Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

TOK. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK MECVEf <Mh4af) Az építés iparosításáról Az 1966. évi feladatokról Az építőipar fejlesztéséről NYILATKOZIK A MINISZTER Felkerestük dr. Trautmann j^|||l||l||||^^ Rezső építésügyi minisztert, s néhány kérdésben tájékoz­tatást kértünk a minisztérium tevékenységéről, terveiről. — Hogyan fejlődött a második ötéves terv­eveiben a magyar épí­tőipar? — Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1960. június 29-i határozata a II. ötéves terv időszakára az építés iparosí­tását, tűzte ki célul, s egyben meghatározta a feladat vég­rehajtásának feltételeit is. Az állami építőipar ezeket a feladatokat csak részben tudta teljesíteni. 1965-ben már eljutottunk odáig, hogy az átadott laká­sok egynegyedénél a víz-, gáz- és fűtésszereléshez fel­használt vezetékeket szere­lésre kész állapotban, az előregyártó műhelyekben ké­szítették el. A betonszerkeze­tekhez felhasznált beton több mint egyharmadát köz­ponti betongyárak vagy köz­pontosított betonkeverő-tele­pek szolgáltatták. (Utóbbiak komplex gépesítéssel dolgoz­nak.) Az építőipari vállala­tok gépállománya 1960—65. között megkétszereződött. Az elmúlt évben a földmunkák 55 százalékát, a betonkeverés 35 százalékát, a habarcskeve­rés 25 százalékát, az aszfalt- burkolatú útpályakészítés 36 százalékát komplex géplán­cok felhasználásával végez­ték vállalataink. Jól mu­tatja a fejlődést, hogy míg 1960-ban a falazás 84 száza­léka kisméretű téglával tör­tént, 1965-ben ez az arány már 36 százalékra csökkent, a nagyblokkos falszerkezetek aránya pedig 2-ről 25 szá­zalékra nőtt! Az ÉM építőipar a II. öt­éves tervben előírt gépesí­tési arányt egyébként a föld­munka és parkettacsiszolási munkáknál túlteljesítette; a vakolási és meszelési munkák előírt gépesítési szintjét vi­szont — a gépek nem kielé­gítő kihasználása miatt — nem érte el. Az eredmények ellenére az állami építőipar elmaradt a II. ötéves terv előirányzatától; a tervezett 63.9 milliárd forint helyett a teljesítés 59.5 milliárd fo­rint értékű volt. — Melyek az állami építőipar előtt álló leg­fontosabb feladatok 1966-ban? — A legfontosabb feladat ez évben is a beruházások határidőre történő megva­lósítása. Az idén mintegy 250 értékhatár feletti objektu­mot kell befejezni, s ebből 18 a kormány által kiemelt munka. A múlt évihez hason­ló nagyságrendben építünk lakásokat is. A jelenleg épü­lőfélben levő objektumok­kal párhuzamosan az idén további 180 értékhatár fe­letti építkezést kezdünk meg. Az építőipar tevékenysége közvetlenül is befolyásolja a népgazdaság valamennyi főbb ágazatainak fejlődését, a lakosság életkörülményei­nek alakulását. Ez nagy fe­lelősséget ró az építőipari munkásokra és vezetőkre egyaránt. — Hogyan készült fel ezekre a feladatokra az iparág? — Mindenekelőtt az építő­ipar iparosítását kell meg­említenem. Az idén már teljes kapacitással termelni fog az első magyar házépítő kombinát. Termékeit a kelen­földi lakótelepen használjuk fel; ezzel egy új, minden igényt kielégítő, korszerű la­kónegyeddel gyarapodik fő­városunk. Tovább növeljük az üzemben előregyártott vas­betonszerkezetek felhaszná­lásának volumenét és ará­nyát. Folytatjuk az építőipari középületek építéséhez előre- gyiártott vasbetonelemekből vázszerkezeti rendszert fejlesz­tünk ki. A magas lakóházak építéséhez is kikísérletezzük az előregyártott nagyelemek hasz­nálatát. Előkészítjük az acél és az alumínium fokozott hasz­nálatát épületszerkezeti anyag­ként. Kiemelkedő jelentőségű­nek tekintjük a műanyagipar és az épületgépészet ellátó iparok termékeinek korszerűsí­tését, új minőségi szintre eme­lését — mondta befejezésül a miniszter. U. L. Április 7: egészségügyi világnap Az ember és a város Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) mint minden év­ben az április 7-ét idén is egészségügyi világnapnak nyil­vánította. Ebbői'az alkalomból beszél­gettünk dr. Sólyom Sándorral, a Pest megyei KÖJÁL' igazga­tójával. Az igazgató-főorvos elmondta, hogy az idei egész­ségügyi világnap programja, az „Ember és a város” első­rendű fontosságú. 1800-ban a lakosságnak még csak 2,4, 1960-ban már 21 százaléka városlakó. Kiszámították például, ha ez a folyamat tovább tart 1970 után az amerikaiak 90 százaléka a városokba költözik. Magyar- országon ez a folyamat vi­szonylag későbben indult meg. A városokba való tömörülés egyrészt kétségtelen gazdasági fejlődésre mutat, másrészt azonban káros az emberi szer­vezetre. Mindez, ha kisebb mérték­vállalatok gépi eszközeinek és technikai felszereléseinek korszerűsítését. Külön meg­említem, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni a mélyépítő ipar ka­pacitását és műszaki színvo­nalát. A gazdaság irányítási rend­szer készülő reformjával összhangban már az idén lé­péseket teszünk, hogy a vál­lalatok közvetlen adminisztra­tív irányítása helyett egyre inkább előtérbe kerüljenek a közvetett irányítási módsze­rek. Az építőipar erőforrásainak koncentrálását és az építési időtartam csökkentését céloz­za — a korábbi operatív irá­nyítási módszer alkalmazása helyett — a befejezett építmé­nyek elszámolásáról ez évben kiadott rendelet is. Eszerint a vállalatok csak akkor jutnak munkájuk ellenértékéhez, ha egy-egy új építményt, illetve műszakilag elhatárolható meg­valósítási szakaszít teljesen be­fejeznek. Tehát pénzügyi esz­közökkel is a munkák mielőb­bi befejezésére kívánjuk ősz- tönözni a kivitelező vállalaté- § kát. f Részben mór az említett in- | tézkedések hatása is, hogy a | korábbi években jóváhagyott | mintegy 30 tervmutatóva! $ szemben most már csak 4 ^ tervmutatót ínunk elő a válla- § iátok számára. Ezek a legfon-1 tosabb feladatokat és a ren- S delkezésre bocsátott esaközö- 5 két rögzítik. A jóváhagyott tervimutatók ^ körének és számának lényeges ^ csökkenése szükségessé teszi'. ^ hogy megváltozzék a vállalati | vezetés munkamódszere és as vezetési szemlélet. Természetesen távolról sem | kívánom azt állítani, hogy a ^ jövőben a minisztérium és az & irányító szerv csak mintegy S ^jrí.ríiiről szemlélője” lesz a § vállalatoknak, és csupán azjfc év végén — a mérlegek elké-^ szításé után — értékeli, jutái- ^ mázzá, vagy bünteti a vállala- ^ tokát. A népgazdasági érdek, ^ nemkülönben a meglehetősen ^ sok előkészítetlen beruházás e továbbra is igényel bizonyos | operatív beavatkozást, közvet- ^ len intézkedést a vállalatok ^ irányítására. ^ — Végül hallhatnánk ^ valamit a harmadik öt- ^ éves terv építőipari elő- § irányzatairól? — Az építés iparosításának 5 néhány aktuális irányelvét s emelném ki. Változatlanul fontos az épí-1 tési programok elemzése alap- | ján egységes tipizált szerkeze- ^ ti rendszerek kialakítása. Tel-1 jes erővel folytatjuk a házgyá- ^ rak éoítését. a nagypanelos épí- § tés elterjesztését, az egységes ipari és mezőgazdasági váz- § szerkezetek gyártásának a § megszervezését. A több szintes lakóházak és > középületek építésénél a koráb- ^ bi elképzelésnél szűkebb teret ^ kívánunk adni a magasházak- ^ nak és az öntött építési teeh- ^ nológianak. A több szintes % Páratlan csillagda Több száz éves csillagászati műszereket indítottak útnak a budapesti Uránia Csillag­vizsgálóból Egerbe. Ezek a műszerek eredetileg is Eger­ben, a Tanárképző Főiskola — a volt líceum — nyol­cadik emeletének tornyában 201 évvel ezelőtt létesített csillagvizsgáló eszközei vol­tak. A műszereket annak idején Angliából és Német­országból hozatták, csak egy fali quadráns néhány alkat­része volt magyar gyártmány. Termelés helyett - fuvarozás Megvonták a megyei gombatermelő szövetkezet működési engedélyét A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a megyei Gombatermelő és Értékesítő Szövetkezet működésével. A szövetkezet több, mint három évvel ezelőtt alakult meg az­zal a céllal, hogy a megye te­rületén kihasználatlanul fek­vő tárókat és pincéket haszmo­ben is, vonatkozik Pest me­gyére. Nálunk igen sajátos a helyzet. Városaink csak most lépnek a fejlődés útjára s település­egészségügyi szempontból na­gyon elhanyagoltak. A KÖJÁL problémája; Miképpen lehet­ne az elhanyagolt csatornázat­lan településekből megfelelő adottságokkal rendelkezőket kialakítani. A Pest környéki községek még ezen felül is különleges nehézségekkel küzdenek. Tulajdonképpen Budapest elő­városainak tekinthetjük őket, de még igen távol állnak at­tól, hogy az ideális „alvóváros’' fogalmát megközelítsék. 300 új benzinkút Több mint 300 új gépjár­mű üzemanyag töltőállomás (benzinkút) felállítását ter­vezi az ÁFOR a harmadik ötéves tervben, a szükség szerint elosztva az ország különböző részem. A válla­lat műszaki tervezési osz­tálya már dolgozik a jövő tankállomások tervein, ugyan­is nemcsak a tankolóhelyek számát gyarapítják, hanem a gépkocsiforgalom várhat« nagy növekedésének megfe­lelően úgy tervezik meg őket, hogy torlódás nélkül, minél több járművet szolgál­hassanak ki egyszerre s ne csak rendeltetésüknek, ha­nem az esztétikai követelmé­nyeknek is megfeleljenek, nem utolsósorban pedig gaz­daságosan, rövid idő alatt fel­építhetők legyenek. Ezek értékét külön növeli, hogy Fazzola Henrik, a ma­gyar vaskohászat megalapí­tója készítette őket. Teljes berendezése után a volt egri csillagvizsgáló is­mét páratlan intézmény lesz Európában: az egyetlen csil­lagászati múzeum, amelyben eredeti XVIII. századbeli műszerek a régi falak közt eredeti helyükön állnak, mintha csak most hagyta vol­na abba utolsó észlelését a hajdani csillagász. sítea és széles körben honosít­sa meg a gomba ter melést. Ám, az elmúlt évek során többször is tartott vizsgálatok megálla­pították, hogy a szövetkezet nem követi ezeket a célkitűzé­seket: a gomba termelés és ér­tékesítés helyett ugyanis bevé­telének nagy részét gazdasági melléktevékenységből és fő­ként fuvarozásból biztosította. Emiatt a megyei tanács mező- gazdasági osztálya többször is felhívta a szövetkezet vezető­ségének figyelmét: elsősorban foglalkozzék gomba termelés­sel. Mindez nem vezetett ered­ményre, ezt igazolta a legutób­bi felülvizsgálat is. Éppen ezért a megyei tanács végre­hajtó bizottsága — saját jogkö­rében eljárva — megvonta a Gombatermelő és Értékesítő Szövetkezet működési engedé­lyét, s ugyanakkor intézkedett az eddig általa igénybevett in­gatlanok megfelelő felhaszná­lásáról. A kongresszusi munkaverseny A titkársági szoba főfalát majdnem teljesen eltakar­ják a kiváló munkát, a nagyszerű versenyeredményeket elismerő oklevelek Törökbálinton, a Mechanikai Művek­nél. Mennyi lelkes erőfeszítés, önként vállalt többlet, mennyi gond sűrűsödik az oklevelek jelezte eredmények­ben, de — mint a vállalat egyik szocialista műhely címét elnyert részlegének vezetője mondotta — van még ott hely újabbaknak is. És hogy lesznek Is újabbak, az — a gyári munkaverseny nagy hagyományait ismerve — nem kétséges, A Mechanikai Művekhez hasonló, a munkaver- senyben jelentős hagyományokkal és tiszteletet paran­csoló eredményekkel rendelkező üzemet megyénk ipari vállalatai közül nem keveset említhetünk: nagyszerű eredményekkel járt a munkaverseny az MGM diósdi gyá­rában, lendítője volt a jó exporteredményeknek a Váci Kötöttárugyárban, biztos támaszt jelentett a Csepel Autó­gyár gyáregységeiben csakúgy, mint a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalatnál. Amikor a lapokban nyilvánosságra került, hogy ez év végére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusát, néhány nap elteltével, elsősorban a szocialista brigádok vezetőitől és tagjaitól, mind többet lehetett hallani arról, hogy e nagy eseményt méltó mun­kával. jó eredményekkel kell köszönteni. Nem egy helyen j spontán, minden ösztönzés nélkül már összejöttek műhe- j lyen, üzemrészen belül a brigádok vezetői, hogy megbe- ; szeljék: ml az, amit becsülettel vállalhatnak, ami leg- i jobban segíti a gyár feladatainak teljesítését. E kezde- í ményezéseknek ad most kellő formát, összefoglalást a SZOT és a KISZ Központi Bizottságának felhívása — melyet a lapok a napokban közöltek — a kongresszusi munkaversenyről. Nem látványos, külsőségeivel hivalkodó versenyről van szó, s nem is arról, hogy néhányan kiugró eredményeket érjenek el; sokkal inkább arról, hogy az évi feladatok teljesítését, a gazdaságosságot, az exportszállítások határ­időre való elvégzését segítse elő a verseny, s abban nem­csak a legjobbak, hanem mindenki részt vegyen. Nincs . tehát szükség mutatós — formalitásokra, hanem a tarta­lom elmélyítésére kell törekedni. Arra, hogy a verseny ne csak papíron létezzen, a vállalások ne látszólagosak legyenek — bár ezekre az utóbbi években mind kevesebb a példa. Éppen az elmúlt években bekövetkezett változá­sok jelentik a szilárd alapját annak, hogy a verseny min­denütt a legfontosabb feladatok teljesítését segítse: a szocialista brigádmozgalom megszilárdulása, a szocialista műhely, üzem címért való versengés új tényezőket jelent a versenymozgalomban, olyan tényezőket, melyek a ver­seny minőségi színvonalának, tartalmának fokozását te­szik lehetővé. A kongresszusi munkaverseny most új és jó alkalom arra, hogy még inkább kibontakozzék a szo­cialista brigádok mozgalma, hogy meg több termelői kollektíva vállalja a szocialista üzem, vállalat kitüntető cím elnyeréséért való versengést. Az emberi kapcsolatok, a munkatársak közötti viszony, a kollektívák összefor- rasztásának nagy lehetősége is az alkotómunkában kibon­takozó verseny: évek során ennek igen sok példáját ta­pasztalhattuk. Jól kell tehát szervezni a versenyt, de nem kell — túlszervezni. Nem kell belőle kampányt csinálni, szem , elől tévesztve, hogy a verseny eszköz és nem cél. A cél: a jobb termelési eredmény, az olcsóbb termék, a határ­időre teljesített exportszállítás. És nemcsak ösztönözni kell a versenyt, nemcsak számítani annak eredményeire, hanem — segíteni is. A gazdasági vezetők felelősségteljes feladata, hogy a verseny feltételeit, a zökkenőmentes anyagellátást, a kellő gépkarbantartást biztosítsák. Ott ugyanis, ahol ezt nem teszik meg, maga a verseny sem járhat jelentős eredménnyel! Üj vonása a munkaverseny-mozgalomnak, hogy mind többen kapcsolódnak be a műszaki, adminisztratív dol­gozók közül is: megyénkben több olyan szocialista bri­gád működik — így például a Ganz-ÉKM gödöllői áram- mérőgyárában —, amelynek tagjai az ügyviteli dolgozók közül kerülnek ki, s kiváló eredményeket érnek el. Az eddiginél is erőteljesebben kell segíteni, ösztönözni á verseny ez új ágát, valóban az egész termelői kollektívát bevonni a nemes vetélkedésbe, nemcsak a fizikai munká­sokat A kongresszusi verseny — s erre annak idején a párt VIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott vetélke­dés volt a bizonyíték — mindig jelentősen előrelendíti magát a versenymozgalmat is, minőségi és mennyiségi fejlődést eredményezve. Kellő figyelmet kell erre fordí­tani, hiszen az új, szocialista típusú ember formálásának nagy lehetősége ez, azé, aki felismeri, hogy a vetélke­déssel, a jobb és több munkával egyaránt szolgálja a maga és a közösség érdekét. Üj ötéves tervet kezdtünk, az eddigi tapasztalatok szerint jobban, mint más esztendőkben: a párt IX. kong­resszusa tiszteletére kibontakozó verseny kimeríthetetlen forrást jelent ahhoz, hogy a kezdeti eredményeket to­vább növeljük, sikerrel teljesítsük országépítő munkánk j sokrétű feladatait. Mészáros Ottó V--------------1___________________ ____ sJ | Friss must t Az Állami Pincegazdaság | Központi Kutató Laboratóriu- ;ma az Állami Pincegazdaság • budafoki üzemének közremű­ködésével kétéves kísérletsoro- Szattal kidolgozta a must új- I fajta tartósítási eljárását. iNagyüzemileg az idén alkal- i mázták először ezt a módszert. >A teljesen frissnek ható szén- ; savval dúsított üdítő ital első «palackjai már kaphatók az üz- ! letekben. Az idén 2—2,5 millió Süveg kerül belőle forgalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents