Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-28 / 99. szám
597méternyi út 2 millió forintból Kezdődik a Dohány utcai útépítés PEST MEGYEI HiBLAi KÜLÖNKIADÁSA A város területén még jó néhány olyan forgalmas utca van, amelyikbe, különösen az ilyen esős időszakban a nagyobb teherszállító járművek szinte be sem mehetnek. Ezek közül is a legrosszabb állapotban van a Dohány utca, s ugyanakkor a legnagyobb forgalmat bonyolítja le. Néhány évvel ezelőtt pormentes burkolatot kapott az utcának a Széchenyi úttól a fürdőszélig terjedő szakasza, azonban a belmajori mocsarak között vezető útszakasz építése akkor elmaradt. Nem is könnyű ennek a szakasznak a rendbetétele, hiszen az úttest állandóan süllyed. A ceglédi Húsipari Vállalat termelésének ugrásszerű növekedése megköveteli, hogy az átlagosnál nagyobb hűtőr kocsik szállítsák az árut. Nem egyszer előfordul, hogy ezek a hatalmas kocsik elakadnak a sárban, vagy pedig a kényesebb árut kénytelenek kézi szállítással átvinni a mocsárközi területen. Ezért olyan nagy jelentőségű, hogy a városi tanács a községfejlesztési alap terhére korszerű út építésére kötött szerződést a Pest megyei Kőbánya és Ű lépítő Vállalattal. Az új utat a régi maka- dám útra építik s az erre kerülő kiegészítő réteggel 24 centivel emelik meg az úttestet. Szélessége hat méter lesz, s ezen felül jobbról balról betonjárda készül. A most megépítésre kerülő útszakasz hossza ötszázkilencvenhét méter. A burkolat bazalt kockákból készül, kiemelt szegéllyel. Hogy a víztelenítés biztosítva legyen, ezért megfelelő közökben külön vízlevezető csatornákat építenek Amint értesültünk, az Útépítő Vállalat a munkálatokat a közeli napokban megkezdi. Az anyagszállítmányok máris érkeznek. Első ütemben elkészítik a vasúti átjáró és a Húsipari Vállalat bejárata közti útszakaszt. Ennek elkészülte után a forgalmat átirányítják a Szolnoki út—vasúti töltés—Dohány utca vonalába és csak ezután kezdik meg a mocsarak közti útszakasz kiépítését. A több miint kétmillió forintba kerülő útépítést még ebben az évben befejezik, s jövőre megnyitják a Bürge- ház dűlő felé vezető közúti forgalmat. D. X. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1966. APRILES 28., CSÜTÖRTÖK Világszínvonal az EVIG-ben Az F6 és a CSH6 a BNV-re készül A halászmester és a munkatársa A Szolnoki úti betontól egy jó ugrásnyira van a Kossuth Termelőszövetkezet tízholdas gazdasága. Egyedüli gondozója Tóth István, a hetvenöt éves halászmester, aki büszkén mondja, hogy hetvenöt éves fejjel még nagyon jól bírja a munkát. — Pedig már öt esztendeje öregségit is kapok — büszkélkedik az öreg halász. Parányi táblás kocsi előtt befogva unatkozik Sári, hűséges munkatársa Pista bácsinak. Az öreg halászmester megveregeti a türelmes jószág nyakát. — Sári egymaga egész fogatot pótol. Ami szállítanivaló van a halgazdaság táján, az mind ő rá vár. Akár venyigét kell hozni a part biztosítósára, akár eleséget a halak számára, Sári engedelmesen végzi a dolgát. — Pedig hallja-e, nagyon igénytelen. Nem kell neki az abrak. Nyáron legel, télen megvan a kukoricaszáron. Ilyenkor meg valóságos csemegéje a zöld nád. — S a halakkal hogy állunk? — Két esztendeje nem halásztunk le. Sok szép tükörpontyunk és pitykés pontyunk van, eoytől négyévesig. — Ügy hallom, azért nem halászunk le, mert a termelő- szövetkezet halászcsárdát akar csinálni a betonút mellett. Lenne is forgalma, hiszen én vagyok a megmondhatója, mennyi autó megy el naponta itt előttünk. De hogy lesz-e belőle valami, azt én bizony nem tudnám megmondani. Annyi bizonyos, hogy hamarosan jó híre lenne a ceglédi halász- csárdának. Pista bácsi felkapaszkodik a kocsira. Kényelmesen elhelyezkedik az ülésen. Sári lassan, tempósan lépeget a beton irányába. Az öreg halászmester rangosán ül a fogaton. Számít is az, hogy Sári nem hetykén lépegető vasderes paripa, csak egyszerű, kócos szőrű szamár. Rik. Az idén is képviseli városunk fejlődő iparát ceglédi termék a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az ÉVIG Törteli úti gyáregységéből elküldték új gyártmányaikat, A bemutatásra szánt kollekcióból külön kiemelkedik két ceglédi termék, az F 6- os és a CSH 6-os. A szakmai elnevezés a 6 milliméteres fúrógép és a 6-os csavarhúzó fedőneve. Mindkét gyártmány világ- színvonalú. összehasonlításul ismertették a világhírű Bosch-gyár hasonló készítményeinek jellemző adatait, s kiderült, a ceglédi konstrukciók előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek. A hazai gépek súlya 1,6 kilogramm, teljesítménye 90 watt, ennek nyugatnémet változata 1,8 kilogramm súlyú és teljesítménye csak 54 watt. A Törteli úti gyáregység dolgozói méltán lehetnek büszkék ezekre a gépekre. Jelenleg különféle vizsgálatoknak vetik alá a prototípusokat, s ha ennek eredménye kedvező, a harmadik negyedévben megkezdik a nullszéria Nullszéria a harmadik negyedévben Sorozatgyártás 1967-ben Május 1. előtt Fogatdíszítés —■ versenyben gyártását, s a jövő év elején már nagy sorozatokban állíthatják elő ezeket az új konstrukciókat. A magyar szakemberek megörültek, amikor hírét vették az új elektromos kézi- szerszámok születésének. A korábbi tervek szerint külföldtől akarták ezeknek a gépeknek a gyártás jogát megvásárolni, így azonban ' megváltoztak az elképzelések. Az új álláspont módot ad arra, hogy saját konstrukciókkal, meggyorsított ütemben fejlesszék ki a hazai kézi- szerszámgyártást. A kézi elektromos gépek gyártását így az eddiginél is nagyobb ütemben végezheti a Törteli úti gyáregység. A tervek szerint évente 6—8 új típust terveznek, s így 1970-ig egész fúrógép és csavarhúzó családot alapítanak. Ekkor már teljes igényt kielégítő sorozatokkal jelenhetnek meg a házai piacon, de exportképes gyártmányaikat a* KGST államaiban és a nyugati piacon is versenyképes áruként ni. tudják elad- (tamasi) Május 20-tól 30-ig: Budapesti Nemzetközi Vásár Uiazási kedvezmények A május 20-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár vidéki látogatóinak az idén is kedvezményes utazási lehetőséget biztosít a MÁV. Május 20- tól 30-ig 33 százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak, akik előre megváltott vásárigazolvánnyal rendelkeznek. A vásár naponta 14-től 24 óráig tekinthető meg, május 21- én, 22-én, 28-án, 29-én és 30-án délelőtt 10-től 22 óráig, a pavilonok 10-től 20 óráig lesznek nyitva. A 20 forintért megvásárolható, kedvezményes jegyre jogosító vásárigazolványt az állomás jegypénztáránál oda- és visszautazáskor le kell bélyegeztetni, anélkül érvénytelen. A vásárigazolvány a városi tanács 7-es szobájában szerezhető be. A Petőfi Termelőszövetkezet négy kocsival vesz részt május 1-én az ünnepi felvonuláson. A fogatok feldíszítését versenyben végzik el. Külön kocsit kaptak a KISZ-fiatalok, a termelőszövetkezet nőbizottsága, a növénytermesztők és állattenyésztők. Versenydíjak: az első helyezett három láda sört kap. Két láda illeti meg a második helyezettet, és egy láda sör jár a harmadik helyezést elérőknek. Éppen taggyűlésre sorakoznak a termelőszövetkezet KISZ-fiataljai. Gyolcsos József KISZ-titkár mondja: — Mindannyian formaruhában: fehér ingben, vörös nyákkendővel, s az ing baloldalán KISZ-jelvénnyel vonulunk fel. — Hogyan díszítik fel a kocsikat a KISZ-fiatalok? — A dekorációnak két fontos mondanivalója lesz: az egyik a béke, a másik a szabadságért harcoló vietnámi néppel való szolidaritás, rk. A MELLÉNY NEM SZÁMÍT Amióta eszemet tudom, minden két esztendőben új ruhát kapok. Valamikor jó apám csináltatta meg, vagy negyven éve már az én gondom. Ügy szoktam, hogy magam veszem meg az anyagot, elviszem a szabóhoz, aki nagy szakértelemmel megcsinálja. Négyszáz forintokat számolt mindig az én szabóm a ruha elkészítéséért — mellénynyel együtt. Néhány esztendeje kiment a divatból a mellény. A ruhám akkor is elkészült — Vhéllény' ’ nélkül. Biztos voltam abban, hogy derék szabóm a négyszáz forintos munkadíjból levonja a mellény készítésének árát. Ö azonban csak legyintett: — Ugyan! Mit számít a mellény elkészítése. Szóra sem érdemes. Belenyugodtam. Igaza van, mit számít a mellény elkészítése. Nemrégiben újból esedékes volt az új ruha. Megvettem az anyagot, a szabó meg a mértéket. — Hűha, megint megpocakosodott! Elkészült a ruha, s vele a mellény is, mert a mellény újra divat lett. Odasimogatom a szabó elé a négyszáz forintot. — ■ Kevés, kérem! Hát a mellény munkadíja? — De hiszen, mit számít a mellény! Szóra sem érdemes — idézem a két év előtti szavait. — Nem úgy van az kérem, eltelik azzal egy nap. A mellény elkészítése nagy figyelmet igényel, kérem ... — Mennyit fizetek? — Kereken ötszázat — mondja nagy lelkinyugalommal. Mit tehettem? Átnyújtottam még egy százast. Megvallom, nem valami nagy lelkinyu- gólommal. Rik. ABONY Nyári országjárás Amikor az abonyi művelődési ház klubszobájába beléptem, szórakozó fiatalok helyett a társadalmi vezetőséggel találkoztam. Tizen jöttek el, hogy meghallgassák a művelődési ház igazgatójának beszámolóját a Árnyak mozdultak a betyárok tiizénél Emlékezés a nótaszerzö 48-as honvéd főhadnagy Simonffy Kálmánra A mai Hámán Kató iskola igazgatói épülete volt a múlt században az uradalmi szám* tartó lakása. Udvarán áll á zömök irodaház, melyben az ifjú Simonffy Kálmán körmölgette az aktákat, lévén Pósa István számtartó Írnoka. A szabadságharcos honvéd főhadnagy 1852-ben jött Ceglédre Nagy- abonyból a nem éppen neki való környezetbe, mert az épületben székelt a számtartón kívül a császári főszolgabíró, akkor élet és halál ura, vala* mint az osztrák fináncok adóztató hivatala. A réztarajos si- sakú zsandárok napirenden hozták be az elfogott honvédeket, betyárokat, falakra gúny-feliratot krétázó legényeket, f egy vérré jtegetőket, gyanúsnak talált útonjárókat. A komor házból éjszakánként lánccsörgés, szekérnyikorgás hallatszott: a súlyos gyanú alatt állókat szállították Pestre, Budára, és a Habsburg birodalom távoli várbörtöneibe. Szalay Lajos, Tímár József, Bobory Károly és Szabó Károly a megmondhatója, hogy az itt felkötött láncokat csak a távoli Josef- ttadtban és Theresienstadtban szedték le róluk. Simonffy szomorú dalai ezekből a bánatokból fakadtak. Sajnos, nem tudjuk leválasztani a ceglédi szerzeményeit az 1854-ben közreadott „Vadró- zsa”-ciklusból, sem a későbbi „Dalvirágok”-ból. Az előbbi dallamok minden bizonnyal itt keletkeztek, az utóbbiak talán itt mozdultak meg az ifjú teremtő lelkében. A spontán szőtt formák gazdag melódiákkal széliében terjedtek a nép között oly őszinte befogadással, mint a népdalok. Petőfi verseire a „Pusztán születtem, pusztán lakom”, a „Te vagy, te vagy barna kislány”, Vörösmartyéra a „Szállj le, szállj le kis arany pillangó”, Tóth Kálmánéra a „Búra hajlik a szomorúfűz ága”, „Fütyül a szél, az idő már őszre jár”, a „Hegedülnek, szépen muzsikálnak” és a „Mát- rahegye vadvirágos tövénél”, majd Lisznyai, Arany János és Czuczor Gergely szövegére más dalok. A vidámság éppen úgy helyet kapott műveiben, mint borús hajnalban a felrikkanó madárfütty. Ma is mondjuk zengve, borral, hogy „Jaj, de magas ez a vendégfogadó”, azt is, hogy „Ez az én szeretőm, ez állítást rendeznek. Az értelmiségi klub, amelyhez sok remény fűződött, megalakulása után nemsokára felbomlott. Tartalmas munkát végeznek a színjátszók, a kézimunkaszakkör szép munkáiból is bemutatót rendeznek. Finna György iskolaigazgató vezetésével jól működik az irodalmi szakkör. A költészet napjára újszerű összeállításban adták elő irodalmi műsorukat. A nyári programban kirándulások szerepelnek. A kézimunkaszakkör és az ifjúsági klub tagjai indulnak országjárásra. A következő beszámolót Tongori Mária, az ifjúsági klub vezetője tartotta. Ismertette a klub jelenlegi működését és terveit. A vita során a társadalmi vezetőség hasznos észrevételekkel és javaslatokkal egészítette ki a beszámolót. (tamasi) a kicsi barna”, meg a „Rerek- tor uram kákálráposztáját”, arra meg egyenesen árnyak mozdultak arra alá a pásztorok és betyárok tüzénél a „Kéri pusztán az endrődi határban”. E felsorolt dalok ízelítők csupán, valamennyi fölemlítésére itten a hely szűkös. A száz év előtti legnépszerűbb dalköltő Simonffy ceglédi életéről nagyon keveset tudunk. Régi írások még arról vallanak, hogy az uradalomtól átkerült a városhoz segédjegyzőnek 1 pengőforint 12 krajcár napidíjjal. Azt pedig tőle magától tudjuk, hogy a városi dalárdát ő szervezte meg és vezette. „1853 —54-ben itt virágzó dalárda volt, mely felfogva a korszellemet, több jótékony célra, mint Garay-árvák, kórház, Garay, Nagy Ignác sírköve, református iskola javára rendezett fényes eredményű hangversenyeket, s melyeket a pesti Nemzeti Színház legjobbjai is gyakran közreműködésükkel elősegítettek.” Már Pestre költözött volt, amikor a Vahot-féle dalidókon, cigánybandával járta az országot reményt víve a Bach-kori dermedt magyamunkaterv eddig végrehajtott pontjairól és a még megvalósulásra váró feladatokról. Berta Ferenc igazgató elmondotta, hogy az ismeret- terjesztő előadások nagyobb része zökkenőmentesen folyt, (előadást alig mulasztottak j el. Az előadások száma j emelkedett az elmúlt évihez képest, hét akadémiát \ és három előadássorozatot ^rendeztek. Az előadásokat £ átlag negyvenen látogatták. \ A szakszervezeti akadémia $ viszont nem sikerült, a nők 5 akadémiája azonban szép $ eredménnyel zárult. Az Épí- í tőipari Ktsz-nél is megtartották a tervezett előadásodat. ^ Ezt követően a termelőszö- t vetkezetekben folyó kultu- ^ rális munkát ismertette. 5 A művelődési ház szakköreiben zajló életről is beszá- J molt az igazgató. Elmondot- $ ta, hogy a fotoklub jól mű- 5 ködik, augusztus 20-ra ki- 5 _____________ r oknak. Dalai simogattak is,^ vigasztaltak is és gyógyítottak,^ dalárda harmonizált művei pe- $ dig a sorra alakuló egyletek-^ ben és körökben a paraszti és^ munkásmozgalmakat segítet- § ték. Azt már csak úgy megem-^ lítem, hogy közkedveltek vol-$ tak a muzsikusokról írt tanul-^ mányai és színes útleírásai a $ Hölgyfutárban, a Pesti Napló-^ ban és a Fővárosi Lapokban. A§ Napkelet 185V-ben hozta tőiéi* városunkról írt tartalmas, nél-^ külözhetetlen helytörténeti és^ helyismertetési munkáját,^ melyben elismeréssel szólt a$ szőkehalmi gazdaképzőről, $ mint az alföldi szőlő- és gyü-$ mölcskultúra bölcsőjéről, a$ ceglédi emberről, viseletéről, a$ város földesasszonyairól, szol-$ gáltatásokról, templomokról, ^ tűzvészről, bizonyos határbeli > halmokról, melyek ősi helyne- $ veket őriznek. 5 Gyertyagyújtásig volt akkor $ a hivatali idő, több-e, keve-$ sebb-e, a mai nyolc óránál, $ nem tudom, számítsa ki az aki s ebben járatosabb énnálam. Vi- $ lágífásról lévén szó, egy halóvá- $ nyan égő krajcáros faggyú-^ gyertyát gyújtottam annak $ emlékére, aki dalaival, írásai- $ val egy ország népét búsította i — vidámította ma is szóló szép * muzsikájával. Hídvégi Lajos * : A Szabadság Filmszínházban mától vasárnapig a Kék rapszódia című amerikai filmet játsszák.
