Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-13 / 112. szám
1966. MÁJUS 13., PÉNTEK MEGYEI r/6'flap :t KONGRESSZUSI VERSENYBEN: Fények a Duna mellett elektromos hálózat felújítási munkálatait vállaltuk, előkészítve a jövő évben esedékes rendezvényt. t. gyMEGKEZDTÉK , ,i a váci kórház építését Vácott, a Kosdi út mentén megkezdték az új kórház építését. Az öthektáros parkban épülő létesítmény a város legmagasabb középülete lesz, amelynek hét osztályán 476 beteget kezelhetnek. A 92 millió forintos költséggel készülő kórházat 1969-ben adják át rendeltetésének. — Biztosra vehetjük? — Egészen bizonyos: a Dunakanyar világosabb lesz az idei estéken. A különböző településeken nyolcvan új fényforrást szerelünk fel. Valamennyi a legmodernebb eszköz; higanygőzlámpa. — Mit tartogat még a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat? — Mindenekelőtt tizenötezer méter vezetéképítést. — Üjdonság? — Technikailag nem, elhatározásban igen. Arra vállalkoztak szerelőink, hogy évi sok tennivalójuk mellett a soronkívüli, express munkákat is elvégzik. Mindenkit megfogtunk egy percre, s megkérdeztük, mit tenne ennek érdekében? — S a válaszok? — Mindenkivel szót értettünk. Addig-addig, hogy 650 ezer forintra való többletet írhattunk össze. — Mennyit ér ez az elektromos szakmában? — Igen sokat! Egy nagy gazdaságban bélistázhatják a petróleumlámpát. Magyarán: egy gazdaság villamosítása kitelik belőle. — Jószívvel vállalták-e? — Mint ennek a kis vállalatnak a titkára, s mint száz kolléga munkatársa, ezt mondhatom: mindenki örömmel adta a voksot — a kongresszusnak ajánlva. — Járnak-e nagyobb portán 1966-ban? — A legnagyobb s dologban is legtöbbet ígérő, hogy mestereink megjelennek a mező- gazdasági kiállításon. Az Épül-e az idén Amikor az elmúlt hetekben Bernecebarátiban jártunk, már magas volt a fű a réten, azóta kaszálják is talán és nőnek a magasrara- kott szénakazlak, pedig a tavalyiból is áll még egynéhány. Ami pedig az abrakot illeti, nemhogy kitart az újig, de még az idei árpa aratása után is a múlt esztendeit darálják jószágnak, annyi van. S mindezen felül 700 mázsa silótakarmány is megmarad. Az el- nem fogyott siló-, szem«»- és szálas takarmányon legalább negyven szarvasmarha felhízott volna, és hogy nem így történt, nem a Hunyadi Tsz-en múlott. Hizlalásra befogható jószág akadt, csak ahol hizlalják, Istálló az nincsen. Tagok udvarán levő magánistállókban tartják most is a tsz hízóit, ez idő szerint 11 darabot. Ezt megelőzőleg 14 volt vendégségben, amíg a kellő súlyt magára nem szedte. Mégegy- szer annyit, vagyis összesen ötvenet átadnak év végéig az állatforgalminak, de átadhatnának sokkal többet. A hegyek lejtőjén, lábánál zsíros fű nő a tágas legelőkön, réteken. Igen alkalmas hely Bemeceba- ráti az állattenyésztésre, és a Hunyadi tagjai szívesen nevelnének minél több szarvas- marhát, csak istálló lenne. Most mindössze 160 a közös szarvasmarha-állományuk, de egyetlen istállójukba sem fér be mind. Idén 60 férőhelyes borjúnevelőt építenek, ez valamennyit segít, de csak amíg a borjak meg nem nőnek. Most írásban, élőszóval mindenfelés sürgeti a tsz, hozzák előre a jövő évre tervezett istállóépftést, hogy esztendőre ne maradjon száz mázsa számra silóban, magtárban a takarmány, hanem hús lehessen belőle. Egyelőre nem tudni még mi lesz a Hunyadi Tsz sürgetésének eredménye. S azt se, hogy lehetősége nyílik-e idén megkezdeni és a jövő évi málnaérésig befejezni szörpkészítő üzeme felépítését. A Földművelés- ügyi Minisztérium az új gazdasági mechanizmus szellemében támogatja ebben a törekvésében a tsz-t. A konzervgyárak azonban erősen ellenzik a szörpüzem létesítését. (Remélhetőleg ezt nem veszik figyelembe.) Másik támogató, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola patronálná az üzemet, és a bogyós gyümölcs termesztését is a tsz-ben. A járási tanács szintén az üzem mellett foglal állást, nemkülönben a kemencei, a tésai meg perőcsényi málnatermelő tsz-ek, miután arról van szó, hogy Bernecebarátiban a szörpüzem végülis szövetkezetközi vállalkozás lenne, ha meglesz. De meglesz-e? Sz. E. Összeráncolt homlokú dühös oroszlánfejek egy oszlopfőn és a kedves madarak (Gábor foto) A KIVÁLÓAK ÚTMUTATÁSA A gyári szóhasználat, tréfás hangsúllyal, „csillaghul- lás”-nak nevezi a felszabadulásunk ünnepe, illetve a munka ünnepe előtti időszakot: csillaghullásnak, mert ekkor kapják meg a legjobb eredményt elérők a kiváló dolgozó okleveleket, jelvényeket, a gyárak az élüzem kitüntetéseket, s a még jelentősebb elismeréseket. Megérdemelten „hullanak” a csillagok: kézzelfogható eredményeket, javuló gazdálkodást, kiemelkedő teljesítményeket jutalmaznak. Ünnepek után vagyunk, a percnyi pihenőt ismét a dolgos hétköznapok váltották fel, a jövő évi „csil- laghullás”-t most alapozzák üzemeinkben, vállalatainknál. Üj ötéves tervünk első esztendejének sikerén munkálkodunk, s feladataink végrehajtásához jelentős erőt ad a mind nagyobb tömegeket átfogó kongresszusi munkaverseny, A növekvő feladatok megkívánják a tartalékok feltárását: ilyen nagyszerű tartalék a kiválóak tapasztalata, módszerei, akár egyéni, akár üzemi szinten. Három megyei vállalat kapta meg a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját; az élüzem címmel kitüntetett vállalatok száma is jelentős, s először sikerült néhány termelői kollektívának elnyernie a szocialista munka vállalata, üzeme címet. Az élüzem címmel kitüntetettek között találunk jelentős hagyományokkal rendelkező kollektívákat, mint például a Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézete, a Magyar Selyemipari Vállalat váci bélésárugyára, s olyan, az élre most felzárkózó, korábban rendkívül sok nehézséggel küzdő egységeket, mint az Egyesült Izzó váci tv-képcső- és alkatrészgyára, vagy az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyáregysége. Akár az említettek, akár a szocialista munka vállalata címet elnyert ceglédi Közlekedésépítési és Gépjavító Vállalat eredményeit vizsgáljuk, lényegében azonos következtetésre jutunk: a termelés fokozódó egyenletessége s javuló gazdaságossága biztosította az elismerést. A ceglédi KGV például jelentős terven felüli nyereséggel zárta az évet, a váci képcsőgyárban sikerült biztosítani az alkatrész- gyártásnál a korábbi hullámzások megszüntetését, s a szobi vasútállomás — mint vasutas élüzem — sok más mellett a gazdaságosabb szállításért tett igen sokat. Kimeríthetetlen forrás az élenjáró üzemek tapasztalata, követendő sok módszere, s hasonló a helyzet üzemeken belül is, hiszen — például — a vörös vándorzászlóval kitüntetett Nagykőrösi Konzervgyárban 85 dolgozó kapott kiváló jelvényt, 74 pedig oklevelet; négy szocialista brigád ezüst, hét pedig bronzjelvényt, s tizenhárom brigád nyerte el első ízben a szocialista címet. Százával és ezrével dolgoznak megyénk iparában a kiválóak, akik mennyiségben és minőségben jóval többet nyújtanak az átlagnál, akiknek munkája több, mint kenyérkereseti forrás: hivatás! Igaz, a jelvény, a pénzjutalom elismerésük formája, de csak egyik formája: az igazi elismerés az, ha számítanak rájuk, ha követik példájukat, ha terjesztik munkamódszereiket, azaz, ha az egész kollektíva növeli tevékenysége színvonalát, holnapi, elérendő szintként a mai kiválóak eredményeit jelölve meg. A termelés olyan folyamat, melyben mód van olykor „kiugrásra”, ám alapvetően nem ez, hanem éppen a folyamatosság, az egyenletesség, a megalapozottság jelenti a stabil eredményességet, akár egyénenként, akár közösségenként tekintjük is ezt. Ezért örvendetes, hogy a legtöbb üzemben megnőtt a kiváló dolgozó jelvényt másodszor is megszerzők száma, hogy szocialista brigádjaink jórésze másodszorra, harmadszorra nyeri el a kitüntető címet, s hogy élüzemeink között is szép számmal vannak olyanok, melyek nem „egyezer és soha többé” alapon jutottak a címhez, hanem már tizedszer, sőt, nem egy esetben tizenhatodszor, tizenhetedszei szerzik meg azt. A jól szervezett, évről évre megalapozott eredményeket elérő közösségek ereje igen szemléletesen megmutatkozik napjainkban is: ezeken a helyeken bontakozott ki már a legteljesebben a párt IX. kongresszusa tiszteletére inuított munkaverseny, itt tették a leginkább megalapozott vállalásokat, s itt határozták el, hogy kötelezettségeiken felül mit adnak pluszként a népgazdaságnak, az országnak. Itt és így tényleg „könnyű” dolgozni: ám hosszú évek munkája vezet el addig, nogy „könnyű” legyen. A kiválóak útmutatásának egyik legfontosabbika ez: a fáradhatatlanság, a céltudatosság, a kudarcok miatti elkedvetlenedés száműzése, az apró tettek megbecsülése. Egyik napról a másikra nem lesz valaki kiváló dolgozó: a címet is egy esztendő munkája hozza meg. A cím megtartását pedig: az állandó többet akarás, az új módszerek szeretete. Ugyanez a helyzet a gyárak esetében is, azzal megtoldva, hogy bonyolult termelési folyamat ezernyi területén kell mindezt biztosítani. A szerencsés embert irigyelni szokták. A kiváló dolgozók. a kitüntetett üzemek nem szerencsések, nem a véletlen hozta meg számukra az elismerést. És ezért nem is irigyelni kell őket, hanem — követni! Mészáros Ottó Újabb kilakoltatások a visegrádi Tamás-hegyen tart a statikai viasyálat — Maradhatnak-e a pineviakásokbaa ? bármely formában emberi lakás céljára, vizsgálatot indított. A bonyolult vizsgálat már közel két hónapja tart. Az eddigi megállapítások alapján sürgős közbeeső intézkedéseket javasoltak. Éspedig: tíz lakáshoz tartozó pincehelyiség bezárását, továbbá a vizsgálat befejezéséig hét lakott pince állandó megfigyelését. Ezenkívül két be- omlással fenyegető pincelakás kiürítését kell elrendelni. Az egyik lakást négytagú család, a másikat' egyedülálló özvegy- asszony birtokolja. A visegrádi tanács most keres számukra szükséglakást. A statikai vizsgálat egyébként rövidesen befejeződik. Amennyiben a szakvélemény a Tamáshegy' valameny- nyi pincelakását életveszélyesnek minősíti és kiürítését tartja szükségesnek, úgy a községi tanácsnak nehéz feladattal kell szembenéznie. A megoldásról tehát időbeit kell gondoskodnia. Az embert mindig érhetik meglepetések. Amikor Nagykőrösön Molnár Elek címét tudakoltam, átellenben régimódi sárga falusi házra mutattak. Aztán kiderült, a kaput elektromos szerkezet nyitja és a tipikus nagykőrösi parasztház hipermodern, a technika minden kellékével felszerelt otthont rejt. A megismerkedés után arra is rájöttem, hogy a gazda éppolyan csalóka, mint a háza. Mert Molnár Elekről azt mondták: épületszobrász, az Operának dolgozik. Kétségkívül, ennyi is nagyrabecsült munka lenne, de ő több ennél: művész. Molnár Elek nagyon halk ember. Ha nincs a kezében valamilyen cserép, szinte bátortalan — de a tárgyak maguktól vallanak. Végül a két évről mesél, amit állami ösztöndíjjal Olaszországban töltött, hogy onnan két diplomával jöjjön vissza. Pesten egyik alapítója lett az Iparművészeti Főiskola kerámia tanszékének, míg vissza nem húzta 1958-ban szülővárosa, Nagykörös. — Elég volt Pestből. Hiányzott már az itthoni csend, ez az álmos kis utca, a kertem. Beszélgetésünk meglehetősen szaggatott. Házigazdám minduntalan eltűnik a vöröstéglás égetőkemence mögött, — No, most végre nyugodt félóra következik, addig tart az égetés. S mivel éppen egy görögcsigás ablakkonzol fekszik lábunk előtt, arra telepszünk. — Mindig is vonzott a művészetnek ez az ága. Éppen Itáliában láttam, mekkora szerepe volt az épületszobrászatnak, amelynek jelentősége napjainkban sem csökkent. Ha lehet mondani, inkább megnőtt. Csakhogy most elhagyunk minden lényegtelent, hagyjuk az anyagot érvényesülni. így készítettem majolikaborítást a Népstadion és az orvosegyetem, a német követség, az Eötvös Loránd Tudományegyetem részére. Nagyon érdekes feladat volt a ügeti Vajdahunyadvár paretitjeinek újjáteremtése. A Várbazár épületdíszein tizenkéttagú munkacsoporttal két évig: dolgoztunk. Műhelye az Országos Képző- művészeti Alap nagykőrösi stúdiója. Most éppen az Operaház elavult, megrongálódott külső-belső díszeit alkotják újjá s mire e sorok megjelennek, már hozzákezdenek a volt Arizona bár, ma az Or-: szágos Autóklub belső kerá-: miaborításának égetéséhez. : Mindez „a nagy munka”. Esi amivel a művész játszik, aj visszajáró régi szerelem: ke-l rámiafigurák. Ezé a szombat j Ilyenkor nevettetően édes: kontyos lányok, hosszú orrú, i lyukszemű madarak formálód- i nak keze között. Gondolatban: ott jár ismét az azúrszínű ten-; geren, furcsa zöld tengeri ha-; lak tátják öblös szájukat... i k. m. Hírt adtunk róla, hogy a visegrádi Tamáshegy lejtőjén feltehetően a sok esőzés következtében több helyen megmozdult a föld. A hegyoldalba vájt régi, jelenleg lakásnak használt borospincék, némelyikben életveszélyessé vált a benttartózkodás. Négy ilyen pincelakást azonnal ki kellett üríteni, A megyei tanács intézkedésére a Pest megyei Tanács Tervező Irodájának statikusai annak eldöntésére, hogy ez a hely egyáltalán alkalmas-e ♦ B-listán a petrollámpa ♦ Árammesterek — kiállításon istálló a szarvasmarhának Cl szörpüzem a málnának f Bernesebarátibem H
