Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-20 / 118. szám

1966. MÁJUS 20., PÉNTEK **ST MF.crCI r/flHflP 3 Versenyben ­a jobb szolgáltatásért, a takarékosságért A földművesszövetkezetek járási elnökei az időszerű szö­vetkezetpolitikai kérdésekről tanácskoztak. Olyan értékelési rend­szert alakítottak ki, amely reálisabbá teszi egy-egy föld- művesszövetkezet munkájá­nak mérését. Többé nem fordulhat elő, hogy egyetlen íizemágban elért nagymérvű túlteljesítéssel győzni lehes­sen, ha ugyanakkor a többi üzemág nem teljesíti a gazda­sági mutatókat. Nagyobb súly­lyal esik latba- a szolgáltatás és a helyi árualapok bővíté­se. A takarékszövetkezeti moz­galomban Pest megye az or­szágos első helyezést vívta ki magának. A takarékossági mozgalom 1966. évi célja a megyei egymilliárd forintos betétállomány elérése, ehhez a takarékszövetkezeteknek to­vábbi 25 millió forintos be­tétállomány növeléssel kell hozzájárulniuk. Ma délelőtt: napfogyatkozás Hérodotosz leírásai szerint a lídiaiak és médek közötti háborút fejezte be, mert „a nap éjjelre vált, és a harcosok félelmükben szétszaladtak”. Különösen megrázó hatásuk van a teljes napfogyatkozá­soknak, amelyek során a Föld egy bizonyos részén szinte percek alatt csaknem éjjeli sötétség borul az előbb még napfényben fürdő tájra. E sávtól jobbra és balra a Hold a Napot csak részben takarja el, tehát a fogyatkozás csak részleges. Ilyen zónába esünk mi is. Több mint iskola — munkatelep A közelmúltban a megyei tártbizottság tárgyalta az ok­tatási reform végrehajtásának eddig elért eredményeit és ta­nulságait. Megállapítást nyert, hogy a gyakorlati foglalkozás bevezetése okozta eddig a leg­több problémát. Ez abból eredt, hogy az egynapos gya­korlati foglalkozást ott is be­vezették, ahol annak személyi és tárgyi feltételei hiányoztak vagy csak hiányosan voltak meg. Ezért — a határozat ér­telmében — a heti egynapos foglalkozást csak azok az is­kolák folytathatják tovább, amelyekben ennek az oktatási formának valamennyi feltéte­le biztosított. Ahol ez hiány­zik, ott át kell térni a heti két órás gyakorlati foglalkozásra. A jelenlegi tanévben a me­gye gimnáziumai első osztá­lyainak kétharmadában fcan heti egynapos gyakorlati fog­lalkozás, egyharmadában pe­dig hetenként csak két óra. A szeptemberben kezdődő tanév­ben az új első osztályok egy­harmadában lesz csak heti egynapos, kétharmadában pe­dig heti kétórás gyakorlati foglalkozás. tés falain belül, pedig már semmiképpen sem a hagyo­mányos iskola. A monori gimnázium alig négyesztendős új épülete látszatra nem különbözik a hasonló oktatási intézmények­től. A gyakorlatban azonban a monori gimnázium már több mint iskola. Munkatelep. így nevezik a szülők, a tanárok, a diákok egyaránt. Első hallásra talán szokatla­nul csendül a fülnek: munka- telep ... ahelyett, hogy iskolát mondanánk. Idegenszerű még az elnevezés a máshoz szokott fülnek, de jobban kifejezi azt a tartalmat, ami mögötte van. Mert a monori József Attila gimnázium nem csupán osz­tálytermekből, előadótermek­ből, szertárakból és tornate­remből áll. A monon gimná­ziumnak az iskolával egy te­lepen öt tanműhelye, virág­háza, virágkertészete, tizenegy holdas tangazdasága, öntöző- berendezése, két traktora, lo­va, kocsija és egy kis kerti erőgépe is van. És vannak rak­tárépületei, öltöződ, mosdói, van konyhája, menzája, hat­ezer kötetes könyvtára, KISZ- kluhja, büféje és — négy őzi­kéje. Ez így együtt, egy kerí­Figyelem az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari VáLalat Bp XXI. (Csepeli Kiss János Altábornagy u. 19—21. budapesti és Pest megyei munkahelyekre felveszünk kubikusokat, általános segédmunkásokat, rakodókat ács, állványozó és kőműves szakmunkásokat, valamint betanított munkásokat Munkásszállást biztosítunk. Felvétel esetén (tanácsi igazolás szükséges) lelentkezés a fenti címen a munkaerőgazdálkodáson. — Éppen tíz esztendeje, a tantestületben folytatott ba­ráti beszélgetésen vetődött fel először annak gondolata — emlékezik az indulásra Oláh István, a gimnázium igaz­gatója —, hogy az iskolából kikerülve ne csak az egye­temi továbbtanulás vagy az íróasztal legyen diákjaink álma-vágya, hanem legalább olyan szorgalommal és becs­vággyal készüljenek a fizikai munkakörök betöltésére is. Nem szégyen bevallani, hogy nem ismertünk akkor mi még semmiféle külföldi vagy ha­zai kísérletet a mai értelem­ben vett munkára neveléssel kapcsolatban. Csak arra gon­doltunk: lehetőséget kellene adni fiataljainknak, ha ked­vük van rá, iskolai tanulmá­nyaikkal egyidőben valame­lyik üzemben vagy terme­lőszövetkezetben szakmát tanulhassanak. Hatvan ta­nuló jelentkezett önként, szülői' beleegyezéssel... Har­mincnak engedélyeztük, hogy hetenként egyszer négy órát valamelyik üzemben tölthes­sen ... Így kezdődött egy évtized­del ezelőtt. Illegálisan. Ami­kor még nem is mertek gon­dolni sem egy új gimnáziumi épületre, sem a politechnikai oktatás általános és kötelező bevezetésére. Ami munkateleppé teszi az iskolát: A tangazdaság kútját a ta­nulók fúrták tanáraik vezeté­sével. A raktárak egy ré­szét az asztalosok építették. Az elektromos munkát a vil­lanyszerelő-műhely végezte. A virágház szerelési munkáit, festését, a virágtartók és keretek készítését a tanmű­helyek vállalták magukra. A konyhakertészet tanmenet sze­rint piacra és a menza ré­szére termel. A szakácsokta­tásban részt vevők tartósít­ják a megtermelt élelmisze­reket. A virágkertészet fel­adata az iskola szépítése és parkírozása. A karbantartó brigád rendszeresen részt vesz az épület javítási mun­kálataiban. A kémiai és bio­lógiai órák anyagát a tan­gazdaságban ellenőrizhetik a tanulók. A műhelyekben ké­szített szemléltetőeszközök az egész iskola diákságának nagy segítséget nyújtanak a még alaposabb megismerésben. És sorolhatnánk még hosszan, hogyan kapcsolódik össze élet és iskola a monori munka­telepen. — Mindez, amit évekig csak illegális kísérletként végez­tünk, valóra vált — jelenti ki elégedetten az igazgató. — Három esztendő óta iskolánk valamennyi tanulója részt vesz a munkában. Akik az ipart választották, öt tanmű­helyben dolgoznak négy esz­tendőn át és sajátítják el az asztalos, villanyszerelő, laka­tos szakmát, illetve a varrás és a főzés tudományát. Egy hatodik csoport középfokú könyvtáros képzést kap, amely két esztendeig könyv- kötészeti munkával, két esz­tendeig pedig népművelési munkával kapcsolódik egy­be. Valamennyi tanműhely számára szakkönyvek és szak- folyóiratok állnak a tanu­lók rendelkezésére. Rendsze­res üzemlátogatás, illetve szakmunkások idelátogatása egészíti ki programjukat. A mezőgazdaságban dolgo­zók konyhakertészettel, virág­kertészettel ismerkednek négy esztendőn át. A közel kétszáz tanuló munkáját két agrár­mérnök és két mezőgazda­sági technikus irányítja. El­mélet és gyakorlat a tangaz­daságban, továbbképzés a patronáló termelőszövetke- § zetben és a Dánosi Állami ^ Gazdaságban. A nyáron pe- ^ dig egy hónapos, fizetett gya- ' korlati munka. Menete hazánkban a követ­kező lesz: a napkorong csor­bulását elsőként Nagykani­zsán és Pécsett észlelhetik kormozott üvegen át 9 óra 16 perckor. A Győr—Budapest—Szol­nok vonalban 9 óra 20- kor kezdődik a jelenség. A legnagyobb elsötétedés kétperces eltolódásokkal ész­lelhető majd nyugatról—kelet­re haladva. A mai fogyatko­zás részleges lesz s teljes fá­zisában a napátmérő 71 szá­zalékát fogja elfedni a hold­korong. (Budapesten: 10 óra 38 perc, 7 másodperckor.) Napfogyatkozás esetén a Hold a Föld és a Nap közé lép. A Hold által vetett hosszú árnyékkúp a földfelületre ve- títődik. A Föld—Hold távolság váltakozása miatt azonban előfordul, hogy az árnyékkúp a Föld fölött végződik, ilyen­kor a Hold látszó korongja kisebb a Nap látszó korongjá­nál, és a Nap széle körben gyűrűszerűén látható marad. Óvjuk szemünk világát! Ke­vés az, ha a hagyományos mó­don a kormozott üvegre bíz­zuk a védő szerepet. Még a hegesztőszemüveg sem nyújt elég védelmet. Egyetlen optikai tárgyon ke­resztül se nézzük a csökkent fényű, de rendkívül veszélyes jelenséget. A másodperc töre­déke alatt tönkreteheti a su­gárzás látóhártyánk érzé­keny, kényes sejtjeit. Az ér­deklődő ember úgy ügyesked­jen, hogy az adott optikai esz­közzel valamilyen tárgyra ve­títse ki a Nap képét. Ilyen le­het a távcső. Schalk Gyula, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa Jubileumi bemulató Öt esztendővel ezelőtt, 1961-, ben alakult meg a gödöllői Agrártudományi Egyetem Csárdás táncegyüttese. A fennállás ötödik évfordu­lója alkalmából május. 28-án este hétórai kezdettel ünnepi műsort rendeznek az Agrártu­dományi Egyetem dísztermé­ben. A programban az elmúlt esztendők legsikeresebb táncai szerepelnek. Elénekelték a lapritosok dalát Készül a nyári KISZ-táborok programja A napokban több mint öt­ven középiskolás fiű gyűlt össze megbeszélésre a KISZ Pest megyei Bizottságán. Ezek a fiúk lesznek a soroksár- péterimajorl ifjúsági építőtá­bor tiz-tíz tagú munkacso­portjainak vezetői. A csoportvezetőkkel ismer­tették a tábor munkaszerve­zését, rendjét és önkormány­zatát. Elmondták ötleteiket az öntevékeny kulturális rendez­vényekre. Kedves színfoltja volt a tanácskozásnak, amikor a KISZ Művészegyüttes né­hány tagja elénekelte a fiata­loknak a „Lapátosok dalát”, és a gyümölcsszedő lányokról szóló új indulót. A gimnáziumok fiataljaiból 1400-an vállalnak nyári mun­kát. Nyolcszáz lány négyszer kétszázas csoportokban Nagy­kőrösre megy, a fiúk Sorok­sárra. A technikumok és szak- középiskolák hallgatói folya­matosan négyhetes turnusok­ban végzik a kötelező nyári szakmai gyakorlatot. A ceg­lédi, a váci mezőgazdasági technikumból ötszázhatvan, a nagykőrösi élelmiszeripari technikumból kétszázhúsz diák megy szakmai gyakorlat­ra. A túrái mezőgazdasági szakközépiskola, a fóti autó­szerelőiskola, a váci gépipari és közgazdasági szakközép- iskolákból mintegy ezerhá­romszáz tanuló vesz részt a nyári szakoktatásban. A monoiá József Attila gimnázium példája bizonvít- ja. Beszédesen bizonyítja a gyakorlati oktatás bevezeté­sének szükségességét, nagy jelentőségét a tanulók mun- káranevelésében. De bizo­nyítja egyúttal azt is, hogy eredményesen csak ott vé­gezhető, ahol megfelelő ok­tatók, műhelyek, gyakorló- kertek, korszerű felszerelések állnak az iskola rendelkezé­sére. Ezek nélkül a gyakor­lati oktatás formálissá válik s a munka megszerettetése helyett — mondjuk ki ke­reken — lógásra, nemtörő­dömségre, lazaságra nevel. Az iskolareform keretében a gyakorlati oktatás beveze­tése tehát helyes gondolat volt, csak éppen nem szá­molt a megvalósítás lehető­ségeivel. Ésszerű tehát az a javaslat: ahol még nem ér­tek meg a gyakorlati oktatás feltételei, ott ideiglenesen szüneteltetni kell. Inkább lassabban haladjunk előre a megtett úton, de ennek a haladásnak gyakorlati ered­ményei legyenek. Prukner Pál EGYEDÜL P. I-né, a Nagykőrösi Kon­zervgyár segédmunkása ötö­dik éve saját keresetéből tartja el és egyedül neveli három gyermekét. A gyerme­kek — a legkisebb tíz-, a kö­zépső kislány tizenegy-, a leg­nagyobb tizenhárom éves — rajongásig szeretik az anyju­kat Az anya — harminchét éves és — megöregedett. 11 Előzmények Az asszony szülei régen fe­lesföldet műveltek, abból tar­tották a családot, nevelték a három gyereket. Az anya, házassága előtt csak házimun­kát végzett, amikor férjhez ment... „az em bér egyedül kereste meg a kenyeret”. Ki­lenc évig éltek együtt, egyet­értésben, békességben, s ez idő alatt három gyermekük született. — Az uram nem tett volna rosszat a családnak. A helybeli állami gazdaság nemcsak munkát, hanem la­kást is adott. Az ember a munkából minden este haza­sietett, keresetét az utolsó fillérig az asztalra tette, és ha kellett, „két forint húsz fillért kért tőlem egy nagy- fröccsre". Öt évvel ezelőtt fel­cserélte a munkahelyét, el­ment a szomszéd faluba, a Nyársapáti Pincegazdaságba, kocsisnak. — Azon a reggelen is úgy búcsúzott, mint máskor, este hazavártuk mind a négyen, és mint mindig, meleg vacso­rát készítettem. Nem jött. Másnap reggel cédulát kap­tam: „Ne várjatok haza, nem megyek”. Ott maradt egy nő­vel, akinek az uram a hete­dik embere életében. Körülmények — Az állami gazdaság laká­sából kitettek. A három gyerekkel csősz- kunyhóba költözött, a falu­széli dinnyeföldön ... „de amikor bejöttek a hidegek, már nem bírtuk tovább, s in­nen is el (celíett menni”. Az anya első lépése: munkát ke­resett, felvették a konzerv­gyárba. Ezerkétszáz forintot keres, és összegyűjtött belőle háromezret, vásárolt egy lak­ható kunyhófélét a termelő- szövetkezet földjén, s a gyere­kekkel együtt ide költözött. Azóta itt élnek. — Hogyan? — összekuporgattam még egy kis pénzt i és üvegtetős verandát húztunk a kunyhó mellé, hogy több helyünk le­gyen. Az anya magának semmit nem vásárol, ruhát évek óta nem vett, csak a gyerekeket járatja szépen, „ ... ne szé­gyenkezzenek”. És ... „ha meg kellene halni, akkor sem ad­nám őket — senkinek.” Az anya egy műszakban dolgozik, héttől háromig, utána ha­zasiet a gyerekekhez: süt, főz, mos, vasal, takarít, bevásárol, meg perlekedik a gyerekekkel, és amikor csak lehet, napszámra megy, „mert ott azonnal fizetnek”. Töbször és több helyen járt már lakásügyben, mert egy lakás az életüket szépítené meg, de — hiába ment... A szakszervezet segíti a csalá­dot: minden évben, iskolakez­dettől, háromszáz-háromszáz forintot juttat a gyerekeknek ruhára meg iskolaszerekre, azon túl pedig egy-egy pár cipőt, meleg -holmit ad, hogy ezzel is könnyebb legyen. Az anya mindezt szorgal­mas munkával hálálja meg az üzemnek. — Tudom viszont, hogy mások, az tizem nem tarthat­ja el a gyerekeket. 1! Lehetőségek Az apa, rendszertelenül, de fizeti a kötelező tartásdíjat, azontúl „nem is gondol a gye­rekekre”. Ha néha megláto­gatják őt, egy csomag cukor­kát vásárol nekik, és jóindu­latúan figyelmezteti őket: „Testvériesen osztozkodjatok rajta”. Az anya egyszer arra kérte az apát, hogy „ha már áldozol a gye­rekekre, vegyél nekik egy- egy harisnyát, mert ab­ban szűkölködnek”. Az apa közölte: „Veszek, de akkor a gyerektartást nem kapod meg ...” A szülőknek „.. .van egy kis szőlőjük, de ők abból nem segíthetnek”. Az anya egyik testvére — gyermekte­len család, ötszobás villa tu­lajdonosa — a párttitkárhoz rohant, és azzal vádaskodott, hogy „nem adnak lakást a gyerekeknek”. — Amikor beteg voltam, és kórházba vittek, egy nénit kértem meg, hogy a kunyhó­ban vigyázzon a gyerekekre. A néni szívesen meglátogat­ta a gyerekeket, négyszáz fo­rintot kért havonta. A testvér erre az időre sem fogadta be. nem láthatta vendégül a gye­rekeket, mert a villában „vi­gyázni kell a bútorok épségé­re ..Pedig csak egy kicsi jóindulat kérdése — a rokon­ság is megszépíthetné az éle­tüket. És ez ügyben minde­nekelőtt, az első számú vád­lott: az apa! — ... csak legalább lakást adnának! ^ Az anya az életét adja a gyerekekért, s ennél többet senki nem kérhet tőle! A vá­lás óta megbetegedett, éppen a válás következtében, néha fullad, s nehezen bírja a be­tegséget. Minden évben sza­natóriumba megy, most is a beutalót várja. Az idén Ké­kestetőre utazik... Most már nagyobbacskák a gyerekek, a háztartásban is segítenek, a kislány majd tovább tanul, a fiúk dolgozni mennek, a na­gyobbik „már, szerencsére nemsokára keres ...” A szövetkezet rövidesen iro­daházat épít a kunyhó helyé­re... Balogh György A monori gimnáziumban 8 végzett gyakorlati munka § célja nem a szakmunkáskép-\ zés, hanem a munkára neue-^ lés. Mindez szoros kapcsolat- ^ ban áll az iskolai tanúimé-^ nyokkal. -§ Egy példa ennek bizonyítá- $ sára. 8 A műhelyekben minden ^ szerszám mellett megtalálható^ annak neve oroszul, angolul, 5 franciául, németül és olaszul. 5 Munka és nyelvtanulás így ^ kapcsolódik egymást kiegészí-^ tő egésszé, a holt nyelvi tan- ^ anyag a mindennapok mun-^ kajában hasznosítható be-1 széd-nyelvvé. 2 TISZTA | VIZET... Kotróhajó iszap- talanítja és tisztít­ja a szentendrei Papp-szigetet kö­rülvevő holt Du- na-ágat. A bel- és külföldi turisták kedvéit camping- jét határoló Duna- ágban csónakháza­kat és fürdőhelye­ket építenek. A* kitisztított holt­ágba hamarosan friss, tiszta vizet engednek a nagy Dunából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents