Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

E.ifktíios bsít*lr#»i*«r#*/ Laj;aa elfogynak a város szélén, de a határban Is a nádtetők. Már csak hírül le­het látni egy-egy zsúpos-ná- das házfedelet. Némelyiket a szél hordja szerteszéjjel. Alig aksd már olyan, aki felka­paszkodna az egyágú létrára, hogy a rongyos nádtetőt meg- repsrálja. Pádig azt mondják a régiek, hogy a nádtetőnek nincsen párja. Télen nagyon jó meleg a nádtetős ház, nyáron párat­lanul hűvös. Olyan példa pe­dig nem fordult elő. hogy a nádas padlásra akasztott sza­lonna, kolbász, sonka vagy ol­dalas megavasodna. Szobroké út 2?) Kedves, gyerekkori emlé­kem ez a ház, amelynek udva­rán ámulva csodáltuk Mikus bácsi magánjáró gőzgépeit. Az utca falán parányi táblára festett gólyamadár figyelmez­tetett arra, hogy ebben a ház­ban lakik Mikus néni, a várok népszerű szülésznője. A ház nádtetős. Ahogyan elhaladok a ház előtt, a szél a szemem közé porol. Meg­állók egy kukkantásra. A te­tőről nádropogást hallok. Csattog a nádverő. Soha vi.sz- sza nem térő alkalom egy ki­halásra ítélt munka idézésére. Benyitok a kapun. A mes­terben megismerem Mikus Istvánt, aki az édesapjától ta­nult lakatos mesterséget a vasútnál értékesíti. Ö veri a nádat, az egy napi segítségre Pestről hazajött sógorral. — Mit csináljunk .— csóvál­ja a fejét Mikus István. — Építési engedély nincsen, mert a Szolnoki útra majd csak emeletes házak kerülhetnek. Ezt a kis rossz viskót az em­ber kénytelen javítani, tákol- ni. _ Mester? Olyat már nem ismerünk a városban, aki elvállalná a nádtető javítását. Mit tehe­tünk? Segítünk magunkon. A sógor még Varacs-pusztán ta­nulta egyik szomszédjától a nádverést. Gyerekkoromban én magam sokszor láttam, hogy mi módon készül a nád­tető. Csak egy kis akarat, egy kis igyekezet kell hozzá. Ipa­ros ember előtt nem áll el a víz. akármit is kell csinálni. Különben is maga a munka mutatja a sorát. — Adjad, no, sógor! A sógor egy marékra való nádat összesimogat, felnyújt-- ja az egyágú létra derekáról. Mikus jól megmarkolja, a nádtűvel megemeli a tető egy kis részét, és szépen, óvato­san helyére kerül a nádcso­mó. — S a szerszámok honnan kerültek elő? — Nem kell ehhez sok szer­szám. Mindkettő fából készült. Lehet, hogy párját már nem is lehetne találni a városban. — Ezzel igazítom el simá­ra a tetőt! Olyanra — mutat a háztető másik részére, amely valóban dicséri a mes­ter munkáját. Rossi Károly Csak játszani akart A tűz ördöge — gyufásdobozban A tavaszi napsütés egvre inkább szabadba csalja a gyermekeket. Előkerülnek a játékok, közöttük — sajnos — a kezük ügyében hagyott gyufásdobozok is. A tűz kis ördöge azután könnyen kisza­badul belőle. Ilyen eset tör­tént legutóbb Gulyás Istvá­noknál, a ceglédi Lenin Tsz- ben. A hétéves Marika csak ját­szani akart — gyufával. Szin­te édesapja szemeláttára bo­rult lángba a háztáji széna­kazal. Szerencse, hogy a tűz­oltóknak legalább az épülete­ket sikerült megmenteniük a pusztulástól. (Kép, szöveg: Jakab Zoltán). SPORT JAVULÓ JÁTÉK GYŐZELEM VIDÉKEN Ceglédi VSE— Kiskunfélegyháza 2:1 (1:0). Csongrád, 1000 néző. Vezette: Aranyosi. CVSE: Bodnár — Cseh, Oláh, Császár — Csontos, Tóth — Csurgai, Kökény, Da­rázs, Józsa, Markó. A múlt vasárnapi rossz já-- ték után lelkesen készültek a sereghajtó ellen a ceglédi fiúk. A semleges pályán lejátszott találkozón megérdemelt ceg­lédi győzelem született. Gyors ceglédi támadásokkal indult a játék, azonban a nyeretlen Kiskunfélegyháza szívósan, sokszor durván vé­dekezett. Erejükből már tá­madásra is futotta, próbára tették az új ceglédi kapust, aki sikerrel állta a próbát. A 25. percben Csurgai révén megszereztük a vezetést. 1:0. Kiskunfélegyháza harcot indított a kiegyenlítésért, azonban a ceglédi védők jól álltak a lábukon. Szünet után a vendégek kezdeményeztek többet és a 60. percben egy pillanatra megingó ceglédi védők mel­lett egyenlítettek. A kapott gól felrázta a ceglédi csatárokat, akik sok helyzetet hoztak össze, de az i-re a pontot csak a 82. perc­ben sikerült feltenni. Tóth térölelő kiugratásából Csurgai állította be a végeredményt. 2:1. Ezután két nagy helyzetet hagytak kihasználatlanul a ceglédi csatárok. Józsa mór csak az üres kapuval állt szemben, amikor mellérúgott. Ugyanilyen helyzetet hagyott ki Csurgai is. A lelkesen és tervszerűb­PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1966. ÁPRILIS 19., KEDD Április rtfssaul hoadódötí üss nrszúgút akmt Ugrásszerűen emelkedett a közúti balesetek száma — Kói haltílos balfísrt Sri hónap alatt — A IrgrcsBvtyesrbb járatú a matar Április közepéig a ceglédi renaor Kapitány sag közleke­désrendészeti alosztálya által ellenőrzött útvonalakon 23 baleset történt. Figyelembe véve, hogy az elmúlt év áp­rilisában egész hónap alatt összesen 24 közlekedési bal­eset fordult elő ugyanezen a területen, az idei április nem is teljes első félhónapjának ugrásszerűen megnövekedett baleseti statisztikája komoly figyelmeztetés kell hogy le­gyen a gépjárművek vezetői számára. Annál is inkább, minthogy a félhavi 23 baleset közül kettő volt halálos ki­menetelű. Mindkét halálos baleset motorkerékpárral tör­tént. Ez viszont a régi meg­állapítást igazolja, hogy még mindig a motorkerékpár a legveszedelmesebb jármű. Rétyi Pál százados tájékoz­tat a közlekedésrendészeti al­osztályon. — Április első felében a legtöbb balesetet — szám szerint hetet —, a motorosok idézték eiö. Nyomban utánuk a sze­mélygépkocsik követ­keznek öt balesettel. Ezek­nek többsége is az „úr- vezetök ’-kcl fordult elő. Ugyancsak öt balesetet idéz­tek elő a kerékpárosok. Se- } gédmoioros kerékpárral há­rom, lovaskocsival két, vonta­tóval egy baleset történt. Mik a leggyakrabban elő­forduló baleseti okok? — Akár az ittas vezetést, akár a szabálytalan előzést vagy a járművek nem sza­bályszerű kivilágítását említ­jük, valamennyi baleseti ok a KRESZ be nem tartására ve­rethető vissza. Az egyik halálos balesetet ebben a hónapban ittas motoros idézte elő, a má­sik oka pedig az, hogy a motoros a már előzésben levő személygépkocsi elé hajtott. Ez esetben viszont hibás volt a személygépkocsi vezetője is, mert hangjelzéssel nem figyelj meztette az előtte haladó mo­torost előzési szándékáról. A járművek kivilágításánál mik a leggyakoribb hiányos­ságok? — Legtöbb baj a járművek hátsó kivilágításánál adódik. A gépjárművek általában ki vannak világítva hátulról is, sőt az előírt vörös prizma is megvan, de gyakran sáros és nem veri vissza a fényt. A kerékpároknál igen gyakori a világítás teljes hiánya. Ez év január elsejétől mind az első, hátsó lám­pa, mind a fényvisszaverő prizma kötelező, de nem­csak este, hanem nappal is, mert az a kerékpár tartozéka. A lovaskocsiknál van a leg­több hiányosság a kivilágítás­sal. A KRESZ szigorúan elő­írja, hogy az állati erővel vontatott járművet legalább egy, színtelen üvegből készült lámpával kell kivilágítani, s azt a jármű bal oldalán kell úgy elhelyezni, hogy mind elölről, mind hátulról megkö­zelítően jelezze a jármű bal szélét. Hiba az is, hogy a lámpát legtöbben az első és hátsó kerék közé teszik, s ezért csak oldalról látható. A lovasfogatú járműveknél is ugyancsak kötelező a prizma. A bukósisalcot viselik-e a motorosok ? — Ritkán találkozunk ma már bukósisak nélküli moto­rossal. Be is látták annak előnyét, meg a büntetés is szigorú. Hány szabálysértőt büntet­tek meg az elmúlt évben? — Tízezret. Emellett más­félezret figyelmeztetésben ré­szesítettünk — fejezte be tá­jékoztatását Rétyi Pál száza­dos. (ferencz) Elismerés - adózóknak A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott az adóbefizetési tervek teljesítésével is. Múlt évben jelentős szám­ban megnövekedett azoknak az adózóknak a száma, akik ál­lampolgári kötelezettségüknek a megállapított határidő előtt tettek eleget, amiért a múlt évben 1626 adózó összesen 13 378 forint összegű (6 szá­zalékos) kamattérítésben ré­szesült. Adóját egyébként a kitűzött határidőig 8300 adózó rendezte teljes egészében. Sajnos, 585 olyan adózó is ta­lálható városunkban, aki egyáltalán nem tett eleget adófizetési kötelezettségének. Városunkban az évi búza­földadó összege 146 vagon. E mennyiségből 131 vagonnal természetben nyert beszállí­tást, míg 26 vagon ellenértékét pénzben egyenlítették ki az érdekeltek. A végrehajtó bi­zottság az adómorál jelentős javulását állapította meg, és ülésén elismerését nyilvánítot­ta az adófizetési kötelezettsé­güknek késedelem nélkül eleget tevő adózóknak. ____________ (SZÍ.) Győri nyár Győr 1971-ben ünnepli fenn­állásának 700 éves jubileumát és a város idei nyári rendez­vénysorozata a jubileumi ün­nepségekre való felkészülés­nek első szakasza lesz. A „Győri nyár — 1966” című program a következő években tovább bővül, és a jubileumi esztendőben éri el csúcspont­ját. Hány gépkocsi, motorkerékpár és kerékpár van városunkban? A tavasz kicsalogatja az em­bereket, és nagy örömmel készültek sokan párban és csa­ládi közösségben egy-egy na­gyobb kirándulásra. Az utcá­kon a járművek jelentősen megszaporodtak. Hány jármű van városunk­ban? MELLÉKES A KUBIKBAN nem éppen veszélytelen, itt a ceglédi Cséri telepen. Ketten is panaszolták már, hogy egyik környékbeli guberáló nem va­lami rendesen viselkedik. Ok­kal, vagy ok nélkül összete­remti azt, akinek a képe nem tetszik, sőt még egy idős em­bert meg is páholt. — Igaz ez? — kérdem. — Van benne valami! Ve­lem is kötözködött már egyik idevalósi. Tudom* kocsiszám­ra viszi a rongyot meg a fé­met. De hát mi közöm nekem hozzá, csinálja. Csak azért ahhoz nincsen joga senkinek, hogy mást molesztáljon. — Nincs itt senki, aki a ha­tóságot képviselje? — Dehogy nincs! Ungvári László, a köztisztasági hivatal dolgozója munkaidőben itt van, akkor nincs is semmi baj. De hát a munkaidő letelik és akkor egyesek azt hiszik, hogy csak nekik áll a világ — a vá­rosi szemétgödörben. (rk.) Kérdésünkre József And­rás, az adócsoport vezetője elmondotta, hogy év végén a hivatalos nyilvántartás sze­rint 326 személygépkocsi volt magánosok tulajdonában a város területén. Egy év glatt a magánkézben levő személy­autók száma 56-tal növeke­dett. Adóköteles nagy motorke­rékpár városunkban 623 volt forgalomban az év első nap­ján. A ceglédi termelőszövetke­zetek birtokában van 12 te­hergépkocsi és 147 vontató. A városban 1127 adóköteles jármű van, s e járművek után a magánosok, a termelőszövet­kezetek egy év alatt 344 640 forint gépjárműadót fizettek be. Cegléden van a környék legkorszerűbb járműboltja. Egy év forgalma mutatja, hogy nemcsak a ceglédiek, de a vidékiek is szívesen felke­resik ezt a boltot. E bolt egy év alatt 192 nagymotorkerék­párt adott el, amelyből 55— 60-at vettek meg a ceglédiek, a többit vidékiek vásárolták meg. A kispénzű emberek hasz­nos segítője a közönséges ke­rékpár. Talán egyetlen ház sincs a városban, ahol e jár­műből egy-kettőt ne lehetne találni. A járműbolt évente 1600—1700 kerékpárt ad el. Sz. I. ben játszó Cegléd megérde­melten jutott az értékes két bajnoki ponthoz. Reméljük, a győzelem lelkileg is helyre­hozta a csapatot, és — a sérült valószínű vasárnap már ját­szó — Pintérrel lelkes, szívós játékkal, sikerrel vehetjük fel a küzdelmet az örök rivá­lis, a bajnokságra törő Szol­noki MÁV csapatával. Gól: Csurgai (2). Jók: Bodnár, a mezőny leg­jobbja, Oláh, Kökény, Csur­gai. Dr. Kecskeméti Ezúton mondunk köszönetét a Városi Tanács VB Művelődési Osztályának, az MSZMP Pedagó­gus Aiaipszervezaténjek, a Peda­gógus Szakszervezet Városi Bi­zottságának, a Hazafias Nép­frontnak. a Mészáros Lörlmcz Ált. lak. nevelőtestületének, társ- iskolák Nevelőtestületének, bará­tainak, t tisztetőinek, volt tanít­ványainak, akik férjem, édes­apánk búcsúztatásán, temetésén jelenlétükkel együtt érzés ükét nyilvánították. Köszönetét mondunk a búcsúz­tatás és temetésben közreműkö­dőknek, a Zeneiskola énekkaré nak, a pedagógus énekkarnak, akik utoleó útján oly bensőséges búcsúztatásban részesítették, özv. Simonyi Istvánná és családja Kocsit húzott a kis szamár, a ko­csin zsákok, a zsá­kokban krumpli. Talán nehéz volt, talán nem, a csa­csi egyszercsak megállt. Ez még nem lett volna baj, pihen­ni mindenkinek szabad, még egy kis szamárnak is, csakhogy rossz helyen állt meg, útkereszteződés­nél, ahol nagy volt a forgalom. Fuva­roskocsik, sze­mély- és teher­autók, autóbuszok, villamosok sora­koztak hosszan- hosszan, mind a csacsi miatt. Ször­nyű kiabálás, za­jongás, csengetés keletkezett, poko­li zűrzavar. Ki hinné, mit nem képes elő­idézni egy kis csa­csi! Gazdája, egy mérges öregember, A FEL KIFLI persze nem tétlen­kedett ezalatt. Ütötte, szidta te­her hordozóját, de hiába, semmire sem ment vele. Emberek jöttek oda, egy rendőr is, mindnyájan bíz­tatták a csökönyös állatot, szépen és haragosan, csön­desen és kiabálva. Mikor látták, hogy nem boldo­gulnak, csípték, verték, fülét huzi­gálták, hátulját tolták, de a kis szamár — mintha odacövekelték vol­na — meg se moc­cant. A rendőr felírta a csacsi gazdáját, de ez sem használt. Az odagyűlt kí­váncsiskodók kö zött állt egy csöpr leányka, aki kifli*, majszolt. Nézte, nézte a kis szama­rat s egyszercsak odamerészkedett és fél kiflijét elé­je tartotta. S ekkor csodák csodájára, a kis állat, amelyet üté­sekkel, biztatá­sokkal, ostorral és kiabálással nem lehetett mozdulás­ra bírni, most las­san lépegetni kez­dett a kislány után, a kifli után. Nyomban meg­indult a forgalom, gördültek a ko­csik, futottak az autók. Helyreállt a rend. A kis csacsi megkapta a fél kiflit. Mindenki de­rűs, mosolygó szemmel tekintett a kislányra, né- hányan meg is si­mogatták. Csak az ostor nézett rá ha­ragosan, az ostor, amely szégyenben maradt. Ki tudná megmondani, hogy az évtizedek során hány mil­lió téglát gyártott a ceglédi téglagyár, hiszen ez az üzem látta el építkezési anyaggal a várost és a környéket. A gyártáshoz szükséges anyagot közvetlenül az üzem mellett termelik ki és a kibá­nyászó« agyag helyén több méter mély, hatalmas tó terül el. Az agyagbánya jelenleg már többszáz méterre van az üzem­től és igen helyes intézkedés az, hogy a kubikot — így ne­vezik a mesterséges tavat a környék lakói — a városból kikerülő házi szeméttel töltik be. Ide szállít a kötztisztasági hivatal, az üzemek, laktanyák és idekerül a magánházakból fogaton kihordott háziszemét. Ebben a naponta több fuvar­számra kikerülő szemétben sok értékes hulladékot is találnak a türelmes guberálók. Egyik rongyot, a másik papírt, a leg­többen pedig fémet gyűjtenek , itt. ^ Hat órára jár az idő. Egyet-5 len embert találok a kubikj partján. Ö is csomagol. A ke-> rékpár csomagtartójára kötöz-> geti a zsákot. — Mennyi lehet? — Ügy húsz kiló körül! —| emeli meg a zsákot. — Vas? — Csak vasat szedek. így! munka után, mondja Bartha! István, a köztisztasági hivatal i dolgozója. — Két órakor befe-j jezzük a munkát. Egy-két i órára kijövök ide szedegetni, i Szerény mellékkereset. — A MÉH-nek szállítja be? ! — Persze. Negyven forintot! fizetnek egy mázsa hulladék! vasért. Szedegetek, és amikor! összegyűlik valamennyi, ak-i kor leadom. Most például két i nap alatt kétszáztizennyolc: kilót vittem be. Hasznos hát a guberálás, de| Hálás köszönetünket fejezzük: ki rokonainknak, ismerőseink-! nek, szomszédainknak, ceglédi ] Tűzoltó alosztálynak KGV kul-; túrotthon dolgozóinak, akik fe-; lej'thetetlien .jó férjem, szeretett; jó édesapánknak: Id. Pataki Ká-: roly nyug. tűzoltó temetésén! megjelentek részvétüket nyilvá-1 nították. sírjára koszorút, viirá-; got helyeztek, özv. Pataki Ká-; rolyné és családja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents