Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-03 / 103. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1966. MÁJUS 3., KEDD Május elsején nyolcezer Naponta 40 ügyfél Kőrös területe 39596 hold felvonuló Eläzens avatás kanyresszasi verseny vallatással • El a kezekkel Május elseje előnapja ese­ményekben gazdag volt. Szom­baton délelőtt Köves János élelmezésügyi miniszterhelyet­tes nyitotta meg a városi mú­zeumban az élelmiszertartósí- tás történetét bemutató állan­dó kiállítást. Délután 4 órakor zsúfolásig megtöltötték a művelődési ház színháztermét a konzervgyár dolgozói, akik élüzemavatásra jöttek össze. A tizennyolcadik élüzemava- tást azt tette még ünnepélye­sebbé, hogy itt vette át Kovács Sándor, a konzervgyár igazga­tója Köves János miniszterhe­lyettestől a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját, amely negyedszer került a kon­zervgyáriak birtokába. Az ünnepségen — számos vendégen kívül — Csutorka Lajos, az ÉDOSZ főtitkára is felszólalt, majd szinte számta­lan jutalmat osztottak ki. Az élelmezésipar kiváló dolgozója lett Garat Gáborné, Varga Te­réz, N. Kis Kálmánná, Antal Lászlóné és Reichel Ágoston. Itt kapta meg Pozsár József- né 25 éves törzsgárdajelvényét hűségjutalommal. 379 dolgozó kapott a gyűlé­sen kisebb-nagyobb kitüntetést, jutalmat. A gyűlésen az eddigi ered­1Vietnamtól l mények mellett a jövő felada­tairól is szó esett: a konzervgyári dolgozók egyhangúlag csatlakoztak a párt IX. kongresszusa tisz­teletére indított munkaver­senyhez. Május első napján már kora hajnalban talpon voltak az em­berek. Az idő is kedvezett az ünnepségnek. Tíz órakor az úttörők dísz­százada nyitotta meg a hagyo­mányos felvonulást. A menet élén a 18-szor élüzem címmel kitüntetett konzervgyár dolgo­zói haladtak. Büszkén emelték magasra a most elnyert vörös vándorzászlót. Az ünneplőket Hegedűs László, a városi pártbizottság titkára köszöntötte. A dísztri­bünön ott voltak a szovjet nép képviselői, a város legjobb dol­gozói, és a Pest megyei Párt- bizottság képviseletében Somo- di Gyula osztályvezető. ötletekben nem volt hiány. Hatalmas tapsot kaptak a kon­zervgyár Il-es telepének zász­lóerdő alatt vonuló asszonyai, lányai. Hagyomány már, hogy a konzervgyári asszonyok, lányok, brigádonként erre az alkalomra új divatos ru­hát készíttetnek. Sikere volt a Luna 10 ma­kettjének és a kis „űrhősnek”, aki a zárt kabinból ki-kisétált a mozgó gépkocsi tetején. A sportolók színpompás me­nete következett. Üj színfoltja volt a felvonulásnak az élelmi- szeripari iskola dobzenekara. Az üzemek, hivatalok hosz- szú sorfala egymást érte. Soha ilyen hatalmas tömegben még nem vonultak fel a termelő­szövetkezeti parasztok. A fiatalok itt is sikert arat­tak. A gimnázium és az élel­miszeripari iskolák fegyelme­zett, színpompás menete mél­tán kapott elismerést. A felvonulók a béke mellett tettek hitet és követelték az amerikai agresszió beszünteté­sét Vietnamban. A több mint 8 ezer ember színpompás felvonulása a déli órákban ért véget. A Cifrakert, a sportpályák még késő este is hangosak vol­tak az önfeledten szórakozó körösiektől. (takács) HANGVERSENY 7-én, szombaton a zeneis­kola tanárai adnak hang­versenyt a művelődési ház színháztermében. A tanácsházán működik az Állami Földmérési és Térké­pészeti Hivatal Pest megyei Földmérési és Földnyilván­tartási Felügyelőségének 17. számú kirendeltsége. A hivatalt Szűcs László te­lekkönyvvezető vezeti, aki 37 esztendeje dolgozik ebben a munkakörben, s ennek a hi­vatalnak 1951 óta a vezetője. Naponta 30—40 nagykőrösi és kocséri ügyfél ügyes-bajos dolgait intézi el. — Mi tartozik a hivatal munkakörébe? — Mi tartjuk nyilván Nagy­kőrös és Kocsér község tulaj­donjog- és művelődésiág-válto- zásainak adatait — mondotta a hivatalvezető. — Esetről- esetre keresztülvezetjük a