Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
A CVSE felhívása a labdarúgósport támogatására Türei Benő, a Ceglédi Vasutas SE labdarúgó-szakosztály baráti körének vezetője az alábbi felhívással fordul Cegléd város sportkedvelőihez: — A Ceglédi Vasutas SE labdarúgó-szakosztályának vezetősége nevében kérem a város sportszerető közönségét, hogy — a ceglédi labdarúgósport támogatása érdekében — minél nagyobb számban lépjenek be az egyesület tagjai sorába. Az NB ]£. osztályban labdarúgócsapatunk az 1966-os bajnoki évben régi hírnevéhez méltó sikerrel akar szerepelni. Ehhez feltétlen szükséges a sportszerető közönség minél nagyobb támogatása is. — A vasárnap délutáni, a Szolnoki MÁV elleni mérkőzés alkalmával az egyesületi aktívák a nézők között belépési nyilatkozatokat osztanak szét, melyeket a belépni szándékozók a május 8-i Budapesti Előre elleni mérkőzéskor kitöltve adják vissza a pályán az illetékeseknek. — Belépési nyilatkozatok igényelhetők az üzemi aktíváknál is, akik minden ceglédi vállalatnál, tanácsi szerveknél, tsz-ekben, állami gazdaságokban stb. megbízást kaptak a szervezés lebonyolítására. — sz — Tízezer új traktoros Több mint 10 000 új traktoros állt, illetve áll munkába a mezőgazdaság tavaszi idényében. A felnőtt dolgozók részére csaknem 300 trak- torostanfolyamot szerveztek a tél folyamán, amelyeken mintegy 9000-en végeztek. A mezőgazdasági szakmunkástanuló-iskolákban pedig 11 oO olyan fiatalember végez, aki a szakmunkás-bizonyítvány mellett a traktorvezetői jogosítványt is megszerzi. A nagy munkacsúcsok ' idején ők is traktorra ülhetnek. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM 96. SZÁM 1966. ÁPRILIS 24., VASARNAP Megnyitó ma délelőtt 11 órakor IPMMŰVÉSZCTI KIÁLLÍTÁS a Kossuth Múzeumban A Kossuth Múzeum egyre gyarapodó látogatóit időről- időre színvonalas kiállítással fogadja. A bemutatók anyagának sokfélesége, ízlésnevelő, ismeretbővítő jelentősége csak hangsúlyozza azt az alapos népművelő munkát, amely a múzeumban folyik. Ma délelőtt 11 órakor Kallós Elek szobrászművész nyitja meg az új kiállítást, amely az V. ma- • gyár iparművészeti kiállítás anyagából van ösz- szeválogatva. A Műcsarnok kiállítási darabjai elsősorban lakberendezési tárgyakból kerültek ki, egy-egy modern vonalú ékszerféle csak elvétve található. A szemlélődének az az érzése, mintha a ma iparművészete csupán a modern otthon ízléses berendezésében találná meg témáját. A nemzetközi kiállításokon is szereplő hazai iparművészek gyönyörű dolgokat álmodnak anyagba. Kovács Margit Kossuth-díjas és Gádor István Kossuth-díjas keramikusok neve messze földön ismert, s a Cegléden kiállító fiatal művészek közül is többen Munkácsy-díjas alkotók. Az ízléses elrendezés Lányi Ottóné művészettörténészt dicséri. A vitrinekben kiállított vázák, ötvösremekek, sarkokban elhelyezett faliszőnyegek, tárlókon sorakozó kerámiák ötletes, harmonikus elrendezése a kiállított lakást díszítő tárgyak színpompás együttesét nyújtja. Marik Eszter, aki albert- irsai származású, selyem halas faliképével, Szuppán Irén figurális fali függönyével nyeri meg a látogatók tetszését. Teván Margit ötvös- művészetével, Engefsz József zománcberakásos ezüstdobozzal irányítja alkotásaira a figyelmet. Bereczky Gyula modern nyakéke, Szabó Erzsébet hutakész üvegtárgyai, Kiss Roóz Ilona kerámiái sem hagyhatók említés nélkül. Sok cso- dálója akad Kovács Margit népi díszítő motívumokkal alkotott, egészen sajátos munkáinak, Kumposzt Éva figurális kerámiáinak, amelyek humoros, népi jellegükkel egyedülállóak. A most bemutatásra kerülő iparművészeti darabok kiállítási célra készültek. De ezekhez, hasonlók vásárolhatók az üzletekben. Így a modem lakás kedvelői ízelítőt kaphatnak, hogyan, s milyen tárgyakkal tehetik újszerűén barátságossá lakásukat. (tamasi) Óriás aranykígyó — avagy: mennyi a Itákorzi úti A kubikos csákánya ezúttal nem emberi koponyacsonton koppant az egykori városi temető helyén folyó építkezésnél: üveg csörrent a földbe méiyedt vas alatt. A gyakorlott kubikos már a csákány nyelén át megérzi, mifyen idegen anyag érintette az élét. Le is hajolt nyomban, s a földből egy törött nyakú kis befőttes üveget emelt ki. — Éppen ellenőrzésre mentem az építkezésre — mondja Szabó Lajos, a Bács megyei Építőipari Vállalat főművezetője. — Látom, nagy csődület van ott. A brigádvezető, ahogy észrevett, mondta is mindjárt: Baj van, aranyat találtunk A baj ugyan nem az arany megtalálása volt, inkább az, hogy a brigád tagjai — mint a főművezető mondja —, hirtelenjében szétosztották maguk között a kincset. — Értesítettem mindjárt a rendőrséget, s közben az emberek tenyerembe rakták a talált aranytárgyakat — mutatja két tenyerét összerakva a főművezető. Súlyra mennyi lehetett? Erre csak később kaptam meg a választ, miután a rendőrség őrizetében levő, a munkásoktól jegyzőkönyvileg átvett tárgyakat a városi tanács illetékes előadója — a bírósági közjegyző felkérésére — hivatalos becsiével felértékeltette. Időközben azonban az „aranyhír” — mint a tojásból kikelt kölyökkígyó — kúszni kezdett a város mendemondautcáin, nöttön-növe, óriás aranykígyóvá fejlődött, mely érthető izgalomba hozza azt, aki véle találkozik. Hogyne, amikor a maréknyi ékszer előbb fél kilóra, majd kilóra, sőt három kilóra is felhízott árnnyal tolultak építkezésnél ? S az eset nyomán feltámadtak a régi aranylegendák is. „Emlékszem, amikor az egykori ékszerész háza falában.. Az egyik emlékező tudni véli, hogy súlyos aranyékszerekkel temették el a város valamikori matrónáját, s bizony kiásták a holttestet, hogy megfosszák szükségtelen díszeitől. A másik: „Gyerek voltam még, pénzért énekeltem a kántorral. A koporsót lefedték a díszhuszárok. Aztán látom, hogy az egyiknek a zsebéből kilóg egy jókora aranylánc... Hát nem levette a halott nyakáról az istenadta?.'” Régi legendák, lehet, hogy meg se történtek. A mostani aranyakra annál kíváncsibban figyelnek, akikre még egyáltalán hat az áranyigézet. S természetesen, az aranyakat elrejtő, néhány éve meghalt puritán életű, különc orvos hozzátartozói: a kölyökkígyóvá visszafiatalodott „aranykígyó” jogos várományosai. Az „aranylelet“ egyébként — néhány gramm fogaranyostul, karikagyűrűstül, pecsétgyűrűstül, óraláncostul s miegyebestül — ha kitesz húsz dekát. A legsúlyosabb „ékszer” az a négydekányi dublé lánc volt, amiről a szakértő vegyszere pillanatok alatt megállapította, hogy „nem értékelhető”, egyszerű fémből van. S mindennek értéke pontosan . ötezernyolcszázharminchárom forint, ötven fillér. Megvallom, izgalmasabb volt számomra a díszhuszár zsebéből kilógó aranylánc, mert olyan ízesen kicifrázta azt az én mesélő emberem. Az valódi aranylegenda volt. (ferencz) Szakkörök a gimnáziumban Tíz perc a fizikus jelölteknél A Kossuth Gimnáziumban több társadalom-, illetve természettudományokkal foglalkozó szakkör működik. Ezúttal a fizikaszakkört látogattuk meg. Velkey Pál, a ma- tematika-fizikaszakos tanár, a szakkör vezetője, éppen a szakköri foglalkozásra indult, amikor összetalálkoztunk vele. — A szakkör az év eleje óta működik, tizenkét taggal — kezdte tájékoztatóját. — Célja, hogy a fizika iránt érdeklődők a középiskolai tananyagon túlra is kiterjeszthessék ismereteiket. * — Mivel foglalkoznak a hetenkénti szakköri órákon? — Az év első negyedében érdekesebb kísérleteket végeztünk, mostanában differenciálszámításokat oldunk meg, amelyeknek főleg azok veszik hasznát, akik olyan egyetemre mennek, ahol fizikát matematika nélkül oktatják — mondotta Velkey Pál tanár. Az osztályban már együtt voltak a szakkör tagjai. Közülük Székely Katalin idén érettségiző diáklányt kérdeztük meg, miért választotta éppen a fizikaszakkört? — Kitűnően szeretnék érettségizni, majd pedig bejutni az egyetemre. Ha mindez sikerül, fizikus leszek. Gór István Április 27-én : Vasas-nyugdíjasok gyűlése A ceglédi Vasas nyugdíjasok csoportja április 27-én délután 3 órakor a vasutasotthonban összejövetelt tart, melyre minden vasas nyugdíjast szívesen látnak. — Felépült Csepel legnagyobb áruháza, melynek alapterülete mintegy háromezer négyzetméter. A műszaki átadás végeztével az áruház előreláthatóan júliusban nyitja meg kapuját. Kérnek, javasolnak... A lako§§ág követei Az egyre gyorsuló ütemben megvalósuló városfejlesztési program nemcsak azokat tartja lázban, akik irányítják és közvetlenül végrehajtják. Napról napra mind több embert sodor magával ez a láz a város egyik legfontosabb közügye — a várospolitika területeire. A többséget egyelőre nem a „nagy tervek” gondja mozgatja: a napi igények indítják, hogy kérelmeket szerkesszenek, tízen és tízen aláírják és követeik útján eljuttassák a városi tanács egyik-másik osztályához. Vagy eljöjjenek szerkesztőségünkbe — kérve, tegyük szóvá szűkebb lakóterületük igényeit, az ott lakók panaszait, kérelmeit, javaslatait. & — Hiába írták meg az elmúlt hetekben a Béke tér környékiek sérelmeit — mondotta Lenkefi János utcabizalmi — A Vadász utcában semmi nem változott, de választ nem kaptunk szóvá tett kérelmünkre. Az árok most is ki- tisztítatlan, be kellene fedni, s legalább a pékségig rendbe kellene tenni az utcát. A „pékautók” nem mernek bemenni az utcába, mert elsüllyednek. Az Alszegi úton állnak meg, úgy hordják ki a kenyeret. — De más panaszunk is van. Üjabban gépkocsikkal hozzák a szemetet az utca Béke tér felőli szakaszába. A sütőipartól is, meg — láttam — a cipőgyárból is. Akad abban minden, ami nem az utcára való, s nem szolgálja a környék egészségét, a szépérzékét pedig bántja. — S van egy kérésünk még. Szépen rendbeszedték a Béke teret. A tér körbe van véve köpárkánnyal. Ez viszont akadályozza a mamákat abban, hogy gyerekkocsikkal be tudjanak oda menni. Az a kérésünk, alakítsanak ki feljárókat a gyerekkocsik számára. o A másik követ, Kerécz György MÁV-kalauz személyében az Összekötő utcaiak nevében kopogtatott be. — Négy hónapja kértük a tanácstól aláírásokkal ellátott kérvényben, helyezzenek el egy villanyégőt a Pesti út és az Összekötő út sarkára, hogy az bevilágítson a sáros utcába. ígéretet kaptunk akkor, de mindvez ideig nem történt semmi. — Legalább harminc ház van az Összekötő utcában — kezdi a következő kérést a követ. — Az udvarok egy része víz alatt áll, áznak a házak falai, az utca sártenger. Ezen az úton járnak át a munkások a Kátai úti üzemekbe. Az a kérésünk, hogy a tanács segítsen nekünk abban, hogy elkészüljön utcánkban a vízlevezető árok, amit már idestova tizenöt éve szorgalmazunk. Elvégezzük mi azt társadalmi munkában, csak éppen a szükséges felmérést csinálják meg nekünk. ★ Segítséget, irányítást kérnek ezek a követek, s társadalmi munkát ígérnek. Azt kérik, hogy ezekben a mindennapi gondokban támogassák őket, mert ezek naponta szorítják őket. okoznak bosszúságot, s javaikban talán később csak komoly anyagi áldozatok árán helvrehozható károkat. Kérésüket szívesen továbbítjuk a városi tanácshoz. Ferencz Lajos A rádió 15—20 fokos hőmérsékletet ígért. Jólesik a nap simogató melege. A Kossuth Termelőszövetkezet 4-es üzemegységében a karámban élvezik a szarvasmarhák a jó időt. Az állatgondozó is az istálló falának dőlve örül a szép tavaszi napsütésnek. Tóth János szűkszavú ember. Tizenhat tehén van a gondjára bízva. Munkáját becsülettel végzi. — Már a szülői házban megtanultam az állatgondozást, takarítást, etetést, trágyahordást. Tízéves voltam és már fejtem — mondja. — Amikor a nyársapáti Kossuth Tsz megalakult, én is beléptem a közös gazdaságba, mert az volt hozzánk a legközelebb. Harminc ló gondozását vállaltam, s amikor a tsz-ben csökkentették a lóállományt, én akkor is 20—25 lóval bajlódtam. A tehenész — Megvolt az értelme a mindennapi munkának. Dolgozott a párom is. És minden esztendőben megvolt az ezer munkaegység. Én magam hétszáz munkaegységnél kevesebbet egy évben sem teljesítettem. — Mi a legnagyobb gondja az embernek, azt kérdi? Az, hogy saját háza legyen, mert ha van egy kis háztáji állattartás,., akkor már az asz-® szonynak nem kell dolgozni. Törődjön a családdal. — Négy esztendő alatt gyűjtöttük össze a pénzt. Kedvünkre való tanyát csak négy kilométerre találtunk. így kerültünk át a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetbe. — A tehenészetbe? — Nem. Szintén lovász lettem. De már csak öt hónapig. A második világháborúban megfagyott a lábam. Nem bírom a gyaloglást, így kerültem a tehenészethez. — És az ezer munkaegység? — Az már nincs. A kora hajnaltól késő estig tartó munka nem való már nekem. Most reggel háromkor kezdünk. Hat órára befejezzük. Akkor lehet egyet pihenni és délután újra. Elég komótos munka. Azért a fejés csak meghúzza az ember karját. Nyáron át naponta százötven liter tejet is lefejünk. Az 53 munkaegység így is megvan egy hónapban. Fél háromra jár az idő. A jószág már várja az etetés idejét. — Amikor beengedik az állatokat az istállóba, hogyan választja ki azt a tizenhat tehenet, ami a gondjára van bízva? — Nem kell a jószágot válogatni. Mindegyik pontosan a megszokott helyére megy. (rossi) BEMUTATÓ ELŐTT Felvételünk a napokban készült a Kossuth Művelődési Házban. A gimnázium művészi tornát tanuló lányai szorgalmasan készülődnek bemutatójukra. (tamasi)
