Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM. 130. SZÁM 1966. MÁJUS 22., VASÁRNAP Gyorsportre az ülnökjelöltről TÜLLHÁLÓ, űrhajós sisak Vándorút & nógrádi hegyekbe Mézpergetés a Balázs tanyán Ha a Pesti úton megyünk, a Szurdok dűlőben levő Ba­lázs tanyába a 74-es kilomé­terkőnél kell befordulni. Messziről lehet látni, hogy ott valami nagy esemény zajlik. Egy autó, két motorkerékpár és vagy tucat bicikli — sok ember jelenlétéről árulkodik. Mézet pergetnek. Itt van a Hunyadi Termelő- szövetkezet vezetőségének nagy része, az elnökkel és a főkönyvelővel egyetemben. A félősek mind valamiféle „űr­hajós” sisakban tevékenyked­nek. Két erőgép vontat egy munkagépet Iliikor less késs a snagtúr ? A Hunyadi Termelőszövet­kezet a tervezett 160 hold ku­koricából még csak 90 holdat tudott elvetni — a belvizek miatt. Igaz, a víz lehúzódott, s a még mindig sáros talajon megindult a talajelőkészítés, illetve a vetés is. Persze, las­san haladnak: egy munkagé­pet két erőgép vonat. A pró­bálkozás mégis sikerrel jár, és hátralevő kukorica is a föld­be kerül. A 100 hold lucernát már be­takarították. A tsz központjában egy 800 négyszögöles területet cement­oszlopokra erősített drótkerí­téssel vesznek körül. A gazda­ságnak az a célja, hogy ezen az elzárt területen tartson minden munka- és erőgépet. Igaz, hogy egyelőre a szabad ég alatt, de később tetővel is ellátják ezt a területet. Megkezdődött a 32 vagonos magtár alapozása is. De saj­nos — az építő és az anyag­szállító hibájából — nem lesz kész a szükséges időre — mondotta Huszár Kálmán el­nök. Paradicsom 85 holdon Parkosítják a Szabadság Tsz irodájának környékét A Szabadság Termelőszövet­kezet Csongrádi úti központi irodája körül szokatlanul nagy a sürgés-forgás. Az iroda kör­nyékét parkosítják, és virá­gokkal ültetik be — társadal­mi munkában. A munkát Barkó Ambrus főkönyvelő irányítja. Nemcsak elvileg: konyhakötényt kötött és szorgalmasan ássa a földet. A könyvelőségből Molnár Nándorné gereblyéz, s ott te­vékenykednek Fodor Zsuzsa, Koroknál Teca és a többiek is, ha az irodai munkából tudnak egy kis időt szakítani. A termelőszövetkezet vasa­sai segítik a parkosítást, Kő­házi József brigádvezetővel vízvezetéket szerelnek a virá­gok öntözéséhez. Odaérkezik Fekete József elnök is. Mindjárt belekapcso­lódik a munkába és ássa a vi­rágágyakat Közben, egy szusszanásnyi szünetben el­mondja: — Már megengedhetünk magunknak egy kis virágker­tészkedést. Hiszen a Feketén szerencsésen felgyűjtöttünk 15—20 vagon lucernaszénát, aztán 85 hold paradicsomot elültettünk és 10 holdon ki­raktuk a paprikatöveket. (kopa) Mert, mint mondották, ilyenkor kissé haragsza­nak a méhek. Bosszút zümmögnek a fáradságos munkával összehordott méz elrablásáért. Vészjóslóan csapódnak bele az ember hajába és fülébe. Az elnök nem egészen „hu­száros” tempóban veszi fel új­ra és újra a letett bukósisa­kot, és óva int a fülemre tele­pedett méh elhessegetésétől: — Ne mozogjon! Megúsztam. Nem szúrt meg egy sem. Még a főméhész Pesti bácsi is csak a fejéről derékig le- omló tüllháló védelme alatt szedegeti ki a megtelt lépeket, Ami biztos, az biztos. — Az eredmény? 16 kanna 50 kilójával, ösz- szesen 8 mázsa méz. S a méhes a napokban vándorútra kel a nógrádi hegyekbe. Ott még ugyan­ennyit összeszednek a kis bogarak — mondotta a tüll háló alól Pesti bácsi — a 10 mázsás ter­vet 15 mázsára teljesítjük. (fehér) Tej a Bokroson Néhány héttel ezelőtt szóvá tettük lapunkban, hogy a Bok­roson lakóknak a városba kell tejért járniuk. Most azt a tájékoztatást kaptuk a bokrosi 3. sz. vegyes­bolt vezetőjétől, hogy hétfőtől árusítanak tejet. De csak a reggeli órákban, mert nincs hűtőszekrényük. Halasi József a Hunyadi Termelőszövetkezet kertésze­ti dolgozója. Fogalma sincs arról, hogy most miért kere­sem. Szokatlan az első kér­dés. — Mi dolga volt eddigi éle­tében az igazságszolgáltatás­sal? — Nekem? — meglepődik a szép szál ember. — Egyszer voltam tanú világéletemben. — Aztáp elmosolyogja magát. — Meg egyszer vádlott. Még jóval fiatalabb koromban el­csattant egy pofon. Egyszerű bocsánatkéréssel megúszhat­tam volna, dehát önérzet is van a világon, s így egy kerek százast fizettem. Azóta még a családomnak sem volt dolga a bírósággal. — De most alighanem lesz. Ügy tudom, hogy a termelő- szövetkezet tagsága népi ül­nöknek jelölte. — Ja, erről van szó? Az igaz. Ülnöknek jelöltek. — Hogyan fogadta a bizal­mat? — Azt mondtam, hogy szép megtiszteltetés — de az a baj, hogy én elsősorban kertész vagyok. Nekem olyan elfog­laltságom van, hogy még az ebédem sem biztos, és nagyon sokszor együtt kapom be a vacsorával az ebédet. Hogyan hagyhatnám én most is az öntözést, amikor a palánták víz híján alszanak? Szóval ezt mondtam, de Túri József, az alapszervezet párttitkára megnyugtatott. Azt mondta: a mezőgazdasági dolgozók csak télen tárgyalnak. Hát így aztán elfogadtam a jelö­lést. — Milyen programmal vág neki ennek a szép megbíza­tásnak? — Erről még korai beszélni, még csak jelölt vagyok, nem választottak meg. Azt azért elmondhatom: mindig és min­denben szerettem az igazsá­got. CIMBORÁK m:t latunk ma a moziban? Alain és a néger. Magyarul beszélő szélesvásznú francia film egy párizsi lakónegyed életéről. Korhatár nélkül meg- ■ tekinthető. Kísérőműsor: Kaland az er­dőben, Gusztáv a törvény el­len. Előadások kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. Matiné Vízkereszt Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor A szárnyas Fifi. Szélesvász­nú francia filmvígjáték. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. A múlt idők titkai. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*. SPORT ATLETÍKA Aradó fényözönhen A HOSSZÚ HÓNAPOKRA elhagyott műterembe újra élet költözött. Nagykőrös szülötte; Remsey Jenő ha­zatért Párizsból Gödöllőre. Már új vásznakat feszített az állványra: irigylésre mél­tó életerővel, az élet ele­vensége iránti fiatalos fogé­konysággal dolgozik. 82 éves, és új szintézist keres. Azt mondja, új korszakhoz érke­zett, mindent most kezd csak igazán. A festékes üve­gek nyüzsgő sokaságban raj­zanak az asztalon, keze kö­rül. 1957-ben járt először külföldön. 