nyilvántartásokon a telek­Ezeréves Lengyelország Az ezeréves fennállását ün­neplő Lengyelországról, népi legendájáról, a nácik alatt el­szenvedett sebeiről és jövőjé­ről ír a Magyarország leg­újabb száma. Köves Tibor tollából érde­kes cikk jelent meg a NATO londoni válságáról — és ugyanerről ír Dobsa János, csakhogy ő Bonn szemszögé­ből kíséri végig a válságot. A számítógépháborúról Anglia kontra IBM harcáról szól Baracs Dénes írása. Hosszú az út az éjszakába? — teszi fel a kérdést a cikk­író, a neofasizmus kialakulá­sáról az NSZK-ban. Üj Adolf lép a színre? — Adolf von Thadden személyében. ötven líra helyett hétszázba kerül az a jódtinktúra, ame­lyet betegbiztosításon keresz­tül vesz meg az olasz mun­kás. A drága influenza cím alatt olvashatunk erről. A The Sunday Times nyo­mán ízelítőt kaphatunk, hogy mibe kerül a vietnami hábo­rú az Egyesült Államoknak. A hazai események az első osztályosok „sorozásáról” kez­dődnek. Idegenforgalmunk székhelyéről, a kongresszusok városáról, Budapestről olvas­hatunk tudósítást. Érdekes cikk jelent meg a falu mérnökeiről, amelyet Il­lés Sándor vetett papírra. könyvi és más hivatalokból hozzánk küldött változásokat* az olajkutak, a vasút s a kon­zervgyár stb. részére történő kisajátításokat, és kiadjuk a kért kimutatásokat és igazolá'- sokat. — Mekkora a város terü­lete? — Nagykőrös város határá­nak jelenlegi területe 39 596 hold, mely főleg a 4200 birto­kos által a termelőszövetkeze­tekbe bevitt földekből, s az ál­lami gazdaság területéből te­vődik össze. A meglevő kisebb magánbirtokok száma elenyé­szően csekély. — Mennyi földjük van a termelőszövetkezeteknek? — Terület szerinti sorrend­ben: a Dózsának 7165, a Sza­badságnak 6360, a Petőfinek 5088, a Hunyadinak 2807, az Arany Jánosnak 2318 és a Rákóczinak 2296 hold földje van. — Mi történik, ha a ter­melőszövetkezeti tag meg­hal? — A közjegyző a hagyatéki eljárást szabályszerűen lefoly­tatja. A termelőszövetkezetbe vitt területet a telekkönyvben szétírják a jogos örökösök ne­vére, és mi bevezetjük a nyil­vántartásokba. És a bevitt föld utáni földjáradékot az örökösök kapják. (kopa.) // Hozzák át azt a borjút' 150 kis bárány indul a görög szigetekre Az Arany János Termelő- szövetkezet gazdasági telepén csöves tengerit raknak kocsi­ra az emberek az egyik góré- ból. Boros József állattenyész­tési brigádvezető a rakodás után hozzám szegődött. Ter­mészetesen az állatállományra terelődött a szó. — Kezdjük — mondotta ne­vetve Boros József. — A gaz- 5 daságnak 45 tehene van. Az $ istállóátlag most nagyon ke-; vés, mert 30 darab szopós bor- 5 junk van, a többi vemhes.' Csak 5 tehenet fejünk. Nor- $ mális viszonyok között eddig 5 mindig 10—11 liter volt a fe- $ jési átlag. $ A tehénállomány az idén § marad úgy, ahogy van, de ha $ felépül az új tehénistálló, a te- § hénlétszámot 98 darabra J emeljük. ^ — Mi történt a kis bárá- i nyokkal? 5 — Kétszázhatvanegy anya- ^ $ juhtól 273 bárány született. Még mind megvannak, de százötven darabot exportra je­löltünk — úgy tudom Görög­országba mennek. Harminc darab marad állományfeltöl- tésre, s a többit értékesítjük a szabad piacon. f. C-ben történt — meselte dr. Faith István főállator­vos —, hogy az egyik lakos­nak volt néhány darabból álló növendékmarha-állomá- nya, melyek már átvészel­ték a száj- és körömfájást. Éppen akkor fejeződött be a gazda válópere is. Tehát igaz­ságosan elfelezték az asz- szonnyal az állatállományt. Az asszony hazavitte a szü­leihez a kapott üszőt, ahol nem is csinált bajt, mert nem volt hasított körmű ál­lat a portán. Amikor hidegre fordult az idő, átszólt a kerítésen a se­gíteni akaró szomszéd: — Hozzák át azt a borjút hoz­zánk. Ne kínozzák abban a szellős, hideg pajtában. Ná­lunk a meleg istállóban meg­lesz a többivel kényelmesen. ügy is lett. De mivel a ven­dég üsző már átvészelte a bajt — de még 8 hónapig is fer­tőzőképes, s ezt nem tudták — rövidesen kitört a jóakaró szomszéd istállójában a száj- és körömfájás. (fehér) Május 7-én a Rákóczi Tsz nőbizottsága táncmulatságot ren­dez a Gál kastélyban 7 órai kezdettel. Gyomlálás a hajtatóházban A Rákóczi Termelőszövetkezet hajtató házában szépen nö­vekszik a paprika. Sajnos, vele együtt nő a gyom is. Ké­nyelmesen, de eredményesen szedik a haszontalan gyomot a kertészeti asszonyok Fehér felv. SPORT LABDARÚGÁS Csepel Autó—Nagykőrösi Kinizsi 1:0. Szigetszentmiklóson a Kini­zsi labdarúgó-csapata a követ­kező összeállításban játszott: Gömöri — Vass, Szomolányi, Baranyai — Farkasinszki, To­Született: Petrezselyem Ferenc s és Enyedi Mária tia: Ferenc, Búr- ^ ján Balázs és Nagy Magdolna Ha: S Ervin, Benke Balázs és Sebők J Erzsébet fia: Balázs, Bencsik i László es Barta Valéria fia: Lász- ^ Jó, Sinor-Nagy László és Farkas ^ Júlia leánya: Éva, Flórián József és Fülöp Katalin leánya: Kata- $ lin, Száraz József és Papp Sára X leánya: Erika, Kerekes József és S Strázsi Eszter fia: József, Barta ^ Károly és Bacsó Katalin leánya: Katalin. 5 Házasságot kötöttek: Sublk Er- 5 É6 és Juhász Ilona. Meghalt: Kalmár Pál, Fruttus ^ fr’erencné Pólya Judit, Albert Fe- i tencné Győrffi Mária. í II. A KATONATARTÄS ne­kik is kötelességük volt, sőt a robot alól sem vonhatták ki magukat. Az egész XVIII. században arra törekedtek: elérhessék azt, hogy a je­lentős mennyiségű, maguk­nak megszerzett birtokon úgy élhessenek, mint a ku- riális nemesek (akiknek a birtoka királyi adomá­nyon alapult). Ez a törek­vés még a XIX. század első felében sem vezetett teljes eredményhez. A cél elérése érdekében jelentős számú helyet kaparintottak meg a tanácsban. Többen közülük az elégedetlen parasztságot lázították a tanács ellen, ösztönözve őket az adó és egyéb közterhek csökkenté­séért folyó harcra. A pa­rasztság ellentétben állt a gazdag armalisokkal és a tanáccsal. A tanácsban és városi tisztségeiben a pa­rasztság is osztozni akart a nemességgel. Már 1745-ben kiharcolta, hogy a tanács fele lehetett csak nemes, és fele a módos parasztok mű­veltebb rétegéből került ki. A PARASZTSÁG már a század elején észrevette a nemesség műveltségbeli fö­lényét és a velejáró előnyö­ket, ezért a cívis is tanítta­tott a családjából egy vagy két fiúgyermeket, aki taní­tóként, jegyzőként, papként, ügyvédként szolgálta váro­sát. A paraszt és nemes között vagyonilag nem volt különbség, de a nemesnek kijárt a megkülönböztetés. A „nemes, nemzetes és vi­tézlő” címet s az „úr” szót használta a neve mellett. A nemest a tanács csak pénz- büntetésre ítélhette, de testi büntetést nem alkalmazha­tott vele szemben. A pa­rasztot meg is botoztathat- ta, kitilthatta, kicsaphatta, tegezhette. A nemesnek a bírája a főszolgabíró volt. Hangoztatták is gyakran, hogy nekik a paraszt bíró nem parancsol. A paraszt ezekért mélységesen gyű­lölte a nemeseket, ezt nem mindig titkolta, hanem nyíltan ki is jelentette. MÉG A TÖRÖK HÓ­DOLTSÁG idején, amikor sem személyi, sem vagyoni biztonság nem volt, nem küzdöttek a tisztségek el­nyeréséért. Háborús idők­ben életveszéllyel járt a köztisztségek viselése. Ami­kor a veszély elmúlt, annál nagyobb hévvel törtek a közpályára, különösen ami­kor az már haszonnal is járt. A XVIII. században már sok előnyhöz jutottak. A ta­nácsnokok borait előbb mér­ték el a város kocsmáin, mint a paraszti népét. A bé­relt puszták elosztásánál ők előnyben részesültek. Míg tisztséget viseltek, adót nem kellett fizetni, a robot és katonai beszállásolás sem terhelte őket, gulyájuk, mé­neseik legeltek a pusztákon. A közterheket az egy-két- marhás szegényparasztok viselték (panaszolják a ki­rálynőhöz beadott kérel­mükben, hogy az egész kö­rösi nemesség mindössze 10 házban lakott, mégis a ha­tár fele a kezükön volt). A XVIII. század viszony­lag békés időszaka lehetősé­get nyitott arra, hogy az emberek a maguk ügyével is többet foglalkozhattak. Mivel a város népe nem közvetlen földesúri hatalom alatt állt, szabadabb élet­módhoz szokott, mint ahol a nemes majorsági birtokán élt. A tanácsban közülük való is volt, így nem csoda, ha a szegény adózó község bírálat alá vette a városi vezetést, észrevételezte a hibákat, néha túllépett a megengedett határokon. Le­hetőséget adott az uralkodó királynő, hogy a paraszt előadhatta panaszát a ki­rálynőnek, a hivatalos út megkerülésével. Okot az uralkodó és a nemesség kö­zötti ellentét adott. A nagy­kőrösi nemesség katonailag is szervezett volt, mint azt a város jegyzőkönyvében ricska — S, Szabó, Kálmán} Csikós II, Becsi, Csípő. A végig fölényben játszó ha­zai csapat csak az első félidő végén szerezte meg a győzelmet jelentő gólt a jól védekező körösi csapat ellen. Decsinek volt egyenlíteni alkalma, de nagy helyzetben hibázott. A Kinizsi csatársora végig na­gyon gyengén játszott, nagy nyomás nehezedett a védelem­re, és csak Gömöri nagyszerű védése akadályozta meg a na­gyobb arányú vereséget. Rajta kívül még Szomolányi, Tories-- ka és Csikós II. játszott kivá­lóan. A játékvezető mintasze­rűen vezette a mérkőzést. Csepel Autó ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi 1:0. Kinizsi ifi: Vilcsák II, — Hupka, Balogh, Vilcsák I — Kecskeméti, Szűcs — Szabó (Dér), Lakos, Gulyka, Lengyel Bakos. Gyenge kezdés után felja­vult a körösi csapat, több jó gólhelyzet is adódott, de a gól­lövés nem sikerült. A Kinizsi ifi döntetlent érdemelt volna. Jók: Vilcsák I, Kecskeméti, Szűcs, Baka és Lakos. Járási bajnokság Nagykőrösi Kinizsi II.—Ceg­lédi Építők ll. 2:1 (1:1). Nagykőrös. Vezette: Virágh. A végig nagy fölényben ját­szó Kinizsi II. biztosabban és nagyobb arányban is nyerhe­tett volna, ha a csatársor tag­jai eredményesebb összjátékot produkáltak volna. Góllövő: Klenovics és Je­szenszky Jók: Vadnay, Jakabházi, Lugosi, Pécsi, Kecskés II, Je­szenszky ____________________P. S. H álás köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen drága férjem és édesapánk te­metésén megjelentek A gyászoló Székely és Kapus család történt bejegyzések igazol­ják, de nem sokszor vették már szolgálatukat igénybe, az állandó hadsereg meg­szervezése óta (1715). SOKAN VOLTAK közöt­tük, akik saját költségen — szegénységük miatt — már nem katonáskodhattak. A „szegénység”, a „sze­gény adózó község”, ahogy magukat a mozgalom tagjai nevezték, még a török hó­doltság korából ered. A há­borúktól és egyéb sorscsa­pásoktól sokat szenvedett dolgozó parasztságot jelen­tette. A „szegénység” szó nem a mai értelemben vett nincstelen emberre vonat-j kozó elnevezés. A „szegény- ] ség” nem tartotta magát i egyenlőnek a nincstelen i emberrel, mert azt zsellér- : nek, vagy a hol itt, hol ott i dolgozót „betyárnak” ne- j vezte a XVIII. században. A | „szegénységnek” háza, akla, j szőleje, szántóföldje, igavo- j nó jószágai, fejős és rideg i marhái voltak. i AZ ÉRTÉKESÍTÉSI lehe-| tőségek is mások voltak, ■ mint napjainkban. A vásá-! rok, a piacok voltak a tér- i mények és áruk csereberé-! jére alkalmas helyek. A! bolti kereskedelem még: gyönge volt. Néhány görög j kereskedő lakott a város- $ ban. A bort a város kocs- $ máiban árulták. Magános- $ nak nem volt szabad bort! árulni, $ Dr. Balanyi Béla $ (Folytatjuk) $ fíOí/íÍMi/ Mihály mozgalma Nagykőrösön MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? § S Kék rapszódia. A Gershwin ^ életéről készült amerikai ^ film felújítása. Korhatár nél- ^ kül megnézhető. Kísérőműsor: Magyar hír- > adó. & Előadások kezdete: fél hat ^ és S órakor.------------------- I A NYAKÖNYVI HÍREK \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents