Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

HBCYt.1 iJtíriaii 1966. MÁJUS 32., VASÄBNAP Couve de Murville befejezte lengyelországi látogatását FIAT Couve de Murville francia külügyminiszter szombaton az őíji Krakkó nevezetességeinek megtekintésével befejezte lengyelországi látogatását. Délelőtt a francia külügy­miniszter sajtóértekezleten találkozott több mint száz len­gyel és külföldi újságíróval, s összegezte látogatásának eredményeit. Couve de Murville Krakkó megtekintése után a szombat délutáni órákban különre- pülőgépen visszautazott Pá­rizsba. Lapzártakor érkezett Szombaton délután Ju­goszlávia különböző stadion­jaiban megkezdődött az euró­pai ifjúsági labdarúgó-válo­gatottak 19. UEFA-tornája. A magyar válogatott Szabadkán Svájc ellen kezdte jugoszlá­viai mérkőzés-sorozatát, és 3:1 arányú győzelmet aratott. Fiatalok, jelentkezzetek ipari tanulónak! Az é. M. 22. sz. Állami Építőipari Vállalat az 1966/ 67-es tanévre épületaszta­los, épületlakatos és épület­villanyszerelő szakmákra iskoláz be fiatalokat. Je­lentkezhet az a fiatal, aki budapesti vagy Pest kör­nyéki lakással rendelkezik és a 16. életévét még nem töltötte be. A jelentkezés­hez a Tü. 819. r. sz. nyom­tatványt kell kitölteni és a vállalat címére (Budapest, V., Irányi u. 17. Munkaügyi Osztály) megküldeni. Fiatalok, gyertek az Építő KISZÖV szövetkezeteihez szakmát tanulni. Étkezést, munkaruhát, ösz­töndíjat és szabad szomba­tot biztosítunk, minden le­szerződött ipari tanuló ré­szére. Tanulási idő iskolai végzettség szerint. A szak­ma elsajátítását kiváló szak­oktatók biztosítják. Munka végzése: csak Budapesten. Felvételt biztosítunk: kőmű­ves, ács. szakmákban. Szál­lást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés: Április 4. Buda­pest. Vili., Auróra u. 23. Munkaügyi osztály. Szemé­lyesen vagy írásban. I Figyelem az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Bp XXI (Csepel) Kiss János Altábornagy u. 19—121. budapesti és Pest megyei munkahelyekre felveszünk kubikusokat általános segédmunkásokat, rakodókat ács. állványozó és kőműves szakmunkásokat, valamint betanított munkásokat Munkásszállást biztosítunk. Felvétel esetén (tanácsi igazolás szükségest telentkezés o fenti címen a munkaerőgazdátkodáson. A Prága—Varsó—Berlin ke­rékpáros békeversenyt egy­napi pihenő után szombaton folytatták. A mezőny ezúttal a 11. szakaszt teljesítette és a Szczecin—Rostock közötti 205 km-es távon versenyez­tek a kerékpárosok. A ros­tocki stadionban levő cél előtt kb. két kilométerrel a belga Wouters megugrott a me­zőnytől, jelentős előnyt szer­zett, a csehszlovák Smolik azonban nyomába eredt és a stadionban, az utolsó métere­ken megelőzte. Magyar ver­senyző ezúttal nem került az első húsz közé. Tottoy olasz külkereskedel­mi miniszter az Europeo-nak adott nyilatkozatában első íz­ben közöl néhány részletet a Szovjetunió és a Fiat megál­lapodásáról. A miniszter kö­zölte, hogy a Szovjetunióban létesítendő gyár 550 milliárd lírába (kö­zel egymilliárd dollárba) kerül. Ennek több mint egyharma- dát Olaszország fedezi, még­pedig olyan formában, hogy négy éven át évi 50 milliárd lírát folyósít, ezenkívül Olasz­ország 30 milliárd lírás, kb. 50 millió, dollár hitelt nyújt a Szovjetuniónak olyan be­rendezések beszerzésére, amit Olaszország nem tud szállí­tani. A Szovjetunió szintén 30 milliárd lírát fordít erre a célra, abból a 350 milliárdból, amit ő ruház be a gyár építésébe. Tolloy hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió technikai és gaz­dasági okokból választotta partneréül a Fiat gyárat, nem pedig politikai okokból. BRÜSSZEL Dalverseny A román Marina Krilovici nyerte meg a százezer belga frankos első díjat a brüsz- szeli nemzetközi dalverse­nyen. A versenyen 26 ország negyven énekese vett részt. MA Erhard Londonba érkezik Erhard nyugatnémet kancellár vasárnap este két­napos hivatalos látogatásra Londonba érkezik. Wilson mi­niszterelnök hétfőn és ked­den Downing Street-i hivata­lában folytat bizalmas tár­gyalásokat Erharddal. A nyu­gatnémet kancellárt az angol királynő is fogadja. Senghor Kairóban Senghor szenegáli elnök szombaton délben Nasszer elnök meghívására Kairóba érkezett. Mozgalmas májusi vasárnap (Folytatás az 1. oldalról) lődési házban. Lesz ezenkívül go-kart verseny, tornabemu­tató, műsort adnak a járás legjobb tánczenekarai, tánc­csoportjai, s Lényegesen magasabb az átvételi ár (Folytatás az 1. oldalról) a MÉK által átvett málna­mennyiségnek alig három szá­zaléka kerül közvetlenül a kiskereskedelembe. A többit feldolgozzák. A dobozolt málna régi 16 forintos kilónkénti ára, aligha lesz 18 forintnál több. — Nem lehetne a szamóca átvételi árát is az egész sze­zonra rögzíteni? — kérdezzük. — N.em. A málna mindjárt szedhető, míg a szamócából eleinte csak kevés. Ezért nincs primőr ára a málnának, a fo­kozatosan érő szamóca ára vi­szont a kínálat arányában változik. — Sajnos — folytatja Dö­mötör igazgató — a Pest me­gyei termelők nemigen része­sülnek a szamóca primőr árá­ban. Ennek azonban nem a MÉK, hanem a maradiség az oka. Más megyék már napok óta ontják a szamócát, Pest megyében viszont még csak most kezd érni. A termelők itt érthetetlen hűséggel ragaszkodnak a Madame Moutaut-hoz, amely bármily csinos hölgy, kissé lassú. A megyében még mindig, a legújabb telepíté­seknél is ezt a fajtát palántáz- zák. Sz. E. fellépnek a ki imit tud vetélkedő járási győztesei is. Végül egy kis ízelítő egy nagyszabású majálisból: — Színhely? — A szentendrei, Duna­part. — Részvevők? — A szentendrei járási és városi, valamint a fővárosi IX. kerületi KlSZ-bizottság- nak munkatársai, szovjet ka­tonák, az Egyesített Tiszti Is­kola növendékei, s természe­tesen, a meghívott vendégek. — Mivel „ütik agyon” a napot? — Nem fogunk unatkozni! Soroljam? Térzene, a csónak­ház előtt; futball-mérkőzés a szovjet és a magyar katonák között; röplabda-, cselgáncs-, birkózó-mérkőzés, torna- és gúlabemutató; vidám játékok, vetélke­dők; kultúrműsor, techni­kai bemutató, tánc, film- előadás. — Filmelőadás — a Duma­parti®? — Miért ne? Sátormoziban fogunk vetíteni. Este pedig tábortűzzel búcsúzunk egy­mástól — a jövő májusig. ny. é. SZftMtiNŰRNHMBIN Ki a nagyobb gyilkos? A Harmadik Birodalom ret- § tegett urai a nürnbergi tár- § gyalóteremben igyekeztek ap- ^ ró pontokká zsugorodni: ők 8 semmiről nem tudtak, semmi- $ ről nem tehetnek. S ha már § végképp kutyaszorítóba kerül- $ tek, akkor azt igyekeztek bi- § zonygatni, a másik nagyobb ^ gyilkos, mint ők ... A fasiz- ^ mus igazi arca volt ez: a ke- ^ gyetlen terror, a bestialitás a ^védtelenekkel szemben, ^ s most, amikor számot kell 8 adni, a páni félelem a tettek 5 miatti felelősségtől. Korábban ^ többször említettük, milyen ^ útmenti stílusban szidalmaz- § ták egymást: ez ismétlődött ^ napról napra a tárgyalóte- ^ remben. A nácik igazi „stílu- 4 sából” adtak ízelítőt Göring | és a többiek. Eladtad a lelked? $ ^ Coring ismét pipacsvörösen § ordítozik, többször rendreuta- 8 sították, de az ex birodalmi $ marsall képtelen türtőztetni ^ magát: „Te is eladtad a lel- ^ked?! Mire számítasz, te disz- ^ nó? így is, úgy is felkötnek, i akkor meg miért jártatod a $ pofád?” ^ A tanúk emelvényén fölé- % nyes nyugalommal hallgatja valamikori főnöke hisztériától $ fuldokló szavait Otto Ohlen- $ dorf SS Gruppenführer, az ^ RSHA osztályvezetője. 1946. JÓSOK Ha ezekben a napokban számos washingtoni politi­kus jár kivörösödött kép­pel, ez nem véletlen — írja a UP1. Az amerikaiak ugyanis mindeddig nem tettek ta­núbizonyságot túl nagy jóstehetségről a dél-vietna­mi politikában. 1963. július 11-én Nolting amerikai nagykövet Sai­gonban kijelentette, hogy kormánya továbbra is tá­mogatja a Diem-rendszert. Szeptember 8-án azonban a Diem-kormány nem volt hajlandó elfogadni az amerikaiak által kidolgo­zott reformokat, az Egye­sült Államok felülvizsgálta segélyprogramját, novem­ber 1-én pedig Diemet és testvérét meggyilkolták. 1963. december 27-én Minh tábornok, a Diemet megdöntő junta vezetője Cabot Lodge amerikai nagykövet társaságában in­dult országjáró kőrútjára. Január 30-án Minh tábor­nok kormányát Khanh tá­bornok döntötte meg. 1964. március 8-án McNamara amerikai had­ügyminiszter közölte, az Egyesült Államok bízik Khanh tábornokban. Augusztus 29-én Khanh lemond, és egy polgári sze­mély veszi át a hatalmat, civil az USA üdvözli a kormányzatot. Szeptember 30-án Khanh visszajön és Taylor tábor­nok Washingtonban kije­lenti, hogy az Egyesült Ál­lamok támogatja őt. Október 24-én megalakul a Huong-kormány és az amerikai külügyminiszté­rium mint a nép képvise­lőjét üdvözli. 1965. január 27-én Huon- got menesztik és Khanh visszajön. Végül még egy átmeneti kormány után Ky tábor­nok jut hatalomra, és feb­ruár 6—8 között Hawaii­szigetén Johnson és Ky ta­lálkozik egymással, az Egyesült Államok támoga­tásáról biztosítja Kyt. Ez­után a tábornok elűzi Thit, ve tély társát, zavargások robbannak ki, Ky ígéretet tesz a választások megtar­tására, az Egyesült Álla­mok támogatja ebben. Egy héttel ezelőtt azon­ban Ky közölte, hogy még legalább egy évig akar ha­talmon maradni. Rusk kül­ügyminiszter zavarában először úgy kommentálta a hírt, hogy bizonyára félre­értették a dél-vietnami kormányfőt. Azonban kitűnt, hogy jól értették. Így érthető, hogy számos washingtoni politikus jár ismét kivörösödött képpel. BÁLNAHAJSZA Az édes vizű Rajnában im­már hetedik napja úszkáló ki­csi fehér bálna újra meg újra kijátssza üldözőinek ébersé­gét, s láthatólag semmi haj­landóságot sem mutat arra, hogy életének hátralevő ré­szét a duisburgi állatkert óriás akváriumában töltse. A botcsinálta német bálna­vadászok sorra-rendre cső­döt mondtak, s ezért Wolf­gang Gewalt állatkertigazgató végső elkeseredésében egy valódi cethalászhoz, az ame­rikai James Táborhoz for­dult. A philadelphiai Tiibor állítólag nagy tapasztalatra tett szert ezen a téren az új­fundlandi partok közelé­ben. Az alaszkai indiánoktól eltanult módszere abból áll, hogy egy hatalmas háló se­gítségével egy farekeszbe hajtják be a ritka állatot. A szerkezetet egy teher­autóra rakták, amely most igyekszik követni a fehér bál­na szeszélyes mozdulatait. Comeliu Manescu halónkban tölti a hét végét Cornelia Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere és felesége Prágából hazatérőben Buda­pestre érkezett. Comeliu Ma­nescu, Péter János külügymi­niszter vendégeként, a hét vé­gét Magyarországon tölti. mert azt akarta bizonyítani, hogy nála is nagyobb gyilko­sok voltak azok, akik mindezt eltervezték, s végrehajtására a parancsot kiadták. Sőt, ennél tovább is ment, s amikor le­lépett az emelvényről, azt mondta: „A jövő majd meg­mutatja, hogy az én kivégző osztagaim sem voltak rosz- szabbak, mint azok, akik gombnyomással, atombombá­val gyilkoltak!” Ohlendorf e szavait a nyu­gati lapok nem közölték .., Keitel nehéz napjai A „lovaglás” német tábor­nokokra igen nehéz napok jár­tak. Manstein után ismét Kel­teit vették elő. Először hírhedt Komissar Befehl-jét volt kénytelen elismerni, amely­ben megparancsolta: „A poli­tikai biztosokat és felelősöket nem tekintjük foglyoknak; ezeket a helyszínen vagy a szűrőtáborokban ki kell vé­gezni.” A lovagias német tisz­tek és tábornokok szó szerint betartották a Hitler kívánta, s Keitel fogalmazta parancsot: ezrével lőtték agyon a szovjet tiszteket. Keitel izzadt, a hom­lokát törülgette, de itt nem tagadhatott. Kénytelen volt beismerni: igen, ő adta ki a parancsot Egy másik doku­mentummal kapcsolatban azonban már igyekezett nem vállalni a felelősséget, illetve — akaratlanul — azt leplezte le, miféle „ellentétek” voltak Hitler és a tábornokok között. Az ügyész által bemutatott parancsból idézzük: „A meg­szállt országokban az ember­életnek nincs értéke. Csak a rendkívüli kegyetlenségnek le­het visszatartó ereje. Ilyen esetekben ötven vagy száz kommunista halálraítélése el­fogadható megtorlásnak tekin­tendő egy (!) német katona életéért. Az ítélet végrehajtási módjának fokoznia kell az el­riasztó hatást. Az ellenkező eljárás, vagyis viszonylag eny­he büntetés kiszabása és szi­gorúbb rendszabályoknak csu­pán kilátásba helyezése nem felel meg ezeknek az elvek­nek és nem helyénvaló.” A nácizmus létezése bősége­sen kínál hasonló dokumentu­mokat, mégis, az idézett egyi­ke a legjellemzőbbeknek, leg­alávalóbbaknak. Mit mond erről Keitel? „Keitel: Ezt a parancsot én írtam alá, de az ott szereplő számok egyéni változtatás, mégpedig Hitler módosítása folytán kerültek a paranc* szövegébe. Rugyenko: Hát milyen szá­mokat javasolt ön Hitlernek? Keitel: öt-tiz ember halálra ítélését javasoltam. Ez az a szám, amely az eredeti szö­vegben szerepel. Rugyenko: Tehát ön és Hit­ler között csak a számok te­kintetében volt eltérés, nem pedig a lényeget illetően?” Keitel hallgat, úgy tesz, mint aki nem egészen értette a kérdést — holott nagyon is értette azt! — majd lassan ta­golva a szavakat, azt mondja: „Az elgondolás az volt, hogy az elriasztó hatás elérése cél­jából egy német katona éle­téért több ember életét keli követelni.” Hát így ellenkeztek führe- rükkel a tábornokok... (Következik: lass.) A Kugel-Er­(értsd: elhurcolt — a szerk.) illetőket az SD szervei előtt kihallgatják, s a kihallgatás után pedig valamelyik tábor­ba, vagy más hasonló helyre küldik. Fogalmam sem volt arról, hogy megölik őket.” Ohlendorf: „Szimferopolban ön volt az, aki arra utasította az operatív különítmények pa­rancsnokait, s így engem is, hogy gyorsítsák meg a likvi­dálást (az emberek meggyil­kolását nevezték így a nácik — a szerk.), s utasítását azzal indokolta, hogy ezen a terüle­ten nagy arányokat ölt az éhínség s nincs elég lakás.” A megkukult Manstein he­lyett itt kezdett el, ki tudja immár hányadszor, ordítozni Göring. Amikor leintették s befejezték a szembesítést is, Ohlendorfnak Nyikitcsenko tett fel kérdéseket: Nyikitcsenko: „ön vallomá­sában azt mondta, hogy az operatív csoport célja a zsidók és a politikai biztosok likvi­dálása volt. Igaz? Ohlendorf: Igen. Nyikitcsenko: És milyen ka­tegóriába sorolták a gyereke­ket? Milyen szempont alapján irtották a gyerekeket? Ohlendorf: Parancs volt ar­ra, hogy a zsidó lakosságot teljesen likvidálni kell. Nyikitcsenko: A gyerekeket is? Ohlendorf: Természetesen.” Ohlendorf valóban egyike volt a főhóhéroknak, ám azért vallott ilyen leplezetlenül, január 3-a van, s Ohlendorf egyike a „koronatanúknak”. Különleges csoportjai embe­rek tízezreit gyilkolták meg, igazán joga van ahhoz, hogy a történtekről illetékesként te­gyen vallomást. „Himmler kö­zölte velem, hogy Hitler az Oroszország elleni hadjárat megindítása előtt a hadsereg­csoportok és a hadseregek pa­rancsnokaival megbeszélést tartott, amelynek során tudo­másukra hozta ezt a felada­tukat (ti. a Gestapo-különít- mények támogatását — a szerk.) s utasította őket, hogy kellőképpen támogassák az operatív csoportokat. Ilyen utasítás nélkül az operatív csoportok működése elképzel­hetetlen lett volna.” Ohlendorf részletesen ismer­tette, hogyan hozták létre az A, B, C és D fedőnévvel ellá­tott különítményeket, s azok hogyan teljesítették „felada­taikat”. Ohlendorf, aki maga is egy ideig vezetője volt az egyik csoportnak, Manstein tábornagy parancsnoksága alatt állt. Most Nürnbergben szembesítésükre került sor. Mit gondolt Manstein? A szembesítéskor elhangzot­takból idézzük: Manstein: „Én azt gondol­tam, hogy a különleges cso­portok által őrizetbe vett

Next

/
Thumbnails
Contents