Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

Széljegyzetek egy jelentéshez Eredmények és feladatok az ismeretterjesztő munkában A NÉPMÜVELÖDÉSI ÉVAD tervét amikor összeállítják, megbeszélik, egyeztetik, elfo­gadják, a népműveléssel fog­lalkozó szervek munkatársai megtervezik a művelődési há­zakban, vállalati, termelőszö­vetkezeti munkahelyeken tar­tandó TIT-előadások sorrend­jét, témáját és időpontját is. A bekötött munkaprogram, amely a város és járás terü­letén tartandó előadásokat re­gisztrálja, az előadások befe­jeződésével most már nyuga­lomba vonulhat. Általában ősztől tavaszig szervezik az ismeretterjesztő rendezvénye­ket, amikor a dolgozóknak több szabadidejük van. A TUDOMÁNYOS ISME­RETTERJESZTŐ TÁRSULAT városi munkájáról elkészült az összesítés. Érdemes átnéz­ni a beszámoló számoszlopait, tanulmányozni a szöveges je­lentést. Ebből kitűnik, hogy az 1965—66-os ismeretterjesz­tési évadra 240 előadást ter­veztek. Ezek közül 200-at meg is tartottak. , Ha az előadások témák sze­rinti megoszlását tekintjük, kiderül, hogy a legtöbb elő­adást szám szerint 27-et, pe­dagógiai témakörből tartot­tak, 24-et a nemzetközi hely­zettel kapcsolatosan, filozófiait 20-at. A termelési kérdésekkel foglalkozó ismeretterjesztési ágakban az agronómia vezet, tartottak 3 kémiai előadást is, műszakit hetet. CEGLÉDEN HÉT TER­MELŐSZÖVETKEZET műkö­dik. a város egyre jobban ipa­rosul, mind magasabb az iparban dolgozók száma. Hol vannak azok az előadások, amelyeket ezen vállalatok, közös gazdaságok dolgozóinak, tagjainak tartottak? Munkásakadémiát négy üzemben, tsz-akadémiát hat termelőszövetkezetben indítot­tak be. Előadássorozat négy helyen indult, a KIOSZ tag­jainak, a Cipőipari Vállalat, a Háziipari Szövetkezet és a posta dolgozóinak. összesen 30 munkásakadé­miát, ifjúsági, kereskedelmi, termelőszövetkezeti, ülnöki akadémiát és nők akadémiá­ját, szülők iskoláját, előadás- sorozatot, klubsorozatot közöl a jelentés. Ez azt jelenti, hogy egy-egy sorozat átlag hét elő­adásból állt. Tehát a statiszti­ka szerint esetleg egy olyan előadás jutott mindenhová, amely konkrét munkaterület­hez kapcsolódó termelési kér­déssel foglalkozhatott. egyik célját sem ér­heti EL megfelelő hatásfok­kal ilyen formában az isme­retterjesztés. A világnézeti ne­velést — aminek alapja a vi­lág megismerése — 6 csillagá­szati, 5 biológiai, 3 kémiai elő­adás szolgálta, fizikai téma­körből nem is tartottak elő­adást így megalapozatlan volt az ideológiai ismeretter­jesztés is, nem szolgálhatta teljes súllyal a személyiség formálását. Az előadásoknak — az ideo­lógiai nevelőmunkával egyen­lő értékben — az a célja, hogy az emberek szakmai ismere­teit bővítse, a legújabb tudo­mányos eredményekkel megis­mertessen. az Államnak sokba KERÜL ez a nevelőmunka. A takarékossági rendelkezések során megfelelő szigorító gaz­dasági intézkedésekre került sor. Egy ismeretterjesztő elő­adó díja átlag 50—100 forint. Ezért a pénzért, ha nemcsak a több évvel korábban kiadott brosúrákra támaszkodva, ha­nem kissé több fáradsággal állítják össze egy évadra az is­meretterjesztő munka tervét, nem szabad annak előfordul­nia, hogy a művelődési ottho­nok vezetőinek megkérdezése nélkül, a népművelési ügyve­zetőket sem hallgatva meg, egyáltalán anélkül, hogy a ter­vek összeállítói érdeklődnének az iránt, melyik területről mit szeretnének hallani az embe­rek, egyoldalú tematika ké­szüljön. A jelentés azt a gondolatot ébreszti, hogy az elmúlt is­meretterjesztési évadban vég­zett munka korántsem adott annyit, mint ekkora anyagi befektetéssel nyújthatott vol­na. Néhány komplex előadás még nem jelenti a tartalmi munka színvonalának általá­nos javulását, bár kell a kí­sérletezés, az újabbra, tökéle­tesebbre törekvés. HÄNY ELŐADÁSNÁL al­kalmaztak szemléltetést, isme­retterjesztő kisfilm, diafilm­vetítést? A városi ismeretter­jesztő előadásokon irodalmi színpad, egyéb csoport hány alkalommal lépett fel? Ezek­ről sem esik szó. A VÁROSI TANÄCS vég­rehajtó BIZOTTSÁGA teg­nap tárgyalta az ismeretter­jesztésben végzett munkát. A beterjesztett jelentés az isme­retterjesztő munka tartalmi és formai hiányosságait is felfed­te a vitathatatlan eredmények mellett A népművelés e fontos rész­területén is hasznos lenne, ha a következő évad terveit már tudományos megalapozottság­gal készítenék. így sokkal ha­tékonyabban lehetne emberek ezreinek hasznára fordítani az ismeretterjesztés nyújtotta le­hetőségeket (tamasi) JO MULATAST! A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este 7 órától tánc­est lesz. Játszik a Szimbóla tánczenekar. Vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel kerül sor a megyei középiskolások kulturális döntőjére, ahol népi táncok, zenekarok, hang­szerszólók szerepelnek. Be­lépődíj 5 forint. A KGV Dózsa Művelődési Házban ma este fél 9 órakor — a KISZ rendezésében — táncestély lesz KlSZ-fiata- lok részére. Belépés csak klubtagsági igazolvánnyal. Belépődíj 6 forint. A vasutas művelődési ház­ban ma este 8 órától 2 óráig a Dixiland együttes játszik. Belépődíj 8 forint, katonák­nak 6 forint, mamák nem fizetnek. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Vérrel megpecsételve (ro­mán). Kossuth: vasárnap: A híd (nyugatnémet). Dózsa: ma és holnap: Ke­resztesek (lengyel). Abony Ma és holnap: Fantomas (francia—olasz). Jászkarajenő Ma és holnap: Baracktolvaj (bolgár). Ceglédbercel Ma és holnap: ítélet Nürn- bergben I—II. (amerikai). Törtei Ma és holnap: Gyalog a mennyországba (magyar). Albertirsa Ma és holnap: Butaságom története (magyar). VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás: A vasutaspá­lyán délelőtt 10 órakor a Ceglédi Vasutas SE—Nagy­kőrösi Építők csapata já­rási bajnokságot játszik. Dél­után fél három órakor a Ceg­lédi Vasutas ifi—Abonyi TSZ SK bajnoki mérkőzésre kerül sor. Délután 4 órakor a Ceg­lédi Vasutas SE—Szolnoki MÁV NB Il-es bajnoki lab­darúgó-mérkőzést játszik. Kézilabda: Az Építők gim­názium melletti pályáján délelőtt fél 10 órakor a Ceg­lédi Építők női—Pécel. Me­gyei kézilabdabajnokság. Fél 11 órakor a Ceglédi Építők— Váci Fonó NB Il-es kézilab- d acsapat bajnoki rangadó mérkőzése lesz. é CEGLÉDI PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLE.PI JÁRÁS C E6LÉP VAROS R ts.SZ.ERE X. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1966. ÁPRILIS 23., SZOMBAT Két mezőgazdasági üzem és egy iskola szövetsége Csatlakoztak a kongresszusi versenyhez Az abonyi Kossuth Tsz szerkesztőségünkhöz írt leve­léből idézzük: „Termelőszövetkezetünk ve­zetősége a szocialista brigá­dokkal s a többi munka­csapattal egyetértésben, tag­ságunk nevében elfogadja a dánszentmiklósi Micsurin Tsz szocialista brigádjainak, va­lamint a Pest megyei Ter­melőszövetkezeti Tanácsnak a versenyfelhívását és csatla­kozunk a pártunk IX. kong­resszusa tiszteletére meghir­detett verseny mozgalom hoz.’’ Győré Sánwor tsz-elnök A Debrecen felé vezető or­szágút mellett álldogál a kecs- késcsárdai iskola, amely jövő­re éri meg a negyvenedik esz­tendőt. Jobbról a Kertimagter- melö Állami Gazdaság, balról a Lenin Termelőszövetkezet. A két mezőgazdasági nagy­üzem vezetősége nagyszerű kapcsolatokat tart fenn a nyolctanerős, százötven nö­vendéket befogadó iskolával. Szombaton délután. A két alsótagozatos osztály tart fog­lalkozást. Jászberényi Károly- né osztályának a közismert Hátulsó pár előre fuss nevű népszerű játékkal szerez örö­met a tornaórán. Fekete Zol­tán osztályából kihallatszik a biztosan olvasó nebulók erő­teljes hangja. Megszólal a csengő, szét­riasztja a társaságot, és a ne­— A politechnikai oktatás keretében minden esz­tendőben meglátogatjuk a két üzemet. — A Kertimagtermelö ÁG ajándékozta meg az iskola sportkörét a kézilabdahálóval, a Lenin Tsz pedig elkészítette a kapukat — veszi át a szót Fekete Zoltán. — A politech­nikai osztály helyiségének fel­építésében viszont a Lenin Tsz építőbrigádja nyújtott se­gítséget, társadalmi munká­ban. A pedagógusok háztáji föld­jeit is a két gazdaság méri ki minden esztendőben. 5 mit ad az iskola a két gazdaságnak? — A tanulók tavasszal gyomlálnak, a betakarítás Az iskola tanulói a politechnikai oktatás során a kertész­kedéssel ismerkednek. velői szoba csendjében a két pedagógussal beszélgetek. — Minden Télapó-ünnepen és minden gyermeknapon valamelyik üzem vállalja a gyermekek megajándé­kozásának költségeit. — Kisdobos- és úttörőava­tásainkra vagy egyik vagy másik üzem vásárolja meg a vörös nyakkendőket — mond­ja Fekete Zoltán. — Minden szeptemberben az új elsősök fogadásának költségeit a Le­nin Tsz fedezi. idején pedig különösen a paprikaszedésben segíte­nek. A gazdaságok ezt a munkát honorálják, s a megszolgált munkabérből az iskola kirán­dulást rendez, a táborozáshoz szükséges felszereléseket vá­sárolnak. — Minden november 7-én színes műsorral szerepelünk mindkét gazdaságban — foly­tatja Jászberényi Károlyné. — Az iskolában „dolgozók isko­lája” működik a két gazdaság Éjszakai taxiügyelet Autóbuszon kérje a menetjegyet is! — Kétszáznyolcvanfgyről háromszázra növeli szarvas­marhaállományát idén a nagykőrösi Dózsa Termelő- szövetkezet. Szerdán délelőtt Széchenyi János a városi-járási népi ellenőrzési bizottság vezetője a MÁVAUT központjából tár­gyalásra érkező ellenőrökkel folytatott megbeszélést. Gyakran okozott nehézsé­get, hogy sürgős éjszakai igénybevétel esetén nem tu­dott járművet szerezni az ér­dekelt. A jövőben javul a helyzet. A MÁVAUT Sza­badság téri megállójánál táb­lát helyeznek el, s azon is fel­tüntetik, hogy az éjszakai ügyeletet, indokolt és sürgős esetben Podráczky András, Mátyás király u. 5. szám alatti taxivezető látja el, aki a 363-as telefonon hívható. Arra kérik a város lakóit, hogy csak feltétlenül komoly esetben (orvosi, kórházi, szü­lészeti ellátás, esetleg hosz- szabb vidéki út alkalmával) vegyék igénybe az éjszakai szolgáltatást. A MÁVAUT kiküldöttei azt is elmondották, hogy Ceg­léden igen kevesen veszik igénybe a bérautókat. Egy- egy kocsi havi forgalma — i az elmúlt évi átlagot véve alapul — kétezer-kétezerkét- széz forint. Ez éppen a gép­kocsivezető fizetését fedezi, s a vállalatnak nyereség he­lyett ráfizetés. Ez indoKoija azt is, hogy a bérautók különböző vállala­toknak, intézményeknek vál­lalnak hosszabb vidéki bér­fuvarokat. Gyakran igénybe veszi a gépkocsikat a GELKA is. A rossz állapotban levő személyautók kicserélésére előreláthatólag augusztusban kerül sor. Természetesen a gépkocsik számát csak akkor növelik, ha nagyobb érdek­lődés mutatkozik, s többen kívánják igénybe venni ezt a szolgáltatást. Jelenleg még az a tapaszta­lat, hogy a lakosság szíve­sebben igényli a magángép­kocsival rendelkező „maszek” alkalmi fuvarosok segítség- nyújtását, s amíg nem szá­molják fel a fekete fuvaro­kat, nem sok javulás várható a bérkocsipark növekedésé­ben. A MÁVAUT munkatársai arra is felhívják az utazó lakosság figyelmét, hogy az autóbuszon ne csak a pénzt adja oda a kalauznak, hanem kérje a jegyet is, mert a vár­ható sűrűbb ellenőrzéseknél nemcsak a kalauzt, de a iegv nélkül utazó utast is megbüntetik. számára. Külterületi iskoláink igazgatója Lédeczi Béla, a Le­nin Tsz kultúrfelelőse. Pedagógusaink népi tánco­kat tanítanak a gazdasá­gokban, és ők rendezik a színjátszó körök előadá­sait is. A tavaszi munkák kezdete előtt példaként mutattuk be a kis iskola és a két gazdaság gyümölcsöző együttműködését. (rossi) Vasárnap délelőtt új kiállítás köszönti a Kossuth Múzeum látogatóit. Ez al­kalommal a Műcsarnok és a múzeum közös rendezésében Modern iparművészet cím­mel nyílik bemutató. Kallós Elek szobrászmű­vész mondja a megnyitót a holnap délelőtt 11 órakor megnyíló kiállításon, amelyet Lányi Ottóné művészettörté­nész rendezett. „A juhásznak jól megy dolga... a, Több mint egy évszázaddal ez­előtt Petőfi Sán­dor még arról énekelt, hogy a ju­hásznak jól megy dolga, ' egyik dombról a másik­ra terelgeti nyáját, — fújja furulyá­ját ... A Cigányszék füves térségein hatalmas nyájat terelget egy két­méteres, óriásnak beillő juhász, Nagy Károly bá­csi. Elmaradt a suba is, a cifra- szűr is, a furulya is, csak a kampés bot maradt a ré­gi tárgyakból. Lá­bán gumicsizma. Modem ember, aki a Dózsa Népe Termelőszövetke­zetben bíbelődik a hatalmas falkával. Bizony korán kel. A juhászok e szo­kását a modem kor se változtatta meg. Fejni kell, s utána legeltetni. Vizek, tócsák, to­csogók mindenfe­lé. Nagy baj. Az állat a felázott ta­lajon betegségeket szerezhet, a füvet begázolja a sáros talajba. Egy csepp eső se kellene. Ideges bíbic ke­ring a fejünk fe­lett. Nézem, s a juhász elérti a te­kintetemet. — Vadmadár nem igen van már. Néha halJik. a fürjek pittypa- lattya, néha áthúz felettem egy-egy vadlúd csapat, kü­lönben csend van. Szinte úgy van, hogy erre még a madár se jár. No, nem egészen, mert a pacsirták itt röpködnek fejem fölött. — Nem unal­mas az élet e nagy egyedüliségben? — Hát...- meg­szoktam ... — És furulya sincs? — Furulyám sincs, de van ne­kem ennél jobb szórakozásom. Szélnek veti há­tát, a vállaira te­rített viharkabát alatt matat egy kicsit, s abban a pillanatban elő­ször bátortalanul, majd egyre han­gosabban indul a zene. Nem furu­lyából jön a hang, a táskarádiót hall­gatja, s úgy terel­geti nyáját. — Ambrus Ky- rit szívesen hall­gatom. Hát kell ennél több ma­napság egy ju­hásznak?! Sz. I. A Ceglédi VSE atlétái Szolnokon A Ceglédi Vasutas SE atlé­tái a szezonnyitó atlétikai te­rületi bajnokságon Szolnokon biztatóan mozogtak. A felázott futópályán a futók viszont gyengébb eredményeket értek eL A dobók közül ki kell emelni Magyar Lászlót, aki súlydobásban az elmúlt évi legjobb eredményénél közel fél méterrel dobott jobbat Eredmények: Súlydobás: Magyar László 13,36 m, Ju­hász András 10,35 m. Disz­kosz: Magyar László 39,06 m, Juhász András 33,52 m. Ma­gasugrás: Ferenczi 175 cm, volt egy igen biztató kísérle­te is 180 cm-en. Távolugrás: Dóka Gábor 622 cm. Suba Ti­bor 615 cm. 1500 méteres sík­futás: Radnóti Géza 4,22,2 per­ces ideje jó volt a laza tala­jon. Női távolugrás: Dósa Éva 489 cm, Bálint Anikó 446 cm. 80 méteres gátfutás: Bálint Anikó 14,2 mp. 300 méteres síkfutás: Dobos Erzsébet 46,7 mp. (—Sz—) UTTÓRŐH í RADÓ Ettem belőle, finom volt A háztartási szakkör „bkomája" a Kisegítő Iskolában Elkésve érkeztem a csütör­tökön délután öt órai kezdet­tel rendezett háztartási szak­kör készítményeinek bemuta­tójára a Kisegítő Iskolába. Azazhogy: késve érkeztem ugyan, de — nem elkésve. A hatodik és nyolcadik osztá­lyos úttörőkislányok megvár­tak a „bemutatóval”, mert — úgy látszik — Lénárt József igazgató bácsi elárulta nekik, hogy a „sajtót” is meghívta közéjük. Terített asztallal fogadtak az iskola napközi otthonában. Tálcákon ínycsiklandó hideg szendvicsek sorakoztak, min­denki számára kistányér pa­pírszalvétával, mellette egy- egy bcgre tea. A zsúrkenyér- szeleteken finoman szeletelt téliszalámi, sonka, tojás, uborka vagy retek, borítva reszelt sajttal, cifrázatul vaj­fonattal. Ezt készítették most, más­kor azonban „meleget” is főz­nek, mindig az időszaknak megfelelően. Volt már fejtett bableves csipetkével, gyü­mölcsrizs, gulyásleves, rakott burgonya, almakompót, vaní­liapuding, , rántott máj bur­gonyával, párolt káposztával, de még — spenótfőzelék is. S megtanulják az ízléses terí­tést, meg a higiénikus moso­gatást is. A mostani szendvicskészí­tésben külön meg kell dicsér­ni Ambrus Györgyi hatodikos úttörőt, aki teljesen önállóan készített el egy tálcára valót. S nem utolsósorban illeti elis­merés Jancsó Gizella tanár nénit, aki annyi türelemmel oktatja, neveli,. jó ízlésre, szépérzékre szoktatja a tizen­nyolc főnyi szakkör minden tagját. (-ez)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents