Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

1966. ÁPRILIS 38., CSÜTÖRTÖK Hicvn írlap SUGARKERT — SZIGETCSÉPEN Radioaktivitás a mezőgazdaság szolgálatában Szigetcsépen, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tangazda­ságában működik Európa má­sodik olyan kísérleti telepe, ahol a szabadföldi kertészeti növényeket radioaktív besu­gárzással kezelik. A kísérletek fő célja, hogy újfajta, az eddi­ginél jobb alapanyagot állítsa­nak elő a növénynemesítés számara. A sugárhatás ugyan­is rendkívül változatos tulaj­donságokat vált ki a növények­ből ‘ A 800 négyzetméteres szi­getcsépi radioaktív sugárkert- k ben már megkezdték a magve­tést. ültetik a palántákat, te­lepítik a gyümölcsfákat, sorol a bab, a borsó és a csemege- kukorica is. A kutatók többféle virággal is kísérleteznek. A szakembe­rek szeretnék a radioaktivitás segítségével kialakítani a kri­zantém és dália, magról sza­porítható változatát. Ha ez si­kerül egyszerűbben és olcsób­ban lehet majd termeszteni a szép, mutatós, de most még meglehetősen drága virágokat. Befejeződött a tavaszi fásítás Megyei ankét Gödöllőn Pest megyében is befejezték a tavaszi fásítást, mind az er- j dőgazdaságok, mind pedig a [ termelőszövetkezetek sike­resen megvalósították a ter­vezett programot. Ebből az alkalomból a napokban me­gyei fásítási ankétot tartottak a Gödöllői Állami Erdőgazda­ság központjában. A megje­lent erdőgazdasági és termelő­szövetkezeti szakemberek, megvitatták a tavaszi fásítási idény tapasztalatait. S a leg­eredményesebben dolgozók kitüntetést kaptak. A IX. pártkongresszus tiszteletére A jót is jobban Hetvenegy brigád dolgozik Vác legnagyobb üzemében, az Egyesült Izzó tv-alkatrész és képcsőgyárában. Az üzem ne­héz gondokkal küzdött és küzd, s abban, hogy viszony­lagos eredményeit is elérhette, jelentős része van a brigádok munkájának. A kongresszusi munkaverseny keretében a brigádok nagy többsége már ! megtette pontokba foglalt vál- j látását. Találomra választot- ! tunk ki kettőt a hetvenegy közül. Csendes szorgalom A gyár pártszervezetének titkára, a csendes, szorgalmas j munka közösségeként jellemzi I a képcsőüzem Tyereskova bri­gádját; valóban, nincsenek lát­ványos eredményeik. Mégis, az április 4-i ünnepségen megér­demelten vehették át a szocia­lista cím harmadszori elnyeré­sét tanúsító oklevelet. Gratzár Józsefné egy éve vezeti a nagylétszámú brigádot, egy­hangúlag választották meg. — A képcsövek elektronágyújá­nak szerelését végezzük. ..Be­jön az alkatrész, kimegy a kész I elektronágyú”. Normában dolgoznak, a bri­gádban jónéhány fiatal, kez­dő munkás is van, nem min­dig sima az elektronágyúk út­ja: betanított munka ugyan, mégis kényes, teljes figyelmet követelő. Gratzárné, s az idő­sebb brigádtagok —, mert a brigád fele törzsgárdatag, s ez jelentős erő — sokat foglalkoz­nak az újakkal, hiszen — mint a brigádvezető mondja — olyan is volt közöttük, aki tel­jesen érthetetlennek tartotta, hogy itt norma van, s ennyit és ennyit meg kell csinálni. A gondosság igénye A kongresszusi versenyfelhí­vást követően brigádgyűlésen beszélték meg, mit vállalhat­nak, hol adhat többet a bri­gád. Múlt évi vállalásukat tel­Hetvenegyből kettő Az ágyúszerelők Húszán húszmilliót Mégis teljesitették MEDITÁCIÓ A kórházban minden egy­szerűbb. A tárgyak és az em­berek is. A formák természe­tesebbek, az emberi lélek tá- rulkozóbb. És csend, csend mindenütt. Kora délután van, se vizit, se látogatás. Csak re­mény a gyógyulásra. ' Ormos Katalin belép az or­vosi szobába, a kezét nyújtja, halk szóval bemutatkozik, az­tán megbújva a jókora fotel mélyén várakozón figyel. Ér­dekesen szép arcát kissé ra­koncátlan barna tincsek kere­tezik. sehogy sem illenek halk szavához, fehér orvosi köpe­nyéhez. Rendhagyó, akár az élete. — Villamosmérnök szeret­tem volna lenni... — idézi nem is olyan távoli gyermek­korát. — Külföldi egyetemre javasoltak ... Bármilyen fur­csának is tűnik, nem fogad­tam eL Akitor nem tudtam megválni a családomtól, több ókból „sem. Itthon szerettem volna elvégezni az egyetemet, de lebeszéltek róla. Ha nem jó nekem odakinn, ne akarjak mérnök lenni itt sem ... Ez s még ötvennégyben volt.. ; Meg sem kíséreltem ezek$ után. Jelentkeztem inkább az; orvosegyetemre... Valahogy S így történt... Ma már mosolyogva emlé- $ kezik arra az esztendőre, pe- $ dig akkor nagyon kedvét szeg-; te, hogy nem lehet az. amit $ önmagában eltervezett. De> nem csüggedt, s a harmadik J évfolyam után meg legalább j úgy szerette választott új hi-j vatását, mint a régi, gyermek-: kori álmot. — Hatvanegyben végeztem,; s kerültem ide, a nagykőrösi j kórházba gyakorló orvosnak.! Ötödik esztendeje már. Anesz- ! teziológus szerettem volna! lenni, el is végeztem egy há- : romhónapos tanfolyamot, s I egyedül én végzek ma is gépi: «itatást itt, a kórházban, mégis | sebészorvos lett belőlem ... j Néhány héttel ezelőtt, már- j eiusban tette le a szakvizsgát, i azóta kinevezett sebészorvo- i sa a nagykőrösi kórháznak. ] — Vannak emberek, akik- \ Bek másként alakul az élete, j mint ahogyan azt eltervezték. j Ezek közé tartozom én is. Mégsem vagyok elégedetlen az eddig megtett úttal. Sokat tanultam, és még többet sze- I retnék tanulni ezután. Ezért: ■vagyok itt szívesen. Pedig a : munkámon kívül semmi más i nem köt a városhoz. Van egy I kis szobám itt a kórházban, és: nagyon sok munkám. Az ősz-; tályon jelenleg a főorvoson ki- j vül csak én operálhatok önál- í loan. Így aztán bárhova me- '■ gyek, moziba, presszóba, föd-: rászhoz. itt az osztályon min-: dig tudják hol találhatnak: meg, ha szükség van rám. Volt; már rá példa, hogy félig, kész: frizurával álltam fel a föd-: rász tükre elől... A szabad ideje kevés, de: soha nem tölti haszontalanul.: — A könyv számomra a: legjobb barát. Gyermekko-1 rom óta szeretek olvasni, i verset és prózát egyaránt.; Nem. nem a legmodernebbe- j két szeretem — vitatkozik: inkább csak önmagával — az: írók közül Thomas Mannt és kartársait, a zenében Bar­tókot. A szórakozást itt, Nagy­kőrösön, elsősorban a köny­vek s a rádió zenei műsorai jelentik számomra. Néha a mozi vagy a presszó. Más nincs, hiába is szeretném . .. Nehezen bontakozik ki en­nek a városnak a kulturális élete. Pedig nagy szükség lenne rá. Sok értelmiségi él itt, tanárok, orvosok, mérnökök, hivatal­nokok ... a munkások és a parasztok is igényesebb kul­turális életet várnának ... Nem véletlen, ha hosszabb szabad időm akad, felutazom Budapestre. Színház, hang­verseny, tárlatok . . . Ezek te­szik tartalmasabbá. gazda­gabbá az ember életét... Hogy lehetne tenni a vá­rosban is valamit ennek ér­dekében? Igen, ez a vélemé­nye. Lehetne ... csak az igé­nyeket kellene egy kicsit job­ban felkelteni az emberek­ben. Hogy többet akarjanak" annál, mint amennyit a város jelenleg nyújt nekik. (Foto: Gábor) mindössze húsz ember, s ta­valyi tervük 15 milliós ter­melési értéket írt elő ebben az évben pedig fejenként egy­millió jut, húszmillió forint értékű terméket kell kiadniuk a kezük alól. Annyit, amennyi egy kisebb, hetven-nyolcvan fős üzem összteljesítménye! Danis né nevetve mondja: — És még az a vigaszunk sincs, mint a férfiaknak, mármint hogy azt mondhassuk, felköt­jük a nemzeti fehérneműt... Azután, komolyra fordítva a szót, a nemrég megtartott brigádgyülésről beszél, ahol songresszusi vállalásukat tár­gyalták, s a megnőtt, való­ban feszes feladatokhoz iga­zodva, vállalási pontjaikat is így határozták meg. Évi húszmillió forint értékű ter­melési tervüket december 22-re teljesítik. A megnöve­kedett termelés ellenére « selejt nem növekedhet — 0,4—0,5 százalékos sei ej ttel dolgoznak, évek óta sehon­nét nem érkezett reklamá­ció az általuk végzett mun­kára — s húszezer forint értékű anyagot takarítanak meg. Közös akarat — erő A brigádot az 1966-os év valóban nagy feladatok elé állította, s ezt, önkéntes vál­lalásukkal, kongresszusi ver­senyfelajánlásukkal, még meg is toldották. Nem haladja meg az erejüket? A csoportvezető, Nagymi- Káíy Lajos: — Hihetetlen erő és akarat van ebben a brigád­ban, úgy is mondhatnám, közös akaratuk jelenti a leg­nagyobb erőt, s egyben biz­tosítékot is, hogy amit vál­lalnak, azt teljesítik. Sőt, a hagyományokat ismerve, túl­teljesítik. A hagyományok. 1965 má­sodik félévében a gyár het­venegy brigádja közül a Zrínyi Ilona szerezte meg az első helyet! Danisné azt mond­ja, a brigád összeszokottsá­ga, emberi összefogása jelen­ti á legtöbbet. Nem a mun­kában megszerzett rutin, a gyakorlottság — persze en­nek is jelentős a szerepe — hanem az, hogy már nem­csak egymást, hanem a csa­ládokat is jól ismerik, hogy nemcsak együtt dolgoznak, hanem — összetartoznak. Nem tudják például, ki kezde­ményezte a brigádkönyvtá­rat. Minden fizetéskor pénzt adnak össze: mai magyar írók mai témájú könyveit vásárolják meg rajta, s a brigádkönyvtárból bárki ki­kölcsönözheti. A fontos az, hogy van, s hogy közös akarattal, minden ellenkezés nélkül valósult meg. Csak anyag legyen A brigád valamennyi tagja-: tanul! Közös öszejöveteleiken mindenki ott van, férjestől, családostól. Joggal büszkék arra, hogy öt év alatt még csak írásbeli figyelmeztetést sem kapott senki a brigád tagjai közül, késés, más fe­gyelemsértés nem volt. Öt kommunista van a brigádban: az erős közösség kialakítá­sában nagy szerepet vállal­tak, s nem feledték, a leg­jobb meggyőzés a példamuta­tás. Sok dologról szó esik: a szociális otthonban tett lá­togatásról, s arról, hogy most a Fóti Gyermekvárosba ké­szülnek; a kereseti lehetősé- I gekről, s arról, hogy meny­nyire rossz volt a januári anyagellátás. És a búcsúzás­kor is — a kérdésre, hogy sikerül-e majd teljesíteni mindazt, ami rájuk \’ár — azt válaszolják: — Csak anyag legyen, a többit bízzák ránk... Mészáros Ottó jesítették, több tekintetben — így például a selejtcsökken- tést illetően — túl is haladták. — A gondosság igénye mind nagyobb a brigádban — mond­ja Gratzárné — s ez örvende­tes. Mert igaz, olyan a mun­kánk, hogy ott nem lehet nagy­! szerű, kápráztató dolgokat «si- nálni. de selejtet — sajnos — azt igen. Ezért a kongresszusi vállalásban is első helyen sze­repel, hogy mennyiségi tervünk teljesítése mellett — túltelje­sítésre itt nincs szükség — tovább növeljük a minőséget. Tavalyi eredményünk sem volt rossz, de most megpróbál­juk a még jobbat, az a célunk, hogy a brigád munkája egyben a jő minőség biztosítéka is le­gyen. A fürge kezek ügyes mozdu­latokkal illesztik össze ágyúvá — a képernyőre képet varázsló, békés lószerszám ez — az al­katrészeket. Harminchat asz- szony hajol munkája fölé — a Tyereskova brigád. Van, aki talán behúnyt szemmel Is hi­bátlanul dolgozna — mint Pó­lyák Gyuláné, Kata Andrásné, Drábik Józsefné —, s van, aki- j nek bizony nagyon kell igye­keznie, odaadó figyelemmel pótolni a tapasztalatot. A gyárkapun túl Az asszonyok a művezető­jüket, Máté Imrét dicsérik, aki kötelességein jóval túl se­gíti, támogatja a brigád mun­káját. Valóban, vele, s a bri- gádhoz tartozó két műsze­résszel is — „három árva férfi az asszonyok tengerében” — jó '»kapcsolat, a brigád gyár­kapun kívül is közösséggé ko- vácsolódik. Kongresszusi vál­lalásukban több pont is erre vonatkozik: a tanulásra, közös szórakozásra, művelődési ese­mények látogatására. Voltak a városi múzeumban, megnéz- I ték a lakberendezési kiállítást : — és vitatkoztak is a látotta- jkon — s most, mivel 2500 fö­ltűnt jutalom került a brigád- : ..kasszába”, Visegrádra tcrvez- ; nek kirándulást, i A szó megint visszakamyaro- | dik a munkához: meglepően [ jól ismerik a gyár gondjait, t feladatait, s bár — mint ! mondják — úgy érzik, „a bri- ; gád egyenesben van”, mégis > drukkolnak, hogy kongresszu- ! si vállalásukat teljesíteni tud- ! ják-e, s azért is, hogy a har- § madik után negyedszer is el- ! nyerjék a szocialista címet. | Rossz kezdés — jé folytatás ; A brigád régen ért el olyan 5 gyenge eredményt, mint janú- J árban. Nem volt elegendő ^ anyag, idegeskedés, viták. Vé- ; gül mégis 103 százalékra tel- 5 jesítették első negyedévi ter- $ vüket. Rá vertek? A név, a ki- $ vívott rang kötelez. Márpedig ; a bevezetőgyártás Zrínyi Ilona \ háromszoros szocialista bri- $ gádjának neve, rangja van az J üzemben! $ Danis Mihályné brigádveze- $ tó magyarázza, mi is a mun­5 kájuk. A húsztagú brigád a $ nagy teljesítményű stúdió- és 5 röntgenlámpák — 250-tól J10 000 wattig — elektródáit ^készíti .Kézi forrasztás ez, J megközelítően hetven rnűve- 5 let. Többségük régi dolgozó, g öt-hat éve végzik munkájukat, 5 s mint csoportvezetőjük, jj Nagymihály Lajos mondja, 5 különösen az növeli a brigád J értékét, hogy tagjainak több- ; sége valamennyi munkamű- í veletet ismeri, s így, ha he- ! lyettesíteni kell, nincs fenn- i akadás. S Másfélmilliót — mellékesen i Tavaly, év végén sürgős ; munka volt, a gyárvezetés a > Zrínyi brigádot is segítségül S kérte: vállalják. És saját fel- í adataik teljesítése mellett ! megcsináltak másfél milliót — ! mellékesen. Különben is sok- i szorosan milliomos brigád ez, „Vitemolos“ szőlőiskola A szőlő- gyümölcstermesztés mellett szaporítóanyag-elő­állítással is foglalkozik a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet. Az idén 30 holdon telepít szőlőisko­lát. az úgynevezett vilemolos módszerrel. O Kovács Károly üzem- egységvezető és Kiss Jó­zsef gépész beállítják a trak­torra szerelt réselőt — amely a földbe kerülő vesszők he­lyét készíti elő. A szerkezet — amely a szövetkezet újítása — sok nehéz munka alól mente­síti a telepítőket. © Szaporán jár a fiatalok keze, a gyökereztetésre szánt vesszőket a gondosan előkészített talajba helyezik. — Persze, tudom, nehéz sza­kítani a megszokottal, járat­lanabb s ezért fáradságo­sabb utakon keresni az újat, a szebbet, a jobbat... én mégis úgy érzem, megérné. Az élet olyan sok színű, akár a fény, csak éppen tágabbra kell nyitni az embernek a sze­mét, hogy a különböző ár­nyalatokat észrevegye... és gyönyörködni tudjon ben­nük. Az emberi életeknek célja van. Vagy kell, hogy legyen. Én ezalatt a cél alatt nem csupán azt értem, hogy helytállók a napi munkám­ban. Ez ugyan sok, és mégis kevés. Az élet egészéhez mér- j ten kevés. A csendes elmélkedésben, a gondolatok kicserélésében j gyorsan múlik az idő. A kora i délután későre fordul. A csend ' lassan oldódik, halk, mono- j ton mormolás szűrődik be a félig nyílt ajtajú szobába. Az- j tán belép a főnővér s köteles- ségtudóan mondja: — fíökförnő’lclreiri, vizit... Prtikner Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents