Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

1966. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI Z-/{ívtap Irány a DCAA Az Építőipari Tudományos Egyetem Békés megyei cso­portja május 27-től három­napos kirándulást szervez. A résztvevők a Budapest, Vác, Visegrád útvonalat járják *égig, meglátogatják a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt és megtekintik a DCM-et is. Előkészület epervásárlásra A Szentendrei-sziget szak- szövetkezeteiben és háztáji gazdaságaiban igen jók az idei terméskilátások málnából és íöldieperből. Tahitótfaluban 3, Kisoroszi­ban és Pócsmegyeren 2—2 Szigetmonostoron és Pilis- szentlászlón 1—1 málna- eperfelvásárlótelepet nyit a Tahitótfalu és Vidéke Kör­zeti Földmüvesszq vetkezet. A szerződéssel eddig lekötött gyümölcs és zöldségféleség összsúlya meghaladja az ezer tonnát. > Az exportra és a belföldi piacra kerülő áruk csoma­golásához a rekeszek zömét a szezon előtt eljuttatták a termelőkhöz. Nyári egyetem Június 20-tól augusztus 3-ig rendezik Esztergomban a Du­nakanyar művészeti nyári egyetemet. A programban Bartók Béla és a XX. szá­zad zenéje, valamint a kö­zépkori reneszánsz és a hu­manizmus témakörében lesz­nek előadások, melyeket Bar- fók-hangverseny és múzeum- látogatások egészítenek ki. — Konzervnapok Ceglé­den. A Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat konzervnapokat tart. E hó végéig 25—40 százalé­kos árengedménnyel áru­sítják a konzerveket. A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Kezük munkáját dicséri a határ Három asszonybrigád Cél: a szocialista cím a határ. A kapások első mű­velése már befejeződött, jó termést ígér a málna, a föl­dieper. Az egész határ az asszonyok szorgalmát dicséri. Dolgoznak szívvel-lélekkel, nem lehet rájuk panasz. A mindennapi munka tüzében azonban kevés időt fordítanak nevelésükre, művelődésükre. A télen is beszélgettek a szövetkezeti vezetők az asszo­nyokkal a brigádok alakításá­ról — de kevés sikerrel. Évek óta az a gyakorlat vált ugyan­is uralkodóvá a szövetkezet­ben, hogy a vállalás alapján, mindenkinek kimérték a ki­sebb-nagyobb parcellákat. Kétségtelen, hogy ez a mód­szer növelte az asszonyok egyéni felelősségét, de a kis parcellahatárok el is válasz­tották őket. Nem csoda tehát, ha a javaslatot nem fogadták nagy örömmel. Az igazsághoz tartozik: az asszonyok nem is voltak tisztában a brigádmoz­galom lényegével, a brigád­tagsággal járó kötelességekkel. Halmai Kálmán, a tsz párttit­kára elmondotta, hogy külön­böző téves nézetek terjedtek a faluban. Ilyenek például: „Aki nem lép be a brigádba, az nem vehet részt a közös munkában.” „Csak a kiválasztottak lehetnek bri­gádtagok.” „A brigádtagokat könnyebb munkára osztják be.” A pártvezetők dicséreté­re legyen mondva, szembe­szálltak ezekkel a téves né­zetekkel, többször összehívták az asszonyokat, beszélgettek velük, magyaráztak, érveltek. A meggyőzést szolgálta a dánszentmiklósi tapasztalat- csere is. Mészáros Menyhért- né, a nőbizottság elnöke is tagja volt a küldöttségnek. Hazatérve fáradhatatlanul dolgozott. Volt ámikor hajnal­ban kelt, azért, hogy még otthon találjon egy-egy asz- szonyt és szót válthasson vele. A pártszervezet vezetői azt tűzték célul: csak akkor ala­kítják meg a brigádokat, ha már úgy látják, hogy a szö­vetkezeti asszonyok kedvvel és meggyőződéssel lesznek tagjai. S ezt sikerült is elérni. Április végén alakultak meg a brigádok, szám szerint há­rom. Mindegyiknek 10 tagja van. Brigádvezetők: Mészáros Menyhértné, Barna Gézáné, Pálinkás József né. A szerző­dés, amelyet mindegyik bri­gádtag aláírt, tartalmazza, hogy a pártkongresszus tiszte­letére indított versenyben úgy dolgoznak, élnek és tanulnak, hogy kiérdemeljék a szocia­lista címet. 105 százalékos tervteljesítést vállaltak, ha­vonta értékelik a munkát, s az észrevételeket brigádnap­lóba jegyzik. A brigádtagok példamutató magatartást, csa­ládi életet ígérnek, továbbá azt, hogy gyermekeiket szo­cialista szellemben nevelik. A „legnehezebb" pont a tanulás. Először szó esett , arról, hogy a brigádtagok i mindegyike végezze el az ál- ; talános iskola hetedik és nyol- : cadik osztályát, de csakhamar ; rájöttek, hogy ez túlzott kö- í vetelmény lenne. Helyette azt ; vállalták: részi vesznek a ; tsz vezetősége által indítandó I szakmai oktatáson. A termelőszövetkezet veze- ; tősége biztosítja a munkafel- I tételeket a verseny kibonta- : koztatásához. Így például az i egyes brigádok tagjainak egy- ; más mellett osztotta ki a vál- : lalt területeket. A brigádok- ; ban meglepően jó a verseny- szellem. A mák egyelésénél és : kapálásánál például a Hunya- ! di brigád tagjai hajnali négy i órakor kezdték a munkát, I hogy mihamarabb végezzenek ! vele. A brigádtagok segítik I egymást, s jó a közösségi i szellem is. Ügy hírlik, hogy a már dol- | gozó három brigád mellett I még két másik bontogatja i szárnyait. Ezek megalakulásá- ! hoz is segítséget nyújt a : pártszervezet vezetősége, mert : célja az, hogy a szocialista brigádmozgalmat a nevelés I szolgálatába állítsa. Mihók Sándor fssssssssssssss^ssssssss/vsssssssssssssssssssssssssssssAfsssssssssrsssjv*sss*ssssssrssssfsrssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/± Vásár nyitás előtt Igen ez most már vitatha­tatlan: a Fecske után itt a Sztár. Berobogott és bizonyos, hogy nemcsak sok vágyakozó nézője lesz, de olyan is aki azt kérdezi, mikor jutunk hoz­zá. A tegnap délelőtti sajtó­tájékoztatón az NDK pavilon igazgatója erről is beszélt. Munkatársunk kérdésére elmondta, hogy a Suhl megyei termékekből négy év alatt 40 000 moped ér­kezik Magyarországra. (A két legújabb járművet, a Fecskét és a Sztárt egyébként már korábban bemutattuk ol­vasóinknak.) Az idén lényegesen több fo­gyasztási cikket állítanak ki. Többek között a népszerű elektromos háztartási cikke­ket, különleges szöveteket, bőrárut és fehérneműt. Egzo­tikum lesz a meisseni harang­játék: 18 porcelánharangon félóránként szólal meg a cso­daszép muzsika. Az informá­ciós fülkében osztogatják a pályázat feltételeit, amelynek első díja a 8 nap>oe berlini utazás és a Sztár robogó. Az NDK harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Ma­gyarország és hason lóképpen nagy forgalmat bonyolít le ha­zánk is a baráti ország keres­kedelmében. A főtéren az utolsó emelési próbát tartják. Mi adtunk hírt arról is, hogy a főtéren nagy­méretű alumínium hangár ké­szül „Márkiin” elemekből. A Váci Hajógyár műhe­lyében gyártott könnyű építőelemekből a daru a • helyszínen illeszt össze, illetve szed szét két óriás szeletet. Természetes, hogy minde­nekelőtt az ipari nagyhatalmak bemutatói iránt érdeklődik a hozzáértő, de a laikus is. A villámgyors vásárjárás 6orán csak pillanatképeket lehet ’S Behunyt szemmel - valahová Ne személyeken verjük el a port, bár megérdemel­nék: a figyelmeztetést tettükért kellő szigorúsággal meg­kapták. Az ügy a tanulságokért érdemel szót: a nem ke­vés, a nem kis tanulságokért. Törökbálinton, a Mechani­kai Művekben, s a Csepel Autógyárban is megtörtént — a motorgyárban —, hogy megpróbálták leinteni a kom­munistákat! Mindkét helyen csak egy-egy, gazdasági be­osztású ember jutott el eddig, de korlátoltságuk joggal keltett felháborodást. „Nem dumálni kell itt, hanem ter­melni” — így summázható véleményük, s most ne an­nak végletességével, hanem lényegével vitatkozzunk. Nem — hanem: ez a párhuzam. A szembeállító pár­huzam. És a jellemző. Mert ha nem is ilyen goromba megfogalmazásban, de másutt is megtalálható az ehhez hasonló vélekedés: más dolog a politika és megint más a termelés. A gyárban termelni kell. Ott gépek vannak, termelési terv, félkész- és késztermék. És az ember? Létezik-e fontosabb tényező a termelésben az ember­nél? A Váci Kötöttárugyár pártszervezetének titkára ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a gyáron belül a csomópont az ember”. A termelő munkát végző ember, a fizikai munkás ugyanolyan csomópont, mint az irányító műsza­ki. A politikai munka és a műszaki fejlesztés, a termelési feladatok ismerete, s a miért és mit tudása valóban cso­mópontként találkozik az embernél. És akkor vannak, akik e csomópontot lcdegradálnák a gép, a termelő be­rendezés „folytatásának”. Akinek oda kell állnia a gép mellé, semmin nem gondolkozva, semmit nem tudva, csak azt, hogy neki ennyit és ennyit kell megcsinálni. A szemlélet korlátoltságánál csak hatásának kára nagyobb. Mert csavarrá kívánja tenni az embert, mert attól fosztja meg, hogy alkotónak érezze magát. Azt akarja megtagadni tőle, hogy ismerje a célokat. A tudatosan cselekvő emberből eszközt kíván faragni: miben kü­lönbözne az ilyen ember a kapitalizmus világában élő­től? Joggal voltunk és vagyunk büszkék arra, hogy hu­szonegy esztendő alatt az emberek jórésze megtanult ön­állóan gondolkodni, hogy nemcsak a mit, hanem a miér­tet is ismeri. És joggal elégedetlenkedünk, hogy politikai munkánk még sok területen hiányos, hogy még többet kell foglalkozni az emberekkel, mert igénylik ezt, s mert enélkül képtelenség biztosítani az előrehaladást. És akkor akadnak olyanok, akik úgy irányítanák a hozzájuk tartozó embereket, hogy azok behunyt szemmel menjenek — valahová. Hová? Mi közük hozzá? Termeljenek — ezért kapják a bérüket. Létezhet-e ennél képtelenebb kíván­ság?! A politikai munka lebecsülése: az ember lebecsülé­se! A termelés célja az ember szolgálata, s nem fordítva! Hogyan képzelik az ilyen emberek? Éppen a gazda, a munkás ne tudja, ne ismerje világosan céljait? Ugyanis — s erre úgy látszik nem árt figyelmeztetni —, a gyárak gazdája a munkás. Ez a munkás, az általa alkotott hata­lom állította posztra azokat, akik — az önteltség milyen foka ez! — úgy hiszik, kedvükre szabhatják meg, mi he­lyes, mi nem, mi kell, s mire nincs szükség. Nem árt ha tudják: tévednek! M. O. 16 óra a kemence mellett Szakszervezeti vizsgálat a megyei sütőiparnál Az „Élelmezési Dolgozók” című szakszervezeti újság má­jusi száma figyelemreméltó cikket közöl Könnyíteni kell a sütőmunkások helyzetén! cím­mel. A négyhasábos írás be­számol arról, hogy a szakmi­nisztérium sütőipari főosztá­lya részletesen megvizsgálta a négy Pest megyei sütőipari vállalat helyzetét. A négy vállalat 126 működő üzemében 1006 sütőipari dol­gozó egy év alatt 279 millió forint értékű süteményt és ke­nyeret termel, amit azután naponta többször is minőségi ellenőrzés alá von Pest megye nyolcszázezer fogyasztója. Több hiányosság felszínre került e vizsgálat során. A gyömrői dagasztóhelyiséget 1963 december óta nem me­szelték. A váci vállalatnál át­lagosan négyszer annyi túlórát végeztek, mint amennyit a Munka Törvénykönyve lehető­vé tesz. Van olyan szakmun­kás, aki naponta. 16 órát áll a forró kemence mellett. A tárgyaláson feltárt hibák­ról szóló vizsgálati anyagot közösen megvitatják a vál­lalatvezetőségek és a szakszer­vezeti bizottságok s közös in­tézkedéseket tesznek, hogy a hibákat mielőbb megszüntes­sék. — A túrái építőipari szö­vetkezet ez évi terve 8,4 mi’, liós. Eddig 22 családi hé felépítésére kötöttek szerzi dést. A közeljövőben a gö­döllői járásban négy presszó varázsolnak újjá. m Égy szelet az összerakható alumínium hangárból. Egy markolás — egy tonna; ez a szénarakouó. Tokajit rakodik, vizet iszik a vásárváros. (Gábor felv.) A gondolat még a télen szü­letett, s mire Kitavaszodott, megvalósult. A bernecebaráti Hunyadi Tsz pártszervezeté­nek vezetőségi ülésén hang­zott el a javaslat: „alakít- ! sunk brigádokat, amelyek a I szocialista címért küzdenek”. A vezetőség mindegyik tagja helyeselte az elgondolást, de arra a kérdésre, hogy miként kezdjenek munkához, bizony nemigen tudtak választ adni. Mentségükre legyen mond­va még a járásban is új dolog volt ez. Olyannyira új, hogy amikor egy szocia­lista brigádot akartak meg­látogatni, több mint száz kilométerre kellett utazniok — Dánszentmiklósra. Egy- egy évforduló, vagy mun­kásmozgalmi ünnep tiszte­letére szervezgettek munka­versenyt ebben a szövetke-, zetben is. Kisebb-nagyobb eredménye volt is ennek, de amikor arról esett szó, hogy versenyt szervezzenek, min­dig a munkára, a termelés­re gondoltak. Pedig tulaj­donképpen ebben a szövet­kezetben az utóbbi években elsősorban nem is a terme­lés körül voltak a nehézsé­gek. A szövetkezet gazdasá­gilag megerősödött, tavaly is csaknem 50 forintot ért itt a munkaegység. A gazdaság fejlődése mögött ugyancsak elmaradt a tagság nevelése, a szocialista tudat formálása. Nem a véletlen műve ez. Ebből a községből is el­járnak a férfiak a bányákba, üzemekbe dolgozni. A földek művelése az asszonyok gond­ja. S nem is vallanak szégyent. Most tavasszal is gyönyörű gyűjteni. így mindössze egy­két perc jutott arra, hogy megtekintsünk néhány jármű­vet a szovjet pavilon mellett. Rendkívül ügyes masina az a mindkét végében villás ra­kodókkal ellátott jármű, amely egyszerre' egy tonnányi szal­mát, vagy takarmányt emel­het fel, s juttathat 5 méter magasra. A többi látványos­ságról és érdekességről később szólunk. A megnyitás előtti napról* annyit, hogy az ilyen­kor szokásos tempó és izgalom most is megtalálható. A vendéglátók és kiállí­tók az idén valahogy ma­gabiztosabbak, s el sem hangzik a kérdés: va­jon elkészülnek-e kapunyitá­sig? Ma délben Naményi Ervin, a Tájékoztatási Hivatal elnö­ke tart sajtófogadást s ismer­teti az 1968-os budapesti ese­mény fontosabb tudnivalóit. T. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents