Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-07 / 82. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1966. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Ezután is igy Behozatal nélkül oldották meg a város tsz-ei a téli takarmányozást Van abban valami érthető gyönyörűség, ahogyan Hunyák László, a városi tanács mező- gazdasági osztályának főmezőgazdásza erről a problémáról beszél. — Évek óta a város hat termelőszövetkezetének igen nagy gondja volt a szarvas- marhák és juhok áttelel- tetése. A mezőgazdasági osztály sem hagyta magukra a közös gazdaságokat. Mindent elkövettünk i annak érdekében, hogy a jószágokat átte- ieltessük. — Mennyi jószágról van szó? — Szarvasmarhából négyezer darab és körülbelül ugyanannyi a hat termelőszövetkezet juhállománya. — És mennyi az igény? — A szarvasmarha-állomány átteleltetéséhez egy télen mintegy száznyolcvanezer mázsa tömegtakarmányra van szükség és a juhállomány öthónapos téli tartása hozzávetőlegesen húszezer mázsa tömegtakarmányt emészt fel. — Most már elmondhatjuk, hogy éveken keresztül a legnagyobb gondok árán tudtuk csak a szükséges takarmányt biztosítani. Le sem tudnám írni, hogy honnan és milyen körülmények között szereztük meg a szükséges ele- séget Egy pillanatra sem mondtunk le azonban a legkézenfekvőbb megoldásról. — Vagyis? — Megtermelni hazai talajon a maximumot. Évek óta biztatjuk a közös gazdaságok vezetőit arra, hogy minél nagyobb területen vessenek másodvetésű és tarlóvetésű takarmányokat. A múlt esztendőben már több mint ezerkétszáz holdon termeltünk másod- és tarlóvetésű takarmánynövényeket. Ez a körülmény az előző esztendőkkel szemben felmérhetetlen segítséget jelentett, hiszen több, mint tízezer mázsával emelte a készletet. Körülbelül annyival, ameny- nyit más, gondterhelt esztendőkben idegenből kellett beszerezni. — A mezőgazdasági állandó bizottság most a tél végén gondosan felülvizsgálta a termelőszövetkezetek állatállományát az átteleltetés, gondozás és kondíció tekintetében. Az az általános vélemény, hogy az átteleltetés nagyon szép eredménnyel végződött. A legnagyobb eredménynek azt tekinthetjük, hogy a takarmányozásban nem volt szükség behozatalra. — ön a gondozást is említette, mint az ellenőrzés egy részét. Vonatkozik ez általában az összes gondozókra? — Ez egy nagyon ravasz kérdés. Erre csak azt válaszolhatom, hogy tapasztalataink igen jók. — És ha azt kérném, hivatkozzon példára, akkor kit említene? Pici gondolkozás után Hunyák László így válaszol. — Minden dicséretet megérdemel Bózsik Ferenc, az Arany János Termelőszövetkezet tehenésze. Azt mondhatom és ez az állandó bizottságnak is véleménye, hogy Bózsik Ferenc mind a gondozásban, mind a tisztaság terén egészen kimagasló eredményeket ért el. HOLNAP: Költő a klubban Hétfőn ünneplik országszerte a költészet napját. Ezen a napon illik megemlékezni az elhunyt nagyokról és azok szellemi örököseiről, az élő magyar irodalom képviselőiről. Mi korábban ünnepeljük ezt a napot. Holnap este költővendége lesz a városnak: Vészi Endre, a mai magyar literatura egyik jeles alakja. A költészetről fog beszélni és a költőkről. Nagynevű elődökhöz és — az irodalom iránt érdeklődő emberek ismerőseiről — kortársaihoz fűződő emberi, baráti kapcsolatairól. Kitüntetés Gyarakí Jenőt, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgatóját pedagógiai munkásságáért április 4-én a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. SULIBÓL Foto: Nádas Ki megy a Balatonra? A Kőrisfa eszpresszóban rendezte az Országos Szóra- koztatózenei . Központ a Pest megyei tánczenekarok utoüsó KRUMPLIKESERVEK A földművesszövetkezet boltjaiban szép és jó krumplit lehet kapni két forint negyvenért. A termelőszövetkezetek és egyéni elárusítók a piaci árusító helyeken három forint negyven fillérért adják. Akinek a szabvány krumpli nem tetszik, az vehet gülba- bát, ellát, kékhajű rózsa- krumplit is. Ilyen szomszédságban láttam egy ládát, gyászos küllemű, apró fekete gumók lapulKRYNICA A beteg gyógyulni, az egészséges pihenni megy a keleti Beszkidekben fekvő üdülőhelyre. Fenyők között, dél felé nyíló völgyben fekszik Krynica. Meszes, alkalikus, borvizes gyógyforrásai a szív- és idegbetegeknek, a mozgásszervi betegségben szenvedőknek hoznak gyógyulást. Nyolc napos utat indít oda az IBUSZ júniusban, júliusban és augusztusban. A társasutazás résztvevői a Budapest—Poprád—Budapest útvonalon vonattal, Poprád—Krynica—Poprád útvonalon autóbusszal utaznak. A 8 nap 1000 forint és 336 forint a költőpénz, ami 10 korona és 560 zloty. tak benne, rajtuk ártábla: 3 forint 40 fillér. Egy hónap óta egy kilót sem tudtak belőle eladni, nem kell senkinek. De ezt egy jó gazda még a disznók moslékjába sem keverné bele. Nem nagy ügy, mondhatja erre bárki és igaza van. De ... valamire mégis figyelmeztet, mégpedig arra, hogy hasznos lenne ha a termelőszövetkezetek piaci napokon ellenőriznék az elárusító helyeket. Nem mindegy, hogy mit árulnak és mennyiért... fehér EZ GYANÚS Az üzemben a tízórai szalonna mellé jólesik a savanyúság. Az alacsony esztergályos forintért hozat; kettőért a magas, testes marós. Reggelinél az egyik zacskóból kettő, a másikból három paprika fordul ki. — Cseréljünk! — szól az alacsonyhoz a magas. — Majd bolond leszek egy forintot adni egy paprikáért. v Minden délelőtt megy ez a játék. Megy a forint, jön a paprika. Mígnem a minap a forintos zacskóból egy, a kettesből két paprika kerül elő. Forint egy paprikáért, egyforma paprikáért. — Mért nem vesztek egy egész üveggel? — szól bele a csendbe egy lakatos. Huszonnégy forint és 35 darab van benne... Másnap reggel az alacsony és a hosszú egy-egy uborkával kezükben ülnek a szalonna mellett. (tóth) VAN ZI N EB A háztartási boltba megérkeztek a növényvédő szerek. Kapható Zineb, Witigrán és rézgálic is. Budapest—Berlin-Budapest Júniusban és augusztusban autóbusz—repülőgép utat indít az IBUSZ Csehszlovákiába és az NDK-ba. Útvonal: Budapest, Pozsony, Brüsszel, Prága, Drezda, Berlin, Budapest. Részvételi díj körülbelül 1950 forint. A költőpénz 597 forint, amiért 60 márkát és 224 cseh koronát kapnak a turisták. selejtezőjét. A kora délután ellenére szépszámú hallgatóság gyűlt össze. A hat jelentkező közül csak hárman jelentek meg, ennek ellenére érdekes, izgalmas verseny alakult ki. A zsűri elnöke megnyitójában elmondta, hogy az első helyezett országos versenyen vehet részt, annak első három helyezettje pedig a nyár folyamán balatoni turnéra mehet, és a rádió is felvételt készít a zenekar játékáról. A versenyt a péceli duó nyerte. Az országos versenyre tehát ők jutottak tovább. A Körisfa eszpresszó új zenekarral lépett fel és viszonylag jól szerepelt. Másodikak lettek. A verseny érdekessége volt, hogy a zongoristákat szolfézsből is levizsgáztatta Bálint Ferenc, a zeneiskola igazgatója, aki a zsűri tagja volt. A verseny után Gulyás Ági és Kárpáti Róbert énekesek és Csabai János konferanszié szórakoztatta a közönséget. (kapus) Lapás, hamis tanázással Tóth Jolán 1964. novemberében besurrant Rostás Mária nyitva hagyott lakásába és ellopta a házban talált dunyhát. Rostás Mária Kolompár Józseffel és KoSPORT Kézilabda Túra—Nagykőrösi Kinizsi 38:21 (18:5) A csapat a következő ösz- szeállításban játszott: Bekő I — Siroki J. (2), Szőke (3), Györffi (1), Nagy Z. (8), Kovács L. (4), Nagy A. (2), Hu- gyák (1). A hosszú utazás, gyaloglás, az esős időjárás erősen igénybe vette a játékosokat, az első félidőben csak szédeleg- tek a pályán. A második félidőben rákapcsoltak a fiúk és egyre jobban belelendülve egyenlő ellenfelévé lettek a rutinos és jól lövő turai- aknak. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Túrái ifi 24:15 (9:3) Szabó S. (Gönczöl P.) — Takácsi l (4), Balogh (Varsányi). (2), Vikartóczki (6), Danes (4), (Petrák) Zubán (7), Fleischmann (1). Az ifjúsági csapat ragyogóan helytállt. A helybeli közönséget igen sokszor ragadtatta tapsra a gólok sorozata. Volt a csapatnak egy kis megtorpanása, de így is biztosan győzött a magasságfölényben levő ellenfele ellen. Az egész csapat átlagosnál jobb teljesítményt nyújtott, és mindenki jól játszott. A mezőny legjobbja Szabó Sándor volt. Emellett még kiemelkedett a mezőnyből Vikartóczki és Zubán is. Fleischmann János I iátt a művelődési tervről Tegnap a városi pártbizott Ságon ülést tartott az MSZMF vb propaganda- és művelődé si osztálya mellett működő művelődési bizottság. A résztvevők megvitatták az új ötéves terv művelődési célkitűzéseit. lompár Istvánnal elindult a dunyha keresésére. Miután megtalálták, Rostás Mária feljelentette Tóth Jolánt a rendőrségen. A rendőrség kihallgatta Kolompár Józsefet és Kolompár Istvánt is. 1965. február 2-án tartotta meg a városi bíróság a tárgyalást, amelyre mindannyian együtt mentek. Útközben megbeszélték, azt vallják, hogy Tóth Jolán kölcsönkérte a dunyhát. A vallomások során azonban annyira összezavarodtak, hogy a bíróság végül mégis elítélte Tóth Jolánt, s feljelentést tett ellenük hamis tanuzásért. Végül is Tóth Jolánt hamis tanuzásra való felbújtás miatt kéthónapi végrehajtható szabadságvesztésre, a hamis tanukat pedig 2—4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Kolompár István büntetése: nvolcszáz forint pénzbüntetés. Basák csemegéje volt HÁNY ÉVES A KÖRÖSI UBORKA? - KEVESET TERMELNEK BELŐLE MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Szentjános fejevétele. Szé- '“svásznú magvar film. Főszereplők: Béres Ilona és Sztan- kay István. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Nem eszem. 1966/6. Világhíradó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. A piacon nyáridőben uborkahegyek jelentek meg, s sok szegény körösi diáknak a továbbtanulást az uborkamázsálásból és „ol- vastatásból” eredő nyári kereset biztosította. (A szezon elején az uborkát olvastatva, da- rabszámra vették.) Az évi termelés 4—500 vagon között mozgott, de volt esztendő, amikor elérte a 600 vagont is. Az ezerkilencszázas években az uborka feldolgozására társulások alakultak, melyek között legnagyobb Faragó István kereskedő „uborkagyára” volt, mely speciális módszerrel konzerválta uborkakészítményeit, s főleg Angliába, s a világnírű cseh fürdővárosba, Karsbaldba szállította. A nagykőrösieknek egyetlenegy jelentős versenytársuk volt csak, a csehországi Znaim, mely a távoli piacokra és a tengeren túlra is szállította az uborkát. De éz a versenytárs pávatol lakkal ékeskedett. Dezső Kázmér akkori körösi polgármester, az ezerkilencszázharmincas években ugyanis külföldi útja során egy alkalommal ellátogatott Znaimba, és az ottani vasútállomáson meglátta a nagykőrösi uborkás vagonokat, tehát a „znaimi” uborka egy részét is körösi uborkából „gyártották”. A helybeli Gschwindt-féle konzervgyár csak az ezerkilencszázhuszas évek végén kezdett az uborka feldolgozásává’ foglalkozni, s eleinte az akkori uborkatermésnek csak egy kis részét dolgozta fel. A gyár. azóta végbement nagyarányú fejlődése során, idén már 300 vagon uborkát kötött le feldolgozásra. Sajnos uborkatermelésünl annyira visszaesett, hogy ennek az uborkának csak egy kis részét termeli és szállítja a régi híres uborkatermelő Nagykőrös (Igaz, azóta már hozzánk tartozik Nyársapát, Csemő és Tetétlen.) (kopa) s i Közeledik a „századik nap”, az uborkavetes | kezdete. Nem érdektelen visszaemlékezni a | nagykőrösi uborka termel és múltjára, i A körösi uborkatermelés a török uralom ^elejéig vezethető vissza. Nagyapáink ajkáról 5 fennmaradt hagyomány szerint, a Korán által $ tiltott disznópécsenyével a török basák is 5 szívesen fogyasztották az ízes, savanyított kő- ! rösi uborkát, melyet azután majdnem száz ! esztendeig továbbra is csak házi használatra ! termeltek az asszonyok. Bár az itt járt kal- I márok is megkedvelték, és sok felé vittek be- ; lőle. ; Az ezemyolcszázas évek elején egy élel- ! mes körösi ember uborkatermés idején ki- ! ütötte egy akós hordó egyik fenekét, s a feleségével finom kovászos uborkát készíttetett ! bele, melyet azután kocsin felvittek Pestre, jahol a Duna-parti piacon valósággal szétkap- ; kodták. A példát sokan követték, és évről ! évre több kocsi vitte a Pesti úton Pest-Budáira a savanyított uborkát. Egyes családok az (uborka savanyítására a fazekasokkal külön- ! leges cserépfazekat készítettek. Ezek közül ; egy majdnem egyhektós példány a városi ! múzeumban is látható. S 1852-ben I. Ferenc József országos körútiján Nagykőröst is meglátogatta. Savanyított | körösi uborkával is megkínálták, ami ízlett a ! királynak, meg is ajándékozta az uborkát ké- iszítő körösi asszonyokat. | Az uborkatermelés állandóan nőtt, és a | nyers uborka is megindult Pest felé, ahol savanyító vállalatok alakultak. Uborkánkat ! Bécsbe is elvitték. | Még nagyobb lendületet vett az uborka- $ termelés városunkban 1853-ban, amikor vas- $ utat kapott a város. Az ezernyolcszázhetvenes- | nyolcvanas-kilencvenes években Bécs után | Berlinbe, Londonba, sőt Szent-Pétervárra, a iimai Leningrádba is eljutott a körösi uborka.
