Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

1966. ÁPRILIS 22., PENTEK i “^Í/Hop .1 Pesf megyei tüdőgyógyászok tudományos előadásai Plusz, mégis: mínusz! 40 ÉVE ugyanazon a munkahelyen Ma és holnap országos an­kétet rendez a röntgen-emyő- fényképszűrésről a Korányi Frigyes tbc és tüdőgyógyász társaság. A kétnapos ankéten az ország összes megyéiben és városaiban dolgozó tüdőszak­orvosok negyven előadást tar­tanak, ezek közül hatot Pest megyei orvosok. Dr. Stark Janka a megyei tbc-gondozó igazgató főorvosa N. Csikós Anna asszisztenssel közösen kidolgozott adatokat ismertet a Pest megyében ed­Sok máson kívül a könyvtár is nagy gondot okoz Vác váro­sának, amely sorra kinövi ré­gi intézményeit- A jelenlegi könyvtár őse 1904-ben alakult meg Népkönyvtár címen, ps egész állománya 594 kötet­ből állott a városháza egyik szűk szobájában. A könyvtár tervszerű fejlesztése tulajdon­képpen csak 1953-ban kezdő­dött meg, amikor megkapta je­lenlegi hajlékát a Lőwy Sán­dor utcában, de ezt is csak 1962-ben alakították át és ren­dezték be könyvtár céljaira. Két év múlva már kiderült, hogy véglegesnek ezt a megol­dást sem lehet tekinteni. A könyvállomány ugyanis tau- pzonkétezer kötetre emelke­dett, a beiratkozott olvasók p zárna háromezer fölé, és egy év alatt, négy fiókkönyvtárá­val együtt több mint nyolcvanezer kötetes forgalmat bonyolí­tott le. A könyvtár élén fiatal »zakember, Orosz Mihály áll. Problémáiról elég szűkszavúaih beszél, de annál többet mond tnaga a helyszín. A könyvtár úgynevezett „nagy termé”-nek alapterülete nyolcvan négyzet­méter. Itt sorakoznak a sza­badpolcok, rajtuk tizenegyezer kötet számára van hely, de valamennyi már régen foglalt. Az állomány másik fele egy JdlencnégyzetmétereS beugró­ban, a tizenöt négyzetméter alapterületű raktárban, a gyermekkönyvtár alig harminc négyzetméteres szobácskájá­bán zsúfolódik. A könyvkölcsönzés admi­nisztrációját az előszobá­ban végzik a könyvtár dolgozói. A rohamosan növekvő népsze- rűségű gyermekkönyvtár igen hangulatosnak látszik, ha tör­ténetesen C6ak egy-két kis ol­vasó válogat a polcokon. — Legalább ezer gyermek jár ide — mondja Orosz Mi­hály igazgató. — Öröm látni, hogy a váci gyermekek meny­nyire megszerették ezt az in­tézményt, de kínos zavarba jövünk a szűk helyiségben, dig felvett kétmillió ernyő- szűrés képanyaga tapasztala­taiból. Rajta kívül előadást tart dr. Fráter Miklós, a me­gyei Budagyöngye-kórház fő­orvosa, dr. Ákos Pál, dr. Ha- nák István, a monori tbc-gon­dozó főorvosai, dr. Faluhelyi Gyula, a váci gondozó főorvo­sa, végül dr. László Pál, a nagykátai gondozó főorvosa, dr. Somi-Kovács Tiborral kö­zösen az ernyőfénykép értéke­léséről és az után vizsgálat módszereirőL amikor egy-egy nagyobb cso­port jelentkezik. A váci pe­dagógusok nagy buzgalommal és gyönyörű eredménnyel ne­velik a gyerekeket a könyv és a könyvtár szeretetére. Gogola Istvánná például, a Hámán Kató iskola egyik nap­közi-vezetője, kéthetenként egy-egy órára ide hozza gye­rekeit, akik ismerkednek a könyvtári foglalkozással. Sokszor jelentkeznek más iskoláscsoportok is. Mi mindent lehetne itt csinál­ni, elérni, ha helyünk lenne hozzá... Az igazgató szerint átmene­tileg akkor javulna a helyzet, ha a gyermekkönyvtár vala­hol másutt kapna megfelelő hajlékot. Végleges megoldásra pedig csak akkor kerülhetne sor, ha a tervezett váci kul- túrkombinát felépülne és ab­ban kapna méltó helyet a könyvtár is. A városra háruló feladat igen nagy. így látja ezt Arany István is, a városi tanács vb- titkára. — Jól ismerjük a könyvtár helyzetét — mondja —, és ál­landóan napirenden tartjuk. A város nagyarányú fejlődése és a lakosság számának gyors­ütemű növekedése azonban nemcsak kulturális vonatko­zású problémákat vet föl, ha­nem kereskedelmi, kommuná­lis, lakásépítési és még sok másfajta kérdést is. A könyv­tár helyzetén átmenetileg va­lóban úgy könnyíthetnénk, ha a gyermekrészleg számára más helyiséget tudnánk bizto­sítani. Ilyen helyiséget kere­sünk is. Egyelőre tovább nem me­hetünk, mert hiszen például a zeneis­kola lehetetlen helyzetének megoldása még a könyvtárnál is sürgősebb feladat. A város vezetőit valóban senki sem vádolhatja azzal, hogy nem viseli szívén a könyvtár ügyét. Éppen most rendezett be alsóvároson egy új fiókkönyvtár számára he­lyiséget Magyar László A Monorra tartó autóbuszon beszélget két férfi: — Átjössz ma? — Nem tudok. Túlórázunk. — Már megint? — Még mindig! A monori járás ipari üze­meiben, kisipari szövetkezetei­nél az összes munkaórák több, mint 1,4 százaléka túlóra volt. Olyan pluszmunka, amely — végső soron —, az eredmé­nyekben mínuszként jelentke­zik: csökkenti a termelés gaz­daságosságát, növeli az önkölt­séget. A titkos létszám A párt Központi Bizottsá­gának 1964. decemberi határo­zata több, előrehaladásunkat gátló tényezőre hívta fel a fi­gyelmet. Közöttük szerepelt a túlórák számának növekedé­se is. A túlóra szükséges, tar­talék a biztonságos termelés­ben, de: csak egészséges mér­tékű felhasználásáig. Túlzott túlórafelhasználás: ered­ménycsökkenés, s a dolgozók kifáradása. Mégis, az elmúlt évben — és jelenleg is —, nem csökkent a kellő és lehet­séges mértékben a túlórák abszolút száma, s a termelés- növekedéshez mért, relativ emelkedése is gyorsabb volt az indokoltnál. A Monori Járási Pártbi­zottság ipari bizottságának vezetője: — Sajnos, a járás­ban a túlórák azonos szinten maradtak az előző évivel. A túlóra ipari üzemeink, kisipari szövetkezeteink egy részénél titkos létszám! Vég­rehajtottak ugyan létszám- csökkentést, de a munka szer­vezettsége nem javult a kellő mértékben, vagy egyáltalán nem, s ezért — mert a mun­kát el kellett végezni —, a túlórákhoz nyúltak. Egycsa- pásra elegendő ember lett, csakhogy: milyen áron? A gyömrői Vasipari Ktsz például 107 szállókra teljesítettte évi tervét, de — 7831 túlórát használt fel! És hogy ez mennyire nem szükségsze­rű, azt jól bizonyítja, hogy ugyanakkor a Maglódi Gép­gyárban a felhasznált túlórák száma a korábbihoz mérten ötven százalékkal (!) csökkent. Kérdések és számok — Elkerülhetetlen a túlórák növekedése? A Monori Kefegyár üzem­vezetője: — Nem! Igen nagy s jórészt még ma is fennálló nyersanyaggondokkal küzdöt­tünk, mégis, hiba lett volna, s gondolom, ahol megteszik, ott hiba is, hogy valamiféle varázsszert lássunk a túlórá­ban. — A túlóra pluszjövedelem. Szeret túlórázni? A monori Vasipari Ktsz tag­ja: — A többletpénz jól jön a2 embernek, sőt van, amikor hajtja is. De mint rendszeres jövedelemforrás — hát, igen­csak meggondolja az ember. — Mit tart a túlóracsökken­tés leghathatósabb eszközé­nek? A Maglódi Gépgyár igaz­gatója: — A szervezettséget! A ter­melésirányítás auandó javí­tását, uj megoldások keresé­sét. Nalunis ötven száza- léKkal csöKkent a túlórák szama, s gondolom, szereny- teienseg néiaül allítnatjuk, ez jó eredmény. Igaz, nem ke­vés fejtörésbe, átcsoportosí­tásba „került”, de ez még mindig olcsóbb, mint maga a túlóra. És a számok: a járás négy ipari vállalata mindössze 10 361 túlórát használt fel, kilenc kisipari szövetkezete viszont 37 974-et! Holott — s ez érzékelteti igazán a tel­jesen indokolatlan nagyságú eltérést — a létszámot te­kintve, a kisipari szövetke­zetek csupán 52 dolgozóval foglalkoztatnak többet az ipari vállalatoknál! A könnyebb ellenállás A minden ároni tervteljesí­tésnek, a hajrának, a kerül amibe kerül felfogásnak jel­legzetes képviselője: a túlóra. Benne sűrűsödik a terme­lésszervezés és -irányítás hi­báinak sokfélesége, az anyag­hiánytól, a géphibáig, a kar­bantartás elmulasztásától az anyagmozgatás szervezetlen­ségéig. Még egyszer hangsú­lyozni kell: van, létezik szükséges túlóra. A bizton­ságos termelés nem is lehet meg nélküle, előre nem lát­ható, váratlanul jelentkező feladatok, nehézségek min­dig vannak. Ezek ellensú­lyozására szolgál az egészsé­ges mérvű túlóra-hasznosí­tás, De a nagy számú túl­óra — a könnyebb ellenál­lást jelenti! Könnyebb túl­óráztatok mint jól szervez­ni a munkát... A már említett Maglódi Gépgyár mellett ugyancsak ötven százalékkal csökkent a túlórák száma a vecsési Fe­hérnemű Ktsz-nél, 43 százalé­kos volt a csökkenés a mag­lódi Vasipari Ktsz-nél, s több, mint egynegyedével ke­vesebb túlórát használtak fel a vecsési Vegyesipari Ktsz- nél. Ugyanakkor a már em­lített gyömrői Vasipari Ktsz mellett nőtt a túlórák száma a gyömrői Szabók Kfóz-nél, mégpedig 32 százalékkal, s a monori Vasipari Ktsz-nél, 16 százalékkal. Nem lényegtelen! Az egyik, sok túlórát fel­használt szövetkezet vezetőjé­vel beszélgetve, a következő­ket jegyeztem fel: A huszonkétezer kötetes váci könyvtár megoldhatatlan helyiséggondja Napközisek tanulják a „szakmát«* Igaz, egy ilyen ragyogó műszerasztal is kell hozzá, hogy keréken gördülve, pil­lanatok alatt helyszínen le­gyen. Már mondani sem kell, mindenki hallott róla, hány életet ment, gyógyít a fóliából való műanyagsá­tor. Az ellenőrző és adago­lóműszerekkel felszerelt készülék sorozatgyártását fejezték be a Medicor Művekben. Hazai és idegen országból való kereskedők egyaránt vásárlóként je­lentkeznek. — Igaz, sok túlórát használ­tunk fel. Dehát ne túlozzuk el a túlórák jelentőségét. A termelésnek sokféle mutatója van, s ha növekszik az egy munkaórára, egy főre jutó termelési érték, akkor lényeg­telen, hogy hány túlórát hasz­náltunk fel. Helyes: ne túlozzuk el a túl­órák jelentőségét. A termelés eredményessége, gazdaságos­sága valóban sokféle tényből tevődik össze. Mégis: lényeg­telen a túlórakérdés? Ha álta­lában jók az eredmények, már nem is kell odafigyelni, meny­nyi a túlóra? De hiszen a jó eredmények jobbak is lehet­nének, s többek között éppen a túlórafelhasználás csökken­tésével! Mert — és például csak, mert más két nevet is említhetnénk — arányosnak tartható-e, hogy a 279 embert foglalkoztató Monori Kefe­gyárban 1076 túlórát használ­tak fel, ugyanakkor a 93 fő­vel dolgozó gyömrői Vasipari Ktsz-ben 7831-et?! Helyes: ne csak a túlórák­kal foglalkozzunk. Ám hiba lenné nem látni, hogy a túl­órafelhasználás szerves része a termelés egész folyamatá­nak, s végső soron lehetetlen eredményesen gazdálkodni nö­vekvő túlóraszám mellett És hogy lehet-e csökkenteni a túlórák számát, s ugyanakkor jól dolgozni? A Maglódi Gép­gyár termelésnövekedése 19 1 százalék volt, öt százalékkal csökkentették a létszámot, 25,9 százalékkal nőtt a ter­melékenység, s mégis: a túl­órák száma ötven százalékkal csökkent! A vecsési Fehérne­mű Ktsz-nél harminc százalék volt a termelésnövekedés, két százalékkal csökkent a lét­szám, termelékenységük 4,8 százalékkal emelkedett, s itt is felére csökkent a túlórák száma. És tegyük még hozzá: ez a szövetkezet 1964-ben a járás sereghajtóinak egyike volt! Egy év alatt biztosítot­ták a döntő fordulatot! Lehet tehát jól gazdálkodni túlőranövekedés nélkül is? A példák bizonyítják: lehet! A népgazdasági érdek, s a dolgo­zók érdeke viszont arra figyel­meztet: nemcsak lehet, hanem kell! Mészáros Ottó A váci Forte Gyárban- ben­sőséges ünnepségen osztották ki a törzsgárdajelvényeket. Az ország egyetlen fotokémiai gyárában 152 dolgozó kapta meg öt, tíz, illetve tizenöt évi munkájáért a kitüntető jel­vényt. A vállalat vezetősége külön elismerésben részesítette dr. Polster Alfréd üzemvezető mérnököt, aki 1926 óta dolgo­zik a Forte Gyárban. Vecsési siker — Kőszegen Kőszegen a Jurisich-vár lo­vagtermében bonyolítottak le a földművesszövetkezetek má­sodik n országos szavalóverse­nyének döntőjét. A versenyen 32 szavaló mérte össze tudását, s a Pest megyeiek közül Bács- vári Anna és ifj. Kachovina Lajos, a vecsési szövetkezeti együttes tagjai a VII., illetve a VIII. helyezést szerezték meg. Másfél millió forint De mi legyen a tartalma? A szóban forgó másfél mil­lió egy új művelődési ház ára. A művelődési házat a Csemői Állami Gazdaság dolgozói számára építette az állam. — Több, mint tízesztendős kérés teljesült végre-vala- hára — mondja Varga Jó­zsef, a gazdaság szakszerve­zeti titkára. — Eredetileg csak éttermet szerettünk vol­na, ahol naponta meleg ételt ehetnek dolgozóink, de az évek múlásával bővült a terv s az étterem csupán egy ré­sze lett a felépült művelő­dési háznak. A nagyterem egy részét foglalja el és szétayitható fal választja el a terem másik részétől. így, ha akarjuk, étterem, ha akar­juk, négyszáz személyt be­fogadó színházterem . .. Hoz­zá öltözők, s klubszoba ... — Április negyedikén tar­tottuk itt első rendezvényün­ket ... — fűzi hozzá Bállá János, a gazdaság párttitká­ra. — Megtelt a nagyte­rem ... A kérdés ezek után aka­ratlan: mit terveznek, mi­lyen tartalommal kívánják megtölteni az új létesít­ményt? — Heti egy mozielőadást tervezünk ... Negyedévenként szeretnénk egyszer színházi előadást is rendezni... A klubszobát már félig beren­deztük a fiataloknak. Rövi­desen birtokukba vehetik ... Két héttel az első rendez­vény után ennyi a terv. Vagyis: elkészült másfél mil­lióért egy új művelődési in­tézmény, s egyelőre a gaz­daság vezetői még nem tud­ják pontosan, mihez is kezdjenek vele... Ez a történetben a rendhagyó. Adva van egy gondnok, aki felügyel az épületre. De az épületnek, mint művelődési intézménynek még csak tisz­teletdíja s vezetője sincs. Pe­dig legalább az kellene. Az azonnal is késő lenne kine­vezésére. Mert nem azért for­dítottak másfél millió forin­tot felépítésére, hogy üre­sen, kihaszálatlanul álljon. Élettel, tartalommal kell megtölteni mielőbb. Már az elmúlt esztendőben gondolni kellett volna erre, hiszen az épület januárban már — néhány kisebb szerelési mun­kát leszámítva ,— majdnem teljesen készen volt. Tervet kellett volna készíteni ki­használására, tárgyalni és megállapodni a megyei Mo­ziüzemi Vállalattal a film­vetítések megindítása érde­kében, felkeresni az Állami Déryné Színház vezetőit, el­készíteni az ismeretterjesztő munka tervét, berendezni a klubban működő könyvtárat és így tovább... Az épületet április elején átadták rendeltetésének, örül az ember szíve, valahányszor új művelődési létesítménnyel gazdagodik megyénk. De va­jon egy épület önmagában gazdagodást jelent-e? Nem. Minden érvelés nélkül is így igaz ez. Mi a teendő? Heti egy mozielőadás . Kell, szükség van rá. Beszél­ni kell a megyei Moziüzerni Vállalat igazgatójával. Meg­állapodni a vetítés feltételei­ről. De nem holnap. Még ma. Hogy holnap már látogathas­sák a csemőiek az új mozit Színházi előadás ... Kell. A jó színházi előadás az embe­rek tudatformálásának egyik fontos eszköze. Beszélni kell az Állami Déryné Színház vezetőivel. A kecskeméti Ka­tona József Színház még en­nél is közelebb van. Hogy az első vagy a második szín­házi előadáson nem lesz telt ház? Előfordulhat ez is. Bár Csemőn még soha nem járt igazi színházi társulat... Vál­lalni kell a kockázatot is. Ha már az állam másfél milliói költséget vállalt magára ... Klub... Jó és hasznos do­log. Százhúsz működik be­lőlük már a megyében. Min­denütt szívesen látogatják, fia­talok, idősek egyaránt. Ha tartalmas programot bizto­sítanak számukra. Csemőn is lehet. Még akkor is, ha Cse- mő nem szabályos falu, ha­nem kiterjedt tanyavilágga! rendelkező település. Ha ér­dekes és igényeikhez mért a program, szívesen kimozdul­nak esténként az emberek. De ahhoz, hogy mozi, szín? ház, klubélet, rendszeres is­meretterjesztő tevékenység, könyvkölcsönzés legyen, kell valaki, aki összefogja, irányítja, szer­vezi mindezt. Még akkor is kell, ha ez pénzbe kerül. Félezer csemöi ember dol­gozik az állami gazdaságban. A hozzátartozókat, családo­kat tekintve, ez majd másfél­ezer embert jelent. És rajtuk kívül élnek toások is Cse­mőn, akik szintén szívesen járnának az eddiginél kultu­ráltabb körülmények között moziba . . akik örömmel meg­tekintenének egy-egy szín­házi előadást, meghallgatná­nak ismeretterjesztő, érdekes és tanulságos programo­kat ... A művelődési házat átad­ták rendeltetésének. Most már csak az szükséges, hogy élettel, tartalommal töltsék meg ezt a valóban impozáns épületet. Csak így térül meg. hogv másfél milliót köl­töttünk rá. Prukner Pál SÁTOR ALATT- - OXIGÉN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents