tudtak kielégítő magyarázatot adni arra, hogy a megsuhintott ostor vége miért ad csattanó hangot. A problémát végül is aerodinamikai alapon sikerült megmagyarázni. A vizsgálatok kimutatták, hogy az ostor vége hangfeletti sebességre gyorsul fel. A hanghatár átlépésekor — akárcsak a nagy sebességű repülőgépek ecetében — itt is fellép az ismert hangrobbanás 'jelensége. A repülőgép nagyobb távolságban lejátszódó hang- robbanását mélyebb hangúnak halljuk, mivel a robbanás magasabb hangjai nem jutnak el hozzánk. A nagy távolságú mennydörgés is mélyebb hangú, mint a közeli. Az ostor- csattanást tehát közelsége miatt halljuk sokkal élesebbnek, magasabb hangúnak, mint a repülőgép hangrobbanását. Becslések szerint az ostorvég a hang- sebesség másfélszeresét is elérheti. Dinnyéből zsiradék Délnyugat-Kínában található a „Hodgsonia mac- rocarpa” nevű kúszónövény, amelynek görögdiny- nye nagyságú termése hat tyúktojás nagyságú magot rejt belsejében. A magok olajtartalma 70—80%, tehát lényegesen nagyobb, mint a diónak. Sok A- és D-vitamint tartalmaz, íze hasonlít a disznózsíréhoz. Termesztése könnyű, a 70 évig is elélő növény már másfél év után terem. Növényenként évi 2,5 kg étolajat ad. Napfürdő A Föld felszínén észlelhető napfény színképében az infravöröstől az ultraibolyáig az összes látható és láthatatlan sugárféleségeket megtalálhatjuk. Ezek közül legjelentősebb biológiai szerepük az ultraibolya sugaraknak van, bőrkárosodást pedig a látható fénysugarak okozhatnak. A fény kedvező hatásaként könyvelhetjük el a bőr közvetlen pigmentálódását, lebarnulását, ami egészséges bőrű emberen napozás után — anélkül, hogy ezt megelőzőleg a napnak kitett területen bőrvörösödés („leégés”) képződött volna — rövid időn belül bekövetkezik. A bőr sötétedését a bőrben levő pigmentanyagok oxidációja okozza. Részt vesznek a sugarak a bőrben lezajló D-vitamin képzésben, fokozzák az ellenanyagtermelést és a vérképzést, emelik az alapanyagcserét. A túlzásba vitt . napozás azonban számos kárbs hatást fejt ki á bőrön. Legegyszerűbb esete az egyszerű napégés: a bőrvörösség a napo- zásti követően 1—3 óra múlva lép fel. A hirtelen napégés akkor történik, amikor a sugárzás a fénytől elszokott bőrt éri. A napégés legjobb megelőzése teháj; a lassú, fokoza-. tos fénymegszokás. Tengeri vagy magaslati tartózkodás előtt, különösen a fényérzékeny embereknek tanácsos UV-lámpával szoktatókúrát végezniük, de a kereskedelemben kapható fényvédő anyagok használatával is két- háromszorosára hosszabbítható a napozás ideje. A túlzott fénymennyiség „hóvakságot” okozhat. Egyes vélemények szerint a túlzott fénymennyiség a bőrrák keletkezésében is részes lehet, mert szinte mindig megvilágított testfelületen jelentkezik. Ezt egyébként már állatkísérletekkel is igazolták. Kölnivíz, parfümözött toalett vizek, kenőcsök használata után, ha a bőrfelületet fény éri, az előzetesen bekent területeken a lecsurgó anyag vonalában bőrgyulladás maradhat vissza. Ismert betegség a fényallergia is: a szervezet a különböző hullámhosszú sugarakkal, vagy az ezek hatására keletkező káros anyag- cseretermékekkel szemben túlérzékennyé válik. Ilyen a — főként nőkön előforduló — csalángömb és a tavasz- szal fellobbanó fényekcéma. Jellemző rájuk a napfényes időszakban évről évre ismétlődő kiújulásuk. Ha a fénynek, a napozásnak az egyszerű napégésen kívül súlyosabb tünetei is mutatkoznak, bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni! A titokzatos piramisok Ha Egyiptomra gondolunk, először a piramisok lenyűgöző képe ötlik fel előttünk. Mi az oka annak, hogy nem a gigantikus szobrok és paloták, hanem a roppant gúlák láttán ámuluink el? Az ókori hét világcsodából hatot elsodort az idők szele, — a hetedik a piramisok misztikuma lángra gyújtotta az emberek fantáziáját. Nem tudjuk pontosan, hogy pl. a gizehi piramist ki alkotta. Csaknem kizárólag Hérodotosz görög történetíró értesüléseire kell bíznunk magunkat, aki i. e. 460 táján beutazta Alsó- és Felső-Egyiptomot. Utazásairól szóló könyvében írta, hogy a legnagyobb gúlát, a Chpops-piramist 26 éven keresztül 100 000 ember építette. Hérodotosz adatai a létszámot illetően vitathatók, egy dolog azonban bizonyos: az akkori földműves-kézműves lakosságot irgalmatlan kényszermunka-törvény sújtotta. E mesterséges kőhegyek építőinek és leszármazottainak szívében még mintegy két évezreddel később is elevenen élt a fáraók iránti félelem és gyűlölet.* * Jobban elfogadható az a ' nézet, hogy az építők vallásos szolgálatot tettek a nagyarányú munkákkal. A „kétezeréves gyűlöletben” pedig több a teatralitás, mint a realitás (szerk.). Éppen e félelemből származott a sokféle babona, amelyek közül néhány még századunkban is az áltudományos okoskodások alapjául szolgál. Honnan ered ez a „piramismisztika”? A múlt század végén, s a század elején láttak hozzá az egyiptológusok, mérnökök, régészek, hogy ezeket a gigászi királysírokat a fejlett mérnöki tudomány alaposságával felmérjék, pontos geometriai méreteiket meghatározzák. A vizsgálatok középpontjában természetesen a leghatalmasabb Cheops-pira- mis, Kufu fáraó végső földi otthona volt. A mérések feldolgozásakor meglepő dolgokat észleltek, pl. hogy a piramis magassága (148 m) és a nap körül keringő föld pályájának hbssza között egyértelmű összefüggés van, ugyanis a magasság éppen egymilliomod része a földpálya hosszának. A piramisépítők csodálatos geográfiai ismereteinek tulajdonították azt a tényt, hogy földrajzi helyzetét illetően pontosan a 30. szélességi körön fekszik. Észrevették, hogy az a mód, ahogyan a nap az év folyamán a piramis északi és déli oldalát megvilágítja, a napéjegyenlőségek és a napfordulók idejéről ad szabatos meghatározást. A piramis egyes, mért adataiból bizonyítottnak látták, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a kör kerületének és területének számításához nélkülözhetetlen n (pi)-szám értékét (3,14), melyhez Európában a XIX. sz.-ban jutottak el. A gúla alapméreteiből bizonyos számítási kulcs segítségével a föld átmérőjére következtettek. Ezek á megállapítások az ókori egyiptomiak bizonyos műszaki-matematikai felkészültségét bizonyítják, de az ezekből levont következtetések már a valódi misztika árnyait vetítik elénk: ezek sze- rimt a Nagy Piramis csodálatos „jóshely”, ahol az emberiség sorsa a XX. sz. végéig „meg van írva”, miszerint „az 1992-es év a világ végét jelenti”. Ez a „megállapítás” az előbbiekhez hasonlóan a gúla méreteiből adódik, ugyanis a „felfedezők” szerint, ha a piramis folyosóján bizonyos időegységnek megfelelő léptekben haladunk, akkor egyes pontokban az emberiség sorsfordulóinak évszámaira bukkanunk. PLASZTIK MŰVESE A svédországi Lundban egy kutatócsoport ötévi munkával kidolgozta a plasztikból készült művesét, amelynek sorozatgyártását rövidesen megkezdik. Az új típusú művese — amit egyszeri használat után eldobnak — sok embernek fogja megmenteni az életét, akiket eddig nem lehetett meggyógyítani, mert nem állt rendelkezésre megfelelő számú művesekonstrukció. Az eddigihez képest a következő előnyei vannak: — A beteg saját vérével működik, tehát nincs szükség vérbankból beszerzett idegen vérre. —A kezelés hat órát tart az eddigi 12 óra helyett. — Konstrukciója sokkal ügyesebb, úgy hogy egy személy egyszerre hét beteg kezelését tudja ellátni. — Rendkívül olcsó, minden kezelés után eldobható és újjal pótolható, s a kezelések így is csak hétharmad annyiba kerülnek, mint eddig. A prototípust rozsdamentes acélból készítették, de a sorozatgyártást plasztik anyagból végzik. — Rejtélyes üvegtábla. Izraelben, a mai Haifa környékén 1400 évvel ezelőtt hatalmas 8.8 tonna súlyú üvegtáblát készítettek. A régészek, akik megtalálták, képtelenek rájönni, mi célt szolgálhatott. Az üvegtábla elkészítése figyelemre méltó technikai teljesítmény, hiszen ennél csupán két nagyobb üvegtábla készült azóta, mindkettő a XX. században.