26 képével érke­zett Párizsba, ahol az Insti­tute Hongrois támogatásá­val kiállítást rendezett. Az Art és az Humanité kritiku­sa elismerően írt róla. Pá­rizs megszerette. Akárcsak ő Párizst. A varázslatosan kék levegőt, a Szajna fölött re­megő ködöket, a párizsi em­bereket. Két év múlva újabb kiál­lításra utazott, azután 1963- ban megint kinn járt. Ta­valy egy magyar származá­sú párizsi képkereskedő hívta meg, aki Mentonban nyitott galériát. Ott újabb meghívásokkal fogadta a pá­rizsi Galeri Mouffe. A Ga­leri de Paris is hívja New Yorkba ez év júliusában. LELKESEDVE mutatja a külföldi újságokat, a kriti­kákat. Meséli sikereit, él­ményeit, azután a csalódá­sait is. Nagykőrösön rendezett nemrég kiállítást. Egyetlen rézkarcot sem vásároltak tő­le. Előtte hosszú éveken át nem fogadtak el tőle képet. Az utóbbi években nyílt szá­mára újra lehetőség kiállí­tásokon szerepelni. Való igaz, pályája nem volt zökkenőmentes. Az életet nem látta minden pil­lanatban tisztán, a maga bo­nyolultságaival. Festői pá­lyáját tévedések is kísérték. Egy azonban — a döntő alapélmény — változatlanul él, kifényesedett benne. Az embereket szeretni kell, az életnek a szépség ad értel­met, a szépség és a ragyo­gás, a fény, ami az emberi értelemből és a természetből éltetőén árad. UTAZÁS PÁRIZSBAN, a metrón. Szemben vele, egy kis párizsi midinette olvassa az újságot, s az ablakon be­villognak az elfutó megál­lók fényei. Az újságból öles betűk röpködnek felé. Poli­tikai krízisről, reklámhar- cokról, színházi életről. S közben apró gondjaira gon­dol, hogy hol kap vajon éj­szakára szállást, hogyan is­meri ki magát a városban. Mindez képpé alakul emlé­kezetében, s megfesti. Vá­szonra viszi a párizsi élet színeit és ellentmondásait. A kávéházak életét, a rang, a pénz, a polgári élet diszhar­móniáját. Az ablakon fény­sávok zuhognak, kereszte­zik, metszik egymást, be­fonják az embereket, felra­gyognak a ruhákon. Amikor Remsey Jenő bu­dapesti kiállítását végignéz­tem, kissé értetlenül álltam ezek előtt a fénysávok előtt, melyek minden képén újra ismétlődnek. A mostani be­szélgetés megértette velem, hogy ezek a mindenütt be­tolakodó. mindenhová oda- telepedö, arcokra zuhanó, az anyag szövetén is áthatoló fénysugarak a festő hitval­lását ismétlik százszor és ezerszer. Hitvallását arról, hogy az éltető sugár éle­tünk alapja. Remsey Jenő képei a fény szeretetéről be­szélnek. — A század fényét kere­sem — mondja felparázsló tekintettel, s szavaiból ki­tetszik, hogy a legmoder­nebb tudományokig nyomon kíséri a sugarak szerepét, rejtélyeik megfejtését. MŰTERME HATALMAS ablakán száz színben zuhog be a fény, végigömlik a sorba rakott vásznakon. Ott ragyog a muzsikáló ember gyobb magasságon kísérletet sem tett, pedig ennél többet tudnak), távolugrás: 2. Hajdú Á. 470 cm, 3. Bata E. 460 cm, 4. Kecskés S. 454 cm, súlylökés (5 kg): 2. Krucker Györgyi 850 cm, 3. Makai Borbála 850 cm. Kár, hogy a súly a szabá­lyosnál I kg-mal nehezebb volt. Diszkosz: 1. Makai B. 27,05 m, 3. Krucker Gy. 25,15 m. K. N. Labdarúgás Nagykőrösi Kinizsi II— Kecskeméti Göngyöleg V. 4:1 (4:0). Nagykőrös, 100 néző. Ve­zette: Hidvégi. A kecskeméti városi baj­nokságban szereplő Kinizsi II. labdarúgócsapata a szer­dai mérkőzésen a következő összeállításban játszott. Vadnay — Szabó (Jakab­házi), Lugosi, Orbán (Ha­lápi) — Szomolányi, Kecs­kés II — J eszenszki, Pécsi, Aszódi, Klenovics, Kecskés IV. Jó iramú, változatos mér­kőzésen ötletes támadójáték­kal biztosan és megérdemel­ten nyert a Kinizsi II. A má­sodik félidőben már jobban egyénieskedtek a körösi csatá­rok és ezért fölényüket nem tudták gólokra váltani. Él­vezetes jó labdarúgás volt, mindegyik játékos jó átlag­teljesítményt nyújtott. A résztvevő tizenegy csapat között jelenleg a Kinizsi II az elsők között van. Góllövő: Klenovics 2, Szo­molányi és Aszódi. P. S. TILOS A HALASZAT A Hunyadi Termelőszövet­kezet tőzegbányáinak vizei­ben tilos a fürdés és a halá­szat. A tsz vezetősége mind a három „tó” partjaira feltűnő tilalmi táblát helyezett el. Azok ellen a zúghalászok el­len, akik letapossák a vete- ményt, ezentúl eljárást indí­tanak. reméljük, közülük többet nemcsak a megyei, hanem a tatai edzőtáborba is be fog­nak hívni, örvendetes Józsa töretlen fejlődése a magas­ugrásban és Rétsági Júlia kitűnő 300 m-es futóered­ménye, amely nagyszerű re­ményeket kelt magasugró- eredményeivel kapcsolatban is. Dobószámokban is sze­rencsés a kiválasztás. A ki­tűnő fizikai adottságú fia­tal dobók megerősíthetik az je téren gyengélkedő nagykő- : rösi atlétikát. ★ ; Az ifjú atléták megyei se- ; regszemléjén, amelyen csak ; az 1950-, 1949- és 1948-ban • született versenyzők vehet­itek részt, hét győzelmet > szereztek a Rétsági Oszkárt, > Antal Ágnest és Nagy Te- 1 rézt nélkülöző körösiek. Saj- !nos, ők már nem juthatnak ! tovább a területi döntőre. ! A nagyon elhanyagolt ceg- ! lédi pálya gátolta a jobb ! eredmények elérését. A ver- | senyzésre alkalmatlan rúd- j ugróhelyen lehetetlen volt fcjó eredményt elérni. ^ 16 éves fiúk: 400 m: 1. Bo­kros Lóránt 59.5 mp, 1500 m; |2. Berta István 4:51.8. ma- \ gasugrás: 2. Bende János $ 145 cm. $ 17 éves fiúk: 200 m: 2. Ba­5 lányi Szilveszter 24.5 mp, $ 1500 m: 2. Vámos György 54:44.1 p, rúdugrás: 1. Balanyi ^Sz. 330 cm, gerely: 1. Balanyi ^Sz. 45,04 m. $ 17 éves lányok: 100 m: 3. ^ Kecskés Sári 14,2. 20C m: ^ 1. Hajdú Ágnes 28.3 mp. 3. ^ Kecskés S. 28.6 mp, 3. Bata Er­zsébet 29.2 mp. 600 m: 2. Hor­váth Erzsébet 1:50.8 p, 3. Szűcs ^ Mária 2:03.1 perc, 80 § m gát: 1. Hajdú Á. 13.9 mp, ^ 2. Bata Erzsébet 14.4 mp, i magasugrás: 1. Bata E. 140 |cm, 3. Hajdú Ä. 130 cm (a ^ 200 m-es futás miatt sem 5 Hajdú, sem pedig Bata na­Folytatjuk az eredmények közlését: 15 éves fiúk: 60 m: 1. Tál István 7.6 mp, 600 m: 1. Ko­vács I. László 1:44.7 mp, ma­gasugrás: 1. Kovács I. László 145 cm, súlylökés: 1. Hajdú László 10,11 m, 2. Ferenc László 9,82 m. Kitűnő eredményeket ér­tek el — korukhoz képest — — a nagykőrösi versenyzők, s kottáján, az olvasó bohém: festő körvonalain, a szomor- i ködökön, a gyermeküket fél-] tő anyákon. Háromezer képet nézett \ végig Párizsban. Kubistákat, konstruktivistákat, absztrak­takat, és ki tudja, hány iz­must és hány modern irány­zatot. Aztán hazajött és ugyanaz maradt, ami azelőtt volt. A fények, az emberek, a tiszta gyermeki pillantá­sok, a gondterhelt, vagy ál­modozó arcok, az emberi melegség festője. — Emberszabású művé­szetet kell teremteni, csak ennek van értelme. Az üres absztrakciók számomra hiá- bavalóak. Amiről én beszé­lek, arról csak ezen a nyel­ven lehet szólni. — Heves mozdulatokkal kíséri sza­vait. Fiatalosan borzas, de már ősz hajú, furcsa kont­rasztja kiapadhatatlanul lo­bogó szemének. KIRAKJA VÁSZNAIT, odahordja mindet elénk, a fényre. Várja véleményün­ket, vitázik és ragyog a te­kintete. ha megértésré ta­lál. Fellelkesül, terveiről beszél. Az újról, amit még csak most próbál megfogal­mazni. Árad, hévül. Pajtás és tanító, szertelen és elmé­lyült egyszerre. így áll előt­tünk. 82 éves fejjel egy új korszaka küszöbén. Dozvald János

Next

/
Thumbnails
Contents