Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
PEST MEGYEI Hl'PLAP KÜLÖNKIADÁSA RABSÁGBAN X. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 19G6. ÁPRILIS 10., VASARNAP A Kossuth AiüroiőtSősi Míáa műnké Jót vitatta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága Pénteken délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága ülésén a Kossuth Művelődési Ház elmúlt évadban végzett munkáját és a jelenlegi feladatokat vitatták meg. Sípos Bálint, a művelődési ház igazgatója terjesztette a végrehajtó bizottság elé beszámolóját, melyet a művelődési osztály kiegészítő jelentése kisért. A napirendi pontot előadó kultúrházigazga tónak számos kérdést tettek fel a vitában résztvevők. A kérdésekre elhangzó válaszokból is arra lehet következtetni, hogy a művelődési ház munkája javult ugyan az utóbbi esztendőben, azonban ez még kevés, hiszen olyan alapvető mulasztást kell pótolni, mint a társadalmi vezetőség negyedik hónapja húzódó megválasztása. Az is hiba, hogy a művelődési osztály és az irányítása alá tartozó intézmény között nem megfelelő a kapcsolat A vitában részt vett Máté János, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője is. — A beszámolónak alapvető tartalmi hiányosságai vannak — mondotta. — Arról szó sem esett, hogy a járás székhelyén levő művelődésügyi háznak — szolgálja bár a városi dolgozók kulturális igényét — járási feladatai is vannak. Mindez közismert a népművelők előtt, hiszen a megyei művelődés- ügyi osztály kiadta az utasítást és az eligazítás is megtörtént. Erről viszont a jelentés nem beszél. — A mezőgazdasági dolgozók igényeinek fejlesztése is alig került szóba, pedig ez döntő jelentőségű feladat a szocialista tudatformálás időszakában. A város helyzetéből adódóan, megyénkben Cegléden volna leginkább szükség erre. — A beszámoló nem épült sem elvi alapokra, sem az eddigi eredményekre, de még a Több gépet — több primőr árut A termelőszövetkezetek eredményeiről és feladatairól tárgyalt a járási tanácsülés Csütörtökön tartotta ülését a járási tanács. Első napirendként a járás termelőszövetkezeteinek helyzetét vitatta meg az 1965. évi zárszámadás alapján. A járás termelőszövetkezeteiben komoly fejlődés mutatkozik a gabona- és zöldségfélék termesztésében, a különböző zootechnikai eljárások bevezetése terén. A hozamok az előző évhez 10,8, a tervhez képest 11,5 százalékkal emelkedtek. A halmo- zatlan termelési érték járási viszonylatban 16 millióval több, mint az előző évben, ami több, mint 9 százalékos emelkedésnek felel meg. A forgóalap a múlt évhez képest 21,6 százalékkal növekedett. Az egy szántóegységre jutó gazdasági eredmény azonban a növekedés ellenére sem kedvező még. A legjobb eredményt az abonyi Kossuth Tsz érte el, legrosszabbul a nyársapáti Haladás és az al- bertirsai Dimitrov tsz zárta az évet. A gazdasági eredmények további fellendítése érdekében a tanácsülés a következőkben jelölte meg a 1-ob feladatokat: biztosítani kell, hogy minden termelőszövetkezetben a sajátosságoknak megfelelően, de az általános irányelveken alapuló jövedelemfelosztási rendszert alkalmazzanak, a premizálási feltételeket ki kell bővíteni kizáró vagy csökkentő tényezőkkel. Fokozni kell a gépesítést, főleg a kukoricatermelésben. Alkalmazni kell a levéltrágyázást, gondoskodni kell saját vetőmagról és növelni az aprómagtermesztést. A tsz-ek a jövőben több primőr árut termeljenek, az üvegfelületek kétszeri kihasználását szorgalmazzák és a beruházásokat általában — az anyagi feltételek biztosításán túlmenően — úgy kell előkészíteni, hogy azok áthúzódás nélkül az év folyamán megvalósuljanak. Ugyancsak ezen a tanácsülésen tárgyalták meg az 1965. évi költségvetési zárszámadást is. A járás összesített adóbevételi tervét 140,1, a költségvetés kiadási részét pedig 98 százalékra teljesítette. A költségvetés forintjaiból községi utakat, hidakat javítottak meg. Zavartalanul biztosították a gondozóintézetek működését. Emelkedett a bölcsődékben az ellátás színvonala: egy bölcsődei férőhelyre a korábbi 11 160 forint helyett 1965-ben 11880 forintot fordítottak. Emelkedett az óvodás és iskolás napközikre fordított kiadások összege is. A tanácsülés végül a községfejlesztési állandó bizottság jelentését és személyi ügyeket tárgyalt. (peresztegi) terveket sem körvonalazta. A társadalmi vezetőség megválasztásának elhúzódása is helytelen, nem veszik igénybe eléggé a társadalmi erők segítségét, így meg sem becsülik kellően őket. — Az utóbbi időben sikereket is értek el. Helyes a bérletes előadássorozat megszervezése, s különösen az, hogy a termelőszövetkezetekben is történt szervezés. Hiba azonban az, hogy a műsorpolitika hibáiból nem vonják le a szükséges tanulságokat. Máté János javasolta még, hogy a határozati javaslat elfogadása helyett vizsgálják meg a művelődési ház munkáját, a felmérésekbe bevonva a városi pártbizottság kulturális osztályát, a társadalmi és tömegszervezeteket és a megyei tanácstagokat. Szelepcsényi Imre tanácselnök egyetértett azzal, hogy a művelődési osztály és a művelődési ház kapcsolata javításra szorul és a megfelelő kulturális feltételek biztosítására van szükség. Hegedűs József tanácstitkár, a társadalmi vezetőség megválasztását sürgette, majd a város különböző népművelési intézményeinek irányításában a művelődési osztályra háruló feladatokról beszélt. Az első fényképezőgéptől — az első sikerig Aquital A debreceni Biogal Gyógyszergyárban üzembővítéssel teremtették meg a lehetőségét annak, hogy új gyógyszereket állítsanak elő. A profilbővítési program szerint a múlt szerdán új ál- latgyógyszemek, a megbetegedések megelőzésére szolgáló Aquitalnak nagyüzemi gyártását kezdték meg. Orvosi hír! Dr. Gyetvai István főorvos, fül-orr-gége magánrendeléséinek ideje: április 12-től Meiigteiniesen megváltozik. Rendéi: csak szerdán és pénteken délután 4—6-ig. Cegléd, Teleki utca 16 szám aíatt. Alig néhány hete röppent világgá a hír a brüsszeli fo- totárlatról készült katalógus lapjain, hogy a ceglédi foto- klub és személy szerint Tóth István ceglédi fotóművész szép eredményt ért el. Ifjú Tóth István, a fotóművész fia, érettségi előtt álló gimnazista. Ö is nagy szeretettel foglalkozik a fényképezéssel. Hat éves korában kapta az első fényképezőgépet, s akkor csinálta élete első riportfotóját a május elsejei felvonulásról. A pécsi Mecseki Fotoklub országos középiskolai fotópályázatot hirdetett, amelyre mintegy kilencszáz kép érkezett. Egy diák négynél több képet nem adhatott be. Ezek közül csak mintegy kilencvenet állítottak ki a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban. Ceglédről egyedül csak ő küldött képeket, s mind a négy képét bent hagyta a zsűri a kiállított anyagban. Tíz tiszteletdíjat osztottak ki a legjobbaknak, s ifjú Tóth István is szép jutalomban részesült. ízléses kerámiavázát és a Modern festészet című albumot kapta a fotoklub tiszteletdíjaként. A díjat a Rabságban című, különleges, újszerű eljárással készült jegesmedvét ábrázoló képével nyerte. Szereti a modern dolgokat. Szívesen alkalmazza a merész vágást is. Sokat tanulmányozza a szakirodalmat, a művészet alapjait, édesapja külföldről érkező katalógusait Különösen a portrékat kedveli. Szegedre tanárképző főiskolára készül. Távolabbi terve, hogy elvégzi a -filmoperatőri szakot (tamasi) — A szovjet akusztikusok olyan készüléket szerkesztettek, amely utánozza egyes halfajták vész jeleit. Ezzel sikerül elriasztaniok a halakat a zárógátaktól. jást. A tojással tehát mintegy megváltják magukat a vízbevetéstől. A tojás a néphitben mint termékenységi jelkép, egész Eurázsiában ismeretes. .A festett tojás elterjedése is igen általános és régi. A kínaiak, az irániak és egyiptomiak szokásaiban egyaránt szerepel a festett tojás. Hazánk területén a régészek az avar női sírokban találtak díszített tojást. A festés és a díA kisiskolások: „Zöld erdőben jártam, Kék ibolyát láttam, Ügy hallottam, el akar hervadni: Szabad-e locsolni?” A nagyobbak: „En kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok Hol van az a gyöngyvirág, Hadd locsoljam a haját" Az évszázados ősi ünnepeket a szokások tömege veszi Tavasz ünnepe K Szabadság Filmszínházban hétfőtől szerdáig kerül bemutatásra Az államügyészé a szó című lengyel lélektani film. körül. A megelőző időszak a várakozás jegyében telik el. Ennek a várakozásnak a még tartalmasabbá és érzékszerveinken keresztül is meg- foghatóbbá tételéhez járult hozzá a böjt. A legszigorúbb időszakát a húsvétot megelőző nagyhét jelenti. E hét napjai közül a nagypénteki böjt a legérdekesebb. Reggel ezen a napon semmit, délben egy kevés gyümölcslevest (aszaltszilvából vagy meggyből), este pedig tejet ettek régen. Nagyszombaton már nem volt ilyen szigorú a böjt. Este, a csillagok feljötte után, meg is szűnt a misztikumot fokozó és a várakozást kiemelő koplalás időszaka. A hosszú böjt időszakát követő bőséges húsvét vasárnapi reggeli, de minden étel (kocsonya, sonka, kalács, tojás, kolbász) azért olyan „megszentelten túlvilági”, mert megfelelő lélektani előkészítését szolgálta a böjt. A tavaszt jelképező húsvét öröméhez az ételböség is hozzájárul, amely ilyenkor a legszegényebb asztalon is gazdagnak mondható. Ehhez a bőséghez járul hozzá és ölt nt újainkban új formál az ajándékozás szokása. Húsvét első napján a gyerekeket már korábbi időkben is megajándékozták a szülők közeli hozzátartozók. Érdekes viszont, hogy a sok ős: szokás mellett a húsvéti tojás: hozó nyúl nálunk csak a legújabb időkben vált ismeretessé. A karácsonyfához hasonlóan német hatásra a városi kultúrából került falvaink- ba. A Cegléd környéki tanyákon 20—25 évvel ezelőtt még nem is hallottak a gyerekek a húsvéti nyusziról, nemhogy csokoládéból levő nyuszit láttak vagy kaptak volna. Az ősi szokások és ünnepek tartalmukban átalakulva, jelentőségükben és mondanivalójukban megváltozva élnek tovább és — ha magasabb fokon is —, de bő ajándékozásaikkal ugyanazt az örömteli érzést fejezik ki, mint az ősi, de még vallási elemek nélküli tavaszköszöntő ünnepek. I. Sándor Ildikó Sokrétű felméréssel » ! MINDEN EMBER számá- ! ra nagy jelentőségű a ta- ! vasz érkezése. A fák kizöl- > dülése, a virágok nyílása a ! természet, az élet megújhodá- ! sának jelképe. Ezt a megújhodást sok népnél húsvét- j kor ünnepük. S A húsvéti szokások nem \ egy-két napra terjednek, és ! nem merülnek ki a locsolko- j dóssal. A húsvéti ünnepkör | kezdetét már virágvasárnap- • tói számíthatjuk, és az ide- j tartozó népszokások a hús- j vétvasárnapot követő fehér- ! vasárnapig tartanak. \ E szokások egy része egy- i házi jellegű, számos pedig i ősi, pogány eredetű. Kimutatható viszont, hogy az egy- \ házi szokások javarésze (tűz- \ szentelés, zöldág-, barkaszen- ! telis, ételszentelés; sonka, to- \jás, kalács, bárány stb.) is : világszerte elterjedt ősi po- \ gány képzetekhez kapcsolódénak, a természet magújhodá- | sával állnak összefüggésben, lés főként termékenységvarázs- i ló jellegűek. Ilyenek az ön- I tözködés és a húsvéti tojás- I sál kapcsolatos szokások is. Egyes kutatók szerint a húsvéti öntözésben az egykori tavaszi termékenységbiztosító emberáldozatok emléke él. Ezt bizonyítja, hogy húsvét másodnapját egyes vidékeken „vízbevető’’, „vízbehá- nyó hétfő”-nek nevezik. Az öntözőversekben pedig a legények azzal fenyegetik a lányokat, hogy vízbe vetik őket, ha nem adnak piros toszités célja éppen a varázserő fokozása lehetett. A pirosra festett tojás színe az életet adó vért jelképezheti. A legrégibb tojásleletek között a legtöbb a piros színű, ezért nevezik piros tojásnak a más színűre festetteket is. Nem hiányoznak a húsvéti ünnepkörből a köszöntők sem, melyekért általában festett tojás jár. Cegléden és környékén például a különböző korú gyermekek más-más szövegű locsolóverseket mondanak. A kicsi óvodáskorúak például a következőt: „En még kicsi vagyok, De azért az ajtó mellé állok, Ha nem adnak piros tojást, Estig is ott állok” Cegle — cigié — Cegléd zal magyarázható, hogy a kancelláriák Írnokai keveset tudtak magyarul és a helyneveket is több esetben tévesen írták. Az ünnepélyes évfordulón a Kossuth-díjjal kitüntetett tudóst tisztelettel köszöntjük mi is, hiszen egy alkalommal középiskolai tanárságára emlékezve így nyilatkozott: „Szívesen emlékezem vissza életem e szakaszára. Szerettem a gyerekekkel és a serdülő ifjúsággal foglalkozni. A munkásságom kezdetén ráébredtem, hogy elsősorban nem tanítani kell: vagyis kész ismereteket odaönteni a fiataloknak, hanem nevelni kell őkét a gondolkodásra, szellemi mozgékonyságra, fejleszteni kell bennük az önálló munkára való képességet és készséget.’’ (szomorú) Gyógyszerfogyasztás A franciák és az amerikaiak fogyasztják a legtöbb gyógyszert a világon: egy főre évente 120 frank ára gyógyszer esik; 40 százalékkal több, mint a németeknél, a belgáknál és az angoloknál: 70 százalékkal több, mint az osztrákoknál vagy a spanyoloknál. Pais Dezső, legnagyobb nyelvészünk nemrégiben töltötte be nyolcvanadik életévét. Az ünneplők sorába a tisztelet virágcsokrával, mi, ceglédiek is beállhatunk. Pais Dezső hosszú pályája során tizenhárom évig működött, mint középiskolai tanár, s ebből hét évet — az első világháború előtt és alatt — a ceglédi Kossuth Gimnáziumban töltött. Ceglédi tanárkodása idején a „Magyar nyelv” című nyelvtudományi szaklapban jelent meg hosszabb tanulmánya, melyben. városunk nevének keletkezését magyarázta meg. Az ő tanulmánya szerint városunk neve a „cegle”, vagy „cigié” nevű fűzfanévből s a „—d” helynévképzőből származott. Cegléd környéke vizenyős, mocsaras terület volt századokon át, ahol szépen díszlett a cigié vessző. Az ország más vidékein is találunk fűzfás helyeken Cegléd helyneveket. Pais Dezső állítása igazát az is bizonyítja, hogy Cegléd környékén gyakori jelenség egy-egy helynek az ott tenyésző fa nevével való megjelölése. (Például Nagykőrös, Nyársapát, Cserő, Nyáregyháza.) Cegléd neve a hivatalos okmányokban Zigled, Cziglet, Szegled néven is előfordul. A többféle írásmód azrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj
