Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-26 / 97. szám

«Ji ■lern irln 1966. ÁPRILIS 26., KEDD A TIT gazdag programja a nyári egyetemeken A DUNAKANYARBAN: Bartók Béla művészete A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat az idén is megrendezi a nyári egyete­meket, amelyeken országunk életét, egyes tájait, városait és környékét igyekeznek be­mutatni. Lehetővé teszik a magyar történelmi és művé­szeti emlékek, jellegzetes ter­mészeti kincsek, mezőgazda- sági és ipari létesítmények, a tudományos, kulturális és tár­sadalmi élet, a népszokások és a népművészet egy-egy te­rületének megismerését. A nyári egyetemeket az ország legszebb, legér­dekesebb városaiban, hí­res magyar fürdőhelye­ken rendezik, ahol az ismeretszerzésen és szórakozáson kívül üdülést, pihenést, hajó- és autóbusz- utazásokat is nyújtanak. A változatosságot hangverse­nyek, szabadtéri színpadokon művészi előadások, népi együttesek felléptei, filmbe­mutatók és zenés-táncos ösz- szejövetelek szolgálják. A soproni nyári egyetemet az erdészet, a borsodit az ipar, a balatonit a tó neve­zetességei, a szegedit a peda­gógia, a pécsit a népek barát­sága jegyében rendezik meg. Debrecenben politikai-műve­lődéspolitikai előadások lesz­nek. A Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetemet idén fő­leg Bartók Béla művésze­tének szentelik. Esztergomban az eddigi nagy érdeklődésre való tekintettel másik stúdiumot is indítanak a közép-európai reneszánszról és humanizmusról. A két stú­dium részvevői egy-kétnapos kirándulást tesznek Budapest­re, a Dunakanyar legszebb tá­jaira, Visegrádra, Dobogókő­re és Szentendrére. Azonkí­vül felkeresik Tatát, Tatabá­nyát és két napra eliftaznak a Balatonhoz. Az előadásokat nemzetkö­zileg ismert magyar szak­emberek tartják s néhány előadás megtartásá­ra neves külföldi tudósokat hívnak meg. Hotel Európa A Balaton legszebb szállójá­nak a siófoki szállodasort le­záró 12 emeletes Hotel Euró­pának építési munkái gyors ütemben folynak. A közvetlen a vízparton levő, csupa üveg és beton palota máris impo­záns látvány. A legfontosabb munkák a befejezéshez köze­lednek. Rövidesen hozzálátnak a három gyorslift szereléséhez. A Balaton legszebb szállodája június elsején már fogadja vendégeit. BUDAPEST FAUST Ismét felújításbemutatóra készülnek az Operaházban: április 29-én új rendezésben és új szereplőkkel állítják színpadra Gounod operáját, a Faustot A darabot Magyarországon 1863. szeptember 2-án,. a régi Nemzeti Színházban mutatták be, s az Operaház megnyitá­sáig 204-szer játszották. 1884 októberében már Ybl opera­házában csendültek fel a Faust dallamai és 1965 júniu­sáig 831 előadást ért meg. Egyike a legnépszerűbb, leg­gyakrabban játszott operák­nak. C i tyvox-soroza t, hangos képeskönyv... A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának tervei Művészi reprodukciók leve­lezőlapokon, naptárakon, ké­pes irodalmi, művészettörté­neti társasjátékok, színes fo­tók, diapozitívek mind-mind a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalatának termékeiként formálják az ország lakossá­gának ízlését, fejlesztik szép iránti igényét, fokozatosan háttérbe szorítva a giccset a kirakatokból, a lakásokból. Az idén az eddigieknél is több újdonságot ad ki a vállalat, és régebbi sikeres kiadványai is­mét megjelennek az üzletek­ben. Az ifjúság esztétikai neve­lésénél annyira bevált „Az én múzeumom“ sorozatból három év alatt 13 füzet jelent meg, és füzeten­ként 45 ezer példányban fo­gyott el. Az iskolásokat a vi­lághírű festőkkel és alkotá­saikkal, a művészeti irányza­tokkal megismertető sorozat külföldön is nagy érdeklődést keltett, és az idén már ex­portra is készítenek belőle. A vállalat kiadványaként a közelmúltban jelent meg a ,.Ki ez?” című ugyancsak az ifjúság nevelését szolgáló társasjáték, amely a magyar irodalmi élet 100 egyéniségét mutatja be korabeli portrék, hiteles ábrázolások reproduk­cióinak segítségével. Újdonság lesz az „Arcképek” című so­Tagadhatatlan: Budapest szép vá­ros. Nemcsak mi, pestiek állítjuk ezt, de büszkén vallják a vidékről emigrált falusiak szintúgy, mint az ide látogató kül­földi turisták. Budapest látvá­nyos, Budapest csodás, Budapest édes. Budapestet meg lehet zabál- ni. Tavaly ne­kem egyhavi fi­zetésembe került Giulietta, a fa­lánk, kiéhezett délolasz kislány, aki nádszálkar- csú derékkal, pe­helysúllyal érke­zett, s négy hét múlva degeszre hízva távozott... Budapestnek sok nevezetessége van. Halvérű svéd ba­rátom mégis leg­inkább azon cso­dálkozott, miért kell nekem az 1. osztályú KAK­TUSZ Étterem­ben ebéd közben fizetnem. Órámra néztem: délután kettő volt. Ilyen­kor van pincér­váltás, mondot­tam, ez nálunk amolyan ősi ma­gyar szokás. Ha tetszik, ha nem, le kell tenni a kést, villát, s fi­zetni muszáj, me­se nincs. Ámult, bámult, csodál­kozó arcán lát­tam, nem hiszi el. Ekkor szé­gyenkezve, zavar­tan elmeséltem neki, hogy az igaz, a KAKTUSZ Étterem elit hely, mi tagadás, mégis tele van sok megbízhatatlan vendéggel. Ezek itt aztán nyak­ra-főre esznek- isznak, később meg usgyi, fize­tés nélkül meg­lépnek a cehhel. ínséges napjaim­ban velem is előfordult, hogy bevágtam két-há- rom KAKTUSZ- tálat, felhörpin­tettem egy liter egri bikavért, az­tán egy óvatlan pillanatban uccu neki, illa berek, nádak, erek... A főpincér csak a Soroksári útnál ért utói. Érdekes, ezt el­hitte. Meg vol­tam nyugodva. Az a fontos, sikerült megmentenem a magyar vendég­látó becsületét. Vaszilij Vasei­lijevics, kijevi kollégám már rég az EMKE sarkán azon me­ditált, miért csi­nálnak ekkora nagy felfordulást és rendetlenséget az épülő aluljáró környékén. Mond­tam, hogy ez ná­lunk nemzeti szo­kás. Ha mi va­lamit építeni kez­dünk, azt akar­juk, hogy azt mindenki észre vegye. Nem ide*- gesítő ez a já­rókelőknek? — kérdezte. De igen, feleltem. Akkor mégis miért bá­mulják ilyen so­kan? — érdek­lődött. Mert kí­váncsiak, mond­tam, hogy ál­mennyezet nélkül meg tudják-e csi­nálni. Erre néz­ve ugyanis volt már egy prece­dens ... Egyébként a vá­ros tényleg na­gyon szép, va­gyon jó, általá­ban mindenki meg van vele elé­gedve. Egyedül a mwcsai Kiss Pi­roska kifogásolta a múlt héten a fé­nyes esti közvilá­gítást. Azóta vele ott­hon csókolód- zom... Zoltai András Bevált gyógymód: a munka A budapesti kijózanítókba tavaly csaknem hatezer ittas személyt szállitottak be — csaknem egyharmad részben nőket. A visszaesők száma megközelíti a négyszázat, kö­zülük jónéhány már törzsven­dégnek számít. Dr. Orthmayr Alajos, az Or­szágos Ideg- és Elmegyógyin­tézet főorvosa elmondotta: az Egészségügyi Minisztérium ja­vaslatot készített, amely lé­nyegesen egyszerűsíti az elvo­nókúrával kapcsolatos eljá­rást. Lehetővé teszi például a bejelentés utáni azonnali gon­dozásba vételt és meghatáro­zott esetben zártintézeti keze­lést rendel el. Május elején Pomázon, az Egészségügyi Minisztérium Munkaterápiás Intézetében külön részleg nyílik, ahol az Idült alkoholistákról gondos­kodnak. Amint a főorvos el­mondta, a beutaltak a gyógy­szeres kezelés mellett a gyó­gyulás ütemétől függően, hosszabb-rövidebb ideig rend­szeresen dolgoznak majd. Az intézet gyümölcs- és konyha­kertészetében munkára oszt­ják be őket. A munkaterápiás intézet al­koholelvonó részlegében egye­lőre száznyolcvan nagy-buda­pesti alkoholista foglalkozta­tását szervezték meg. ként kiadott hangos képes­könyvből magyar nyelven há­romezer, oroszul 15 ezer, az NDK számára ötezer példány jelent meg, és még az idén el­készül megrendelésre az an­gol és holland nyelvű válto­zat Ls. Az általános íziésnevelést szolgálják a már-már eltűnő­ben levő művészietlen falvé­dők helyett az újak, amelyek híres festők reprodukcióival díszítik a konyhákat. A ta­valy megjelent háromféle fal­védő sikere után az idén már négyféle jelenik meg 30—30 ezer példányban. Falvédőre reprodukálják Szinyei Merse Pál híres-szép Majális, vala­mint Szerelmespár című fest­ményét, Mészöly Géza Balato­ni halásztanyá-ját és Ruys- dael egyik tájképét. Y. A. BÁNYA- MENTŐ Ügy vagyunk vele, mint az ele­gáns és modern, szirénával, villogó lámpákkal fel­szerelt mentőko­csival: legszíve­sebben szolgálaton kívül látjuk. Az új járművet is ilyen jó kívánsá­gokkal bocsátják útjára. Az Ika­rus székesfehérvá­ri gyárában Cse­pel elemekből összeállították az első bányamentő mintapéldányát. Sikertelen fesztivál Szokatlan eredményhirde­téssel zárult vasárnap este az Egyetemi Színpadon a III. or­szágos egyetemi és főiskolai amatőrfilmfesztivál. A zsűri egyetlen versenyfilmet sem díjazott, a benevezett pálya­munkák feltűnően alacsony színvonala, formai, technikai bizonytalansága, ötlet- és gon­dolatszegénysége miatt. A KISZ Központi Bizottságának ötezer forintos pályadíját ezért a zsűri — törekvései­kért, részeredmények eléré­séért — alkotók és alkotócso­portok között osztotta meg. — Repülés a lámpa körül. Ausztriában „Literatur und Kritik” (Irodalom és kriti­ka) címmel új folyóirat in­dul. Nagy szenzációt kel­tett osztrák irodalmi kö­rökben az a bejelentés, hogy az új folyóirat az első számok egyikében leközli a nemrég Prágában felfe­dezett egyetlen Franz Kafka színdarabot, me'ynek címe: „Repülés a lámpa körül.” rozat is, a tudomány, a mű­vészetek, a történelem, szín­háztörténet nagyjainak 18—18 portréjából. Az első, idén megjelenő történelmi sorozat a honfoglalástól kronologiku­san mutatja be a magyar tör­ténelem nagyjait, mindegyik portré hátlapján magyarázó szöveggel. Két új leporelló hí­res múzeumainkat: a Magyar Nemzeti Galériát és a Szép- művészeti Múzeumot ismer­teti meg 18—18 színes képen bemutatva képzőművészeti ér­tékeiket. A képeket két-három nyelvű magyarázó szöveggel is ellátják. Az idegenforgalom számára készül* de a hazai közönség körében is sikert aratott a Cityvox-sorozat első kiadvá­nya, a Budapestet színes fotó­kon bemutató szép kivitelű képeskönyv, amelynek hang-, lemez-mellékletén zenei alá- ^ festéssel narrátor vezeti el ^ képzeletben a hallgatót fővá- ^ rosunk nevezetességeihez. A S színes képek és a lemezek^ szövege magyar, német, angol s és francia nyelven jelent ^ meg: magyarul Básti Lajos ^ kalauzolja a „turistákat”. E| szép és nagysikerű zenés-ké-| pes műnek a második kiadá-k sa jelenik meg az idén újabb ^ 40 ezer példányban, és a so-5 rozat második számaként azí idegenforgalmi szezon kezde- ^ téré a Balatonról adnak ki ha- ^ sonló Citwox-ot 30 ezer pél- ^ dányban. A kiadóval már több^ baráti és nyugati ország tár- ^ gyal más magyar idegenfor- ^ salmi nevezetességek hasonló ^ összeállításáról és kiadásáról ? S A nyári szezonra sok-sok^ idegenforgalmi kiadvány lát 4 napvilágot, köztük újabb 70S millió képeslevelezőlap. A $ Balaton-idényre 18 képből ál-$ ló színes reprodukciós-sorozat 5 kerül az árudákba, híres fes- $ tők balatoni képeinek sok- ^ szorosított példányai, régi fes- $ tőktől egészen a modernekig. $ Nyárra jelenik meg több szí- ^ nes diapozitív is Budapestről 5 a Balatonról és az ország más? idegenforgalmi nevezetességű $ *á iáiról. S $ „Képeskönyv gyermekeknek“ ; címmel a napokban jelent | meg két hanelemez-mellék-: lettel a Bartók Béla gyermek-! dalait tartalmazó szép színes; kiadvány. Az ismert dalokat j szöveges kották örökítik meg.« és a két lemezen is ezeket 5 játssza zongorán Bartókné; Pásztori Ditta. Az újdonság-' Abstand Az öltözőben forró volt a hangulat. A hőségben, porban megszikkadt torkokat legutoljára két hete öblítették le úgy is­tenigazából. Fizetésnap lévén úgy du­kált, hogy ma megint öblítenek. A kol­lektíva —, mert a galeri szót öntők nem használják — verte a készülőt. Begyűr­ték poros, piszkos munkaruháikat a szűk öltözőszekrényekbe, mellé állítot­ták az ormótlan bakancsokat. János bá­csi vitte a szót, a többiek ezalatt rendez­gettek. A piroshasúakat a levél tárca rej­tett zúgába csúsztatták, csak egy párat hagytak elöl, szabadon, amit a mai nap­ra szántak. Pista pia nem készülődött. Körülmé­nyesen fűzte fekete félcipőjét, görcsö­sen rántott a cipőzsinóron, hogy elsza­kadjon. Aztán megsodorta a zsinór csonkját, üggyel-bajjal húzta át, hogy tovább időzzön vele. A többiek ott toporogtak, rá vártak. Pista úgy tett, mintha mérges lenne a zsinór miatt, pedig az időt akarta húz­ni. Látszat felháborodását megérezték, s nem mozdultak. Bensőjében megfog­hatatlan undor tombolt. Utálta a többie­ket, akik most őt lesik, mint . hiénák a prédát. Pedig tudta róluk, hogy mind talpig becsületesek, az utolsó holmijukat is odaadnák érte, ha kérné. De minek? A meggyökeresedett, régi szokás lógott mindegyiken, mint a kölönc. Ettől csak úgy lehet szabadulni — gondolta magá­ban —, ha szakít társaival. Akkor el kell viselnie a különcöt, a gyávát, az urat játszót, a pökhendit, s többé nincs helye közöttük. Áthághatatlan törvény, amelynek magvát valamikor régen, egy egészen más világban vetették el. Most nem akart lázadni. Már így is lázadónak számított, hiszen a múltkor megmondta, hogy többet nem megy. Mégis engedte, hogy elcsalják. Otthon az asszony, a gyerek, a tanulás... és amikor Dankó röhögve mondta, hogy ő majd ad igazolást, majdnem összevere­kedtek. Mikor idekerült, jól érezte magát eb­ben az összetartó, egymáshoz kötődő társaságban. Most képtelen lelkesedni értük. Eszébe jutott, milyen jó munka után sétálni egyet az asszonnyal, és fá­radtan ágyba bújni. Belelapozni a könyvbe, és úgy elaludni, hogy égve maradjon a villany. Másnap pöröl érte az asszony, de jólesik visszafeleselni. Tréfálva elütni az asszony filléres ko­molykodását. — No, jössz? — ütötte hátba Dankó, aki a legtöbbet adott arra, hogy a tár­saság összetartson. — Hát persze — mondta határozat­lanul. — Akkor gyere, ne piszmogj, mint egy... — és elkanyaríntotta a szót. Lépteik kopogtak a betonúton. Néhá- nyan csettintettek, torkukon érezték a hideg sört. Pista egykedvűen követte őket. Nem izgatta az ital. Túljutott a harmincon és valami olyanra vágyott, ami nem sablonos, mint a fizetésnapi ivászat. A szokás üressége ellen tombolt. Azt mondják, mindenki­ből előtör egyszer... Agyában teljesen át tudta fogni, mi fog történni ma. Ha János bácsi lehajt­ja az első korsóval, nyomban előhozako­dik saját bajával. Hogy vele igazságta­lanul bánik az üzem, mert kevesebb a bére, mint Zsebedicsnek. Egész este ez lesz a verklije. Sümegi először szerény­kedik. Éjfél után ő lesz a félreértett zseni, akinek több újítását megfúrták és lehetne ő már művezető is, de hát azok boldogulnak, akik jól fekszenek a fő­nökségen. Kornál, a töpörödött kis em­ber, szótlanul ül az asztalnál és bambán lesi, mikor emelkednek a poharak, mi­kor ihat egy nagyot. Králiknak bizonyo­san ma is eljön a felesége, vékony csu- pa-ideg asszony és patáliát csap, hogy nem gondol a gyerekeire. Bogdán műve­zető az asztaltársaság vezérszónoka. Át- szellemülten jelenti ki az ötödik korsó után, milyen jó dolog fehér asztal mel­lett megbeszélni az üzemi problémákat. Halla, az öreg szaki megint megveregeti Pista vállát, bizonygatja, hogy előtte a jövő, fiatal még, sokra viheti. Pista szíve szorongott. Szeme végig- siklott a társaságon, amely hatalmas tomboló masinához hasonlított, amely épületeket ráz, csak éppen üresjáratban veri a robajt. Pontosan úgy történt minden, aho­gyan elképzelte. Éjfél után odatelepe­dett mellé Králik, egy féldecivel. — Igyad meg, pajtás! — mondta csukló hangon. — Kár volt rendelni — bökte ki Pis­ta. — Én, komám, a gatyámat is odaad­nám érted! — harsogta. Pista elgondolkodott. Mire való ez a csordultig teli jószívűség? Ez a szeszbe áztatott gondoskodás? Senki sem kíván­hat ilyen áldozatot... mert egyszerűen nincsen szükség rá. Mégis, felhajtotta a féldecit. Agyában zúgott minden. Az erek lüktetését érez­te. Gyűlölködővé vált... most kell szól­ni... most ... most! Felemelkedett az asztaltól. Szavai be­levesztek a zsivajba. Újra nekirugasz­kodott. Kovács visszanyomta a székbe. — Te, ne hőbörögj, mert azt nem sze­retem! — mondta fenyegetően. Pista lökött egyet Kovácson, kiszaba­dította magát és feldúltan kapta meg az asztal sarkát. Repültek a poharak, csö­römpölve pattantak szét a kövezeten. Másnap az üzemben kaján vigyorral fogadták. — Sokat ittál! — bökték oda foghegy­ről. Pedig Pista tudta, soha olyan józan nem volt még életében, mint akkor este... Sasvári György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents