Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

1966. ÁPRILIS 30., SZERDA MEGYEI %H!AyUm Sok kárt okoztak a téli fagyok Javítják az utakat Pest környékén — de az ország más vidékein is — eléggé próbára tette és megvi­selte az utakat a szeszélyes téli időjárás. A megrongáló­dott útszakaszok kijavítását megkezdték — ezekben a he­tekben több mint 800 TEFU- kocsi hordja a követ, kavicsot a lyukak, repedések betöltésé­re. Május elejéig megszakítás nélkül folytatják a szállításo­kat, hogy mire az ide­genforgalmi idény bekö­szönt, a legforgalmasabb utakat kijavíthassák. Igen sok TEFU-kocsi dolgozik a 7-es számú Budapest—Érd— Székesfehérvár közötti mű­úton. Ezen a vonalon egyéb­ként URH-s összeköttetést tar­tanak fenn az útépítők és az autóközlekedés dolgozói kö­zött, s ahol szükség van rá, oda átcsoportosítják a teher­autókat. Az (íRliEONTO és ZSÁKMÁNYA Megvan a tizennyolcadik is Foto: Gábor Milyennek képzelik Milyennek képzelték HÁROM LANT, HÁROM FIÚ. Gimnazisták érettségi előtt. Mind a hatan kitűnő, il­letve jeles tanulók. Tanítás után beszélgetünk. Rég ültem ilyen padokban. Most a pad tetejére ülök. Kezdetben ille­delmesek, mint az interjúvol­tak általában. Amikor kölcsö­nös tegezést javaslok — így egyszerűbb —, feloldódnak. A gimnázium, amely szárnyra bocsátja őket, jó tanárairól, patinás szelleméről híres. Mari az egyetlen, aki jelleg­zetes tájszólásban beszél. Ele­ven, barna lány. — Azt hallottuk négy évig, ha jól tanulunk, belőlünk minden lehet. Én jogra készü­lök. Nem nagy esélyekkel in-v dúlok, pedig kitűnő voltam félévben. — Ha nem sikerül? — Pesten keresik irodai munkára az embereket. . . — Ezt hol hallottad? — szól közbe a szemüveges Laci. — Egy bácsitól. — Én éppen az ellenkezőjét tudom. Laci az orvosi egyetemre je­lentkezett. Osztályukból nyol- cadmagával szeretne orvosi pályára lépni. O is kitűnő ta­nuló, de ennek ellenére tudja, hogy a hatszoros túljelentke­zés nem sok esélyt biztosít számára. — Miért akarsz orvos lenni? — Ügy általában nem tudok erre válaszolni. Érdekel... — A pénz — szól közbe egy kislány. — Nem, azt nem lehet fi­gyelembe venni — folytatja Laci és a lányra néz. — Se­bész szeretnék lenni, elképzel­tem, hogy annyi mindent fo­gok tudni az emberi testről . . . Behoznak mondjuk balesetről egy krapekot. .. Teljesen ösz- szetört... És akkor én újra embert csinálok belőle . .. — És ha nem vesznek föl? — HA NEM SIKERÜL? Akkor kórházba megyek dol­gozni. Műtősnek vagy akármi­nek és addig próbálkozom, amíg... Hallom, hogy volt, aki négyszer ugrott neki és negyedszerre felvették. — Én sem török le nagyon, ha kirúgnak. Megpróbálhatom még néhányszor. Addig elme­gyek műszerésztanulónak. Vagy katonának visznek. Az most egy biztos hely, felvételi nélkül — mondja Lajos. — Akkor mi értelme volt elvégezni a gimnáziumot? — kérdezem tőle. Elgondolkodva mosolyog. — Ha felvesznek a műsza­kira, akkor volt értelme. Ha nem vesznek föl... akkor is. Sok mindent tanult itt az em­ber ... Kati közbevág és vitatkozik. — Szerintem az baj, hogy négy év után nem értünk még semmihez. Illetve mindenhez csak egy kicsit. Kivittek min­ket politechnikára a konzerv­gyárba. Üveget mosni. Ez nem szakma. S ha az egyetem nem sikerül, akkor itt állunk az ál­A JÖVŐT? talános műveltséggel, megfü­rödve. — Te hová készülsz? — Matematikusnak. De a legvégső esetben elmegyek dolgozni... Ezen nevetünk. Bea építészmérnök szeretne lenni. Ha nem sikerül, akkor patikába megy dolgozni. Ba­lázs angol—magyar szakra je­lentkezett. Különben nem tud­ja, mihez kezdjen. Csak a hu­mán tárgyak érdeklik. MÉG SOK MINDENRŐL beszélgetünk. Hogy milyennek •képzelik a jövőjüket? Illúziók­tól mentesen, tárgyilagosan beszélnek. Pontosan tudják, hogy n,em“trterulhetnek~ éPaT- maikban. Számolnak a reális lehetőségekkel. Mégsem túl biztató ez a realitásérzék. Mintha már most 18 évesen túl fáradtak lennének ezek a gyerekek. Meg is kérdezem: — Ügy általában milyen a hangulat itt a gimnáziumban? — Gáz — mondja az egyik lány. — Miért? — Unalom mindenütt. — És miért kell, hogy una­lom legyen? — Megpróbáltunk mindent. Nem lehet. Klubot szervez­tünk, megszűnt. Valahogy úgy alakult, hogy mindenki megy a maga dolga után. Nem törő­dik másokkal. — És a KISZ-szervezet? — Akik eljönnek, azok sin­csenek ott Eszembe jut a mi indulá­sunk. A mienk, akik hét évvel vagyunk idősebbek náluk. És eszembe jut a nálunk hét év­vel idősebbek indulása. És eszembe jut egy találkozás. MEGYÉNK EGYIK NAGY­ÜZEMÉBEN voltam riporton. Az udvaron szembe jött velem egy lány. Párhuzamos osztály­ba jártunk. Leültünk beszél­getni egy padra. — Itt van Mihalkovics is. — Mihalkovics itt van? — Művezető lett. A nagyhangú Mihalkovics- csal egy padban ültem. Ku­tatónak készült, nem akart üzembe menni. — Veled mi van? — A laborban dolgozom. Kislányos arcán mosoly fut át. — És van egy kisfiam Ezen elcsodálkozom. A gye­rek mellett esti egyetemre jár. Éjjel tanul. A férje is ta­nul. Jól élnek. Nehezen, de jól. Valószínűleg kutatóba ke­rül. Már két cikket publikált egy szaklapban. — Így képzelted? — Nem egészen. — Miért? — A házasság nem volt be­tervezve. Felkeresem Mihalkovicsot is. A hangja most is nagy. Akkor sem volt valami sovány gye­rek, de most tokát és pocakot eresztett. Körülvezet az üzem­részen. — Nem mentél egyetemre? — Estin jártam, de aztán nem volt időm... Lefoglalja az embert a munka, ha jól akarja csinálni. Estére meghív a lakására. Népes társaság van ott. Az asztalon sör. Kártyáznak. Mi- halkovics, aki egykor kutató­nak készült és kitűnő ötle­tekkel büszkélkedett, most ve­ri a blattot. Azt hiszem na­gyobb volt mindig a hangja, mint az elszántsága. MIKÖZBEN a hat érettségi előtt álló lány és fiú tárgyi­lagos szavait hallgatom, ez jut eszembe. És az, hogy mi­lyen nagy illúziókkal indul­tunk mi. Ők majdnem ponto­san ismerik lehetőségeiket. Már amennyire az ember be­láthatja saját jövőjét. Megál- “ffffiadurtk, bogy néhány év múlva találkozunk ismét. Nádas Péter Mit is mond a könyv? „Hobby az olyan foglalatos­ság, amelyet kedvtelésből, ál­landó jelleggel fiz az ember.” így aztán Gonda Péter ceglédi kőművesre ráillik a definíció, mert ha nem is gyűjt bélye­get, gyufacímkét, a vérbeli vadász szenvedélyével önti, irtja, pusztítja szabad idejében a mezők apró vámszedőit, az ürgéket. A minap is harmin­cat csípett fülön, alig 3 óra alatt. Különben Gonda Péter a megmondhatója, nem elegen­dő az ürgeöntéshez a puszta szenvedély. Türelem, gyakor­lat, szimat kell hozzá. Az ür­ge nem jön elő füttyszóra, kö­nyörgésre a lyukból, víz kel oda vödörnyi, s ha egy rocs- kával kevés, zutty gyorsan a másikkal. Az aiagútlabirintus, amit az apró állat ősszel meg télen a földbe váj, szaporán nyeli az áradatot, van ame­lyikbe 5—6 vödör víz is bele­fér. Ha megtelik, bármennyire is ellenére szolgál, előjön be­lőle az ürge. Ezt a pillanatot várjuk, lessük a nagy legelő sarká­ban az egyik ürgelyuknál, amibe Gonda Péter már két és fél vödör vizet öntött. Nem sokáig kell várnunk, már bugyborékol a víz, az ürgeön­tő szeme fölcsillan, kezével a lyuk fölé harapófogószerű csapdát alkot, s hirtelenében nyakoncsípi a sziszegő, mene­külő állatot. Pandúr — a far­kaskutya — ugrásra készen figyeli a jelenetet, s ha ne­tán az ürge megszökne, hát ő szegődnék a nyomába. Kellemesen süt a nap, Gon­da Péter homlokán veríték gyöngyözik — nem az ijedt­ségtől, inkább az élmény iz­galmától. Diadalmasan emeli magasba a csipogó, vergődő állatot — ma már ez a ti­zennyolcadik. Bőséges vacso­ra lesz belőle, pörkölt vagy pecsenye, aszerint minek ké­szíti majd el az asszony. ; Ami pluszként jelentkezik \ kommunisták szerepe az államigazgatási munkában Kilencszázéves község keresi a múlt emlékeit Jubiláris év lesz 1067 Alsónémedin Régiségkiállítás vagy falumúzeum? Az alapszervezeti párttitká­rok járási értekezletén a fel­szólalók egyike alaposan mozgásba hozta az addig pi­henő véleményeket: szavait követően pro és kontra új­ból és újból összecsaptak a nézetek, szenvedélyes szavak, higgadt okfejtések egyetlen téma körül sűrűsödtek — a kommunisták feladatai a ta­nácsapparátus munkájának javításában. Látszat és valóság Jónéhányan vannak, akik nehezen találják meg a he­lyes és célravezető módsze­reket az államigazgatási mun­ka és a pártszervezetek tevé­kenységének összekapcsolásá­ra — helyben. Azon nincs vita, hogy országos szinten hogyan érvényesül e terüle­ten is a pártirányítás. Annál több azon, hogy a községi, városi, járási tanácsoknál mi a kommunisták feladata, mi­vel törődjenek, mibe „szólja­nak bele” s így tovább. A látszat: törvények, ren­deletek, felsőbb szervek uta­sításai határozzák meg a he­lyi államigazgatási feladato­kat. A valóságban azonban mindezeken túl ezernyi más hatás is érvényesül, illetve — kell, hogy érvényesüljön. A községpoldtika irányelveinek jó megalapozásától a szakosz­tályok, szakelőadók munká­ján keresztül a lakosság pa­naszainak, beadványainak in­tézéséig az államigazgatási munka egyetlen részterülete sem nélkülözheti a kommu­nisták aktív segítségét. Nem egy esetben, elsősor­ban a községi pártszerve­zeteknél tapasztalható, hogy olykor a tanács helyett in­téznek ügyeket: elmerülnek apró-cseprő dolgok részle­teiben, s közben a lényeget, a munka politikai részét el­hanyagolják. Megtörtént, hogy ^ Levéltári kutatások megál- ? lapítása szerint Alsónémedi ^ lehet Pest megye legrégibb ^ községe, vagy legalábbis egyi- ^ ke a legrégebbieknek. Hiteles, £ 1067-ben kelt okmány tanúsá- ^ ga szerint 900 évvel ezelőtt ^ már létezett. Hogy azonban jó- í val annakelőtte lakott hely ? volt már, az is kétségtelen. ^ Erre meg, egyebek között bi- ^ zonyság a Nemzeti Múzeum- ^ ban őrzött alsónémedi lelet. ^ Egy, a község határában ki- | ásott korai középkori sír, ^ amelyben ökrösszekér marad- í ványain és az igás állatok | csontjain kívül egy férfi meg g egy karjában kisdedet tartó ^ nő testének nyoma maradt í fenn. í Az állatorvos ötlete \ í Születését Alsónémedi min- J denesetre az okirat keltétől ^ számítja és ezért az egész jö- ^ vő esztendő során ünnepség- ^ sorozattal készül megemlékez- í ni keletkezéséről. Bár a rész- ^ letes ünnepi programot csak | ez év második felében állítják | össze, tervekben már most ? sincs hiány. Egyik ilyen élet- ^ revaló ötlet, hogy a falu há- ^ zaiból összegyűjtik a múlt ^ emlékeit és ezekkel megvetik ^ a falumúzeum alapjait, vagy ^ legalábbis az ünnepi év folya- ? mán kiállítást rendeznek. Ez ? az ötlet dr. Kékesi Béla állat- ? orvostól indult ki. ^ — Baromfioltáskor minden ^ udvarban megfordulok, nem- ^ csak, ahol számosállatot tarta- ^ nak — mondja az állatorvos ^ — és több helyen is találtam í fából készült régi szőlőprést a párttitkár szaladgált anyag, építőipari kapacitás biztosí­tása után, hogy a művelődési házhoz tervezett bővítés mi­előbb meglegyen. Ez, s ehhez hasonló lenne a kommunisták dolga? Semmi esetre sem. A lényegre rátapintva Az államigazgatásban dolgo­zó kommunisták munkastí­lusa az utóbbi években sókat fejlődött, csakúgy mint a pártszervezetek e területre ki­terjedő tevékenysége. Sok he­lyen jól átgondolt munka­terv alapján időről-időre meg­tárgyalják a szakigazgatási te­rületek munkáját, s dönti súllyal az ott dolgozó kom­munisták tevékenységét. A törvényeknek, rendeleteknek érvényt kell szerezni, de — hogyan? A panaszokat gyor­san és jól kell elintézni — de melyek ennek feltételei? Segíthetnek ebben a kom­munisták? Igen sokat! A szakmai képzettség növelé­se, az emberek ügyének ala­pos, megértő, türelmes és ta­pintatos intézése mind olyan kérdés, amelyekre elsősorban a kommunistáknak kell fel­figyelniük. Az államigazga­tási munka szocialista huma­nitástól átitatott légkörének megteremtése nagyszerű és — nehéz feladat. A ridegség, a lélektelenség általánosság­ban idegen a mi közigazgatá­sunktól, de itt-ott mégis meg­lelhető. Az ügyintézés bo­nyolultsága, az aktatologatás, a döntések lassúsága ugyan­csak olyan probléma, amely­re ki kell, hogy terjedjen s kommunisták figyelme. Az említett értekezlet egyik felszólalója ezt úgy fogalmazta meg: „Esete válogatja, hogy mi kerül előtérbe: a mit vagy a hogyan? Az kell, hogy meghatározza: hol tapintható ki leginkább a lényeg* hol a leghatásosabb . az észrevétele­zés.” Ez utóbbi kifejezésnél ér­demes megállni: az intézkedés nem a kommunisták dolga Mivel lehet csökkenteni a pa­pírmunkát — határozzák ezt meg a szakigazgatási szervek. Annak észrevételezése azon­ban, hogy — például — a vég­rehajtó bizottság vezetői igen keveset járnak a lakosság kö­zött, mert idejük nagy részét az értekezletek, s az akták foglalják le, már a kommunis­ták feladata. Az önállóságra nevelve A kommunisták, a pártszer­vezetek dolga az is, hogy ala­posan tanulmányozzák, össze­vessék az államigazgatási munka élveit és gyakorlatát, az országosan meghatározott feladatok helyi val óra váltását, a tanácsapparátusban megho­nosodott munkamódszereket. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságának apparátusa nem egy helyen önállótlan, a legki­sebb ügyben is a vb-titkárcmk. elnökhelyettesnek vagy magá­nak az elnöknek kell döntenie. Az előadók, csoport- és osz­tályvezetők nem is igénylik az önállóságoit, sőt, örömmel át­hárítják az azzal járó felelős­séget. Az önállóságnál is, akárcsak az említett többi esetben lé­nyegében mindig azonos a központi feladat: az eszmei- politikai nevelő munka. Nem az apparátus helyett kell a kommunistáknak tevékeny­kedniük, nem nekik kell meg- határozniok, hogyan csökkent­sék a késedelmes adófizetése­ket, miképp szervezzék meg az építkezéseket stb. Az ő fel­adatuk — egyénenként, s pártszervezeti összefogottság­ban egyaránt — a légkör for­málása. az államigazgatási munka eszmei tisztaságának, határozottságának biztosítása, a munkastílus korszerűsítése, finomítása, annak elérése, hogy az állampolgárok bizal­ma. hite a közigazgatási szer­vek s azok dolgozói iránt to­vább növekedjék. (m) A legszebb és legérdekesebb példányt, sajnos, a gazdája nemrég felaprította, eltüzelte. Tulajdonképpen ez indított arra, hogy felvessem, össze kellene gyűjteni a múltnak a községben fellelhető emlékeit. Az iskolaigazgató ennél mór tovább jutott, megkezdte a rendszeres kutatómunkát is. Lugosi Gyula iskolaigazgató szavai: — A gyerekek segítségével indítottuk meg a gyűjtést, ed­dig nem sok eredménnyel. Ha másképp nem megy, a nyári vakáció alatt az egész tantes­tület házról házra járva min­denkit felkeres, felkér, adja át a nála található régiséget, amit bizony a legtöbben nem sok becsben tartanak. Parasztcsalád levéltára Annyi kétségtelen, hogy 200—250 évesnél öregebb hol­mi aligha kerül elő. Alsóné- medit a mohácsi vész után a törökök felégették, lakói el­menekültek, többségük Ócsá- raj és utódaik csak a török világ megszűntével jöttek vissza, alapították meg új­ra a falut. Az egyik falu ala­pító leszármazottja, a tavaly elhunyt Garai Zsigmond, év­tizedekkel ezelőtt megkezd­te a helytörténet kutatását és sok régi családi okmány, feljegyzés, valóságos kis le­véltár található hagyatéká­ban. Családja bizonyára át­engedi a jubiláris kiállításra ezt a talán, az egész ország­ban egyedül álló paraszti, családi levéltárat. Kis Ernő, az iskola rajzta­nára tanítványait bízta meg:J kérjék el otthon a régi cse- £ répedényeket össze is gyűj- f töttek a gyerekek néhány da- t rabot. í y — Van közöttük, — mond- J ja Kis Ernő — egy kék ala-J pon sok színű virággal ékí- £ tett köcsög, nagyon szép ké- ? zifestéssel készült öreg edény, £ de a korát én nem tudom J meghatározni. 2 Kukoricadaráló kőből Dr. Kékesi Béla, Bálint 1st- ^ ván udvarán rézpecsétnyomót ^ talált pár éve. Felszedte a £ földről, elolvasta feliratát és J elkérte, most is a birtokában $ van. Ez áll rajta: „Pesti fi-^ lialis takács céh *1807” Bor- ^ bély Mátyásnál lómeghajtá- ^ sú szecskavágót lelt, Kerekes ^ Menyhértné udvarában kő- ^ bői készült kukoricadarálót, « meg egy régi rokkát. Szarka i Gedeonnénak két öreg rok- ? kája is van használható ál-^ lapotban, olykor még most ^ is fon, tud még bánni velük. ^ Mocsári Gedeon nagyapja ^ másfélszázados ácsszerszá- ? mait őrzi. Egyszóval, a ? múltnak néhány érdekes J emlékéről tudnak a faluban, ^ de a rendszeres kutatás so- <; rán bizonyára még sokminden ^ előkerül. A községi pártszervezet tér- ^ mészetesen támogatja az em- ? lékgyűjtő akciót, amelynek ? eddig legnagyobb akadálya ^ az volt, hogy hiába szedték^ volna össze a házakból, nem ^ volt hol tárolni a régiségeket. ^ A párt most saját házának^ egyik helyiségét ajánlotta fel, í halmozzák fel abban a régi? tárgyakat, amelyeket kiállítá-? suk előtt szakavatott mu- ^ zeológusokkal szándékoznak ^ megvizsgáltatni. 2 Sz. E. í

Next

/
Thumbnails
Contents