Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-09 / 84. szám
1966. ÁPRILIS 9., SZOMBAT reu MEcrti ^í/rfap 3 >4 muzsika otthont keres... Gondolatok a komoly zenéről egy iskola ürügyén A művelődési ház hangszórója mindennap következetesen megszólal és táncdalokat harsog. A ceglédiek már megszokták a muzsikát, vagy bosszankodnak miatta. Egy rezignált bosszankodó azt mondta: — Itt ez jelenti a zenét. A vád, amely ilyen egyértelműen hangzott el, végül is elgondolkoztató — ha igaz. Nem kell azt magyarázni, hogy a zenének, a muzsikának, mint akármelyik más művészetnek, rendkívül komoly szerep jut az ember életében, sokszor talán több is, mint ahogy elismerjük. Elmentem hát ceglédi zeneiskolába, mert hol kereshettem volna másutt a yáros zenei életének a központját Az ütött-kopott földszintes kis épület nem sok jót ígért, úgy értem, valami im- pozánsabb helyet képzel el az ember a komoly zene hajlékának, s óhatatlanul a tartalmas, művészi muzsika mostoha sorsát sejti itt. Egy kis benti séta után meg különösen elhatalmaskodik ez a sejtés — a falak omladoznak, nedvesek, az egyik épületszárny pedig egyenesen életveszélyes. Persze kár volna csak a látvány nyomán következtetni, az érzékelhető ▼alóság nyomán ítélkezni. Erre figyelmeztet az iskola igazgatója, Béres Károly is. — A ceglédi zeneiskola — magyarázza — 600 növendéket számlál. A pedagógusok száma 22; tehát azt hiszem nem túlzás, jelentős intézmény. Ennek a városnak nincsenek 2enei hagyományai, az iskola is mindössze 1950 óta működik, ha mindezt figyelembe vesszük, nincs miért szégyen! keznünk, a fejlődés jól méri hető. . — Mégis, elmondható-e, hogy van ennek az iskolának valami kisugárzása? Egyszerűbben: milyen hatást gyakorol az iskola a város zenei életére? — Nem igaz, hogy Cegléden csak a tánczene talál megfelelő talajra — mondja az igazgató. — A művelődési házban évente négy bérleti hangversenyre kerül sor, ezenkívül operaelőadásokat is tartanak időnként. Szóval valami azért van. A bérleti hangversenyek egyikét minden esztendőben az iskola tanárai adják, s a növendékek koncertjeit is megrendezzük rendszeresen. A siker soha sem marad el. — Ez minden? — Ez. A bérleti általában hangversenyekre fiatalok mennek el. Az idén 500 bérletest számláltak, s ez nem kevés. A felnőtteket azonban nemigen sikerült eddig megnyerni a komoly muzsikának, s mintKodály Zoltán Párizsba utazott A Jeunesses Musicales április 9—14. között megrendezendő XX. kongresszusára pénteken — külön meghívottként — Párizsba utazott Kodály Zoltán és felesége. Forintos Mátyás örsi Ferenc történelmi drámát írt a kőszegi várvédők helytállásáról a törökök elleni harcban. A veszprémi Petőfi Színház társulata a nyáron helyreállított több mint 700 éves várban, a csata hajdani színhelyén mutatja be a darabot. amelynek ideiglenes címe: „Forintos Mátyás”. I ha le is mondtak volna róla, hogy a veretes, igényes zenét az idősebb korosztállyal is megkedveltessék. Az igényről szólva el kell mondani, hogy az operarészletekből összeállított műsor, avagy a klasz- szikus táncok muzsikájának felidézése — a mostani négyes bérlet egy-egy eseménye — még kevés ahhoz, hogy egy város komoly zenei! életét i fémjelezze. Miért nem járnak ide nagy zenekarok)? Miért nincs itt Cegléden több igazi nagy zenei esemény? Tavaly, amikor a várossá nyilvánítás 600. évfordulóját ünnepelték, akkor lépett fel Cegléden az Állami Hangversenyzenekar .. . Azóta sem volt hasonló rendezvény. — A főváros közelségét sem szabad kihagyni a számításból — mondja az iskola igazgatója. — Ceglédről egy órányira van Budapest, s aki a komoly zenét kedveli, bejár az Operaházba, vagy elmegy a Zeneakadémiára. Érdekes felmérés adatéit jegyeztem le az ifjúság zenei érdeklődéséről. A ceglédi gimnázium 629 tanulója közül — ahogyan a kérdőívek nyomán megállapítható — 439-en jártak eddig az Operaházban, 149- en a Zeneakadémián is. Több mint 400 diák vallotta, hogy nemcsak a könnyűzene hódolója, sőt 254 tanuló írta a kérdőívre, hogy szeretne a komoly muzsika értő kedvelőinek a sorába tartozni. Végül nem is rossz az arány, hiszen mindössze 174 diák akadt — ismétlem: 629 közül — akik azt írták, hogy csak kimondottan a dzsessz, illetve a tánczene érdekli őket. Az operettnek pedig alig került híve; a legfiatalabbak közül mindössze egy gyerek. A derűs képet mutató adatok mintha igazolnák az állítást, hogy a főváros közelsége erősen érezteti a hatását Cegléden. Talán nem is lehet ezen vitatkozni, érvényes ez az egész Budapest környékére: az emberek nemcsak dolgozni járnak a fővárosba, hanem szórakozni, mi több olykor művelődni is. Marad azonban egy kérdés — ami egyébként leginkább megérdemli, hogy gondolkozzunk rajta —, az tudniillik: lemondhatnak-e ezek a Budapest környéki városok, falvak az önálló művelődési és művészeti élet teremtéséről, ápolásáról azzal hogy itt a főváros a szomszédban. A válasz alighanem csak egyértelmű lehet: nem. A ceglédi zenei élet közvetlenebb tanulmányozásakor is azt érzi az ember, hogy az lehetne gazdagabb, elevenebb és nívósabb, éppen Budapest közelsége miatt, ahonnét az együttesek, művészek sokaságát hozhatnák a városba. Csakhogy — és ezzel ismét a zeneiskola igazgatóját idézem — több megértést, anyagi áldozatot, s főként több gyakorlatban megmutatkozó odaadást követelne a Város művészeti, művelődési élete. Ezzel elérkeztünk a zeneiskola építésének ügyéhez. Röviden ennyiben foglalható ösz- sze: 1959-ben megállapították, hogy az épület, amelyben valaha posta és kocsma működött, nem alkalmas a zeneoktatás céljára. Ekkor elkészült egy új iskola tervrajza. Később — 1962-ben — más határozat született; a régi épületet fel kell újítani és emeletet kell ráhúzni. Ez az elképzelés is megbukott — miután egy újabb tervrajz is készült. Most végül egy újabb bizottság járt a városban, amelynek tagjai úgy határoztak: mégiscsak új iskolát kell építeni. Végleges elhatározásnak látszik; az iskolát a művelődési ház mögé építik, s össze is kapcsolják vele, a nagyterem így közös lesz. A kivitelezési, tervekre még -most biztosítanak 300 ezer forintot, tehát, megindulhat a munka. Az ígéretek szerint jövőre átadják az új iskolát, amely végül is hárommilliós költséggel épül fel, s lesz benne: 13 hangszeres szoba, egy zenekari, egy énekkari próbaterem, koncertterem, raktár. Egyszóval az új iskola kielégíti majd az igényeket. Ha a komoly zene megfelelő otthonra talál, akkor pedig megpezsdül a város zenei élete is... Dékiss János Hazaérkezett távol-keleti útjáról a magyar szakszervezeti küldöttség Mintegy 30 ezer kilométeres repülőút és 28 napi távoliét után pénteken hazaérkezett a Brutyó János vezette szakszervezeti delegáció, amely baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai fogadták. Újjászülető konzervgyárak Négy régi konzervgyár bővítését és korszerűsítését kezdték meg. A nagyatádi gyárban alig egy hónap alatt 1,7 millió forint értékű munkát végeztek el a Somogy megyei Építőipari Vállalat munkásai. Több mint három évig dolgoznak ebben a gyárban, akárcsak majd a Baranya megyei építők a szigetvári konzervüzemben. Jelentős fejlesztésre kerül sor a nagykőrösi és a paksi konzervgyárban is. Cikkünk nyomában : Intézkedések Szadán Lapunk 1966. január 23., 25., | hamarosan éreztetni fogják ha- 26-i számában riportsorozatot ‘ tásukat. közöltünk Oroszi István pana- ..„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„srssssssssssssssssssssssssa sza kapcsán a szadai Székely § Bertalan Ts2 helyzetéről. Ak- ^ kor még nem álltak rendelke- ^ zésünkre a zárszámadási ada- ^ tok. A termelőszövetkezet több í mint félmillió forintos mér- ^ leghiánnyal zárt. ^ A napokban levelet kaptunk^ Oroszi Istvántól. Ebben meg- ^ írja, hogy jogos járandóságát^ a termelőszövetkezettől meg- ^ kapta, és arról is tudósított ^ bennünket, hogy a közgyűlési Molnár András elnököt levál-i tóttá. i Felkerestük a Gödöllői Járásig Tanács mezőgazdasági osztá- § lyának vezetőjét. Kovács An-^ tál elmondta, hogy Szadán a ^ március 6-i közgyűlés N-vák^ László agrármérnököt válasz- ^ tóttá elnöknek. Ezzel lényegé-§ ben kicserélődött a termelő-i ■ szövetkezet egész vezetősége. ^ Űj főkönyvelő, új főállatte-S nyésztő és új elnök vette át $ a munkák irányítását. A járás vezetői bízjnak ben- ^ ne, hogy a szadai változások ^ I G. A. úr X-ben | — spanyolul Déry Tibor: „G. A. úr X-1 ben” című regényének spanyol S nyelvű kiadására szerződést ^ kötött egy barcelonai könyv- kiadó, az a cég, amelyik ko-1 rábban is jelentetett meg Déry-1 novella válogatást, és elkészí- ^ tgfte Németh László: „Iszony". ^ Szabó Magda: „Az őz" című ^ művének, valamint Passuth ^ László több történelmi regé- Sl nyének spanyol átültetését. & Favágók Megkezdték a Budapest—Szolnok közötti 4. számú műút korszerűsítését. A megnövekedett forgalom tette szükségessé, hogy az utat kiszélesítsék, ennek érdekében mindkét oldalról ki kell szedni az űtszéli fákat. Mint felvételünkön is látható, ez a munka már megkezdődött, Monor és Pilis között szaporán dolgoznak a favágók. (Foto: Gábor) — Budapestre érkezett a varsói Ateneum Színház társulata. A lengyel művészek ma este mutatkoznak be a Thália Színházban Agnieszka Osiecka: „Virágozzanak az almafák” című művével. Újjáválasztják a népi ülnököket ALKOTMÁNYUNK BEVEZETŐ SORAIBAN kinyilvánítja állami felépítettsógünk- nek azt az alapél vét, hogy: „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. „A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.” Alkotmányunk azonban nemcsak kinyilvánít alapelveket, jogokat, hanem gondoskodik azok érvényesükének, illetve érvényesítésének módjairól is. Többek között éppen ezért is szocialista a mi alkotmányunk. Á fenti alapelvnek az igazságszolgáltatás — mint államhatalmi tevékenység — területén lévő érvényesülését pedig az alkotmány a 37. §-ában oly módon biztosítja, hogy kimondja: „a bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek”. A bíráskodásban részt vevő ülnökök tehát választott és a népnek felelős küldöttek, akiken keresztül gyakorolja a dolgozó nép a bíráskodás hatalmát. Eljárásjogi törvényeink szerint az elsőfokú tanácsok — büntető és polgári egyaránt — három tagja közűi kettő személy ülnök és a népi ülnökök a hivatásos túrákkal egyenlő jogokat élveznek: természetesen kötelezettségeik is azonosak. Ezek a tételek és a bennük levő tartalom nemcsak azt jelentik, hogy a szocialista jellegű ülnökbíráskodás a legszélesebb körű demokratizmust |biztosítja az állami élet ez igen fontos területén, hanem azt is, hogy az ülnökbíráskodáson keresztül nyer mind teljesebb kibontakozást a szocialista bíráskodás egyik lalapelve, a bírói függetlenség, és célja — de egyben feladata — a szocialista törvényesség biztosítása. A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG ugyanis nem egysíkú fogalom. Nemcsak azt jelenti, hogy a bírák a konkrét ügyek eldöntése során minden egyedi befolyásolástól mentesen kell döntsenek, hanem azt is jelenti, hogy a bíró nem független a törvénytől, az azt létrehozó társadalmi érdektől, felfogástól, szokástól és erkölcstől. Ezek szabják meg végső fokon, hogy a konkrét ügyek egyedi eldöntése során a bíróságok a döntés alapjául szolgáló egyes törvényi tételeket helyesen válasszák meg és azokat az össztársadalom érdekének megfelelő értelmezésben alkalmazzák. — Ez a bírói függetlenség valódi tartalma. Annak felismerése azonban, hogy az adott időben mi felel meg a társadalom erkölcsének, szokásainak, felfogásának stb., s hogy általában mi akkor az össztársadalom érdeke, nem könnyű. A sok egyében kívül szükséges ahhoz a mindennapi élet és ezen belül a gazdasági, a társadalmi, a politikai élet problémáinak, a nép igazságérzetének ismerete, a minél szélesebb körű élettapasztalat, bizonyos szakkérdésekben — termelési kérdésekben — való jártasság, általában az élettel való eleven kapcsolat. Mindezekből az ülnökök igen gazdagok és így a bíróságok elsőfokú tanácsaiban — amelyekben ők vannak többségben —, a fenti adottságaikon keresztül eredményesen segítik az igazságszolgáltatás munkáját. De nemcsak ily módon ... Az igazságszolgáltatás feladata, mint már mondottam, a szocialista törvényesség érvényre juttatása. Annak biztosítása, hogy minden állampolgár — társadalmi állásra, származásra, foglalkozásra tekintet nélkül — szabadon gyakorolhassa, érvényesíthesse jogait, de hiány nélkül teljesítse kötelezettségeit és, hogy az állam minden szerve és hatósága, minden funkcionáriusa, minden társadalmi, gazdasági és politikai, intézménye a törvényes keretek között tevékenykedjen. Az adott jogvitás esetekben ennek — az előbb kifejtett problémához oly közel álló, de mégis különböző feladatnak — elbírálása ugyancsak igényli a nép fiainak természetes bölcsességét. Az eddig írtak — a teljesség igénye nélkül — azok a gondolatok, amelyeken keresztül megkíséreltem megvilágítani az ülnökintézmény szerepét és jelentőségét az igazságszolgáltatás munkájában. TÖBB MINT MÁSFÉL ÉVTIZED TELT EL azóta, hogy hazánkban először foglalták el helyüket a dolgozó nép képviselői a bírói emelvényen és a jogban járatlan, az állami életből a felszabadulás előtt kirekesztett munkások és parasztok először hoztak ítéletet a nép nevében. Szocialista bíróságaink, a népi ülnöki intézmény és sze- mé’y szerint a nép küldöttei is sokat fejlődtek azóta. Ülnökeink mélyen átérzik tisztségük komolyságát, az igazságszolgáltatásban betöltött szerepük politikai és társadalmi súlyát, a dolgozó nép megbecsülését. Tapasztalataikkal, szakismereteikkel, józan életfelfogásukkal valóban hozzájárulnak a büntető és polgári peres ügyek igazságos eldöntéséhez, a szocialista törvényesség megszilárdításához. Az ülnöki tisztség választáson alapul és időleges. A Bírósági Szervezeti Törvény szerint a népi ülnököket 3 évenként kell újraválasztani. Ez az intézkedés biztosítja, hogy a szocialista demokratizmus állandó szélesítésére irányuló törekvéseink e területen is megvalósuljanak, mind szélesebb rétegeit vonjuk be a lakosságnak az ügyek intézésébe. Egy ilyen hároméves ciklus zárul le most és ezért szükségessé vált a bírósági ülnökök újraválasztása. Ennek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 8/1966. sz. határozatában úgy határozott, hogy az 1966. év májú hó 15. és június hó 30. napja közötti időben kell megválasztani a járásbíróságok (városi, városi kerületi bíróságok) megyei (fővárosi) bíróságok népi ülnökei. A NÉPI ÜLNÖKÖK megválasztásánál a demokratizmust messzemenően biztosítjuk. Az ülnököket a bíróságok illetékességi területem működő üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, társadalmi szervek és intézmények dolgozói, valamint a lakóKözössé- gek jelölik nyilvános jelölő üléseken. Az itt jelölt személyekből választják meg azután nyilvános tanácsüléseken az illetékes járási, városi, ' ill. megyei tanácsok az országosan mintegy 19 000, a megyében pedig az 1300 fő népi ülnököt. A választások irányítására a megyei ülnökválasztási bizottság már megalakult és megalakulóban vannak a járási ülnökválasztási bizottságok is. Az ezek által elkészített, illetve elkészítendő ütemtervek szerint folyik majd le megyeszerte az ülnökválasztás. Az üzemeknél, áll anil gazdaságoknál, vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél stb. április és május hónapban zajlanak majd le a jelölőülések és május 15-től június végéig pedig a tanácsülések. Most van folyamatban azoknak a vállalatoknak, üzemeknek, termelő- szövetkezeteknek stb. a kiválasztása, amelyek az ülnököket jelölik, majd megválasztás céljából az illetékes tanácsok felé. MINTHOGY AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS munkája az állam életében igen fontos és nagy jelentőségű feladat és még hosszú ideig az is marad, egyetlen felelősen gondolkozó állampolgár, a megye egyetlen felnőtt lakosa előtt sem lenet közömbös az, kik lesznek majd azok a személyek, akiken keresztül érvényesülni fog a nép igazsága, akik szolgálják és tovább erősítik szocialista törvényességünket. Ezért kérjük és reméljük a megye gazdasági, társadalmi, politikai és állami szerveinek és minden választó polgárának segítségét ahhoz, hogy az arra legalkalmasabbak kapjanak megbízást a nép igazságának szolgálatára a dolgozó nép nevében. Csak a lakosságnak az ül- nökválas'ztás során kifejtendő aktív közreműködésére alapítottan remélhetjük — s bizton reméljük is —. hogv a soron következő választások ie!entősen hozzáíár"lnnk maid az ülnökintézmény további fejlődésihez a megyében és az egész országban. (Dr. Zalka Károly) I
