Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-14 / 113. szám
X. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1966. MÁJUS 14., SZOMBAT Traktort ment a traktor ,Beltenger“ akadályozza a kukorica vetését Híradás a Dózsa Termelőszövetkezetből — A kukorica kivételével — kezdte Illés Balázs, a Dózsa Termelőszövetkezet főagronó- ínusa —, a tavaszi vetéstervünket 100 százalékig teljesítettük. Egyes növényiéi eségek- ből azonban, mint például burgonya, petrezselyem, spárga és takarmányrépa átlag 10 —15 százalékkal többet vetettünk. — Csupán a kukorica elvetése okoz nagy gondot. 510 holdból eddig csak 170-et sikerült bevetni, a többi részeken még mindig 10—15 centiméter mély belvíztavak hul- lámzanak. — Erőltetni próbáltuk a lassan lefelé húzódó víz nyomában a talaj munkát, de az elsüllyedt traktorok — egymás kihúzogatásán kívül — más munkát nem tudtak ezeken a felázott területeken elvégezni. Itt nagy lemaradás mutatkozik a kukoricavetésben. — A lemaradás megszüntetésére még a szállító szuper Zetorokat is beállítottuk a talaj előkészítésére. Reméljük — ha többet nem esik —, hogy a legrövidebb időn belül a kukoricát is el tudjuk vetni teljesen. — Az eddigi időjárás a kukoricavetésre amúgy sem volt alkalmas, főleg, mert a talaj is hideg volt. A még május 25- én elvetett kukoricából jó termést lehet várni. — Baj van a háztáji földek kimérésével is. A közepes jó minőségű földek — amit a dolgozó és nyugdíjas tagok részére szeretnénk kimérni — részben vagy egészben traktorokkal vagy lovas fogatokkal sem közelíthetők meg. Nagy gondot és aprólékos munkát ad a felszabaduló háztáji földek naponkénti kimérése. Egységes kimérést végezni nem tudunk. — Megindult a paradicsompalánták kiültetése. A tervezett 100 holdból már 70 holdon végeztünk. A 30 hold szabadföldi uborka szépen fejlődik. Húsz holdon a paprikapalánták kiültetése is folyik. Hetvenöt hold dinnye már szintén a szabadban van. A dinnyések tápkockás ubor-, kája már bokrosodik — fejezte be tájékoztatóját Illés Balázs. (fehér) Egy vagon pecsenyecsirke A Dózsa Termelőszövetkezetben 110 és fél mázsa pecsenyecsirkét értékesítettek a napokban. Ebből 102 mázsát a BARNEVÁL-nak, 8 és fél mázsát pedig a szabadpiacra szállítottak. A ceglédi keltetőből már megérkezett a termelőszövetkezetbe a 24 ezer darabból álló naposcsibe-szállítmány. Aki dróton hozatott esernyőt Nagykőrösön előbb volt telefon, mint Budapesten A napokban Kellermann Lajos villanyszerelő mesterrel beszélgettem. Szóba került el- húnyt édesapja, Kellermann Bernát, aki már az 1870-es évek közepén telefont szerelt és telefonon beszélgetett Nagykörösön. 1870-ben, amikor még sem Budapesten sem másutt az országban nem volt telefon. — Apám Budapesten született, s ott tanulta a fűszeres szakmát, de már ifjú korában jobban érdekelte az elektromosság. Fiatal házas volt, amikor lekerültek Nagykőrösre. Saját konstrukciójú ágysod- rony-betéteket kezdett készíteni, melyek kelendő cikknek bizonyultak. — Közben sokat foglalkozott az elektromossággal. Hallott a franciaországi és amerikai telefonkísérletekről, s Abonyi utcai lakásán ő is megpróbálkozott telefont szerelni. Addig 25 ember helyett kettő Bevált a permetezésben az átalakított Rapitox Szocialista brigádok alakultak Tanácstagok beszámolója Szentpéteri Györgyné és Za- bodal Dénes május 15-én délután 5 órakor az árbozi iskolában tartják tanácstagi beszámolójukat. Hegedűs István, a Dózsa Tsz párttitkára örömmel újságolta, hogy két brigád alakult náluk 9—9 taggal, akik a szocialista címért küzdenek. — Az egyik brigád tagjai baromfigondozók, Mészáros Lászlóné vezetésével, a másik a szállítóbrigádon belül traktorosokból tevődött ösz- sze, Dobóczi Péterrel az élen. Eddig még nem voltak ilyen brigádjaink. Jó dolog ez az alakulás — csakhát minden kezdet nehéz. De megnyugodhatunk, mert az e téren sok tapasztalattal rendelkező konzervgyártól ígéretet kaptunk arra, hogy segítséget nyújtanak. A tagság körében is érdeklődést váltott ki a kezdeményezés, így. számítani lehet a versenymozgalom kiterebélye- sedésére. f. Bemutató a Budafoki Állami Pincegdzdaság nyársapáti célgazdaságában. Elől halad az erőgép által vontatott permetező, mögötte az üzemegység- vezetői, munkavezetők — sőt még a közeli termelőszövetkezetből is érkeztek szőlőtermelő szakemberek, akiket a szakmai érdeklődés hozott ide a gép megtekintésére. A nyolcvanholdas nagyüzemi tábla növényvédelme emberi munkával nagy és fáradtságos feladat, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy olyan csapadékos esztendőben, mint amilyen a tavalyi volt, vagy az idei, hat-hét permetezést is SOK A LATOGATO Nyilatkozik a jogász Kényszerhasznosítás helyett állami tulajdonba vétel Nagy lendülettel folynak a határszemlék nemcsak a város határában, hanem a város belső területén is. A városi tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói gondosan számba veszik azokat a kisebb területeket, amelyeket ipari üzemek, egyéniek vagy éppen termelőszövetkezetek nem hasznosítanak. A határszemlék végső határideje május 15. A használókat a mezőgazdasági osztály nyomatékosan felhívja az elmulasztott munkák sürgős pótlására. Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek esetében az osztály a mulasztók személyes felelősségrevonása iránt intézkedik. Megnyugtató, hogy a rendelet idevonatkozó részét egyetlen esetben sem kellett alkalmazni. — Az egyéni használók esetében igen keményen lépünk fel — mondotta dr. Hanny Vilmos, a városi tanács mezőgazdasági osztályának jogügyi előadója. — A műveletlenül hagyott területet hatá- rozatilag, minden kártalanítási igény nélkül állami tulajdonba vesszük. És ez nemcsak a külterületre vonatkozik, hanem minden olyan ingatlanra, amelynek területe eléri, vagy meghaladja a 834 négyszögölet. — A múlt évi határszemle során szép számmal találtunk olyan egyéni használókat, akik földjüket egyáltalán nem művelték. Ezeket a területeket kényszerhasznosításba vettük. — A kényszerhasznosítás az idei esztendőben megszűnt. Sőt a korábban kényszer- hasznosítás alá került egyéni ingatlanokat (körülbelül száz ilyenről van szó) kártalanítás nélkül állami tulajdonba vesszük. Ezek a tulajdonosok ugyanis a kényszerhasznosítás lejártával ingatlanukat nem kérték vissza. — A cél az — mondotta befejezésül dr. Hanny Vilmos —, hogy egyetlen talpalatnyi föld se maradjon megműve- letlen. TRÉFA Most az egyszer nem az ember játékos kedvének megnyilvánulásáról beszélek — mert néha a természet is tréfás kedvében van. A szomszéd erőteljes juharcsemetét ültetett a háza elé. Biztos volt abban, hogy az egészséges fácska gyorsan kihajt, szépen lombosodik — és milyen jó lesz, ha a tűző napsugár elől pihentető árnyékot terít a házra. Hogy a fának nehogy baja essék, nyolc akácgallyat tűzött mellé. Még dróttal meg is biztosította, s így nyugodt lehetett abban, hogy sem csintalan gyerekek, se rakoncátlan állatok nem bántják a juhart. És most jön a tréfa. Hiába sütött hétágra a nap. Hiába locsolta a szomszéd a csemetét nap mint nap. A fácska nem fakadt. Csendesen elszáradt. De annál hetykébben hajtott a nyolc odatűzött akácgally. Már valóságos bokorrá nőttek, és a szomszéd belenyugodott abba, hogy a juhar helyett akác védi az ablakát a tűző napfény elől. megkövetelt a peronoszpóra elleni védekezés. — Az ötletesen átalakított gép megkönnyíti és meggyorsítja a permetezést — mondotta Szatmárhegyi János munkavezető. — Hogy mennyit teljesít, azt még pontosan csak a gyakorlat fogja megmutatni. Bízunk abban, hogy a tizenöt holdat feltétlenül teljesíti, s amikor már kiképeztük a kényelmes fordulókat, akkor a húszholdas naponkénti teljesítmény sem lesz nehéz. — A gépeh több szórófej működik. Gépünk úgy halad a sorok között, hogy minden negyedik tőkesorból kiemeltük a karókat. A nehéz gép így könnyen halad, nem tesz kárt a tőkékben és egyszerre permetez három egész sort, és azonkívül két sorból a gép felőli oldalt. — Szakembernek nem kell hangsúlyozni, hogy a gép milyen nagymértékben megköny- nyíti a permetezést a szőlőtermelésben — és emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mit jelent veszély esetén a gyors és eredményes védekezés. — Ezelőtt háti permetezővel húsz-huszonöt ember tudta nagy és fáradtságos munkában elvégezni azt a munkát, amit ezzel a géppel a traktorvezető és a permetezőberendezést kiszolgáló egyetlen ember köny- nyen el tud végezni. a múzeumban, az élelmiszertartósítási állandó kiállításon Godány felvétele BNV "történelem A címben csak a Budapest szó túlzás — hiszen Pestet Budával és Óbudával csak 1873-ban egyesítették — országos, sőt nemzetközi vásáraink azonban már gyakoriak voltak a mohácsi vész előtti időkben is. Velenceiek selymet, a flandriai Gand takácsai posztókat, a Kijev és Regensburg között járó „távolsági” kalmárok szőrméket szállítottak szárazföldi és vízi utakon. A budai jobb part első nagy vásárterét — a Lukácsfürdő táján — talán még az öreg Géza fejedelemről „Géza- vásárának” nevezték. Magyarország — a XI—XIII. századi orosz és nyugati évkönyvek szerint — főként aranyat, ezüstöt, sót és viaszt, később szarvasmarhát exportált Nyugat- Európa piacaira. Kemény fojtogatója volt a régi kereskedésnek a temérdek országos és helyi vám, meg az „áru megállító jog”. (Ez azt jelentette, hogy például a Brassóból Pozsonyba igyekvő kereskedő köteles volt útbaejteni Esztergomot, vagy Budát, hogy portékáját ott megvámolják.') Egy 1148. évi oklevelünk szerint a mai Nagy-Buda- pest térségének legfőbb vámszedője a XI. századi alapítású óbudai káptalan volt. Később, amikor az 1240-es években IV. Béla felépítette a várhegyi Buda városát, az ide özönlő polgároknak szabad, vámmentes kereskedést ígért (persze csak kutyabőrön), ám a budai piac vámját a margitszigeti apácáknak adta. Támadt is aztán ebből annyi perpatvar, ahány vásár dsak volt. A Duna vízjogát dézsmáló óbudai vámszedőket a feldühödött révészek, halászok, kalmárok jobbára megmártogat- ták a Dunában; a verekedés a vám- szedőkkel szinte programszerűen hozzátartozott az országos sokadal- mak vigalmaihoz. Verték és márto- gatták a szigeti apácák vámosait is, 1294-ben pedig az esztergomi érsek egyik fináncát olyan „orribi- liter” vágták orron, hogy még oklevélben is megörökítették kegyetlen orrsebét. Esztergomban az érsekek kincstárába vándorolt a vásárok sápja. Egyre nagyobb méretű nemzetközi vásáraink közvetlen ősükül az 1842-ben megtartott ipari vásárt vallják, ennek a Kossuth Lajos kezdeményezésére megtartott pest-budai vásárnak 213 kiállítója és 14 000 látogatója volt. kísérletezett, amíg meg nem szólalt a telefon. Először a szobából az alsó épületbe szerelt telefonon beszélt az édesanyámmal. Később telefont vezetett a Ceglédi úti tímár- házban (jelenleg, Fakan Balázs háza) levő borbélyműhelybe, amelynek mestere jó barátja volt. — Majd minden nap elment a borbélyműhelybe egy kicsit beszélgetni és onnan telefonálgatott haza. Egy őszi délután is ott volt, amikor kegyetlenül esni kezdett az eső és még estefelé is zuhogott. Erre apám telefonált haza, hogy küldjenek egy esernyőt. És öt perc múlva ott volt az ernyő. Híre ment a városban, hogy Kellermann Bernát dróton hozatott esernyőt a borbélyműhelybe. Harmadnap reggel azután megjelentek nála a csendőrök, s szigorú képpel ráparancsoltak, hogy 24 óra alatt tüntesse el azt a beszélő masinát. Ilyen ördöngösséget nem tűrnek a városban. A plébánosnak is szóltak a csendőrök, hogy jó volna tömjénnel kifüstölni az ördögöt a borbélyműhelyből, ő azonban nem avatkozott a dologba. — Ezek után apám nemsokára elköltözött Nagykőrösről Kecskemétre, ahol nem féltek annyira az „ördögtől”. Kecskeméten azután villamos csengő- és jelzőberendezéseket kezdett készíteni, s később, a telefon tökéletesítése után, ő készítette el a kerületi rendőrőrszobák és tűzjelzőállomások telefonberendezéseit. (kopa) Építkezés — segítséggel A KISZ-tábor építésével egy időben az állami gazdaság építőcsoportjának egy másik részlege, Kőházi Pál művezető irányításával a Ságvári telepi tehenészet építését végzi (tehénistállók, borjúnevelő, tejház, szociális épület stb.). Itt is besegít a Ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság — a tehénelletőistálló építésével. A Monori Állami Gazdaság pedig a bekötő betonutakat építi. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Amerika éjjel. Magyarul beszélő színes olasz revü- film. Szélesvásznú. Korhatár nélkül megtekinthető! Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Irány: Pécs, Harkány A városi nőtanács rendezésében kerül sor a hagyományos országjárásra. Június 19-én, vasárnap Pécs város nevezetességeit nézik meg a kirándulás résztvevői. (A Zsol- nay-gyár porcelánmúzeuma különösen sok szépséget jelent.) A Pécsett elfogyasztott ebéd után Harkányban élvezhetik a meleg gyógyvizet néhány órán át a kirándulók. Az útiköltség 180 forint, aki pótszéket kap az autóbuszban annak 140 forint. A költségben az utazás, ebéd és a fürdőjegy van benne. Indulás reggel 5 órakor, visszaérkezés a késő esti órákban, a résztvevők kívánsága szerint. Jelentkezni lehet Erdélyi Lászlónénál, a DÁV villanytelepén. A jelentkezés határideje június 1. Hétvégi sportműsor Atlétika A Kinizsi ifjúsági atlétái vasárnap délelőtt Cegléden versenyeznek. Birkózás A Kinizsi ifjúsági birkózói szombaton és vasárnap Budapesten az országos ifi magyar bajnokságon mérkőznek. A Kinizsi öt súlycsoportban indít versenyzőt. Asztalitenisz A Kinizsi női és férficsapata vasárnap délelőtt 10 órakor a Dunakeszi Mechanikai Labor csapatával méri össze erejét a sportotthonban. Kosárlabda A Kinizsi NB Il-es női csapata vasárnap délelőtt 10 órakor a sportotthon udvarán a Debreceni AES csapatával mérkőzik. Utána 11 órakor a férficsapat mérkőzik szintén a Debreceni AES férficsapatával. A Kinizsi megyei női és férficsapat vasárnap itthon mérkőzik, mindkettő a Váci SE illetve a Váci Közgazda- sági Technikum csapataival. Kézilabda. A Kinizsi kézilabdacsapata vasárnap délelőtt 10 órakor a sportelepen a Csepel Autó csapatával játszik, előtte az ifjúsági csapat mérkőzik. Labdarúgás A Kinizsi labdarúgó felnőtt- és ifjúsági csapatai vasárnap délután Dunaharasztin a Du- naharaszti MTK csapataival játszik. A II. csapata délután Kocsé- ron, a Kocséri Tsz csapatával mérkőzik. A Nagykőrösi Építők csapata vasárnap délután az Építők sporttelepén a Ceglédi Építők csapatával méri össze erejét. Május 14-én klubhelyiségben a Tormásközi bált rendez a Vezetőség
