Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

PEST MEGYEI Hl'PLAP KÜLÖNKIADÁSA RABSÁGBAN X. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 19G6. ÁPRILIS 10., VASARNAP A Kossuth AiüroiőtSősi Míáa műnké Jót vitatta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága Pénteken délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága ülésén a Kossuth Művelődési Ház elmúlt évadban végzett munkáját és a jelenlegi fel­adatokat vitatták meg. Sípos Bálint, a művelődési ház igazgatója terjesztette a végrehajtó bizottság elé beszá­molóját, melyet a művelődé­si osztály kiegészítő jelentése kisért. A napirendi pontot előadó kultúrházigazga tónak számos kérdést tettek fel a vitában résztvevők. A kérdésekre el­hangzó válaszokból is arra lehet következtetni, hogy a művelődési ház munkája ja­vult ugyan az utóbbi eszten­dőben, azonban ez még kevés, hiszen olyan alapvető mulasz­tást kell pótolni, mint a tár­sadalmi vezetőség negyedik hónapja húzódó megválasztá­sa. Az is hiba, hogy a műve­lődési osztály és az irányí­tása alá tartozó intézmény között nem megfelelő a kap­csolat A vitában részt vett Máté János, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának he­lyettes vezetője is. — A beszámolónak alap­vető tartalmi hiányosságai vannak — mondotta. — Ar­ról szó sem esett, hogy a já­rás székhelyén levő művelő­désügyi háznak — szolgálja bár a városi dolgozók kultu­rális igényét — járási fel­adatai is vannak. Mindez közismert a népművelők előtt, hiszen a megyei művelődés- ügyi osztály kiadta az utasí­tást és az eligazítás is meg­történt. Erről viszont a je­lentés nem beszél. — A mezőgazdasági dolgo­zók igényeinek fejlesztése is alig került szóba, pedig ez döntő jelentőségű feladat a szocialista tudatformálás idő­szakában. A város helyzetéből adódóan, megyénkben Ceglé­den volna leginkább szükség erre. — A beszámoló nem épült sem elvi alapokra, sem az ed­digi eredményekre, de még a Több gépet — több primőr árut A termelőszövetkezetek eredményeiről és feladatairól tárgyalt a járási tanácsülés Csütörtökön tartotta ülését a járási tanács. Első napi­rendként a járás termelőszö­vetkezeteinek helyzetét vi­tatta meg az 1965. évi zár­számadás alapján. A járás termelőszövetkeze­teiben komoly fejlődés mu­tatkozik a gabona- és zöld­ségfélék termesztésében, a különböző zootechnikai eljá­rások bevezetése terén. A hozamok az előző évhez 10,8, a tervhez képest 11,5 száza­lékkal emelkedtek. A halmo- zatlan termelési érték járási viszonylatban 16 millióval több, mint az előző évben, ami több, mint 9 százalékos emelkedésnek felel meg. A forgóalap a múlt évhez ké­pest 21,6 százalékkal növe­kedett. Az egy szántóegységre jutó gazdasági eredmény azonban a növekedés ellené­re sem kedvező még. A legjobb eredményt az abonyi Kossuth Tsz érte el, legrosszabbul a nyársapáti Haladás és az al- bertirsai Dimitrov tsz zárta az évet. A gazdasági eredmények további fellendítése érdeké­ben a tanácsülés a követke­zőkben jelölte meg a 1-ob feladatokat: biztosítani kell, hogy minden termelőszövet­kezetben a sajátosságoknak megfelelően, de az általános irányelveken alapuló jövede­lemfelosztási rendszert alkal­mazzanak, a premizálási feltételeket ki kell bővíteni kizáró vagy csökkentő ténye­zőkkel. Fokozni kell a gépesítést, főleg a kukoricatermelésben. Alkalmazni kell a levéltrá­gyázást, gondoskodni kell sa­ját vetőmagról és növelni az aprómagtermesztést. A tsz-ek a jövőben több primőr árut termeljenek, az üvegfelületek kétszeri kihasználását szor­galmazzák és a beruházásokat általában — az anyagi felté­telek biztosításán túlmenően — úgy kell előkészíteni, hogy azok áthúzódás nélkül az év folyamán megvalósuljanak. Ugyancsak ezen a tanács­ülésen tárgyalták meg az 1965. évi költségvetési zár­számadást is. A járás össze­sített adóbevételi tervét 140,1, a költségvetés kiadási részét pedig 98 százalékra teljesí­tette. A költségvetés forint­jaiból községi utakat, hidakat javítottak meg. Zavartalanul biztosították a gondozóintéze­tek működését. Emelkedett a bölcsődékben az ellátás szín­vonala: egy bölcsődei férő­helyre a korábbi 11 160 fo­rint helyett 1965-ben 11880 forintot fordítottak. Emelke­dett az óvodás és iskolás napközikre fordított kiadások összege is. A tanácsülés végül a köz­ségfejlesztési állandó bizott­ság jelentését és személyi ügyeket tárgyalt. (peresztegi) terveket sem körvonalazta. A társadalmi vezetőség meg­választásának elhúzódása is helytelen, nem veszik igény­be eléggé a társadalmi erők segítségét, így meg sem be­csülik kellően őket. — Az utóbbi időben sike­reket is értek el. Helyes a bérletes előadássorozat meg­szervezése, s különösen az, hogy a termelőszövetkezetek­ben is történt szervezés. Hiba azonban az, hogy a műsorpo­litika hibáiból nem vonják le a szükséges tanulságokat. Máté János javasolta még, hogy a határozati javaslat el­fogadása helyett vizsgálják meg a művelődési ház mun­káját, a felmérésekbe bevon­va a városi pártbizottság kul­turális osztályát, a társadal­mi és tömegszervezeteket és a megyei tanácstagokat. Szelepcsényi Imre tanács­elnök egyetértett azzal, hogy a művelődési osztály és a mű­velődési ház kapcsolata javí­tásra szorul és a megfelelő kulturális feltételek biztosí­tására van szükség. Hegedűs József tanácstit­kár, a társadalmi vezetőség megválasztását sürgette, majd a város különböző népműve­lési intézményeinek irányítá­sában a művelődési osztályra háruló feladatokról beszélt. Az első fényképezőgéptől — az első sikerig Aquital A debreceni Biogal Gyógy­szergyárban üzembővítéssel teremtették meg a lehetősé­gét annak, hogy új gyógy­szereket állítsanak elő. A profilbővítési program sze­rint a múlt szerdán új ál- latgyógyszemek, a megbetege­dések megelőzésére szolgáló Aquitalnak nagyüzemi gyár­tását kezdték meg. Orvosi hír! Dr. Gyetvai István főorvos, fül-orr-gége magánrendeléséinek ideje: április 12-től Meiigteiniesen megváltozik. Rendéi: csak szerdán és pén­teken délután 4—6-ig. Cegléd, Teleki utca 16 szám aíatt. Alig néhány hete röppent világgá a hír a brüsszeli fo- totárlatról készült katalógus lapjain, hogy a ceglédi foto- klub és személy szerint Tóth István ceglédi fotóművész szép eredményt ért el. Ifjú Tóth István, a fotómű­vész fia, érettségi előtt álló gimnazista. Ö is nagy szere­tettel foglalkozik a fényképe­zéssel. Hat éves korában kap­ta az első fényképezőgépet, s akkor csinálta élete első ri­portfotóját a május elsejei fel­vonulásról. A pécsi Mecseki Fotoklub országos középiskolai fotópá­lyázatot hirdetett, amelyre mintegy kilencszáz kép érke­zett. Egy diák négynél több képet nem adhatott be. Ezek közül csak mintegy kilencve­net állítottak ki a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban. Ceglédről egyedül csak ő küldött képeket, s mind a négy képét bent hagyta a zsű­ri a kiállított anyagban. Tíz tiszteletdíjat osztottak ki a legjobbaknak, s ifjú Tóth István is szép jutalomban ré­szesült. ízléses kerámiavázát és a Modern festészet című albumot kapta a fotoklub tisz­teletdíjaként. A díjat a Rabságban című, különleges, újszerű eljárás­sal készült jegesmedvét ábrá­zoló képével nyerte. Szereti a modern dolgokat. Szívesen alkalmazza a merész vágást is. Sokat tanulmányoz­za a szakirodalmat, a művé­szet alapjait, édesapja kül­földről érkező katalógusait Különösen a portrékat kedve­li. Szegedre tanárképző főisko­lára készül. Távolabbi terve, hogy elvégzi a -filmoperatőri szakot (tamasi) — A szovjet akusztikusok olyan készüléket szerkesz­tettek, amely utánozza egyes halfajták vész jeleit. Ezzel sikerül elriasztaniok a hala­kat a zárógátaktól. jást. A tojással tehát mint­egy megváltják magukat a vízbevetéstől. A tojás a néphitben mint termékenységi jelkép, egész Eurázsiában ismeretes. .A fes­tett tojás elterjedése is igen általános és régi. A kínaiak, az irániak és egyiptomiak szokásaiban egyaránt szere­pel a festett tojás. Hazánk területén a régészek az avar női sírokban találtak díszí­tett tojást. A festés és a dí­A kisiskolások: „Zöld erdőben jártam, Kék ibolyát láttam, Ügy hallottam, el akar hervadni: Szabad-e locsolni?” A nagyobbak: „En kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok Hol van az a gyöngyvirág, Hadd locsoljam a haját" Az évszázados ősi ünnepe­ket a szokások tömege veszi Tavasz ünnepe K Szabadság Filmszínházban hétfőtől szerdáig kerül be­mutatásra Az államügyészé a szó című lengyel lélektani film. körül. A megelőző időszak a várakozás jegyében telik el. Ennek a várakozásnak a még tartalmasabbá és érzékszer­veinken keresztül is meg- foghatóbbá tételéhez járult hozzá a böjt. A legszigorúbb időszakát a húsvétot megelő­ző nagyhét jelenti. E hét napjai közül a nagypénteki böjt a legérdekesebb. Reggel ezen a napon semmit, délben egy kevés gyümölcslevest (aszaltszilvából vagy meggy­ből), este pedig tejet ettek régen. Nagyszombaton már nem volt ilyen szigorú a böjt. Este, a csillagok feljötte után, meg is szűnt a misztikumot fokozó és a várakozást ki­emelő koplalás időszaka. A hosszú böjt időszakát követő bőséges húsvét va­sárnapi reggeli, de minden étel (kocsonya, sonka, kalács, tojás, kolbász) azért olyan „megszentelten túlvilági”, mert megfelelő lélektani elő­készítését szolgálta a böjt. A tavaszt jelképező húsvét öröméhez az ételböség is hoz­zájárul, amely ilyenkor a leg­szegényebb asztalon is gaz­dagnak mondható. Ehhez a bőséghez járul hoz­zá és ölt nt újainkban új for­mál az ajándékozás szokása. Húsvét első napján a gye­rekeket már korábbi időkben is megajándékozták a szülők közeli hozzátartozók. Érde­kes viszont, hogy a sok ős: szokás mellett a húsvéti tojás: hozó nyúl nálunk csak a leg­újabb időkben vált ismeretes­sé. A karácsonyfához hason­lóan német hatásra a városi kultúrából került falvaink- ba. A Cegléd környéki ta­nyákon 20—25 évvel ezelőtt még nem is hallottak a gyere­kek a húsvéti nyusziról, nem­hogy csokoládéból levő nyu­szit láttak vagy kaptak vol­na. Az ősi szokások és ünne­pek tartalmukban átalakul­va, jelentőségükben és mon­danivalójukban megváltozva élnek tovább és — ha maga­sabb fokon is —, de bő aján­dékozásaikkal ugyanazt az örömteli érzést fejezik ki, mint az ősi, de még vallási elemek nélküli tavaszköszöntő ünnepek. I. Sándor Ildikó Sokrétű felméréssel » ! MINDEN EMBER számá- ! ra nagy jelentőségű a ta- ! vasz érkezése. A fák kizöl- > dülése, a virágok nyílása a ! természet, az élet megújhodá- ! sának jelképe. Ezt a meg­újhodást sok népnél húsvét- j kor ünnepük. S A húsvéti szokások nem \ egy-két napra terjednek, és ! nem merülnek ki a locsolko- j dóssal. A húsvéti ünnepkör | kezdetét már virágvasárnap- • tói számíthatjuk, és az ide- j tartozó népszokások a hús- j vétvasárnapot követő fehér- ! vasárnapig tartanak. \ E szokások egy része egy- i házi jellegű, számos pedig i ősi, pogány eredetű. Kimu­tatható viszont, hogy az egy- \ házi szokások javarésze (tűz- \ szentelés, zöldág-, barkaszen- ! telis, ételszentelés; sonka, to- \jás, kalács, bárány stb.) is : világszerte elterjedt ősi po- \ gány képzetekhez kapcsolód­énak, a természet magújhodá- | sával állnak összefüggésben, lés főként termékenységvarázs- i ló jellegűek. Ilyenek az ön- I tözködés és a húsvéti tojás- I sál kapcsolatos szokások is. Egyes kutatók szerint a húsvéti öntözésben az egyko­ri tavaszi termékenységbizto­sító emberáldozatok emléke él. Ezt bizonyítja, hogy hús­vét másodnapját egyes vidé­keken „vízbevető’’, „vízbehá- nyó hétfő”-nek nevezik. Az öntözőversekben pedig a le­gények azzal fenyegetik a lányokat, hogy vízbe vetik őket, ha nem adnak piros to­szités célja éppen a varázs­erő fokozása lehetett. A pi­rosra festett tojás színe az életet adó vért jelképezheti. A legrégibb tojásleletek kö­zött a legtöbb a piros színű, ezért nevezik piros tojásnak a más színűre festetteket is. Nem hiányoznak a húsvéti ünnepkörből a köszöntők sem, melyekért általában festett tojás jár. Cegléden és környékén pél­dául a különböző korú gyer­mekek más-más szövegű lo­csolóverseket mondanak. A kicsi óvodáskorúak pél­dául a következőt: „En még kicsi vagyok, De azért az ajtó mellé állok, Ha nem adnak piros tojást, Estig is ott állok” Cegle — cigié — Cegléd zal magyarázható, hogy a kan­celláriák Írnokai keveset tud­tak magyarul és a helyneve­ket is több esetben tévesen írták. Az ünnepélyes évfordulón a Kossuth-díjjal kitüntetett tudóst tisztelettel köszönt­jük mi is, hiszen egy alka­lommal középiskolai tanár­ságára emlékezve így nyilat­kozott: „Szívesen emlékezem vissza életem e szakaszára. Szerettem a gyerekekkel és a serdülő ifjúsággal foglal­kozni. A munkásságom kez­detén ráébredtem, hogy el­sősorban nem tanítani kell: vagyis kész ismereteket oda­önteni a fiataloknak, hanem nevelni kell őkét a gondol­kodásra, szellemi mozgé­konyságra, fejleszteni kell bennük az önálló munkára való képességet és készsé­get.’’ (szomorú) Gyógyszerfogyasztás A franciák és az ameri­kaiak fogyasztják a legtöbb gyógyszert a világon: egy főre évente 120 frank ára gyógyszer esik; 40 százalékkal több, mint a németeknél, a belgáknál és az angoloknál: 70 százalékkal több, mint az osztrákoknál vagy a spanyo­loknál. Pais Dezső, legnagyobb nyelvészünk nemrégiben töl­tötte be nyolcvanadik élet­évét. Az ünneplők sorába a tisztelet virágcsokrával, mi, ceglédiek is beállhatunk. Pais Dezső hosszú pályája során tizenhárom évig mű­ködött, mint középiskolai ta­nár, s ebből hét évet — az el­ső világháború előtt és alatt — a ceglédi Kossuth Gimná­ziumban töltött. Ceglédi ta­nárkodása idején a „Magyar nyelv” című nyelvtudomá­nyi szaklapban jelent meg hosszabb tanulmánya, mely­ben. városunk nevének ke­letkezését magyarázta meg. Az ő tanulmánya szerint vá­rosunk neve a „cegle”, vagy „cigié” nevű fűzfanévből s a „—d” helynévképzőből szár­mazott. Cegléd környéke vizenyős, mocsaras terület volt száza­dokon át, ahol szépen dísz­lett a cigié vessző. Az ország más vidékein is találunk fűz­fás helyeken Cegléd helyne­veket. Pais Dezső állítása igazát az is bizonyítja, hogy Cegléd környékén gyakori je­lenség egy-egy helynek az ott tenyésző fa nevével való megjelölése. (Például Nagy­kőrös, Nyársapát, Cserő, Nyár­egyháza.) Cegléd neve a hiva­talos okmányokban Zigled, Cziglet, Szegled néven is elő­fordul. A többféle írásmód az­rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj

Next

/
Thumbnails
Contents