Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-06 / 81. szám
Szentendre X. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1966. ÁPRILIS 6., SZERDA ' A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN K I A D Á S A KISZ-tagokat avattak felszabadulásunk ünnepén Hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából már vasárnap elkezdődtek az ünnepségek városunkban. Vasárnap került sor a városi KISZ-bizottság rendezésében évenként megismétlőd felszabadulási emlékváltór; A váltófutás után a versenyzők megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet, majd azt köveIzhégen: ismét sütőüzem Értekezlet a kenyér minőségjavításáról Lapunk egyik legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy végre javulni fog sokat és joggal kifogásolt kenyerünk minősége, továbbá, hogy még ez évben felújításra kerül korszerűtlen péküzemünk. Tekintettel arra, hogy ez idő szerint pékségünk nemcsak Szentendre, hanem Budakalász, Pomáz, Csobánka és még több környékbeli község ellátását is biztosítja, a napokban az ügy előbbrevitele érdekében értekezletet tartottak. Az értekezleten a város és járás vezetői a megyei tanács ipari osztályvezetőjével, a Váci Sütőipari Vállalat igazgatójával, műszaki vezetőjével és a szentendrei sütőipari kirendeltség vezetőjével megbeszélték a legsürgősebb tennivalókat Elhatározták a \jelenleg munkásszállás célját szolgáló izbégi sütőüzem visszaállítását sütőüzemmé, tartaléküzem céljára, továbbá — legkésőbb május elsejei indulással — a ésobánkm sütőüzem -Msembe helyezését, valamint a dunabogdányi üzem további fejlesztését. Rövidesen lehetővé teszik, hogy szükség esetén Szentendrét T ahitótfalu és Leányfalu mentesíthesse. Természetesen új szakemberek beállításáról is sürgősen kell gondoskodni. Ez szorosan összefügg a kenyér minőségi javulásával. Mind a járás, mind a város vezetői mindent megtesznek annak érdekében, hogy a panaszok mihamarabb teljesen megszűnjenek, hogy mindennap jó kenyeret ehessünk! H. L. Díjmentes jogi tanácsadás Az MSZMP városi alapszerve közli, hogy dr. Tillmann Lajos ügyvéd április 7-én, csütörtökön délután 5 órától tartja szokásos havi ingyenes jogi tanácsadását a Kossuth Lajos utca 5. sz. alatti helyiségükben. Az ingyenes jogi tanácsadást bárki igénybe veheti. KÉNYELMES SZEMETELOK // illatgyár"' a Bükkös partján A Dumtsa Janó utcai csatornázás miatt az ízbég felőli forgalom a Bükkös-partra terelődött. A patak melletti kis házacskák megérzik ezt a „változtatást”: a rendszeres buszjárat próbára teszi őket. Valahányszor egy autóbusz elhalad mellettük, úgy remegnek, mint az őszi levelek a fákon. Nem ártana korlátozni a sebességet ezen a szakaszon. így, hogy a patakpart főutcává lépett elő, valahogy jobban magára terelte a figyelmet, s mikor végighalad az ember az egészség háztól a Kossuth Lajos utcáig tartó szakaszon, a legkülönbözőbb tavaszi „illatok” csapnak az orrába. A patakmeder szomorú képet mutat. Valóságos sze- métlcrakodó. Pedig ezen az úton rendszeresen összegyűj ik és elhordják a szemetet. Mégis minden ház előtt, a mederben ott látható a „háziszemét” kupaca. Árulkodik erről a parti sövény is, melyem — a házak előtt — egy-egy kitaposott kapu ásítozik. De szólni kell a még meglevő „zugcsatorna” torkolatokon kiömlő szennyvízről is. Az alsó részen ezeket már kiiktatták a partfalazásmál, de a felső szakaszon még megvannak. Ezek is hozzájárulnak a tavaszi illatok kialakulásához. De a „hivatalos” bekötések sem különbek. Az iskola konyhájáról a közelmúltban például többször, több kilónyi tésztát eregettek a patakba a csatornán keresztül. Pedig ott is van szemétgyűjtés, sőt ha jól tudjuk, a moslékot is elszállítják. Száz szónak is egy a vége: a Bükköspatak nem szeimétláda és „illatgyár”. Gondoljuk csak meg jobbam, mit dobálunk bele, pusztán pillanatnyi kényelmességből. (agárdi) KULTURÁLIS HÍREK A Magyar Nemzetben Sze- berényi Lehel: Sátoros kultúra címmel vezércikket írt a Dunakanyar idegenforgalmi kérdéseiről. Ebben felhívja a figyelmet az idejekorán történő, komplex, több irányú felkészülésre. Többek közt — írja — már idejét múlta az a felfogás. hogy a Dunakanyart csupán a futóvendégek területének tekintsék!! Méltó ez a terület arra, hogy itt is maradjanak az idelátogatók bosszabb-rövidebb ideig is. Kulturális igényeket messzemenően kielégítő rendezvényeket és létesítményeket sürget a cikkíró. ☆ A Hazafias Népfront szentendrei járási elnökének Sze- berényi Lehel írót választották meg. ★ A Nemzeti Színházban bemutatott Dundo Maroje című dubrovniki vígjáték adaptáló- ja: dr. Marko Fotez belgrádi író, a napokban ellátogatott Szentendrére Ignátovity Já- kov „Dubrovnikjába”. tőén — idén először — látványos tűzijátékban gyönyörködhettek. Hétfőn a borús idő ellenére sokan vettek részt a Hősök terén tartott koszorú- zási ünnepségen, melyet idén 300 KISZ-fiatal fogadalomtétele tett még ünnepélyesebbé. Simon János járási KISZ-titkár nyitotta meg az ünnepséget, melyen Balogh János, az MSZMP városi titkára mondott ünnepi beszédet. A nap jelentőségének méltatása után a felszabadulás óta elért városi eredményekről beszélt. A város üzemeinek odaadó, lelkiismeretes munkájáról, a már valóra vált egykori „lázálmokról” és a város közeli jövőjéről. Beszéde befejező részében elítélte a vietnami agresz- sziót, tiltakozva az embertelen, rablóháború ellen. Az ünnepi beszéd után került sor a KISZ-fiatal ok ünnepélyes fogadalomtételére. Ezt követően a város és járás különböző szervei, üzemei és a tömegszervezetek helyezték el koszorúikat az emlékművön. Az ünnepséget a felvonult díszszázadok díszmenete zárta be. Fő tér, Ikon-álom, Dunakanyar HÁROM FIATAL SZENTENDREI FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA Három fiatal festőművész alkotásaiból ad ízelítőt a művelődési otthon klubjában vasárnap délelőtt megnyílt, sorrendben a negyedik kamarakiállítás, amelyet Kovalovszky Márta művészettörténész, a székesfehérvári István király Múzeum munkatársa rendezett. Deim Pál, Kósza Sipos László és Nádler István a legifjabb festőművész-generáció képviselői. Ami mindhármuk- i ra legjellemzőbb: az új akarása és keresése. Korát és művészi érettségét tekintve hármójuk közül Deim Pál, a „senior”. Itt született, itt nőtt fel közöttünk, szinte a szemünk előtt bontakozott ki ma már a kritikusok zöme által is elismert, tehetséges művésszé. A város ösztöndíjasaként 1963-ban végezte a Képzőművészeti Főiskolát. Képei már főiskolás korában szerepeltek kiállításokon. Valamennyi szentendrei tárlaton részt vett, a múlt évben pedig a fővárosban, a Mednyánszky- teremben önálló kiállítással lépett a nagyközönség elé. Műfaja az olaj és a toll. Valamikor rengeteget festett temperával is. Kedvenc témája a város és a táj. Képein érződik a „Szentendrei iskola” Kálvária a Törökvölgytől az Aradi utcáig Nyolc éve laknak Szentendrén, a város egyik legszebb részén, az Orbán kereszt mögötti Törökvölgyben, vagyis az Alsó-Pismánban. Az asszonyt időnként meglátogatja Budapesten lakó édesanyja, aki járóképes, mozgékony asszony, csak sajnos időnként magas vérnyomása miatt zavarai vannak. Az elmúlt szombaton is látogatóban járt lányánál és rosszul lett. Sürgős orvosi segítségre volt szüksége. Mint lapunk olvasói, annyit tudtak, hogy dr. Darnyl Sarolta az ügyeletes orvos, s mint olvasták, az Aradi utcában lakik. De, hogy hol van az Aradi utca, arról fogalmuk sem volt. Kétségbeesett szomszédolással végre szereztek egy telefonkönyvet, amelyből megtudták, hogy nincs a doktornőnek telefonja. De egyik orvosunknak sincs. A szédelgő mamával így elindultak karonfogva, bebotorkáltak a Fő térre, taxit szerettek volna szerezni, de az sem sikerült. Elbotorkáltak a mentőállomásra, ott végre megtudták, merre van az Aradi utca. Kétségbeesett ijedelmek és rosszullétek közepette végül megtalálták. A doktornő lelkiismeretes segítségnyújtása után hasonló körülmények között visszavándoroltak lakásukra. Késő éjjel volt, mire hazaértek. A mama másnap hazautazott azzal, hogy egyhamar nem mer kirándulni Szentendrére. A család, pedig pusztán emberszerető aggodalommal csak annyit kérdez: Miért nincs éjjeli orvosügyelet sürgős szükség esetére, esetleg az Egészségházban? Miért nincs orvosi telefon? Hogyan kell Szentendrén éjjel taxit szerezni? Szűk helyen, sok tv Útiterv — ti is ff ftp/ti vit fifth ft s Sok az ügyfél naponta a Szentendrei Járási Javító, Szolgáltató és Ruházati Ktsz rádió-, tv- és kisgépjavító részlegében. Csak győzze papírra vetni a kívánságokat Oláh Livius részlegvezető! Az természetes, hogy mindenki azt szeretné: az ő tv- jét, rádióját, magnóját vagy lemezjátszóját javítsák meg legelőször. Mivel a részlegnek csak egy gépkocsija van, egyszerre csak egy helyre tudnak menni. A legkézenfekvőbb megoldást választva, a panaszok felvétele, meghallgatása után „kiszállási” útitervet készítenek és szinte térkép alapján keresik fel a hibás készülékek tulajdonosait. Bár előfordul néha, hogy az átlagosnál jóval több hibabejelentés érkezik, de még így is legkésőbb 48 órán belül sikerül minden helyre eljutniok. Az is megesik, hogy a hibák megjavítása olyan munkát igényel, amelyet a helyszínen nem lehet elvégezni. Ez esetben kénytelened a Marx téri műhelybe szállítani a makrancoskodó készülékeket. Ha a „megbetegedett” tv, vagy rádiókészülék, vagy mosógép tulajdonosának nincs szállító eszköze, a ki- és beszállítást is vállalja a szerviz. A műhely elég tágasnak látszik — a látszat azonban csal. Nagyon elkelne néhány polc, kisebb tárolóhelyiség, mert jelenleg a javításra váró készülékek sokaságától szinte alig lehet a munkaasztaloknál foglalatoskodni. A zsúfoltság megnehezíti a helyiség tisztántartását is. Olyan legelemibb tisztogatási mód, mint a söprés szinte lehetetlen, mert a felszálló por pillanatok alatt ellepné az ösz- szes készüléket. ígéretet már kaptak a ktsz vezetőségétől, hogy rövidesen megoldást találnak a helyiség problémájára, egy kis ideig azonban még vár- niok kell. Reméljük, nem sokáig, hiszen a jobb munka- körülmények meggyorsítják majd „gyengélkedő” szórakoztató gépeink mielőbbi megjavulását. hatása; nem ridegen racionálisak, hanem lírai karakterűek. Van bennük valami az ókeresztény ikonok nemes egyszerűségéből, szuggesztív erejéből. „Minden kornak, minden századnak megvolt a maga „ikon”-ja, amely híven tükrözte az illető kor, évszázad világképét. Azt szeretném, ha megfesthetném a mi századunk, a mi korunk ikonjait...” — vallja művészi célkitűzéseiről. E célkitűzéséről tesz tanúságot most kiállításra került képei közül különösen a Szerb kereszt és a Fő tér című. Kósza Sipos László néhány évvel fiatalabb Deim Pálnál, és művészete — talán azért, mert ő is szentendrei — éppen úgy, sőt ha lehet még pályatársánál is jobban tükrözi a szentendrei hatásokat mind témaválasztásban, mind kifejezésmódban. „Nagyon fiatal még, mégis már szinte kiérlelt, átgondolt, lépésről lépésre kialakított stílusa van, stílusa, amelyben Szentendre ismert motívumait sajátos, finoman tompított meleg atmoszférája járja át... Belső szabadsága, függetlensége szigorú komponálókészséggel párosul — o finom, világos tónusú, tünékeny pasztell- réteg alatt a szerkezet szigorú váza rejtetten, de mégis érzékelhetően megfeszül...” — írja róla Passuth Krisztina a Tiszatáj című irodalmi folyóirat márciusi számában. Különösen két kép ragadja meg a szemlélődő figyelmét: a székesfehérvári Modern Múzeum birtokában levő Ikon-álom című nagy pasztellképe és a híres magángyűjtő, dr. Kun- váry Bella tulajdonában levő Meditatio című ugyancsak pasztell alkotása. Képei sikerrel szerepeltek nemrég a Varsói Nemzetközi Diákklubban rendezett kiállításon és a közeljövőben az olaszországi Palermóban is bemutatásra kerülnek. Legközelebbi vágya: szeretné, ha képei egyszer a szentendrei múzeumban is kiállításra kerülnének. A fiatal festőművész „triász” harmadik tagja Nádler István. Bár ő társaival ellentétben nem szentendrei születésű, de visegrádi lévén, közel áll hozzánk. 1963-ban végezte a Képzőművészeti Főiskolát. Képeit tekintve hármuk közül ő tűnik a legújszerűbbnek, legmodernebbnek. Érződik rajtuk, hogy alkotójuk nemrég tért vissza Párizsból, ahol volt alkalma bepillantani a modern festészet boszorkány- konyháiba. Ö a színak szerelmese. Nála a forma csak kerete a színnek. Képei is színeikkel hatnak, és ezt a hatást a színek felfokozásával szinte fényhatássá emeli. A festészet hagyományos ábrázolásmódjához szokott szemnek meglehetősen meghökken- tőek, különösen formai megoldásukban. Dunakanyar, Vi- segrád és Dombok című képei furcsa és szokatlan kifejezés- módjának legsikerültebb és legjellegzetesebb alkotásai. Korányi Sándor KÉT KÉRDÉS, MUSORÜGYBEN Forgott az idegen? Nem is tudom hamarjában, láttam-e már ilyen gyengén sikerült vetélkedőt, mint a múlt csütörtöki „vendégváró” volt a tv-ben. Ebben a műsorban ugyanis, szerintem azon vetélkedtek, hogy ki a bizonytalanabb: a zsűri, a játékvezető, vagy a versenyzők. De nézzük csak közelebbről. Mióta tartozik Komárom a Dunakanyarhoz? Mert ez volt az egyik dunakanyari kérdés! Vagy a másik: milyen panorámát láthatott Mátyás díszkútjától a szemlélődő, olyat, amilyet most lát? És a pontot érdemelt helyes válasz ez volt: Nem, mert az épületek eltakarták a kilátást! De tovább megyek. A versenyzők egymást ellenőrizték. Folyt a licit. Ki tud több szolgáltatást felsorolni, amit az Idegenforgalmi Hivatal „szolgáltat”? így persze csak az utolsó versenyző nyerhet, mert csak azt kellett felolvasni a soron következőnek, amit az előző még nem mondott. De azt ki ellenőrizte, hogy a már felsorolt „szolgáltatások” nála szerepelnek-e? A zsűri? Akkor miért nem mondták? Krencsey Mariann is „idegenként” forgott ebben a műsorban. Bár szerepe szerint ő volt az „igazi idegen”. Mindent elkövetett a siker érdekében, még a telefon „bakit” is igyekezett korrigálni. Igen ám, de nem hagyták! A zsűri ugyanis helyesbített ezalatt, és közbeszólt, így a poén eltűnt, mint a telefonvonal. Amikor folytathatta volna, akkor eszébe jutott a játékvezetőnek, hogy a technikai berendezést még nem próbálták ki! És ekkor megtörtént a csoda. Az eddig alsóluxemburgi magyarsággal beszélő „idegen” szép magyarsággal kezdett beszélni, sőt a hibáknál, amit fel kellett volna fedezni a szövegben, még meg is állt egy-egy pillanatra. De a legnagyobb csoda csak most jött. Aki három találatot ért el, annak levontak egy pontot, maradt kettő; aki egyet ért el, maradt egy. És. hogy teljesebb legyen a lista ezt még egy értékelésnél megismételték. Bevallom őszintén, volt idő, mikor azt hittem, hogy aki több pontot kap, az a vesztes! — ff Kompozíció ? A művelődési otthonban majdnem hatvanan jöttek össze, hogy meghallgassák a Reneszánsz-együttes fiatal előadóművészeinek műsorát. Az irodalmat kedvelő közönség igen kíváncsian, előlegezett bizalommal hallgatta a műsort, annál is inkább, mert a műsor magyar írók és költők műveiből összeállított irodalmi „kompozíciót” ígért. Sajnos, a várt élmény elmaradt. így többek között Sánta Ferenc dramatizált novellájának hitelességét, élményszerűségét a helytelen színpadi beállítás, darabos, szükségtelen „mozgás imitációja” nagy mértékben gátolta. A műsor hangulata nyomasztó volt — ezt talán a rendező helytelen válogatása és beállítása eredményezte. A halálkomplexummal foglalkozó művekből sokat, túl sokat hallottunk — nem ez a jellemző mai magyar irodalmunkra! Pillanatig sem kételkedünk a fiatal előadók jó szándékában. az újat akarásuk jogosságában. De az út, amit választottak, semmiképp nem helyes; erőltetett. —h—ny.
