Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
Ma Ceglédbercelen: Költészet napja, 1966 Ebben az évben is megye- szerte megünnepeljük a költészet napját. Az idén a megyei ünnepséget Ceglédbercelen, a művelődési házban tartják, ma délután 4 órakor. A megnyitó beszédet Szabó Sándor, •a Pest megyei Tanács elnökhelyettese mondja. Itt kerül sor a ceglédi járási szavalóverseny döntőjére Mai magyar költészet címmel. A költészet napjának vendége Sipos Gyula, József At- tila-dájas ködtő, akinek számos versével, regényével találkozhattak az irodalomkedvelők. Minden könyv- és versbará- tot szeretettel vár a Pest megyei Könyvbarát Bizottság. Április 19-én: Magyar—német barátsági est Az MSZMP Cegléd városi vb és a Hazafias Népfront városd bizottsága a Német Szocialista Egységpárt megalakulásának 20. évfordulója alkalmából április 19-én, este 6 órakor, a városi tanács nagytermében magyar—német barátsági estet rendez. Az ünnepi megemlékezést Karl Raab, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának osztályvezetője tartja. Az ünnepség keretéiben Dieter Brauer, Enescu-díjas zongoraművész, és Hans Helmuth Kiinge, VIT-díjas hegedűművész Beethoven-, Liszt-, Debussy-műveket ad elő. Az ünnepre minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CE6l£D VÁROS R fcS? X. ÉVFOLYAM, 90. SZaM I960. ÁPRILIS 17., VASARNAf Négyszáz liter vér 1965-ben Véradó munkarsopwriot szerveznek — Kitüntetett aktívak Megalakult a Vöröskereszt önálló városi szervezete ŐSZ ES TA VASZ Városunk vöröskeresztes mozgalmi munkáját eddig a járási Vöröskereszt szervezete irányította. Annak érdekében, hogy Cegléden is'ki- bontakozhassék a város sajátos helyzetének megfelelő vöröskeresztes munka, pénteken este a városi tanácsházán tartott küldöttgyűlésen megalakult a Vöröskereszt önálló városi szervezete. A vezetőségválasztó közgyűlést Benke Lajosné országgyűlési képviselő nyitotta meg. Ismertette a Magyar Vöröskereszt eredményeit, feladatait, részvételét a mozgalom nemzetközi munkájában. — Munkánk célja — mondotta többek között — harc az ember egészségéért, boldogságáért, békéjéért, segítségadás a bajbajutottaknak, küzdelem a közöny, a baboÉjszakai razzia Albertirsán A Jófalattól a bögrecsárdákig Gyerekek az országúton — Tyúktolva} a váróteremben A terepjáró a rendőrség elől indult. Meghatározott útvonalunkat előzőleg tervszerűen összeállították. A Kossuth térről kikanyarodva Albertirsa felé tartottunk. Este hét óra lehetett. Elsőnek az irsai kanyarban, a Jófalat borozó előtt álltunk meg. A falhoz támasztva két lezáratlan kerékpárt találtunk. Az ivóban alig néhá- nyan fogyasztottak. A biciklik gazdája két asszony volt. A rendőrhadnagy figyelmeztette őket, legközelebb gondosabban ügyeljenek a kerékpárjukra. Az igazoltatásnál derült ki, hogy a személyi igazolvány sincs náluk — helyette csupán magyarázat. Nyomatékosan felhívta a figyelmüket arra, hogy szabálytalanságot követtek el, s a jövőben ilyen ne forduljon elő. A községi étteremben alig voltak egy páran. Egy tizenhat év körüli fiún azonban megakadt a rendőrök szeme. Kiderült, nem először találkoztak itt. A fiú arra hivatkozott, csak azért jött be, mert a kerékpárőrnek segített, s jött bejelenteni: indul haza. Állandó munkája nincs Lőrincen a fonóban dolgozott. Otthagyta. — Miből élsz? — kérdeztem. — Anyám tart el. — Mit dolgoztál legutóbb? — Ástam ma. Figyelmeztetik, kerülje a kocsmát, mert ott semmi helye. A többiek, akikkel a Pilis felé vezető műúton találkoztunk, még annyi idősek sem voltak, mint a kocsmai legényke. Négyen jöttek. Lányoknál(!) voltak Pilisen. Igazi kis huligánok. A nyakba nőtt haj volt minden „ékességük”, ápo- latlanságuk szinte ordított. Egyikőjük a Petőfi Általános Iskola tanulója Albertir- sán, a másik Cegléden ipari tanuló, a Bács megyei Építőipari Vállalatnál dolgozik. Fiatalkorúak voltak mind a négyen. Kiderült, hogy vonattal mentek a szomszéd községbe, S vissza már gyalogolniuk kellett. Jóval kilenc óra után találkoztunk velük. Másnapra rendesen megnyiratkozva invitálták be őket a ceglédi rendőrkapitányságra. Meglátogattuk a bögrecsárdákat is. Nem volt fizetésközeli nap, későre is járt, lefekvéshez készülődtek a gazdák. Csendes este volt. Tettenérés ugyan nem volt, de régi „ismerősök”. A nyomozó idézte a paragrafust: a bögre- csárda törvénybe ütköző nyerészkedés, s szigorúan büntetik. Fél tizenegy. Az állomáson egy vasutas feleség egy kislánnyal várja az éjféli szegedi vonatot. Orosházára utaznak tyúkot venni az ünnepre. A váróteremben harminc év körüli férfi aludt egy pádon. Felrázták, személyi igazolványát nem tudta előadni. Munkanélküli. Otthagyta nemcsak a pesti munkahelyét, de a feleségét is ottfelejtette. Szutykos overáll- ján az Athenaeum Nyomda felirata. Ittas. Két napja nem evett. Vagyona egy forint és harminc fillér. — Restelltem a szüléimhez menni, azért aludtam itt. Az utóbbi napokban fuvarosoknak segítettem rakodni, ami pénzt kaptam, elittam — mondotta. Magunkkal vittük a ceglédi kapitányságra. A motozás során előkerült az egy forint harminc fillér — és egy apróra hajtogatott Ceglédi Hírlap a zsebéből. Az előállításnál kiderült, hogy az előző napon már járt itt, ugyanis szállásadóitól tyúkot lopott, s eladta. Most egy időre „kivonják a forgalomból”. Ezen az éjszakán a földművesszövetkezet mike- budai italboltjába betört Magyar Albert ceglédi és Oláh János kecskeméti lakos. Demi- zsonokban mintegy hatvan liternyi rövid italt, cigarettát, tangóharmonikát zsákmányoltak. Nem volt szerencséjük, mert amint lovas kocsijukkal szállították a lopott holmit, a rendőrjárőr igazoltatta őket. Mire észrevették a betörést, s jelentették, már a rendőrségen tartották őrizetben a betörőket. Tamasi Tamás nák, a tudatlanság ellen, közreműködés népünk magasabb szocialista erkölcsének és világnézetének kialakításában. A városban folyó vöröskeresztes munka eddigi eredményeit és a mozgalom további feladatait Udvardy Károlyné, a járási Vöröskereszt szervezetének eddigi titkára ismertette. Megállapította, hogy a Vöröskereszt második kongresszusa óta folyamatosan javult a vöröskeresztes munka a városban. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy javult az orvosok, egészség- ügyi dolgozók együttműködése a vöröskeresztes aktívákkal, akiknek szervező munkája révén a lakosság mind nagyobb tömegei kapcsolódtak be a megelőző egészségügyi felvilágosító és szervező munkába. Jelenleg a városban öt alapszervezet működik 400 taggal. A térítésmentes véradómozgalomba mind több és több önkéntes véradó kapcsolódik be. Az elmúlt évben városunkban több mint négyszáz liter vért adtak. A legnagyobb elismerés ebben a Villamosipari Gépgyár, a KGV, a "Május 1 Ruhagyár, a Húsipari Vállalat dolgozóit és a honvédség tagjait illeti meg. A vöröskeresztes munka egyéb területein elért eredmények ismertetése után az 1966. évi munkaprogramot ismertette, melyek között egyik legjelentősebb az, hogy a véradási mozgalom további fellendítése érdekében városunkban is megszervezik a véradó munkacsoportot. A beszámoló után határozati javaslatot fogadott el a küldöttgyűlés a szervezési munka, a véradómozgalom, a tisztasági mozgalom, az egészségügyi felvilágosítás, a mezőgazdasági üzemek egészségügyi felelőseinek munkájáról, valamint a polgári védelemmel és az ifjúságicsaládvédelmi munkával kapcsolatban. A küldöttgyűlésen vöröskeresztes aktívákat tüntettek ki. A „Jó munkáért” jelvényt Békeffi Emilné és Németh Fe- rencné kapta. „Érdemes jelvényt” Szűcs Lajosné, Tóth Istvánná, Komáromi Károlyné, Deli Sándorné, Kiss Jó- zsefné, Somodi Istvánná, Nagy Béláné és Márky Pé- terné kapott. A vitában — az aktívák felszólalása után — Sági Ferenc, a városi pártbizottság osztályvezetője a megválasztásra kerülő új vezetőség feladatairól szólott. Dr. Szin- na ' Ferencné, a megyei Vöröskereszt képviselője, a vöröskeresztes munka célját így határozta meg: a mi munkánk a szere- teten alapszik és az emberek boldogságáért küzd. A küldöttgyűlés ezután — a jelölő bizottság javaslata alapján — megválasztotta az új vezetőséget, melynek elnöke dr. Kosa Miklós városi főorvos, titkára pedig Udvardy Károlyné lett. Végül — egy felszólaló javaslatára — a küldöttgyűlés táviratban tiltakozott az amerikaiak vietnami agressziója ellen. (ferencz) Tamasi Tamás felvétele M g tíz ilyen szép napot Felvétel a zeneiskolába Mint minden évben, az idén Is indul a zenei első osztály a Táncsics Mihály általános iskolában. Felvételre a város bármelyik körzetéből lehet jelentkezni. Felvételi vizsga: április 20- és 21-én délelőtt 9- től 11 óráig, vagy délután 16 és 18 óra között, a Petőfi utca 1. szám alatt. A „feketén” még mindig sok a víz. A Petőfi Tsz erőgépei nem szánthatnak, ehelyett földet szállítanak. A termelőszövetkezet új juhhodályt épít a Kukta-járáson, az ahhoz vezető utat töltik fel. A rádió reggel huszonkét fokot ígért és szórványosan esőt. Hát az eső most az egyszer kimaradt a programból, de annál hetykébben sütött a nap. Kö- vesdi György rakodó vidáman jegyzi meg: — Már reggel lemelegedett rólunk a kabát. Tíz órakor ingujjban dolgoztunk és déltájban az idén először még az inget is levetettük. Nagy József, a termelőszövetkezet főmezőgazdásza, panaszolja, hogy a fekete földön egyelőre késik a talajmunka a víz miatt. — - Április közepén pedig már esedékes volna a kukorica vetése. Ha tíz olyan napunk lenne, mint a mai, felmérhetetlen segítséget jelentene. A talaj felszáradna, a gépek teljes erővel nekiállhatnának a munkának és ilyenformán a kukoricát legalább hetven százalékban optimális időben tudnánk elvetni. rk. VÍZIBUSZ A KELETI FŐCSATORNÁN A Keleti-főcsatorna, amely eddig öntözési célokat szolgált, az idén bekapcsolódik az idegenforgalomba is. A MAHART 150 személyes vízibuszt állít forgalomba a főcsatornán. Hajdúszoboszlónál hajóállomást létesítenek, s innen indulnak majd a járatok. A tervek szerint a fürdővárosban üdülő vendégek részére hetenként háromszor indítanak járatot Hajdúszoboszlóról a Bodrogon át egészen Sárospatakig. Családi könyvtárak a Szücstelepen m. A családi könyvtárak helyzetének felmérése közvetlen gyakorlati célokat is szolgál. A városi könyvtár fiókkönyvtárt szándékozik felállítani a Szűcstelepen, ezéad a könyvtári szolgáltatások iránti érdeklődés megállapítása volt a másik célom. Tapasztalatom szerint a családi könyvtár mérete bizonyos fokig független a család jövedelmétől, részben az iskolai végzettségtől is, de még a családi hajlék kívülről felbecsülhető állagától is. Tehát, ahol a családban van három kereső, közülük kettő fiatal, semmi különös nincs ma már abban, ha nagyobb könyvállományra tesznek szert rövid idő alatt, mint például egy kezdő pedagógus házaspár. Ugyanakkor a nyugdíjasok könyvvásárló indítékát sem gátolja a vékonyabb pénztárca, mint azt az Olcsó Könyvtár nagy számban fellelhető kiadványai bizonyítják. Az állomány összetételét vizsgálva, feltűnő hiányosság, hogy a mai magyar irodalom, az utolsó húsz év termése mintha teljesen hiányozna, kiHétfőtől szerdáig vetítik a Szabadság moziban a Kötélen című magyarul beszélő szélesvásznú csehszlovák filmet. Korhatár nélkül megtekinthető. véve az Olcsó Könyvtár néhány kötetét. Amilyen kielégítő arányban találkoztam hazai és külföldi klasszikusok műveivel, annyira hiányoztak az előbbi művek. Ez annál sajnálatosabb, mivel a fiatal vásárlóknál sincs ez másképp. A szakirodalom anyaga elsősorban az ismeretterjesztőszórakoztató útleírások és vadászkönyvek nagy népszerűségét regisztrálja, s csak messze mögötte néhány technikai természettudományi kérdéssel foglalkozó mű. Az ismeretterjesztő irodalom természettudományi, technikai témái olyan űrként mutatkoznak a többé-kevésbé arányos állományoknál is, amely messzemenő ideológiai, világnézeti, egyáltalán szemléleti ■problémákra enged következtetni. Bármilyen ravasz formában vadásztam ponyvairodalomra, csupán csekély mennyiségben találtam. A vártnál élesebb kontraszt bontakozott ki, amint az 1945 előtt, illetve után kiadott könyvek megoszlását vizsgáltam. Ennek összetevői annyira közismertek, mégis meglepetésként ért a régi könyvtelenség. Figyelemre méltó, hogy aki könyvet vásárol, az meg is becsüli. A megtekintett könyvek között porosat, penészeset, rongáltat nem láttam, legfeljebb a természetes nasználtság tanúsította, hogy többen forgatták. Pozitívum, hogy a legifjabb korosztály már könyvvel nő fel. Még a nem olvasó nagyszülők is örömmel mutatták a kisunoka képes- és meséskönyveit. Többen őszintén megmondták — még a jelentősebb könyvanyaggal rendelkezők közül is —, hogy a televízió inkább leköti őket, mint az olvasás. Mindezek azt tanúsítják, hogy fiókkönyvtárra szükség van. Elsősorban a teljesebb és széles körű ellátás biztosítása érdekében, másrészt a már olvasókat új színfolttal, bőséges választékkal a televíziótól kissé ismét közelebb hozni a könyvekhez. — író—olvasótalálkozók, ankétok, ismeret- terjesztő előadások segíthetnek ebben. A városnak ezt a részét iparilag fejlesztik. Cipőgyár épült, átadták rendeltetésének a MÉH-telepet is. A távlati fejlesztési tervben még más üzemek létesítése is szerepel. A családi könyvtárak — mint szellemi éléstárak — megnyugtatóan növekednek, de vigyázni kell, mert az egyoldalú táplálkozásnak itt is megvannak a maga veszélyei. Ezért volna helyes mielőbb fiókkönyvtárat létesíteni, hogy egyben irányítani is tudná az olvasók érdeklődését, műveltségük harmonikus kiegészítésére és gyarapítására. Elsősorban a szakmai és ismeretterjesztő művek pótlása és mai magyar irodalmunk képviselete kell hogy kiegészítse a házi könyvtárak anyagát. így juthatnak a korszerű műveltség birtokába Szűcstelep könyvszerető emberei. ★ A városi könyvtár úgy döntött, még ebben az évben megtalálja a módját a szűcstelepi könyvkölcsönzésnek. A tervek szerint hetenként egy alkalommal az Iskolában elhelyezendő könyvanyagból választhatnák ki olvasmányaikat a telep lakói. Tamasi Tamás (Vége) CEGLED ES VIDÉKÉ KÖRZETI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET ÉRTESÍTI TAGSAGAT, hogy megkezdte az 1965. év után járó vásárlási, értékesítési és részjegy után járó visz- szatérítések kifizetését, utalványok átvehetők: ceglédi, törteli, csemői fmsz irodákban.