Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-30 / 101. szám
a*M * Mtr.YEI 1966. ÁPRILIS 30., SZOMBAT s Kongresszusi munkaversennyel előre az 1966. évi terv teljesítéséért! Az klSZMP Köziponti Bizottságának 1966. évi május elsejei jelszava Kedden a megyei tanács dísztermében — mint már jelentettük — kibővített ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizottsága. A párt-végrehajtóbizottság beszámolóját „A párt helyzetéről, felkészülés a párt IX. kongresszusára” címmel Barinkai Oszkámé, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára tartotta meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszámolóból. Barinkai Oszkárné elvtársnő a bevezetőben elmondotta, hogy a Központi Bizottság 1966. februárban megtárgyalta a párt helyzetét és a IX. kongresszus összehívásával kapcsolatos feladatokat Állást foglalt abban, hogy novemberben hívja össze a kongresz- •zust. Az elmúlt évben a pártélet kérdéseit — a Központi Bizottság megbízásából — a párt különböző szervei vizsgálták. A cél ezzel már a kongresszus előkészítése, a kongresszusra való felkészülés volt. A párt életéről — a korszerűbb pártmunkáról, a pártmunka módszereinek, stílusának továbbfejlesztéséről volt szó; arról, hogy a lenini normákra alapozva, hogyan lehet korszerűbbé, hatékonyabbá tenni a pártmunkát Ezt a követelményt maga az élet, a társadalmi fejlődés veti fel a párt számára, hiszen az élet minden területén, iparban, mezőgazdaságban jelentős fejlődés megy végbe, s a párt csak így képes egész népünkre előrevivő — döntő befolyást gyakorolni. Eire a munkára különösen alkalmas időszak a kongresszus és annak előkészítése, hiszen a kongresszusok jelentik a párt életében a legfontosabb állomásokat. Megerősítik, tartósítják a politika fő irányát, egyben megjelölik az új, a változó tendenciákat is. A párt helyzete, az MSZMP IX. kongresszusának előkészítése Beszámoló a pártbizottság üléséről Úgy érezzük, mi is akkor járunk el helyesen — mondotta Barinkai elvtársnő —, ha a Központi Bizottság által megerősített irányelvek szellemében számot adunk a pártbizottságnak arról, hogyan ítéljük meg a párt helyzetét, fejlődését a megyében. A tapasztalatok birtokában meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a pártszervek munkájának egészére az egészséges fejlődés a jellemző. A párt politikájának alapvető kérdéseiben — a kétfrontos harc talaján állva — érvényesül az egység. S ez a megállapítás még akkor is igaz, ha bizonyos kérdésekben vita folyik. Gondolunk itt például a párt szövetségi politikájának megítélésére, a párt vezető szerepére. Egyébként is meggyőződésünk, hogy a viták nem gyengítik, sőt erősítik azt a megállapítást, hogy az alapvető kérdésekben egység van. Hiszen egység csak egészséges, pártszerű vita kapcsán, a nézetek szabad megvitatása és a vita alapján született állásfoglalások alapján teremtődhet meg. Számban és erőben is gyarapodtunk Mi jellemzi a pártszervezetek egészséges fejlődését? A párt szervezetileg is erősödött és egyenletesen fejlődött az utóbbi években — folytatta a beszámolót Barinkai elvtársnő. A figyelem jobban a pártépítő munkára irányult, a pártszervek tervszerűbben, körültekintőbben végzik tevékenységüket. A párttagság száma a kongresszus óta 19 százalékkal növekedett a megyében. A megye párttagsága pedig egy év alatt mintegy kétezer fővel gyarapodott! Csupán a termelőszövetkezetekben két év alatt 893 termelőszövetkezeti tagot vettünk fel és ma 186 tsz közül a megyében csak egyben nincs még pártszervezet. Megindult a friss vérkeringés, az utánpótlás megteremtése a párt- szervezetek életében. Fejlődést mutat a párttagság és a tagjelöltek iskolai végzettsége is. Úgy értékeltük azonban — hangoztatta Barinkai elvtársnő, hogy az elért eredmények sem takarhatják előttünk azokat a gyenge — kritikus pontokat, amelyekre az elkövetkezendő időszakban jobban oda kell figyelnünk, így például arra, hogy mindenütt törődjenek a tagfelvétellel, egyetlen üzem, tsz se legyen, ahol megfeledkeznek a pártépítésről. gyobb, a bonyolultabb feladatok elengedhetetlenné teszik számunkra a tervszerűbb, gondosabb kádermunkát. Iránymutató volt mindvégig a munkánkban a VIII. kongresszusnak az az elve, hogy a káderek kiválasztásánál politikai megbízhatóságot a szakmai rátermettséggel együtt vegyük figyelembe. Tagadhatatlan, hogy megyénkben is nagy feladatot adott ennek a határozatnak elméleti megértetése, de nem kisebb erőfeszítést jelent gyakorlati alkalmazása sem. Ma már elmondhatjuk, hogy egy sor területen egészségesen fejlődtünk. Fokozottan kell ezután is vigyázni arra, hogy a politikai megbízhatóság és a szakmai rátermettség elve együttesen érvényesüljön a kádermunkában. Ezek összetartozó — egymást szervesen kiegészítő — elvek és követelmények. Szüntessük meg a gyámkodást Alapos megfontolás után határozunk Ezután Barinkai elvtársnő a párthatározatok szerepét, fontosságát méltatta. A párthatározatok szerepe és fontossága rendkívül nagy a választott testületek és a párt egész tevékenységének életében. Hiszen a párt céljainak megvalósításában, végrehajtásában a határozatok jelentik a legfontosabb eszközt. A Központi Bizottság iránymutatása alapján, megyénkben arra törekedtünk, hogy nagyobb tekintélyük legyen a párthatározatoknak a pártszervezet életében. Felismertük azt, hogy munkánk akkor eredményesebb, ha egy adott kérdésben egyszerre csak egy érvényben levő — a téma egészét átfogó — határozatunk van. Az itt bekövetkezett fejlődést jól példázzák az elmúlt két-három évben elfogadott határozataink, amelyekre az jellemző, hogy az egész megyét érintették, s legalább négy-öt évre megjelölték a feladatokat. Ilyenek voltak a többi között a következő határozatok: A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítésről, a korszerű nagyüzemi zöldségtermesztésről, az állattenyésztés fejlesztéséről, az oktatási reform végrehajtásáról, az ideológiai munka feladatairól, hogy csak néhány fontosabbat említsünk. Arra törekedtünk, hogy a határozatok meghozatala előtt alaposan tájékozódjunk, az adott kérdéseket sokoldalúan megvitassuk és csak ezután hozzunk döntést. Feladatunknak tekintjük a jövőben is, hogy e tapasztalatokat szélesebb körben elterjesztve még nagyobb gondot fordítsunk a határozatok előtti sokoldalú tájékozódásra, alapos vitára, ahol a párttagságnak lehetősége van elmondani véleményét, kritikai megjegyzését. Ugyanakkor még jobban kell ügyelnünk a határozatok pontos, egyértelmű értelmezésére, következetes, fegyelmezett végrehajtására, majd ellenőrzésére. Egyelőre ugyanis nagyobb helyet foglal el munkánkban a feladatok kiadása, s a megengedettnél kevesebbet azok számonkérése, visszakérdezése, segítése — mondotta Barinkai Oszkárné. A munka továbbja- vítása kötelezően írja elő számunkra azt, hogy egészségesebb arányokat alakítsunk ki és a rendszeres ellenőrzés megkapja az őt megillető helyet a pártmunkában. Ezután Barinkai elvtársnő a kádermunka tapasztalatait elemezte. Hangoztatta, hogy a naA második nagy kérdéscsoport, amivel a beszámoló foglakozott: a párt munkája és feladatai a gazdasága építő munkában. A tapasztalatok azt mutatják, — folytatta beszédét Barinkai elvtársnő, hogy itt is számottevőek az eredmények. Az a tény, hogy az 1965. évi terv legfontosabb feladatai megvalósultak a megyében — ez példázza a pártszervezetek jó munkáját is. Tovább fejlődött a politikai munka is és ez mindenekelőtt a Központi Bizottság december 10-i határozatában megjelölt feladatok megvalósulását segítette. Különösén előtérbe került a pártszervezetek munkájában: a vezetés színvonalának, határozottságának fokozása, a nevelő, a szemléletformáló munka. Javult az ellenőrző, a beszámoltatási tevékenység is. Ilyen törekvésekkel találkoztunk a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Csepel Autógyárban, a Mechanikai Műveknél. A gazdaságszervező munka kedvező vonásai tapasztalhatók a budai, a gödöllői járási és a váci városi pártbizottságnál. Erősödött és javult az együttműködés a pártszervezetek és a gazdasági vezetők között, összességében azt lehetne mondani, hogy a gazdasági szervező munkát a pártszervezetek nagyobb hozzáértéssel és konkrétabban is végzik. E kérdésről az utóbbi évkben sok szó esik. A VIII. kongresszus után egy jó darabig nagyfokú útkeresést tapasztalhattunk. Ez még ma sem szűnt meg. A pártszervezetek részéről érződik az egészséges türelmetlenség és várakozás, hogyan alakul majd a jövőben a párt gazdasági, szervező és ellenőrző munkája. Széles körben vitáznak a „hogyan tovább” kérdésén. Milyen problémák jelentkeztek leginkább a párt gazdasági szervező munkájának tevékenységében — tette fel a kérdést Barinkai elvtársnő. Jelentkezett bizonyos párhuzamosság, átfedés, összefonódás a párt és a gazdasági szervek tevékenységében. Nem egy példát lehetne felhozni a megyei tapasztalatok közül is, hogy a pártszervezetek megismételték a gazdasági vezetők feladatait. Amikor a tervteljesítésben zavarok támadtak, amikor anyaghiány ütötte fel a fejét, a pártszervezetek gyakran nekiálltak különböző anyagokat, hengert, öntvényt, építőanyagot szerezni. Munkaköri összehangolás helyett szakterületek helyett készítettek anyagokat, határozatokat — sokszor túlzott részletességgel — és ezek nemegyszer nem is a pártmunka oldaláról közelítették meg a feladatot. Nem egy esetben gyári pártszervezetek minisztériumi kollégiumi szinthez hasonlóan tárgyaltak és határoztak. Hadd tegyük hozzá, hogy a pártszervezetek ilyen irányú beavatkozása a jelenlegi gyakorlat szerint, szinte elkerülhetetlen volt és végső soron mindez a tervek teljesítését segítette. őszintén szembe kell nézni azonban azzal is, hogy ezek a módszerek csökkentették a gazdasági vezetők felelősségét, öntevékenységét, nem serkentették kezdeményezésre őket és nem utolsósorban e módszerek miatt háttérbe szorult az eszmei politikai munka is. Jelenleg ott tartunk, jobban érzékeljük azt, hogy a régi módon eredményesen nem dolgozhatunk tovább, — de az újat. a követendőt, tisztán és világosan megfogalmazni még nem tudjuk. Az is bizonyos, hogy a gazdasági irányítás reformja együtt jár majd a gazdasági szervek és a pártszervezetek önállóságának, felelősségének növekedésével. E folyamat alatt együttesen alakítjuk ki az új munkastílust. Nem lehet azonban kétséges egy percig sem, hogy addig, amíg jobb módszereket nem ismerünk, addig a meglevőkkel végezzük munkánkat. Addig is azonban szüntelenül fejlesztjük a párt munkáját, a gazdaság területén elkerülve a gazdasági vezetők munkája feletti aprólékos gyámkodást. A hangsúlyt a jövőben sokkal inkább a termeléssel kapcsolatos politikai tényezőkre helyezzük. Fordítsunk nagyobb figyelmet a dolgozók hatásosabb mozgósítására, a tömegek véleményének, tapasztalatának felhasználására, amely számos hiba elkövetésétől, sokszor felesleges beruházásoktól is megóv bennünket. Erősítsük a gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségét, nagyobb bizalmat szavazva munkájukhoz. A pártszervezetek a jövőben sem kapnak felmentést a gazdasági szervező munka végzése alól. Továbbra is érvényesül a párt vezető szerepe, de sokkal hangsúlyosabbá téve a termeléssel kapcsolatos politikai tényezőket. Semmi formalitás A következőkben Barinkai elvtársnő a IX. kongresszus tiszteletére indított munkaversenyről beszélt. A többi között elmondotta: a gyárak dolgozói már eddig is több hasznos kezdeményezésről számolhatnak be. A megye valamennyi üzemében jelentős felajánlások történtek. A Csepel Autógyárban például az exportkötelezettségek idő előtti teljesítését vállalták, valamint a minőség javítását. Az É. M. 25- ös Vállalat dolgozói megígérték, hogy vállalásaikkal a megyei építési feladatokat teljesítik hatékonyabban. A Váci Hajógyárban egymillió forinttal csökkentik a selejtet. Mit szeretnénk kihangsúlyozni és erősíteni az eddig ismert kezdeményezések alapján? Mindenekelőtt azt, hogy a vállalások az 1966. évi tervfeladatok teljesítését, az üzemek, vállalatok céljainak végrehajtását segítsék elő. A verseny feladata elsősorban a termékek minőségének javítása, az exportkötelezettségek teljesítése, a műszaki célok megvalósítása. Egyszóval a kongresszusi munkaverseny érdemi munka legyen. Folytatása az elkezdett munkának. Fogja át az üzem, a vállalat minden dolgozóját. Ne csak a fizikai dolgozókra, hanem a műszakiakra, adminisztratív dolgozókra is terjedjen ki. Ezután tolmácsolta a beszámoló, mit vár a megye a gazdasági vezetőktől, a szakszervezetektől, hogy valamennyi kezdeményezés megvalósuljon. Megemlítette többek között: a kongresszusi munkaversenyre az érdemi, tartalmi vonások legyenek a dominen- sek, ne pedig a külsődleges formai vonások. A versenyfelajánlások a feladatokkal összhangban csak arra irányuljanak, amire szükség van. A dolgozók is elsősorban a saját maguk feladatával versenyezzenek, fő figyelmet a minőségi mutatók teljesítésére fordítva. A munkaverseny egészének propagandájára is a szerény, de határozott propaganda legyen a jellemző. A későbbiek folyamán Barinkai elvtársnő, a párt nevelőmunkájáról szólott. Az utóbbi két-három évben — elsősorban az ideológiai irányelvek nyilvánosságra hozatala óta — aktívabb, politizálóbb légkör bontakozott ki a pártszervezetekben. A párt szabad vitalehetőséget teremtett, zöld utat biztosított a vitáknak. Különösen eredményesnek tartjuk, hogy az ideológiai irányelveket alapszervezeti taggyűléseken is megtárgyalják. Az utóbbi idő egyik legsikerültebb politikai akciójának kétségtelenül a pártnapok régi rendszerének a visszaállítását tekintik. Az ideológiai irányelvek vitája óta megyénkben több mint 1700 pártnapot tartottak. A közvélemény mindvégig nagy érdeklődéssel kísérte e politikai eseményeket. Legfontosabb feladatainkat a következőkben látjuk: Ne tévesszük szem elől mindennapi munkánkban azt, hogy az osztályharc fő frontja a gazdasági építő és ideológiai nevelő munka, és e két összefüggő feladatot egymástól elválasztani nem lehet. Ebből is következik, hogy állandó folyamatos, rendszeres munkáról van szó. Arra törekszünk, hogy a politikai fellendülés, ami az utóbbi időben tapasztalható, ne lankadjon el, annál is inkább, mert olyan mozgalmas időszak következik, amikor eszmei fegyvereinket mindenképp élesíteni kell. Ezt igényli tőlünk a XXIII. kongresz- szus határozatainak, a harmadik ötéves tervnek, a gazdasági irányítás reformjának megismertetése a párttagsággal. majd a közvéleménnyel. S mindez a munka a IX. kongresszusba torkollik majd. Készülünk a IX. pártkongresszusra Végezetül Barinkai Oszkárné elvtársnő beszámolt: mit tettek eddig a megye kommunistái a IX. pártkongresszusra való felkészülésért. Mint mondotta, a kongresz- szusok mindig a legnagyobb események a forradalmi munkáspártok életében, és a szocialista körülmények között egyben a legnagyobb belpolitikai eseménynek is számítanak, mert a dolgozókat leginkább foglalkoztató gondokról, tennivalókról tárgyalnak, és összegezik a korábbi évek szorgos munkájának eredményét. Mindez nagy kötelezettséget, nagy felelősséget ró ránk. Olyan körülmények között készülünk a párt kongresszusára, amikor az összes lényeges politikai, gazdaságpolitikai, ideológiai kérdések megvitatásra kerültek, vagy kerülnek a Központi Bizottságban és a pártszervezetekben. Ezek a határozatok együttesen és a pártkongresszus irányelvei adják a párt állásfoglalását, tájékoztatását a kongresszus előkészítéséhez Szeretnénk számot adni a pártbizottságnak arról — mondotta —, hogy mit is i tettünk eddig a választás előkészítéséért. Többször tanácskoztunk már a feladatokról; februárban, márciusban kétszer háromhetes titkári tanfolyamot rendeztünk. Itt a pártmunka legfontosabb kérdéseiről, valamint a választási feladatokról volt szó. Terveket készítettünk, s a pártszervezetek már megkezdték munkájuk értékelésének összefoglalását. Alapvető elv legyen, hogy a párttagság az alapszervezetek legjobbjait válassza a vezetőségekbe és pártbizottságokba. Olyan embereket, akik jól ismerik, helyeslik, értik és jól képviselik munkájukkal, magatartásukkal a párt politikáját, valamint alkalmasak annak eredményes végrehajtására. Olyan emberekre essen a választás, akik eleget tudnak tenni a megnövekedett bonyolult feladatoknak, szoros szálak fűzik a dolgozókhoz, a párton- kívüliek előtt is tekintélyt vívnak ki maguknak és úgy tudnak irányítani, hogy a szimpatizánsokat is képesek megnyerni a mind sokasodó munka végrehajtására. Legvégül azt hangsúlyozta Barinkai ,elvtársnő: A kongresszusra akkor készülünk méltóképpen, ha a mindennapi munkában helytállunk, ha a soron következő céljainkat, napi feladatainkat eredményesen hajtjuk végre. A kongresszusi felkészülést nem szabad elválasztani a napi feladatoktól. Az élettől, a gyakorlattól elválasztott kongresszus nem sokat ér. Sokrétű feladatunk végrehajtása közben készülünk a kongresszusra. El kell követnünk mindent, hogy megyénkben is jól, a közös ügyet szolgálva készítsük elő a kongresszust. Minden bizonnyal sok lesz a munka, épp ezért minden párttag segítségére számít a pártbizottság — fejezte be a beszámolót Barinkai Oszkárné elvtársnő.
