Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-27 / 98. szám

0 Április .‘ÍO.án: íimiicsii les Cegléd Város Tanácsa áp­rilis 30-án, pénteken dél­előtt 9 órai kezdettel tartja meg soron következő ülését. | Főbb napirendi pontok: az | 1965. évi költségvetési és j községfejlesztési zárszámadás j és az 1966. évi költségvetés végleges jóváhagyása. Ceg­léd város termelőszövetkeze­teinek 1965. évi zárszám­adása és 1966. évi termelési és pénzügyi tervének meg­tárgyalása; a művelődésügyi állandó bizottság beszámoló­ja; valamint bejelentések, in­dítványok. Ankét ár tavaszi közlekedésről A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1966. ÁPRILIS 27., SZERDA Több első osztályú árut gyárt a Május 1 Ruhagyár A Pest megyei Rendőrfőka­pitányság' április 29-én, dél­után 6 órakor Tavaszi köz­lekedés címmel ankétot tart a gépjárművezetők részére a Kossuth Művelődési Ház­ban. A várható nagy tava­szi forgalom balesetmentes lebonyolításáról Huszka Já­nos rendőr alezredes tart előadást. Minden gápjármű- vezetőt szívesen lát a rende­zőség. A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi telepének dolgozói — s ezen belül a szocialista brigá­dok — megtárgyalták a SZOT és a KISZ kongresszusi ver­senyfelhívását, és egységesen csatlakoztak ehhez az orszá­gos mozgalomhoz. Az üzem éves komplex in- "tézkedési tervének teljesíté­sén, illetve túlteljesítésén túl vállalták, hogy a pártkongresszus tisztele­tére tovább javítják az el­A ceglédi Táncsics Tss-ben százharminc holdon a földben van már a kukorica — Tavaly még június ele­jén is vetettünk kukoricát — mondotta Lipcsei János, a termelőszövetkezet növény- termesztő brigádvezetője. — Ezt csak azért mondom, hogy megítélhesse, mennyi­vel előbb vagyunk az idén. — Víz? — Az már csak éppen mu­tatóban. Huszonöt-harminc hold szántatlan terület van a gazdaságban a vízállás miatt. A gépek nem tudnak rámenni az elsüllyedés koc­kázata nélkül. Az őszi szántás különben jól sikerült és tavasszal is idejében fogtak a talaj­munkához a gépek. A lu­cerna, borsó, cukorrépa, ta­vaszi árpa, burgonya el van vetve. Az egész hátralé­kunk hatvan hold takar­mánykeverék és a kétszáz­húsz katasztrális hold ku­korica. — A mai napig százhar­minc holdon elvetettük a kukoricát. Én nem is emlékszem rá, hogy mikor sikerült ilyen nagyon kedvező körülmények kö­zött elvetni a kukoricát. Nem hiszem, hogy a két­száz hold kukoricából va­lamennyi kimaradna, de ha úgy lenne is, silókukoricát vetünk majd helyette. — Hibrid kukorica? — A tavalyihoz hasonlóan az idén is kötöttünk szerző­dést, az idén százötven hol­don termelünk hibrid kukoricát. A vetőmagot a vállalattól kaptuk. A többi szakmány kukoricavetéshez saját ter­melésű vet "magot haszná­lunk, még pedig kilencven­négy százalékos csíraképes­ségű magot — mondotta a növénytermesztési brigádve­zető. (—ssi) Versenyfelhívás A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére versenyfelhívást tett az 1966. évi mezőgazdasági tervek tel­jesítésére, illetve túlteljesíté­sére. Eddig az abonyi József Attila, a Kossuth, a nyársapáti Aranyhomok Termelőszövet­kezet tagsága tárgyalta meg a felhívást és csatlakozott a ver­senyhez. Felkérjük a termelőszövet­kezetek és az állami gazdasá­gok vezetőit, hogy tárgyalják meg, és csatlakozzanak a ki­bontakozó versenymozgalom­hoz. A versenyhez való csatlako­zást a járási versenybizottság­nak jelentsék be. Járási versenybizottság — Egységesítik a gyártástechnológiát — Jutalom a verseny legjobbjainak ső osztályú áruk részará­nyát a termelésben. Női és leányka kabátból a ter­meit áru 98,5, a kasírozott ka­bátokból 85,5, pillekabátból 86 és a műbőrkabátból 95 szá­zalékát gyártják első osztályú minőségben. Annak érdekében, hogy ezt a vállalásukat teljesíthessék, intézkedéseket tesznek a dolgozók szakmai ismere­teinek fejlesztésére, a kon­fekciómunkában szüksé­ges legjellemzőbb munka­fogások elsajátítására, va­lamint üzemi szinten az egységes gyártástechnoló­gia alkalmazására. Vállalásukból az is kitűnik, hogy a munkaszervezés terén van még javítanivalójuk, ezért a kongresszusi versenyben egyik sarkalatbs vállalása a ruhagyáriaknak a munkaszer­vezés további tökéletesítése, a nagyüzemi termelés igényei­nek megfelelően. A munka jobb megszervezése révén akarják elérni, hogy a verseny időszakában a munka termelékenységét 1,5 százalékkal növelik. Egyéb vállalások mellett cé­lul tűzték ki a termelés üte­mességének javítását, hogy — a minőségi termelés mellett — ezzel is csökkentsék a megren­delők részéről érkező rekla­mációk lehetőségét. A kongresszusi munkaver­senyt április 20-án indította meg a ruhagyár. A vállalat vezetősége három szakaszban értékeli a versenyt. Az első és utolsó szakaszban a legjobb eredményt elérő termelőegy­ségek 3500—3500 forintot, a legjobb egyéni versenyzők pe­dig 1500—1500 forint jutalmat kapnak. A második szakasz a harmadik negyedévre esik, s az első helyezett termelőegy­ség 10 ezer, a második 7 ezer, a harmadik 4 ezer forint ju­talmat kap, a legjobb egyéni versenyzők jutalmazására pe­dig 9 ezer forintot biztosítot­tak a kongresszusi versenynek ebben a legfontosabb szaka­szában. (fri.) MÉLYÍTIK AZ ÁRKOT az új ceglédi kórház építkezésénél. A Büdös-árok néven is­meretes vízlevezető csatorna folyását részben más irány­ba terelik és a kórház körüli szakaszon zárt csatornává alakítják át Tomcsányi Sándor felvétele Május 9-tól június 9-ig: A béke hónapja Ülést tartott a járási nőtanács A járási nőtanács végre­hajtó bizottsága hétfőn tar­totta kibővített ülését. Kányi Andrásáé elnök megnyitója után Joó Ágos- tonné tartotta meg beszámo­lóját az ideológiai irányelvek­ről és az azokból adódó fel­adatokról. Ezután Kratoch- will Edéné, a járási nőtanács titkára, a járási nőmozgalom elmúlt évi munkájáról szá­molt be. Ismertette többek között a nemrégen megtar­tott nőkongresszus határoza­tait. — A kongresszuson — mondotta — a szocialista or­szágok küldöttei mellett je­len voltak a tőkés világ kép­viselői is, akik egyöntetűen szálltak síkra a béke védel­mében, követelve a vietnami agresszió megszüntetését. Az elkövetkező időszak­ban a nőtanács egyik felada­ta a IX. pártkongresszusra való felkészülés. Növelni kell a nők létszámát a párt- vezetőség soraiban, vala­mint egyéb gazdasági vo­nalon is. Szorosabbra kell fogni a kapcsolatot a szülői munkaközösséggel és be kell kapcsolódni az ifjúság neve­lésének segítésébe. Többet kell foglalkozni a termelőszövetkezeti szocia­lista brigádmozgalommal, kü­lönösen a női brigádokkal. Befejezésül a békehónap jelentőségét méltatta, amit május 9-e és június 9-e kö­zött rendez meg a járási nő­tanács és a Hazafias Nép­front. A hozzászólók a termelés területén jelentkező problé­mákkal, az ifjúság nevelésé­vel kapcsolatos feladatok­kal foglalkoztak. Varga Gábor, a járási párt- bizottság osztályvezetője el­ismerését fejezte ki a nőta­nácsnak eddigi eredményes munkájáért. Cz. Válaszul olvasónk levelére Cigié vagy Szeglet ? Lapunk múlt vasárnapi szá­mában megemlékeztünk a nyolcvanéves Pais Dezső pro­fesszorról, aki 1014-ben tudo­mányos alapossággal magya­rázta meg városunk nevét. Egyik olvasónk levelet intézett hozzánk. Azt írja, hogy ő gye­rekkorában úgy tanulta, hogy városunk neve a „szeglet” szóból származik. Fontos utak keresz­teződésében, szegletében települt ez a város, innen a név. E magyarázatnak történelmi múltja van. 1752-ben, a temp­lomperben kihallgatott tizen­negyedik tanú, a kilencvenéves Dús Mihály, nagykőrösi lakos, a mai napig is meglevő jegy­zőkönyvben azt vallja, hogy hallotta anyjától, hogy „Czeg- léd városát Szegelet városának hívták vala a hajdani magya­rok". Meglehet, hogy a várost a nép „utak szegletének” nevez­hette. 1836. május 29-én helyezték el a jelenlegi református nagytemplom alapkövét Ebbe egy írást is tettek, melyet az akkori református lelkész, a későbbi hazafias magatartásá­ért 15 évi várfogságra ítélt Nánási Szabó Károly írt: s eb­ben a következő megállapí­tást találjuk: „A város neve a régibb időkben volt Szegelet, Sziglet; innen Czegléd". Élete végén Ceglédre került Táncsics Mihály, aki a ceglédi levelekben szintén foglalkozik a város nevének magyarázásá­val. Minden tudományos ala­posságot nélkülöző, romanti­kus elemzésben így ír: „Ceg­léd nem más, mint „Szeglet­nek" évezredek hosszú során át történt módosulása.” Tán­csics nem volt nyelvész, de szívesen foglalkozott e tárgy- gyal és sok magyarázata a tu­domány fényében ma már megmosolyogtató. Cegléd nevének ilyen ma­gyarázatát említi Takács Jó­zsef is egyik munkájában. Azt írja 1891-ben, hogy az „erdé­lyi szász kereskedők útja az erdélyi és dél-magyarországi utak összeszegellésénél fekvő Cegléden — ahonnan a város neve is Zegelet, Szeglet, eb­ből Czegléd — vitt keresztül", A századforduló táján a ceg­lédi gyerekek földrajzköny­vükben a város nevének ezt a magyarázatát tanulták, így a mi kedves Nagy István nevű levélírónk is. A nyelvtudomány is fejlő­dik, s valószínű, hogy Pais Dezsőnek van igaza, aki a cég­ié, illetve a cigié nevű fűzfa­névből származtatja nevét, melyhez a „d” helységnév­képző járult. (Lásd Nyárád, Diósd, Várad, Kölesd.) Egyébként e történelmi té-* mánál említsük meg azt is, hogy más magyarázat szerint a Turóczi krónikában szerep­lő Chigla-mező is Ceglédet je­lentette. (Csig török szó, kerí­tést jelent, a la pedig helynév­képző.) E magyarázattal Pais Dezső a „Magyar nyelv” című nyelvtudományi folyóiratban 1915-ben, tehát ceglédi tanár­sága idején, hosszan foglalko­zott és tudományos érvekkel cáfolta meg azt, hogy váro­sunk neve nem e szóból szár­mazik. A hozzászólásnak egyébként örültünk és e magyarázattal köszönjük meg kedves olva­sónknak. (Sz. I.) Felújítják a járásbíróság épületét Hússzor megkerülhette volna a földet Nyolcszázezer kilométer balesetmentesen A járásbíróság épületében ezorgaimas mesteremberek dolgoznak. Nagy igyekezettel fúrják, faragják, építik, szé­pítik egyik legnagyobb köz­épületünk belsejét. Rá is fért már a komoly tatarozás, illetve felújítás erre az épü­letre, hiszen fennállása óta több, mint fél évszázad telt el. 1906-ban határozta el a város képviselőtestülete, hogy az elavult régi járásbíró­sági épület helyett (amely jelenleg is áll az Eötvös téren és a Táncsics iskolá­hoz tartozó tantermek van­nak benne), új épületet emel s e célból hosszas alkudozás után megszerezte a jelen­legi telket, amelyen abban az időben az uradalmi el­lenőri lakás állt. A tervek is hamarosan el­készültek s 1910-ben ren­deltetésének át lehetett ad­ni az akkor korszerű épü­letet. Több mint fél évszá­zad telt el azóta. Ebben az épületben a ceglédi peres ügyeken kívül Ceglédbercel, Abony, Törtei, Jászkarajenő, Tószeg, Ujszász, Zagyvaré­kás ügyeit is intézték. E községeknek a telekkönyvi iratai is itt voltak. A szom­szédos Abony község e fél évszázad alatt többször is si­kertelenül próbálkozott az­zal, hogy járásbíróságot kap­jon. A ceglédieknek ugyan­ekkor az volt a vágyuk, és több alkalommal kérték is az igazságügyi minisztertől a régi Budapest vidéki tör­vényszék területi megosztá­sát, s hogy annak egy része Ceglédre települjön. A területi hatáskör ma más. A járásbírósági feladatkör azonban megmaradt. Az erő­sen megkopott, elhasználó­dott épület a szorgalmas munkáskezek nyomán való­sággal újjászületik. Az épü­letben ma malter-, mész-, festékszag terjeng. Állvá­nyok, létrák, pallók között járkálnak a bírák, ügyészek és a jogkereső közönség. Egyik helyiségüket kitelepí­tik, a másikat megosztják. Az egész épületet úgy alakítják át, hogy a célnak és a ren­deltetésének jobban megfe­leljen. Sz. I. 1962-ben alakult meg a ceglédi AKÖV-telepen a Volán-brigád. Azóta a brigád tizenöt főre nőtt és az évek során háromszor nyerte el a szocialista brigád címet. Borbás Antal, a telep nép­szerű Anti bácsija sok szere­tettel és melegséggel beszél a brigádról. — Heten vagyunk alapító tagok, — mondotta. — A kocsik szá­mának emelkedésével sza­porodott a brigád is. Mondha­tom, hogy ez a néhány esz­tendő igen szépen összeková­csolta ezt a kis kollektívát. Mint érdekességet említem, hogy mindannyian négy ton­nás Csepeleken dolgozunk. A brigád öt tagja a 250 ezer kilométeres balesetmentes vezetésért megkapta a Közle­kedés és Postaügyi Minisz­térium a balesetmentes köz­lekedésért jelvény bronzfo­kozatát. Én az ötszázezer kilométeres balesetmentes közlekedésért kaptam meg az ezüst fokozatot és a na­pokban terjesztettek fel a nyolcszázezer kilométeres balesetmentes közlekedésért az arany fokozatra. Ugyan­csak a napokban terjesztet­ték fel a brigád három fia­tal tagját a balesetmentes közlekedés bronzfokozatára. — A brigád minden tagjá­nak van valami kitünteté­se. Többen kiváló dolgozók. Amióta munkabrigádban tö­mörültünk, minden eszten­dőben vállaltunk és vállalá­saink teljesítésével, illetve túlteljesítésével kiérdemeltük minden esztendőben a szo­cialista brigád címet. — Minden évben sikerült a tervet 3, 5, 7 százalékkal túl­teljesíteni. 1964-ben, hazánk felszabadulásának ünnepén, kaptuk meg először a szocia­lista brigád címet és okle­velet. — Nagyon érdekes követ­kezménye lett ennek a kitün­tetésnek. Rövid idő alatt kilenc újabb brigád alakult a telepen és ma már az a helyzet, hogy a telepen mindenki brigádokba tömörül­ve dolgozik. — 1965-ben másodszor nyer­tük el a szoiialista brigád címet, a jelvényt és a vörös selyemzászlót. Mellettünk állt Halmi János, a Kossuth-bri- gád vezetője is, aki brigádja nevében vette át az okleve-> let. — 1966-ban harmadszor is megkaptuk a szocialista cí­met, ugyanakkor a Kossuth- brigád is másodszor. — Brigádunkban kedves hagyomány az, hogy a kitün­tetéseket mindig házi ünnep­ségen vesszük át. Az idén áp­rilis tizenhatodikén rendeztük meg ezt, amikor is a brigád­tagok hozzátartozói, a válla­lat egész vezetősége is meg­jelent. Milyen vállalások alapján nyerték el harmadszor is a szocialista brigád címet? A brigádvezető belelapoz a példásan vezetett brigád­naplóba. — A terv túlteljesítését vál­laltuk és azt százhét száza­lékra teljesítettük. Külön vállalásunk volt a bizony­lati fegyelem szigorú be­tartása, azzal a kötöttséggel, hogy ennek elhanyagolása a brigádból való kizárással járhat. Erre egyetlen esetben sem került sor. Vállaltuk egy közlekedési újítás kidolgozását. Ungvári Mihály újításával megvalósítottuk a balesetmentes kerékszere­lést. Bucskó Gyula újítása pedig lehetővé teszi a belső kerék pumpálását anélkül, hogy a külső kereket le kél- lene szerelni. — Ezeken kívül vállaltuk a gépkocsik állandó üzemké­pességét és a gépszemlékre való kifogástalan kiállítást. Két brigádtagunk, Ungváry Mihály és Vígh Jenő, szép tel­jesítményéért osztályvezetői dicséretben részesült. — Társadalmi munkát is vállaltunk. Brigádunk min­den tagja vállalta az üzem­anyaggal való takarékosko­dást. 498 141 kilométeres meg­tett útunkon 9748 liter üzem­anyagot takarítottunk meg. — Hogyan állunk az idei teljesítéssel? — Az előbbiekhez hason­lóan vállaltunk. Az első ne­gyedév teljesítését most ér­tékeli a vállalat versenybi­zottsága. Biztosak vagyunk abban, hogy jó és eredmé­nyes munkánkkal 1967. áp­rilis negyedikén átvehetjük negyedszer is a szocialista brigád címet. Rossi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents