Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

196«. ÁPRILIS 10. VASARNAP rear ti ec m kJCMop Kémcsőben a lepra kórokozója Izraeli tudósok bejelentették, hogy sikerült la­boratóriumi körül­mények között kémcsőben lepra- badlust kátenyész- tená. Noha ezt a baci- Tust már több év­tizede felismerték, eddig sohasem si­került laborató­riumban szaporí­tani. Az izraeli or­vosok tudományos eredménye meg­állapítja, hogy a kitenyésztett ba- cilusok teljes ki­lenc hónapig meg­tartják sejtölő tu­lajdonságaikat. Becslések sze­rint földünkön mindmáig 10 mil­lió ember szenved leprában, főleg trópusi és szubtró­pusi vidékeken. Lehet-e kegytárgy egy hajómodell? Ezen vitatkozik egy cleve­landi pap az amerikai vám­hatóságokkal. Az ohioi Clevelandba meg­érkezett Dániából Arne Pe­terson hajómodellje, amely Tojásbajnokok - búshibridek Dr. Sütő Kálmánnal, a Kis- éüattenyésztési Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyette­sével beszélgettünk a barom­fitenyésztés legidőszerűbb kérdéseiről és az ezzel ösz- szefüggő tudományos kutató­munkáról. Érdeklődésünkre elmondotta: — Az ország baromfiállo­mányának minőségi fejlesz­tésében a Gödöllői Kisállat­tenyésztési Kutatóintézet rendkívül fontos szerepet tölt be. Minthogy a baromfite­nyésztésben nazánk ez ideig elmaradt a legfejlettebb or­szágokban végbement rend­kívül gyors ütemű fejlődés­től, a korszerű baromfi tar­ben előírt igényeket. És mi­vel a következő ötéves terv a baromfiállomány 80 száza­lékának az elhelyezését to­vábbra is a háztáji gazdasá­gokban irányozza elő — a nagyüzemek számára szüksé­ges intenzív tartási körül­ményeket igénylő hibridek mellett — a kistermelők igé­nyeinek megfelelő hibridek előállításán is dolgozunk. — Az előbb említett G. 33- as barna tollazatú, barna Nyolchetes csibék. színű tojást termelő hib­rideket kívánjuk ebből a célból szaporítani. Ez a hib­rid eddigi adataink alapján háztáji tartás és fakar­mányozás mellett is mintegy 30 darab tojással többet ter­mel, mint a jelenleg tenyész­tésben levő New Hampshire fajta. Csibéi napos korban — színük alapján ivar sze­rint szétválaszthatok: a jérce mindig barna, a kakas fehér. Kakasai 9 hetes korra el­érik az 1 kilogramm átlag­súlyt, ami ugyancsak kedve­zőbb a jelenleg tartottaknál. Ezekből a hibridekből már 1966-ban nagyobb számú „szülőpárt” biztosítunk a ve­lünk szerződést kötő szaporító telepeknek, termelőszövetke­zeteknek, állami gazdaságok­nak. Kéthónapos pecsenye — A tojáshibridekhez ha­sonlóan jelentősen javult a húshibridek (broilerek) ter­melőképessége is. Broile- reink 9 hetes korra elérik az 1,50 kg-os súlyt, melynek minden kg-jához csak 2,7 kg takarmányt fogyasztanak. Ez ugyancsak eléri a fejlett or­szágok termelési színvonalát. — Eddigi eredményeink mind a tojó, mind a hús­hibridek tekintetében meg­felelő szaporító üzemek mel­lett reményt nyújtanak ar­ra, hogy már a közeli évek­ben magas termelőképességű hazai állatokkal lássuk el a baromfitartó kis- és nagy­üzemeket Ezáltal megszün­tethetjük baromfitenyészté­sünk eddigi függőségét, éven­ként nagy összegű deviza­megtakarítást érhetünk el. Ugyanakkor lehetővé válik, hogy eddigi tojás- és barom­fihús-termelésünket a tervek­nek megfelelően növeljük és gazdaságosabbá tegyük. Halácsi Dezső az „Olber” nevű fregattot áb­rázolja és egy clevelandi lu- teránus templomban kerül kiállításra. Az Egyesült Álla­mokba vámmentesen lehet kegytárgyakat behozni, de a vámhatóságok úgy vélik, hogy a hajó nem lehet kegytárgy, ezért a 600 dollár értékűre becsült modell után 210 dollár vámot követelnek. A pap viszont a következő érvekkel támasztja alá né­zetét, hogy a hajó legalább olyan kegytárgy, mint a fes­tett templomablak, vagy ke­resztelő medence (amelyek vámmentesek: a modell szirnr bolizálja a menekülést a val­lási üldöztetés elől). Az Ol­ber nevű fregatt fedélzetért ugyanis 1839-ben német emigránsok érkeztek Ham­burgból Amerikába, ahol utóbb luteránus egyházat alapítottak. Fejlődik a szovjet autóipar A Szovjetunióban a sze­mélygépkocsi-gyártás 1970-ig a négyszeresére, a tehergép­kocsié pedig 1.7-szeresére emelkedik. A TASZSZ jelen­tése szerint 1970-ben legalább 800 000 Volga, Zaprozsec és Moszkvics típusú személygép­kocsit gyártanak. Erőfeszítések Velence megmentésére Az olasz Moro kormányzat megegyezett, hogy a parlament jóváhagyásált kéri egy 800 mil­lió lírás (1 280 000 dollár) ku­tatóprogramhoz, melynek cél­ja megmenteni Velencét a to­vábbi süllyedéstől. Gyógy szer jelző állatok Kígyóköles — ezerjófű — napfürdő Armidorlat, a XI. században élt híres örmény tudós köny­vében olvashatjuk a követke­ző sorokat: „Ha a tél közele­dik és a kígyó a föld alá bú­jik, a hidegtől megvakul. Ha jön a nyár, a kígyó kitűnő szaglóérzékével megtalálja a fűben az édesköles növényt, eszik belőle egy keveset, s megdörzsöli vele a szemét, és újra lát. Az orvosok is ész­revették, felfedezték, hogy a növény élesíti a látást. Felje­gyezték, és így jutottak ehhez a jelentős gyógyítóeszközhöz.” Korábban természetesen nem ismerték az egyes vita­minok jelentőségét és szere­pét, jóllehet megfigyelték, hogy „tavasszal minden élő­lény különleges szükséglet­ként kutatja a friss zöld nö­vényt”. 1896-ban a tyúkok véletlen megfigyelése segített felfedezni egy holland orvos­nak, Eikmannak a B-vitamin titkát. A primitív néptörzsek gyógyítóemberei és varázslói, az ókor és középkor jól kép­zett orvosai szorgalmasan fi­gyelték, milyen növényt ke­resnek a beteg állatok, milyen gyökereket kaparnak ki, és azokat használták fel gyógyí­tásukhoz. Nyomravezető juhok Különösen sok felfedezést köszönhetünk a pásztoroknak, akiknek alkalmuk volt meg- figj'elni az állatokat, hogy milyen növényeket legelnek és melyik használ nekik. Chi­ron nevű juhász elsőízben gyógyította a sebeket ezerjó­fűvel. Egy másik juhász, Me- lampius a hunyorgyökér hatá- sát figyelte meg. A régi egyiptomiak sok kü- ; lönös dolgot fedtek fel az íbisz madár viselkedéséből. Ezt a madarat szentnek tar­tották, így nem csoda, hogy éberen tanulmányozták. Kide­rült, hogy a madár tekintet nélkül saját szentséges lényé­re, gyógyíthatatlan zabáló volt, mégis karcsú és hajlé­kony maradt. Mi lehetett en­nek az oka? Minden bőséges étkezés után, melyet a szen­tekre éppen nem jellemző fa­lánksággal hajtott végre — hosszú vékony nyaka és gör­be' csőre segítségével kiöblí­tette a beleit. A megfigyelést felhasználták később az or­voslásban. A napfürdő — állatfelfedezés? Egy napozó macska adta az ötletet Nils Finsen dán tu­dósnak, hogy vizsgálja a nap­sugár gyógyító hatását. Tü­relmesen figyelte a különböző állatokat, és arra a következ­tetésre jutott, hogy a nap me­lege az élő organizmusra gyó­gyító hatású. A vadászok ta­pasztalataiból merítve meg­állapította, hogy a tél végén a róka foga között kiviszi bar­langja elé az újszülött köly- két, lefekteti a napra, és úgy helyezi el a kis állatot, hogy jól érjék a napsugarak; való­di napfürdő ez az angolkór ellen. A jól bevált láp- és iszapfür­dőt is az állatoktól lesték el az emberek. Igen elterjedt kutatómód­szer ma is, hogy az ember betegségeit állatokba oltják, hogy tanulmányozhassák a betegség lefolyását és a kü­lönböző gyógyszerek haté­konyságát. Valóban nem túlzás tehát, ha azt állítjuk, hogy az orvo­sok tudományuk egy részét állatok megfigyeléséből merí­tették. MOZAIK gálata kiderítette: szirmai pa­rabolatükröt alkotnak, mely­nek gyújtópontjában a bibe áll. A növény virágjait állan­dóan a nap jelé fordítja, hogy a rövid ideig tartó napsugár­zás melegét összegyűjtve, ter­mékenységét jobban biztosítsa. Az Aedes impiger ezek sze­rint nemcsak élelmet, hanem meleget is talál a virágban, és éppen ezért tartózkodik ott, jóval a táplálkozás után is. A burgonyaszirom A hazai forgalomban te megjelent — celofántasakba csomagolt — burgonyaszirom nagyipari előállításának nyers­anyagai: burgonya, keményítő és só. A szitán áttört főtt bur­gonyát a keményítővel és a sóval együtt gyúrógépen át­dolgozzák, rudakká formálják és így érlelik. Az egy millimé­ter vastagságra szeletelt ko­rongokat először szárítják, majd olajban sütik. A szárí­WSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS' tott massza akár egy évig is eltartható, a kisütött és cso­magolt készáru tárolási ideje viszont csak 3—4 nap. Béka-ugróverseny Kaliforniában nemzetközi ugróversenyt rendeztek békák számára. A győztes béka 5,11 méteres ugrással messze ma­ga mögött hagyta a második helyezettet, amely mindössze 3,85 métert ért el. A győztes­nek állítólag egy zoológus volt az „edzője”. Méhcsípés elleni szérum A méhcsípés súlyos allergiás állapotot okozhat, sőt, halál­eset is előfordult tömeges méhcsípés következtében. A prágai Szérum- és Oltóanyag­termelő Intézetnek sikerült hatásos oltóanyagot előállíta­nia a méhcsípések ártalmai­nak a leküzdésére. Mexikó a sárgaláz ellen Mexikóban nagy erőfeszíté­sekkel kipusztították azt a légyfajt, amely a sárgaláz kór­okozóját továbbítja emberről emberre. Mivel a szomszédos 3 országokban még nem folytat- ^ ták le ugyanezt a kampányt, ^ elrendelték, hogy minden ha- ^ jót, repülőgépet és közlekedési i eszközt, amely átlép a hatá- | ron, DDT-vel kell beporozni. | Fény, méterszámra § ^ Az amerikaiak méterszán: ^ ra árusított, hajlítható viló ^ gító szalagokat hoztak for | galomba. E szalagokban nine ^ sem lámpa, sem neoncső, gáz ^ vagy rostanyag; az elektro ^ luminiszcencia segítségével | működnek. Fényüket két jól ^vezető lemez közé beágyazott ^foszfortól kapják; a két le- ^ mez közül csak az egyik át- | látszó. A világító szalagok ^ mintegy tízezer órán át mű- ^ ködnek, egy milliméter ke- ^ resztmetszetűek, s 1-től 30 | cm-ig terjedő szélességben | kaphatók. Hosszukat ponto- & san úgy mérik, akár a sza- & lagét. tás alapanyagát évről évre jelentős import révén kény­szerültünk beszerezni. Az in­tézet kapta azt a feladatot, hogy a baromfitenyésztésnek ezt a függőségét felszámolja. | A G. 11-es fejhosszal vezet^ s — A feladatot a korábbi ha- § zai fajtákkal és módszerek- ^ kel nem lehetett megvaiosíta- ^ ni. A tenyésztői és kutatási ^ munka alapját ezért behoza- ^ tallal teremtettük meg, és az ^ immár három éve folytatott ^ körültekintő kutatómunka ^ eredményeként intézetünk ^ több kiváló tojó- és húsfaj- ^ tával rendelkezik. Az intézet ^ baromfitelepén elért tojás- termelési eredmények rend- ^ kívül biztatóak. Az általunk ^ előállított tojáshibridek a hi- | vatalos teljesítményvizsgála- S ton kiválóan szerepeltek. S A G. 11-es jelű középköny- ^ nyű tojáshibridünk 500 na- ^ pos korra (350 napos terme- ^ lési időszak alatt) 250 tojás ^ termelésével első helyen vég- ^ zett és maga mögött hagyta ^ a nyugatnémet származású ^ Nick Chick és a ka- ^ nadai származású Star ^ Cross elnevezésű tojás- ^ hibrideket, amelyek 234, il- § letőleg 220 tojást termel- § tek. Tojástermelés vonat- $ kozásában a második helyet ^ a G. 22-es jelű tojóhibridünk ^ érte el, 242 darab tojással. ^ Több mint 14 kg-os tojás- ^ termelésével világszínvonalú ^ teljesítményt nyújtott. A G. § 33-as nehéz tojáshibridünk § 215 tojással ugyancsak jó ^ eredményt ért el. Ez a tojó- $ hibrid a hazai teljesítmény- $ vizsgálatokon a maga nemé- $ ben egvedülálló volt, mint- ^ hogy barna héjú tojásokat $ termelt. Háztáji baromfi — Messzemenően szem előtt 5 tartjuk a népgazdasági terv-; ; A 22 000 lóerős, hatalmas i „Moszkva” jégtörő, a tudósí- ! tők nagy csoportjával fedél- : zetén, azoknak a hajóknak ; segítségére sietett, amelyek i befagytak a jégbe Szahalin i szigeténél. A ^„Krasznogorszk- | lesz” és a „Penzsino” gőzösök, ! valamint a „Baltyijszk” hűtő- ; hajó — amelyek az elmúlt : hajózási év végén különbö- : ző rakományokat szállítottak : a szigetre — a jégpáncél nyo- : mására Moszkalvo kikötőjé- ! nek rakpartjaihoz szorultak. ; Vontatók és jégtörők siet- itek a segítségükre, s négy ; mérföldnyire vontatták el j a hajókat. Ott azonban erős ; jégzajlás és jégtorlódás kez- idődött; a mentőhajók egy ré- Isze maga is léket kapott és a i jég közé szorult, míg mások I kénytelenek voltak kifutni ja nyílt tengerre. Az ottmaradt ; hajók hősies harcot vívtak ! a mind magasabbra torlódó ! jégtáblákkal. Az emberek I csákányokkal és fejszékkel ! felfegyverezve küzdenek a ! jégtáblák ellen és igyekez- ; nek betömni a réseket. Ja- > nuárban a „Moszkva” jégtö- ;rő a foglyok segítségére sie- (tett. Nagynehezen keresztül­itörte magát a jégtorlaszokon 1 és már csak 90 mérföldnyire ^ volt a fogságba került hajók- S tói, amikor rádión át nyug- $ talanító híreket kapott az $ „Admiral Lazarev” jégtörő- $ tői. Az utóbbi közölte, hogy $ Magadán környékén nem ke- ^vésbé veszélyes a helyzet, s ^ a jégtörő teljesítőképessége $ kimerülőben van. Közben a Kolima lakosainak élelmi­szert szállító hajók hama­rosan a jégmező szélére ér­keznek és a „Moszkva” nél­kül egy métert sem képe­sek haladni. A „Moszkva” irányt változtatott és észak felé tört előre. A Moszkal- vóból kifutott hajók meg­segítése áprilisra maradt. A képen: a „Moszkva” jég­törő északi irányban halad; Nogajev kikötő környékén biztosítja a hajók útját. Nyugtató panoráma A betegekre olykor kelle­metlen lélektani hatást gyako­rol a zártság érzése. Főként olyan kezelőhelyiségekben for­dul ez elő, amelyek műszaki vagy biztonsági okok miatt ablaktalanok. Az egyik angol kórházban — ahol a kobalt­ágyút alkalmazzák — a he­lyiség egyik falára „ablakon át látható” panorámát (tájat nö­vényzettel) festettek. Kályhavirág Kanadai kutatók az északi állat- és növényvilágot tanul­mányozva megfigyelték, hogy az Aedes impiger nevű szú­nyog előszeretettel és jóval hosszasabban tartózkodik a Dryas integrifolia virágjában, semmint azt nektárgyűjtő munkája indokolná. A virág szerkezetének alaposabb vizs­Mentés a iéétenéerből A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben 505 napos jószág — 250 tojás 9 hetes csirke — másfél kiló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents