Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

X. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1966. APKILIS 28., CSuiv, .'loK Hogy kevesebbet szóljon a sziréna Nyár előtti beszélgetés a tűzvédelemről Énekkari bemutató Szombaton este 6 órakor a művelődési ház színháztermé­ben a város énekkarai bemu­tatót tartanak. Az immár ha­gyományossá váló bemutatók sorában ez a negyedik. Jobb mint a „Cimbalom*6 Óránként 1000 darab táplienger A Dózsa I-es kertészeté­ben Kaszala Kálmán és Nagy István palántanevelők, üvegházi fűtők és táphen- gergyártó gépkezelők és kar­bantartók — karon fogtak: — Tessék velünk jönni! — Az elkerített udvarba vezettek. — Ezt a gépet tessék meg­nézni. Villannyal működik és óránként 1000 darab táp­hengert készít. Még a mag helyére lyukat is csinál a táp­hengerbe, majd futószalag­ra teszi. A szalag végén két női dolgozó ládákba rakja a tápkockákat, illetve henge­reket. Így kerülnek a kerté­szetbe. Mi ketten felváltva etetjük és kezeljük a gépet — mondotta Kaszala Kál­mán. — Mikor és hol szerezték ezt a takaros gépet? — Még az ősszel vette a termelőszövetkezet a Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lattól 12 ezer kemény fo­rintért. Mi nem „cimbalmo- zunk”. — És miért van ez az ér­tékes gép idekint az udva­ron? — Már az idén több táp- hengert nem készítünk. Ki­hoztuk ide a napra, karban­tartási munkát végzünk. Ki­takarítjuk, bezsírozzuk és úgy tesszük el télire. Szirénázva robogott a tűz­oltóautó a közelmúltban a Szolnoki úton. A 135-ben Pa- tonay Lajos első osztályos kisfiú gyufával felgyújtotta a fészer alatt tárolt szalmát. A szomszéd — a gépállomás egyik önkéntes tűzoltója — fogott hozzá az oltáshoz, si­kerrel. Szerencse, hogy ide­jében észrevették, mert a kö­zelben levő kukoricaszár a lakóházra is átterjeszthette volna a tüzet. Ennek a közelmúlt esetnek kapcsán kerestük fel Várt László tűzoltó századost, a tűzoltóság vezetőjét. — Jön a nyár. Milyen problémákat jelent ez a tűzvé­delemben? — A nyár veszélyes év­szak. A tavaszi, viszonylag veszélytelen körülmények után az emberek hajlamosak arra, hogy megfeledkezzenek a tűzvédelmi rendszabályok­ról. Nyár közeledtével mele­gen süt a nap, minden szá­rad, könnyen gyullad. — Az egyik legfontosabb feladat ilyenkor, hogy a gye­rekekre vigyázzunk. Az ön­feledt játékból könnyen le­het baj. Csak egy kis tüzet gyújtanak, a zsarátnokot el­hordja a szél s már lobog a tűz. Dramatizált Petőfi A minap kulturális bemu­tatót tartottak a város ter­melőszövetkezeteinek öntevé­keny kul túrcsoportjai. Ami nagyon jó és szép ha... ha a lelkesedésen kívül — színvo­nal is van. Mert anélkül... van-e ér­telme? Ezt a kérdést ezután az est után fel kell vetni. önmagában az, hogy fia­talok, lelkesedéssel, vagy amo­lyan „önként muszáj” ala­pon verset mondanak; —jele­netet adnak elő, slágert énekelnek, vagy amolyan ket­tőt jobbra, kettőt balra népi táncot — nos, önmagában ez nem eredmény. Ellenkezőleg. Ha csak ez van és csak így, akkor nem kell ez, és nem szabad ezt csinálni. Nem adhatunk igazat azok­nak, akik a lelkesedés érté­kelését kérték az érdeklő­dőktől. A nézőtéren ülőt nem az érdekli, hogy miből, ha­nem az, hogy hogyan. S a nézőtéren ülőnek igaza van. Magunk csalása ez, és azo- ké, akik csinálják. Elhiszik, hogy amit a színpadon vég- hezvisznek, az jó. Ez pedig hiba. Kultúrpoli­tikánk ezt már nem engedi meg. A dramatizált, heje- hujázással teli Petőfi versek ideje lejárt. És lejárt a heve­nyészett színpadoké is, ahol spárgára akasztják a füg­gönyt és sokkal inkább kel­ti feldúlt csatatér, mint szín­pad képét. S ezt a rendezők­nek is tudomásul kell ven­niük. A jövőre különös te­kintettel. De — úgy tudjuk — eze­ket a csoportokat pedagógu­sok vezetik. Ezek a pedagó­gusok ezért pénzt kapnak. Lehet, hogy nem sokat, de munkájukat honorálják. Az elvégzett munkát. S ezt nem éreztük ezeken a jelene­teken. A csiszoló kéz, a fi­gyelmeztető szó nyomát. Pedig végső soron ezekért a produkciókért ők a felelő­sek. Nekik kell a vadhaj­tásokat megnyesni. Nem a csoportoknak kell felosztani, ellenkezőleg. A csoportok működését kell olyan színvonalra emelni, hogy az a közönségnek örö­met okozzon. Ez rajtuk is mú­lik. — Veszélyes a májusi erdő. A kiszáradó avar könnyen tűzre lobbim egy eldobott égő cigarettától is. Tüzet — ezt már annyiszor elmondtuk, hogy szinte unalmas — csak a kijelölt helyen szabad gyújtani. Utána földdel és vízzel teljes mértékben el kell oltani. Nem szabad parazsat hagyni. — Még valamit. Ilyen­kor már nem szoktak fü­vet égetni. Ha mégis szük­séges, akkor azt előbb je­lentsék be a tűzoltóságnak. Többször előfordult, hogy té­ves bejelentésre kellett kimen­ni, ok nélkül. — Ezek a legfontosabb tűz­zel kapcsolatos rendszabá­lyok, amit meg kellene szív­lelni, hogy kevesebbet sziré­názzon a nagy piros autó. A hollandi drága, de megéri A saláta nem bírja a szeles, nyílt terepet MEGJELENT A KINIZSI HÍRADÓJA A Kinizsi Sportkör megje­lentette első újságját a Hír­adót, amelyet mi is köszön­tünk. Első példányában 6ok érdekes problémát vet fel a szakosztályokról. Szó van a Híradóban a téli hónapok ed­zéseiről, az elért eredmények­ről. Minden szakággal foglal­kozik, csupán az NB. Il-es kosárlabdázókról nincs szó. Vajon miért? 150 000 fej saláta A MÉK telepe megkezdte a salátafelvásárlást. V asárnap csaknem 150 ezer fejet vásá­roltak az átvevő telepeken. Ez a szám jóval kevesebb a múlt esztendei megindulásnál. A felhozatalon meglátszik, hogy az őszi salátaültetvények jelentős részét elpusztította a talajvíz. Az idei saláta legnagyobb részét külföldre szállítják. A Nyugat-Németországba irá­nyuló különleges minőségű sa­látáért a csomagolással együtt 1,10 forintot, a Kelet-Német- országba szánt szép salátáért 80 fillért, míg a belföldi pia­cokra szállított salátáért 60— 80 fillért fizetnek fejenként. A nagykőrösi termelőszövet­kezetek közül az idén csak a Szabadság Termelőszövetke­zet termelt salátát, s eddig majdnem 100 ezer fej, fólia alatt termelt és szabadföldi salátát adott át a MÉK-telep- nek. (kopa) A Dózsa Termelőszövetke­zet I. számú kertészetében Kaszap Sándor brigádvezető, aki a Il-es kertészet irányí­tását is átvette, büszkén mutat a két hold földre, ahol 30 fólia alatt fejlődött a 18 ezer darab fehér karalábé. — Hol vannak a fóliák? — Nincs már a karalábé­nak szüksége rá. Különben sem valami praktikus megol­dás a fólia. Nagyon drága és csak egy évig tart. Szellőztet­ni sem lehet kellőképpen. Néha meg a szél is elviszi és megrongálja. Fólia alatt pa­radicsomot nem is termesz­tünk, nem bírja a fülledt le­vegőt — mondja Kaszap Sándor. — Nincs párja a hollandi melegágynak — folytatja. Kicsit drágább, de örökös. És sok más előnye is van. Kár, hogy ebből csak 10 van a kertészetnek. Hej, ha 100 hollandi ágyunk lenne. Megjegyzések egy filmhez CIKLON Ciklon kirakatrendező, akit vidékre küldenek, egy kisvá­rosba. Egy nevesincs kisváros­ba, olyanba, amilyen sok van az országban. Itt történnek az események — akár Nagykőrö­sön is történhettek volna. Ciklon, a szőke, modern és érzékeny lány a kisvárosban jön rá egy titokra, egy kettős haláleset hátterére.-Lemhényi Éva 17 éves középiskolai ta­nuló és Kövecses Béla 18 éves szobrásztehetség meghalnak, mert a szülők nem fogadják el a cigány Kövecsest. „Csak tíz kilométerre kellett volna elmenniük” — ezt Szo- tyori Zoltán mondja, aki ba­rátjuk volt, az egyetlen, aki kitartott mellettük. „De ők nem mentek el...” — ezt Ciklon mondja —, „nem futottak el, csak a halálba.” „Elévült...” — mondja Zol­tán. Elévült... elévült... zakatol a szó Ciklon homloka mögött. De nem évülhet el! KISKAPU, NAGYKAPU A futballmeccsekre járó szurkolók panaszkodnak, hogy... de kezdjük az elején. Az országútról egy út vezet a sporttelepre, a jegypénztá­rig. Onnan az út kétfelé vá­lik. Balról a sportpálya kis­kapujához vezet, míg jobbra SPORT LABDARÚGÁS Ceglédi Vasutas II.—Nagy­kőrösi Építők 2:2 (1:1). Cegléd, 100 néző. Építők: Lévai — Kasza, Gu­lyás II., Orsányi, Pallagi, Fe­hér, Tolnai, Botocska, Szántai, Gulyás /., Bari. Kellemes labdarúgó-időben, jó talajú pályán került sor a mérkőzésre. Az Építők kezdte a játékot és nagy lendülettel rohamozott. A főleg NB Il-es játékosokból álló ellenfél vé­dekezésre rendezkedett be, de a sokat mozgó, lelkes csatá­roknak a 18. percben mégis sikerült gólt elérniük Szántai révén. 0:1. Az egygólos vezetés birtoká­ban kissé lefékeztek, ami is­mét megbosszulta magát. Bari cselezgetett a 16-osnál. Bár el­rúghatta volna a labdát, de vár és ezt az ellenfél ügyesen kihasználta. 1:1. Szünet után a Vasutas nagy lendülettel vetette magát a küzdelembe, de az Építők vé­delme jól állt a lábán, Gyors ellentámadásokkal kísérletez­tek. A 63. percben megszerez­te a Vasutas a vezetést. Józsa talált a hálóba. 2:1. Már úgy látszott, hogy ez marad a végeredmény. A 85. percben egy remek labdával futhatott a balszélen Szántai, és a megdermedt védők között ügyesen lőtt a hálóba. A mérkőzés hátralevő per­ceiben jól tartották a labdát és így sikerült hazahozni egy igen értékes bajnoki pontot. Jók: Kasza, Gulyás II., Gu­lyás I., Szántai. Ezzel az Építők továbbra is megőrizte veretlenségét és csak gólaránnyal szorul a má­sodik helyre. Vasárnap dél­után hazai pályán a jászkara- jenői csapatot fogadják. Jó já­tékot és győzelmet remélnek, amire az eddig elért eredmé­nyeik alapján megvan minden esélyük. A bajnokság élcsoportja a 4. forduló után. 1. C. Vas. II. 4 2. Nk. Ép. 4 3. Nk. Kin. II 4 3 1 — 18:3 7 3 1 — 10:5 7 3—1 14:5 6 P. T. Birkózás Vasárnap Abonyban rendez­ték az Alföldi Kupa küzdel­meinek második fordulóját. Az ifjúsági szabadfogású csapatversenyen a Kinizsi ver­senyzői összesített pontver­senyben Szeged és Abony mö­gött a harmadik helyen végez­tek. A versenyen — amelyen 12 csapat indult — jó teljesít­ményt nyújtott Sárosi Tibor, aki mind a két fordulót meg­nyerte, Tótpál László, Susán Balázs, Szigetvári Dénes és Ronkó Sándor, nagy akarásuk­kal biztosították a Kinizsi III. helyét. Szr.lkay kanyarodva a pénztártól a nagykapuhoz lehet jutni. De hiába akar ott belépni a lá­togató, ez a nagykapu örökké zárva van. Csak a kiskapun „szabad” a pályát megközelí­teni. Azon keresztül is csak úgy, ha bepréseli magát a kö­zönség. Sok emiatt a bosszú­ság, lökdösődés, ruha- és gombleszakadás, fűszerezve azzal a szentelt vízzel, amit a hevesebb vérű drukkerek fröcskölnek a pályára. Pedig ha mind a két kaput kinyitnák a sportpálya jó „szellemei”, milyen szépen, to­longás nélkül juthatna be a sportrajongók hada. Miért nem várják tárt ka­pukkal a közönséget? Csak nem rozsdásodott be a nagykapu? Pénteken beszámoló Horváth Lehel a művelődé­si házban pénteken este 6 óra­kor tartja tanácstagi beszámo­lóját. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Vérrel megpecsételve. Szé­lesvásznú román film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: A tér. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Ciklon a halálba menekült lány szobájában lakik, Lemhé- nyiéknél, ott fedi fel a titkot. Éva kabátjának zsebében ta­lál egy szobrot, s a múzeum raktárában a többit — Köve­cses szobrait. Felrázni, döbbenteni akar. Sikerül. Elkészülnek a kiraka­tok — Kövecses szobraiból, anyagokból, bábukból. Tíz ki­rakatban a nevesincs város társadalma, a szoborszerelme­seket kiutasító társadalma. Az átvevő bizottság néz és értve nem érti a kirakatokat. Ciklon döbbentett és felrá­zott. S nemcsak a nevesincs városban. (b. h.) — Háromkilométeres híd Franciaországban. A napok­ban fejezték be Franciaor­szágban egy 3027 méter hosszú híd építését, amely Oléron szigetét köti össze a kontinenssel. — Mit termelnek még a karalábén kívül? — A hatvanöt holdas terü­letünkből huszonöt holdon szabadföldi paradicsomot, hat hold paradicsompaprikát, 1 hold fehér édes paprikát, a 10 hollandi ágyban és két fó­lia alatt csípős hegyes papri­kát termelünk. Ennek nagy részét már kihelyeztük. A kertészet többi részén zöld­ségféléket, uborkát, új krump­lit termelünk. — Mi a titka ennek a ko­rai karalábénak? — Nincs ennek semmi titka. A magvetéstől az elárusít­ható karalábéig pontosan 3 hónapra van szükség. Vala­mivel hamarább vetettük el a magvakat. De ezt a mag­vetést feljegyeztük. — Salátát, retket, zöld­hagymát nem termelnek? — Sajnos nem. A saláta nagyon kényes. A szeles, szabad földet nem nagyon szereti. Fóliára sem bízható nyugodt lelkiismerettel. A sa­láta a védett városi belte­rületeken az idén is hama­rább megtermett, mint a fólia alatt. (fehér) A matematikai verseny győztesei Pénteken lebonyolították a VII. osztályosok városi ma­tematikai versenyét. A verseny első helyezettje Pattantyús Péter, az Arany János iskola tanulója lett. A második Varga Ambrus, a harmadik Czirják József. Mindketten a Kossuth iskola tanulói. DEFEKT Foto: Fieischmann

Next

/
Thumbnails
Contents