Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

Újjáalakult a városi szakmaközi bizottság ,,Átadjuk a zászlót“ Ballagás a Móricz Zsigmond gimnáziumban Szép, meleg tavaszi napon utoljára szólalt meg az iskola kis harangja kilencvenhárom, most végzős gimnazista szá­mára. A harang csengése köz­ben kissé megilletődve vonul­tak fel a végzősök az iskola udvarára, ahol a szülők, hoz­zátartozók nagy tábora várta már őket. Szervezettebb műemlékvédelmet Hozzászólás a városfejlesztési ankéthoz Hajókirándulás a Dunai Vasműhöz A TIT Pest megyei szer­vezete május 13-án, a duna- bogdányi, tahitótfalui, leány­falui és szentendrei iskolák tanulói és szüleik részére, ha­jókirándulást szervez a Du­nai Vasmű megismerésére. A résztvevőkkel a hajóúton lát­ható községek és üzemek föld­rajzi, történelmi érdekessé­geit ismertetik, hogy ezzel is elősegítsék megyénk népének és területének megismerését. Kiváló holt a 74 -es A közelmúltban tartotta meg a városi szakmaközi bi­zottság újjáalakuló gyűlését. A szakszervezeti csúcsszerv ülésén részt vettek a városi pártbizottság, a Pest megyei Szakszervezeti Tanács, az Or­vos-Egészségügyi Szakszerve­zet Pest megyei Bizottságának képviselői. Sajnos azonban üzemeink, szövet'tezs- teink, hivatalaink és in­tézményeink, a meghívá­sok ellenére, alig néhá- nyan tartották érdemes­nek képviseletükről gon­doskodni. Illés Lajos számolt be első­nek kétéves titkári működésé­ről. öt követően Bató István, a szakszervezetek megyei tit­kára beszélt a szakmaközi bi­zottság jelentőségéről. Balogh János, a városi párt- bizottság titkára részletesen foglalkozott a szakszervezeti munkával. A balesetek meg­előzése és elhárítása terén feltétlenül javítani kell az ed­digi munkán. El kell érni, hogy az ezen a területen ki­képzett és megbízott dolgozók valóban feladataik magasla­tán álljanak. Intenzívebben kell foglal­kozni az üzemen kívüli dolgozókkal is. A szak- szervezeti tagok politikai, világnézeti formálására is nagyobb gondot kell for­dítani. Mindehhez pedig arra van szükség, hogy a szakmaközi bizottság a párttal szorosan együttműködve fejtse ki mun- áját a célok elérése érdeké­feli.' Meskó Károly, az Orvos­egészségügyi Szakszervezet Pest megyei Bizottságának titkára javasolta, hogy úgy, mint a megye más városai­ban, Szentendrén is meg kel­lene rendezni az orvos—beteg találkozókat, melyek minde­nütt beváltak. Jelentős ered­ményeket értek el ezáltal az üzemi és területi betegellátás területén. Szolcsányi Jenő, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsának munkásvédelmi fel­ügyelője, a balesetelhárítás kérdését tartotta sürgősen rendezendőnek, példaképül állítva dr. Csurgay Mihály orvos és Paur Géza ilyen irá­nyú munkáját. Az új szakmaközi bizottság­nak Asztalos Józsefné, Ducz László, Paur Géza, Verner József a vezetőségi tagjai. Bensőséges ünnepség kere­tében találkoztak a Bajcsy- Zsilinszky úti iskola nevelői és az iskolások szülei a ta­nácsháza zsúfolásig telt nagy­termében. Egyenruhás úttö­rők sorfala várta a szép szám­ban gyülekező szülőket, és kedves figyelmességképpen minden édesapa és édesanya egy-egy kis csokor orgonát kapott. E nagyszabású szülői érte­kezlet célja elsősorban az volt, hogy némi bepillantást nyújt­son az iskola életébe. Bikády József igazgató, közvetlen szavakkal mutatta be az isko­la mindennapjait, és azt a sokrétű, nagy felelősséggel já­ró munkát, amelyet az* isko­la nevelőtestülete a tanulók nevelése és tudásának fej­lesztése érdekében nap mint nap kifejt. Külön kiemelte, hogy milyen különös gondot Ducz László, a bizottság újonnan megbízott titkára mindenki segítségét kérte ahhoz, hogy a szakmaközi bizottság Szentendrén is betölthesse hivatását. Részletesebben foglalkoz­tunk a gyűlésen elhangzottak­kal, hogy a papírgyár, a vegy­ipariak, a HÉV, a MÁVAUT, a városi tanács, a pedagógu­sok szakszervezeti bizottsága is legalább lapunk útján ér­tesülhessen a szakmaközi bi­zottság újjáalakulásáról. Re­méljük ugyanis, hogy távol- maradásuk ellenére is támo­gatni fogják munkájában az új szakmaközi bizottságot. igényel a rendezetlen otthoni körülmények között élő gyer­mekekkel való foglalkozás. — Sok bírálat ér mégis bennünket, hogy csak egy pél­dát említsek — mondotta töb­bek között Bikády igazgató — hogy nem ellenőrizzük rend­szeresen a tanulók moziláto­gatását. Ez lehet, hogy igaz ... De nevelőink annyira elfoglal­tak a tanulási órákra való felkészüléssel, önmaguk állan­dó képzésével, az úttörők is­kolai és iskolán kívüli mun­kájának irányításával, szer­vezésével, lebonyolításával, hogy más irányú tevékeny­ségre vajmi ritkán jut alkal­muk ... A minap megszólít egy nyolcadikos kisdiák. — Igazgató bácsi, tessék elmon­dani, mi a helyzet most Viet­namban? — Ha nem „szorí­tanék” valami időt a sajtó, a rádió, a televízió napi poli­tikai kommentárjainak is, bi­zony zavarban lettem volna a váratlan kérdés hallatára. Ez a kis példa is bizonyítja, hogy o pedagógusnak mennyire tar­tania kell a lépést az élet minden területén... Külön dicsérőleg emlékezett meg Szösz Jenöné, Mónoki L ászióné, Czeigler Sára, Szentkláray Márton és Győré Mária tanárokról. Beszéde vé­gén kiosztotta az iskola tanu­lóinak a különböző kulturális, szellemi és sportversenyeken szerzett díjakat, okleveleket, jutalomkönyveket. Színvonalas kis műsor zár­ta be a szülők és nevelők jól sikerült találkozóját. Horányi Sándor 1919-ben Pomáz járási szék­hely volt, s a hozzátartozó já­rást pomázi járásnak nevez­ték. Lapozzunk bele a pomázi járási főszolgabírói hivatal 1910. évi féltve őrzött irattá­rába, amelyben direktóriumi és munkástanácsi emlékeket találunk, mind Szentendre vá­rosára, mind a mai szentend­rei járás községeire vonatko­zóan. A Tanácsköztársaság létre­jöttével, az irattári anyag szerint, az első rendű felada­tot a munkáshatalom megvédése jelentette. így jött létre az egységes karhatalmi erő: a Vörös őrség. Nézegetjük a dokumentu­mokat. A Pilisszentlászlóról küldött jelentés arról ír: a községben meg kell erősíteni a Vörös őrséget. A jelentés egyik aláírója Novarra József, a közigazgatási hivatal veze­Ez év elején a vásárló kö­zönség véleményét tolmácsol­va elismerő és dicsérő szavak­kal. méltattuk a 74-es népbolt vezetőjének, Szvinyuk Erzsé­betnek és a bolt elárusítóinak munkáját, kiemelve, hogy a bolt mind árukészletét, mind pedig a vevők udvarias kiszol­gálását tekintve, még a legké­nyesebb igényeket is kielégíti. Nos, ezúttal újból róluk ej­tője, az addigi községi jegyző. A Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalom bíró­sága kumimunista tevékenysé­ge miatt elstfogytiglani fegyházzal sújtotta. A másik aláíró Té­rné sváry Lajos, munkástanács elnöke, államvasúti főfelügye­lő, aki élete végéig Pilisszent- lászlón lakott és Kékesi né­ven történelmi búvárkodással foglalkozott. írásait kis füze- tecskékben tette közzé, Pilis vármegye történelmi rejtel­meiből cím alatt. Maga is ter­jesztette írásait, a hivatalos tudományos közvélemény azonban — érthetően — teljes részvétlenséggel fogadta mun­kásságát. A pomázi őrségről készült jelentés aláírói is igen érde­kes, és ismert emberek, Tom­A búcsúzók közül Sonnen­wend Imre IV/C osztályú ta­nuló búcsúzott az iskolától, a tanároktól, az igazgatótól. Meleghangú beszédben mon­dott köszönetét mindazért a jóért, segítségért, amit isko­lai pályafutásuk alatt kap­tak. Majd az iskola énekkara búcsúzott a diákoktól. Mivel városunk rövid időn belül jelentős helyre került, idegenforgalmi és turisztikai szempontból, fontosnak tarta­nám, hogy ezt esztétikai vo­natkozás okban is vegye fi­gyelembe. Néhány, ezen a téren el­követett hiba miatt szük­ségesnek tartanám, hogy a szentendrei műemlékvé­delmi albizottságot, ami tudomásom szerint alig működik, újjászervezzék. Az újjászervezett albizottság tünk szót: a 74-es ugyanis el­nyerte a kiváló bolt címet, és dolgozói immár másodízben érdemelték ki a szocialista brigád elnevezést. Szvinyuk Erzsébet boltvezető irányítá­sával Varjas Tiborné, Mihály Jánosné, Kocka Erzsébet és Katona Gézáné elárusítók „vívták ki” e két megtisztelő címet. pach János a direktórium el­nöke, ács kisiparos, aki személyesen találkozott Leninnel. A másik aláíró pedig: Bakos Bertalan, hivatal'vezető, aki mint a szentendrei ügyvédi munkaközösség tagja, tavaly vonult nyugalomba. Általában az egykori hiva­talos papírok írói és aláírói között sok az ismerős név. így Visegrád község hivatalos jelentéseit Nádler Mihály munkástanácsi elnök írta, az egykori Rév utcai kocsmáros. A szentendrei Munkástanács 1919. március 25-i történelmi ülésének például Básits János volt a korelnöke, aki később ugyancsak megszenvedte Horthyék börtöneit. Fia, Bán­hegyi János, ma az önkéntes tűzoltótestület elnöke. Nagyapáinkat, apáinkat, is­merhetjük fel a régi, sárguló papírosokon, akik megharcol­ták a maguk harcát — értünk is. Horváth Levente A harmadikosok kedves közvetlenséggel nyújtották át ajándékukat, az „útravalót”: fokost és tarisznyát. A tarisz­nyában annak rendje módja szerint ott lapult a kis pénz­darab, a hamuban sült pogácsa és egy kis darab föld az is­kola kertjéből. Ezután Porpáczy István, az iskola igazgatója beszélt a diákokhoz, emlékeztetve őket az előttük álló nagy felada­tokra. Az igazgató beszédét köve­tően a ballagó diákok felsza­lagozták az iskola zászlaját és a KISZ-zászlót. Majd sor ke­rült a zászlók átadására, me­lyeket a jövő évi maturandu- szok, a harmadikosok vettek át. A meleg hangulatú ünnep­séget a Szózat hangjai zárták be. Az ünnepély után felcsen­dült a hagyományos ballagó­dal, a „Ballag már a vén diák”... és útjára indult a ki­lencvenhárom búcsúzó, hogy még egyszer végigjárja az is­kola épületét. elsősorban azt a feladatot kapná, hogy főleg a város bel­területén történő renováláso­kat, átalakításokat, szanáláso­kat előzetesen, helyszíni szem­léken szemrevételezze és ja­vaslatokat tegyen az illető objektumokra vonatkozóan. Nevezetesen, mik azok a stí­lusjegyek, építészeti díszítési, városképi értékek, amiket feltétlenül meg kell őrizni. Itt nem csupán a műemlékvé­delem által felmért és kata­logizált műemlékekre gondo­lok, amik egyébként is védet­tek, hanem az azok korabeli környezetét adó, kísérő épüle­tekre és egyéb objektumokra, amik stílusban illeszkednek, sőt aláhúzzák, mintegy kieme­lik a jelentősebb épületeket, tereket, utcákat városrésze­ket. A város műemléki jelen­tősége főleg városrészek és utcák összképére szo­rítkozik, ezért ezeknek a védelme az elsődleges. A fokozottabb ellenőrzést azért tartom szükségesnek, mert a városi tanács műszaki osztálya, rendkívül nagy meg­terhelése miatt, nem mindig ellenőrizheti például a Köz­séggazdálkodási Vállalat által renovált házakat, ahol ilyen irányú szakember hiányában igen sokszor keletkeznek sú­lyos esztétikai károk. Példá­nak említeném az egyik nem régen helyreállított Vörös­hadsereg úti házat, ahol re­noválás közben, egy értékes kovácsolt vas pincekaput szedtek le, és elszállították az ócskavas telepre. Ugyanakkor körülbelül ezzel egyidőben egy másik ház (ez magán­építkezés volt) átalakításakor előkerült egy íves kapú kőke­rete, aminek sorsa egyelőre nem bíztató. így történik, sajnos, hogy a régi ablakok a TŰZÉP-en vá­sárolható típus hármasabla­kokra cserélődnek ki, ott is, ahol lerontják az utca össz­képét és stílustalanná teszik a házakat is. A régi udvarokból is egy­más után viszik el a régi kutakat, pedig az udvarok kiképzése is a műemlék- védelemhez tartozik. Ezeken a felsorolt eseteken kívül még sok hasonló prob­léma adódik, amit a műem­lékvédelmi albizottság magá­ra vállalhatna és ezzel nagy segítséget nyújthatna a város esztétikusabb kiképzéséhez. D. P. ANYAK NAPJAN TÖRTÉNT Békegyűlés lahitótíalun Méltóbb keretet nem is ta­lálhatott volna egy békegyűlés, mint éppen az anyák napját. Tahitótfalun ugyanis ennek keretében tartották a dolgozók béketüntetésüket. Az anyák napja nem egyszerű családi ünnep, hanem az egész társa­dalomé. És mi az anyák érdeke szerte a világon? Gyermekeik, családjuk békéje, általános bé­ke az egész világon. Az imp>erialisták nem mond­tak le világhódító terveikről. A legvéresebb harcok most Viet­nam földjén dúlnak. Vietnami anyák ezrei válnak özvegyek­ké, vesztik el gyermekeiket, esnek maguk is a pusztító bombák martalékául. A világ békeszerető népei egyre erő­sebben hallatják szavukat a vietnami nép mellett és min­Vendégek a Boldogtanyán Vasárnap délután valóban boldogok voltak a boldogta­nyaiak — a városi szociális otthon lakói —, mert a városi nőtanács és a Vöröskereszt ti­zenhattagú küldöttsége láto­gatta meg őket, valamennyiü- ket felköszöntve anyák napja alkalmából. Még a férfiakat is, hiszen bántó lett volna őket kir’ekeszteni az ünneplésből. Az ünnepség egyszerű és kedves volt. Egy elsős kislány Csesznék Éva, elmondott egy bájos verset, az asszonyok is szóltak néhány kedves szót, aztán virágot, cukorkát és mintás, kis kendőcskét adva mindenkinek, megindult a be­szélgetés. Nyolcvanöt éves né­nik és bácsik beszélgettek bol­dogan, marasztották a vendé­geket. Jól esett körülnézni közöt­tük. Ragyogó, tiszta, szőnyeges, kulturált szobák — és a tele­víziójuk révén itt is figyelem­mel kísérhetik a nagyvilág életét. Az otthon vezetőjét s mind az öt női dolgozóját külön di­cséret illeti a nagy család megfelelő vezetéséért. Az ott- lakók pedig megérdemlik, hogy gyakrabban látogassuk őket. (horváth) Díjmentes jogi tanácsadás Holnap, csütörtökön délután dr. Tillmann Lajos ügyvéd az MSZMP városi alapszerveze­tének helyiségében (Kossuth L. u. 15, emelet) délután fél öttől hat óráig díjmentes jogi tanácsadást tart. dent elkövetnek az agresszorok megfékezése érdekében. A mi népünk is szívvel—lélekkel a vietnami nép mellett áll, Ezekkel a gondolatokkal fog­lalkozott beszédében az ünnep­ség szónoka, Sziráki Ferenc vá­rosunk tanácselnöke. Az összegyűlt édesanyákat ezután az iskolások köszöntöt­ték színvonalas műsorral. Kü­lönösen nagy sikert arattak a Csörgő Eszter tanárnő által betanított népi táncosok, a szép hangú énekkar, valamint a szavalok közül az elsős Ba­ranyai Annamária, a másodi­kos Fonyódi Gabi és a nyolca­dikos Novák Ilona. A szervezésért és rendezésért dicséret illeti az iskola igazga­tóját, Kovács Gyulát és a tan­testületet. (horányi) A gyerek Vietnamról kérdés Szülő-nevelő találkozó h. s. A pomázi járás irattára Érdekes dokumentumok 1919-ből

Next

/
Thumbnails
Contents