Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-05 / 80. szám
PEST MEGYEI TTlÁfi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A.< M t G Y E I T A N Á C S L A P J Á X. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR 1966. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ Koszorúzás a Szabadság téren és % Hősök terén /elvonták az állami zászlót Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmával a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a iorr^dalmi munkás-paraszt tormány és a Hazafias Népiront Országos Tanácsa va- tómap délelőtt koszorúzási innepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A felszabadulási évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi- jottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Ha- jafias Népfront Országos Ta- aácsa vasárnap délelőtt koszorúzás: ünnepséget rendezett a nagvar hősök emlékművénél is a Hősök terén. Vasárnap délután felvonták az állami zászlót a Kossuth bajos téren. Az ünnepség színhelyén sok érdeklődő nézte végig, amikor a díszzászlóalj tisztelgésre felsorakozott, s a Himnusz hangjai közben felvonták a nemzeti színű lobogót az árbocrúdra. Ugyancsak katonai tisztelet- adás mellett vonták fél a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél is a háromszínű nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlóját. Leonov űrhajós kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Alekszej Leonov űrhajós-alezredesnek, a Szovjetunió hősének, aki az emberiség történetében először lépett ki a világűrbe, bátorsága és hősi magatartása elismeréseként á Magyar Nép- köztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozatát adományozta. Vasárnap délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy- termében nyújtotta át a magas kitüntetést Leonovnak. (Riport az űrhajós életéről a 3. oldalon.) Gödöllőn a járás és a város közösen ünnepelte hazánk felszabadulásának nagy ünnepét. Délelőtt tíz órakor a járási és Városi pártfaizottság, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a magyar és szovjet fegyveres erők képviselői elhelyezték koszorúikat a szovjet hősök emlékművénél. Ezután az emlékműnél Jalkus József a járási KISZ-bizottság titkára üdvözölte a ko&zorúzá(Folytatás a 3. oldalon) : (Foto: Gábor Viktor) N ^ A történelemben ismeretlen 5 a feltételes mód: népek, nem- ^ zetek históriája kijelentő mon- ^ da tőkből áll. A sorsfordulókat § legtöbbször egyetlen tömör fo- ^ galom jelzi: forradalom, ellen- ^ forradalom, függetlenségi harc, felszabadulás. A magyar nép ^ történelmében tragikus és fel- ^ emelő sorsfordulók egyaránt »megtalálhatók: parasztielkelé- § sek és szabadságharcok, di- ^ csőséges proletárdiktatúra és a ^ vérben gázoló ellenforrada- ^ lom. Mégis: történelmünk leg- ^ nagyobb sorsfordulóját az ^ 1915-ös dátum jelzi, s a min- ^ dent magába sűrítő szó — fel- szabadulás. | Huszonegy év — tettekben ^'évszázadokkal ér fel. Mi min- § dent kellene leírni, elsorolni, $ hogy hűen érzékeljük e roha- ^ nó, tájat, embert, érzelmeket ^ és gondolatokat átformáló § éveket. Idézni Kossuth váro- ;!sának, Ceglédnek földosztó ^ parasztjait; a gyárakat, a ha- ^ talmat kezükbe vevő váci § proletárokat; a királyi község, ijt Gödöllő népének lelkes almiig laíát, hogy a sorsot beárnyé- kóló úri szeszélyektől örökre S megszabadult. Emlékeztetni S azokra, akik a valamikori vár- »megyeháza tanácstermében S már a nép küldötteiként je- í, lentek meg: a tanácsrendszer képviselőre. Es adatokat so- ^ rolni, millió és milliárd forintokat, melyekből iskola lett, művelődési ház, lakás, kenyeret adó gyár, gép a földeken: katonatisztté lett parasztgyerekeket, vezérigazgatóként jól helytálló munkásokat, áldozattól vissza nem riadó, mindig az első sorban álló forra- 3 dalmárokat, a kommunistákat. ^ És mindez csak szűkebb ha- § zánk, megyénk krónikája len- ^ ne: mi mindenről adhat s ad ^ számot az ország! A legtöbbet, S a legnagyobbat mégis az je- 8 lenti, hogy minden a miénk S lett: a gond, de az öröm is. A $ szorgos munka, de annak gyü- ^ mölcse is. A hatalom felelős- i\ sége s a holnap akaratunk ^ szerinti tervei. Minden nap új ^ lépcsőt jelentett, minden tett ä méginkább a miénkké változ- 8 tatta a hazát. Voltak nehéz » napjaink, voltak kudarcot val- ^ lőtt elképzeléseink, volt, amit § jobban kellett volna csinál- $: nunk; a megtett útra mégis ^ büszkén tekinthetünk. ^ Huszonegy éviink króniká- 8 ját tények jelentik, megvaló- § sított álmok. A valaha intézők ^ kénye-kedvére kiszolgáltatott ^ cseléd ma hibrid vetőmagról, ^ kemizálásról, gépesítésről vi- ^ tatkozik; az elbocsátástól ret- tegő munkás huszonegy év I A MI HAZÁNK F elszabadulásunk évfordulóján alatt gazda lett a gyárban, korszerűséget követel, szocialista brigádban szolgálja a jobb munkát. Számok mellett érzelmek már-már megfogal- mazhatatlan, leírhatatlan gazdagságát is megörökítik a fel- szabadulás napjától keltezett krónikák: az együttérzést, az emberi szolidaritást, a közszellemmé tett humanitást. A tsz-tag társadalombiztosításban részesül: száraz mondat, jelentések egyetlen sora. Mi minden sűrűsödik benne! A morbus hungaricus leküzdése, a napfényes szülőotthonok, a lakásba belépő, a gyermek fejlődését állandóan figyelemmel kísérő védőnő; a nyugdíjas paraszt három évtizeddel ezelőtt még álomnak is merész, ma már közhelyet jelentő fogalma. Egyetlen adat csak ez: megyénk lakosságának 97 százaléka társadalombiztosításban részesül, mégis benne van, hogy hazánk vigyáz állampolgáraira, óvja egészségüket. Mert a mi hazánk. Vagy egy másik adat: harminchárom középiskolában tanulnak megyénkben a gyerekek. A nép foglalta el a tudás birodalmát, s valamikori libapásztorok, kis- cselédek, filléres napszámért acatoló gyerekmunkások leszármazottai ma a természetesség utánozhatatlan mozdulatával veszik át az érettségi bizonyítványt, az egyetemi diplomát. Gyáróriások emelkednek a valamikori kukoricaföldeken, cementet, villamosáramot, csapágyat termelnek bennük, s a táj arculatának megváltozásánál is jelentősebb, hogy bővült, erősödött » hatalom letéteményese, a munkásosztály. Csak a harmadik ötéves terv alatt megyénk ipari termelése majdnem megkétszereződött, s szűkebb pátriánk az ország legjelentősebb ipari területévé vált. Befejeződött a villamosítás, s a falvak kilencven százalékában működik művelődési ház — egy-egy csepp a fejlődés tengeréből, Népek óceánjában is rangot, elismerést, tiszteletet vívott ki népünk felszabadulás utáni történelmével: ami múltunkban nemes hagyomány volt, azt tovább gazdagítottuk, ápoltuk, de teljesen új, addig ismeretlen tényezők is elősegítették, hogy büszkén valljuk magunkénak a hazát; barátságot és testvéri együttműködést teremtettünk a szomszédos népek többségével, a magunk erejéhez mérten mindent megtettünk a világ békéjének megőrzéséért, a nemzetközi összefogás sokrétű, tartalmilag Is gazdag formáit alakítottuk ki. Évek óta sok magyar járja a világot, s a tisztán látók, a mérlegelni tudók tapasztalhatják, milyen elismerés, érdeklődés kíséri itthoni dolgainkat, s az odakinn látottak alapján még inkább megtanulják becsülni azt, amit a Duna s Tisza mentén, a magyar földön mi s magunknak teremtettünk. Évek vagy évtizedek óta más országokban élő magyarok hazatérése, a kinnélők többségének csillapíthatatlan honvágya, öröme és szeretete afölött, ami az óhazából jött — a mi számunkra is erkölcsi plusz, mert még jobban megérteti, mit is jelent a fogalom: a mi hazánk. Mennyien szenvedtek, vé- reztek s haltak meg azért, hogy egyszeres végérvényesen a magyar történelemben, a nép hazája legyen az ország. Mennyi nagyszerű lángolás, hősi tett: Dózsa parasztjai, Rákóczi kurucai, a Kossuth szavára fegyvert fogók, a ti- zenkilences vöröskatonák, a' Horthy-terror ellen küzdő kommunisták. Történelmünk nagynevű mártírok és névtelen közkatonák seregét jegyezte fel, akiket olykor évszázadok választottak el, mégis egyért küzdöttek: igaz hazára leljen a nép. Harcuk hegyvonulatként magasodik ki a magyar történelemből, s a legmagasabb csúcsot e hegyvonulaton a szovjet fegyverek hozta szabadság teremtette meg. E csúcs új kiindulópontja történelmünknek, 1945 tavasza évszázadok múltán is változatlan fénnyel ragyog, mert ehhez az időponthoz kötődik az igazi, a nemzet alapvető osztályaira alapozódó honfoglalás. Népünk, mely magának teremtett új hazát, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Nagy ünnepünk percnyi pihenő; számadás arról, amit tettünk, s erőgyűjtés árra, amit tennünk kell. Felemelő és nagyszerű nap fel- szabadulásunké, mert egy egész nép ünnepel. A magyar történelemnek csak huszonegy éve van ilyen ünnepe, de huszonegy éve e napon valóban az egész nép köszönti felszabadítóit, s az alkotók, történelmet teremtők jogos elégedettségével vallja: ez a föld, ez az ország a mi munkánk nyomán formálódott igazi hazánkká! 9 9 Ünnepség az új városban Szovjet vendégek Gödöllőn
