Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
1966. MÁJUS 22., VASÁRNAP r * MEGYEI vAírlap 1 Palántái A IX. pártkongresszus tiszteletére barázdákon. ... siklik az elégedett szemlélő tekintete. Száz holdon már nyújtogatja lejét az ifjú paradicsom, s hozzákezdtek a fehér húsos paprika-palánta ültetéséhez is az Egyesült Dunamenti Törekvésben. A gép nyomán újabb zöld sorok: háromnegyed- millió tő kerül a földbe. Műszakiak a brigádokban Ma még nem sok termelői kollektíva- büszkélkedhet a megtisztelő, s nem könnyen elnyerhető címmel: a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat múlt évi eredményei alapján megkapta a szocialista munka vállalata címet! A rang — kötelez. És ezt jól tudják a vállalatnál: a máskor jóval gyengébb első negyedévet most 101,9 százalékos tervteljesítéssel zárták. A második negyedévi tervhez pedig segítőerőként ♦ Látszatra megfoghatatlan ♦ A gondolatok formálása ♦ Meg kurtított határidők Tíz ujjal játszani Nincs emberi erő, vagy gép, amely elegendő lenne a következő hetek mezőgazdasági munkáinak elvégzéséhez. Megkezdődött a növényápolás, napirenden a növényvédelem, a szálastakarmányok betakarítása. Tovább is le hetne sorolni a tennivalókat, de felesleges, mert mindegyik gazdaságban tudják jól a vezetők és a tagok, hogy mi fáj, hol szorít legjobban a cipő. A mezőgazdaságban az egyes munkafolyamatok év ről évre megismétlődnek. Ezért egy kicsit közhelyként hat, hogy erről a kérdésről nap mint nap beszélünk, foglalkozik vele a sajtó, a rádió, a televízió. Nem véletlen ez. Igaz, hogy minden évben el kell végezni ugyanazt a munkát és az apák, nagy- és dédapák is ugyanezt tették, de az is igaz, hogy két egyforma esztendő — ezalatt elsősorban az időjárást értjük — nincs. Erre bizonyíték az idei. A legidősebb emberek sem emlékeznek arra, hogy egy esztendő alatt ennyi csapadék hullott volna, s a talajvíz ennyire és ekkora területen gátolta volna a szántó-vetőket. A megyében mintegy 20 000 holdon várja a föld a magot. Ezeknek a területeknek nagy része még eléggé nedves, olyannyira, hogy traktorral rá sem lehet menni. Kétségtelen, hogy a kedvező, napos időjárás egyre szűkíti ezt a területet. Senki előtt nem lehet vitás, hogy a víznyomásos területekre még vetni kell. Húszezer hold! Hatalmas terület! S ha hozzászámít juk, hogy ezek az alacsonyabb fekvésű földek más esztendőben legjobban hálálták meg a gazda munkáját, legjobb termést adtak, még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy nem mondhatunk le róluk. De csak úgy hasznosaidnak, ha a gazda figyelemmel kíséri a szikkadást, jó előre gondoskodik vetőmagról, palántáról, hogy amikor munkához kezdhet, egy percet se kelljen késlekedni. A rövid tenyészidejű kukorica még jó termést adhat, a muhar, a köles értékes takarmánynövény, az őszi káposzta pénzforrás lehet, de természetesen, csak akkor, ha a munka dandárjában nem feledkeznek meg hasznosításukról. Sok mindent másként kell csinálni az idén, mint az előző években. Rutinból most nem lehet megélni. Hasonlattal élve: tíz ujjal kell tudni játszani annak a szövetkezeti vezetőnek, aki becsülettel eleget akar tenni vállalt kötelezettségének. Hogy csak néhányat említsünk. A talaj nagyobb nedvességtartalma miatt a szokásosnál gyorsabban fejlődik a gyomnövény. A kemizálás térhódításának vagyunk tanúi, de ma még a legfontosabb szerepe a növényápolásban a kapának van. Kevés szövetkezetben mondhatják el, hogy elegendő munkáskéz áll rendelkezésükre. Szükség van a családtagokra, az iparba járó gyermekekre, férjekre, feleségekre. Nem tanácsos figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy most van itt az ideje a rétek, legelők termése betakarításának. Legköny- nyebben és legkisebb veszéllyel most készíthetnek a gazdaságok szénát. A medárdi esőzésekig megszárad a renden, van idő a kazalozásra. Aki megkésik, rosszabb minőségű takarmányt nyer, lemond a sarjú jelentős részéről. Az idei esztendő időjárásának következménye az is, hogy a kenyérgabona előreláthatóan 10—12 nappal előbb érik, mint ahogyan ezt a korábbi években tette? Természetes tehát, hogy ezáltal lerövidül a növényápolás, a szálastakarmányok betakarításának időszaka, a felkészülés. De bele lehet-e ebbe csak úgy egyszerűen nyogodni? Lehet-e az időjárással magyarázni mindent? A mezőgazdaságban a bizonyítvány „megmagyarázása” keveset segít, sőt, semmit! A késedelem terméskieséssel jár. Ezt már nem takarítjuk be, ennyivel szegényebbek leszünk! A tavalyi jó termés után ismét jó kenyérgabonatermésnek nézünk elébe. Ritka ez, hogy a kenyérgabonatermelésre egymás utáni két évben ennyire kedvezzen; az idő. De a termés még lábon van! A jó gazda azonban előre gondoskodik zökkenőmentes betakarításáról. Ha figyelemmel kísérjük a nyári munkákra való felkészülést, bizony el kell marasztalni a betakarítás gondját javarészt magukra vállaló gépjavító állomások vezetőit. Nem egészen egy hónappal a gabona aratásának megkezdése előtt vagyunk, s a kombájnoknak csupán 40 százalékát javították ki. Jó-jó mondhatják a gépjavítók vezetői, javítanánk mi csak lenne elegendő alkatrész. Kétségtelen, nagy mulasztás terheli az ipart, a kereskedelmet a késedelmes szállításért. A megyében mintegy száz-féle alkatrész hiányzik, s abban, hogy ez így van, az ipar hibáján kívül nagyrészt felelős a megyei AGROKER kirendeltség, amely rosszul szervezte meg telephelycseréjét és a leltárt. De a nagy gondon belül, még újabb gond, hogy a megyében néhány gépjavító a többitől is elmaradt. Így az aszódi, a kiskunlacházi. Szervezési hibák, a ráérünk még hangulat is oka annak, hogy ezeknek az üzemeknek a körzetében veszély fenyegeti a gabonabetakarítást. A gazdaság irányításának új rendszere nagyobb önállóságot biztosít az üzemeknek, nagyobb jogkört a vezetőknek, s ez így helyes. De a nagyobb önállóság nagyobb felelősséget is jelent, mind a termelőszövetkezet tagságával, mind pedig a népgazdasággal szemben, most, a tavaszi mezőgazdasági munkák időszakában is. M. S. VITA A VÁROSFEJLESZTÉSRŐL Letette az esküt a gödöllői városi tanács végrehajtó bizottsága Szombaton délelőtt tanácsülés keretében tette le Gödöllő város végrehajtó bizottsága a közigazgatási esküt. Utána a városi tanácsülés megvitatta a városfejlesztési tervet. A megfelelő nagyságú zöldövezet meghagyása mellett egyaránt kielégítik a helyi ipar és az esetleg még Gödöllőre települő új üzemek területi igényeit A város központjában többszintes házak, új útvonalak épülnek s minden rendelkezésükre álló eszközzel fejlesztik a kereskedelmi hálózatot. Az autó- buszmegálló helyét ugyan még mindig nem döntötték el, viszont az már tény, hogy a város rövidesen egy állatkórházzal gyarapszik. Kőexport A tardosi és süttői kőbányákból több európai fővárosba szállítanak fehér és vörös mészkövet. Az idén 400 köbméter nyerskövet exportálnak többek között Nyugat-Német- országba, Olaszországba és Belgiumba. Üjabban egy osztrák céggel kötöttek megállapodást. Az osztrák főváros _ Sá&JXÚékáimlfttei t tardosi és süttői kővel akarják felújítani. Becsben ugyanis sok középület díszítőelemeit az Osztrák-Magyar Monarchia idején süttői és tardosi vörös meg fehér mészkőből készítették. A nagyarányú felújításhoz három és fél tonnás tömböket küldenek a hírneves kőbányákból Bécsbe. felsorakozott a kongresszusi munkaverseny. Belül vagy kívül? A gyár pártszervezetének titkára, Milus István a verseny egy sajátságos formájáról szól: — Műszaki létszámunk kicsi ahhoz, hogy eredményesen működő brigádot vagy brigádokat hozzunk létre. Az volt a választ váró kérdés: brigádon kivül vagy belül? Az utóbbit választottuk: műszaki dolgozóink — tagként és patronálóként — a műhelyek munkásbrigádjaiban tevékenykednek. Sajátos forma ez, de — itt eredményes. Radnai Kálmán, a műszaki osztály vezetője azt mondja: — Látszatra megfoghatatlan az, amit a műszakiak a brigádokon belül csinálnak. A látszat azonban csal: nagyon is megfogható ez a megfoghatatlan. Megtalálható a műszakiak munkája a brigádok gondolkodásának — úgynevezett műszaki szemléletének — alakításában, az újítási feladattervben foglaltak megvalósításában, de ott vannak akkor is, ha a házat építő brigádtagnak segít a kollektíva, s együtt vízilabdáznak is... Ez utóbbi persze tréfás mérkőzés volt csak — néhány olyan játékossal, aki úszni sem tudott! — a kérdés magva az, hogy a kislétszámú műszaki szakembergárda megtalálta a beilleszkedés, együttműködés sokféle lehetőségét a fizikai dolgozók brigádjainál. Minden hivatalos megbízás nélkül, csak úgy maguktól, a műszakiak nagy fába vágták a fejszéjüket: úgynevezett direkt hűtésű olajkazán ^ terveit készítették el, kongresszusi többlet vállalásuk első kézzel fogható jeleként. A berendezés — némileg leegyszerűsítve a magyarázatot — jelentősége abban van, hogy nem túlnyomásos, gyártása tehát jóval egyszerűbb, s ugyanakkor építkezésektől az olajlefejtőállomásokig, igen sok helyen felhasználható. Radnai Kálmán a Petőfi szerszámkészítő brigád tagja, Szalisznyó Sándor a műszaki fejlesztési brigádban, Eszes Gyula a Nagy Ferenc vezette lakatos brigádban, Tószegi Miklós a Lugossi Miklós vezette nagypados esztergályos brigádban, Király György a Varga Károly vezette dömperszerelő brigádban tevékenykedik. Példaként említettük csak a neveket, de jól mutatják, hogy a „területfelosztás” körültekintő volt: a gyár minden lényeges terüle- -tén munkájukon túl is — brigádtagként ott élnek, tevékenykednek a műszaki osztály beosztottjai. Beugrott — megcsinálták Megtörténik, hogy váratlanul, terven felül nem kis feladattal kell megbirkózniok. Mint legutóbb a masztikátor ügye volt. A négy és fél tonnás aszfaltkeverő telepnél a megrendelők könnyebb kezelhetőséget, olajtüzelést igényeltek. Terven felüli munka — mondhatták volna; nincs rá szellemi kapacitásuk. Nem mondták: megcsinálták. Már a javított, korszerűbb típus készül a vállalatnál. Radnai Kálmán több példát említ, hogyan függ össze a brigádok vállalása a műszakiak feladataival: amit a brigád vállal terven felül — márpedig a gyár brigádjai becsülettel vállaltak magukra többet — ahhoz anyag kell, rajz, szerszám; anyagnormát kell kidolgozni, megpróbálkozni olcsóbb megoldásokkal, egyszóval — mint Radnai elvtárs mondja — van mit a tejbe aprítani. A dömpersze- relde például — kongresszusi vállalásként — három zászló- daruját saját rezsiben elkészíti; a szerelőüzemek az alkatrészmosó felállítását vállalták; a tmk a futódaru megépítését — győzzék csak mindebben a műszakiak a maguk részét. Versenyfutás az idővel A gyár pártszervezetének titkára azt hangsúlyozza, hogy igen nagy szerep jutott a kongresszusi vállalásokban a határidők előbbre hozásának, megrövidítésének. Jelentős értékű berendezéseket szállítanak exportra: tartva az eddigi, elismert minőséget, most korábban kívánják eljuttatni ezeket a megrendelőhöz. Ez az a versenyfutás, amelyben mindenki nyer: a megrendelő, a devizát szerző népgazdaság, s természetesen a gyár is. Az órákért — a megtakarított órákért — azonban keményen meg kell dolgozni: további kisgépesítéssel. a technológiák korszerűsítésével, az anyagellátás javításával. Néhány mondatban összefoglak ható mindez, ám a részletek — s azokban a műszakiak többletvállalása — oldalakat töltenek meg. És e részletekkel való sikeres megbirkózás jelenti majd, hogy eleget tettek kongresszusi vállalásuknak, s azt is. hogy a szocialista munka vállalatához méltó eredményeket értek el. M. O. PANNÓNIA KINCSE Most még csak kezükben tartják, s marokszám emelik le a szállítókocsiról, de csakugyan kincs a vidék — s a csemege szőlőoltvány nevét idézve — Pannónia kincse. A dánszentmiklósi Micsurin szőlészei válogatják, s teszik földbe. Néhány táblával odébb sercegve spriccel a permetlé az almafákra. Ez az első akció virágzás után. Mindkét portán azért szorgoskodnak, hogy a munka, s a termékek nívója kifogástalan legyen. Ez a kongresszus tiszteletére született elhatározás az értékes valutát szerző, szép termés biztosítéka.
