Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

Mégy díj és oklevelek Bezárult várcsunk ipari kiállítása Lapunkban beszámoltunk az április 2-án megnyílt ipari ki­állításról, amelyet felszabadu­lásunk évfordulójára rendez­tek. Az ipari bemulató tíz napi nyitvatariés után a napokban bezárt. Rátóti Istvánt, a városi párt­bizottság ipari és kere. k edel mi osztályának vezetőjét kerestem fel, aki a kiállítás tanulságai­tól, eredményéről nyilatkozott. Elmondotta, hogy a város­ban nem volt hasonló kiállítás az utóbbi években, s éppen ezért hasznos volt a lakosság számára, hogy közelebbről megismerhette a város ipari üzemeinek tevékenységét, ter- i.X'keit, amelyeket gyakran — Az ÉVIG ceglédi telepé­nek bemutatóján az elkészített termék mellett látható volt annak metszete is, a tablókon sorakoztak a műszaki adatok is. Aki jártas volt a szakmá­ban, könnyen eligazodhatott. Dicséret illeti a Vendéglátóipa- ri Vállalatot is. Őket az utol­só percben kérték fel, s mégis ízléses bemutatót rögtönöztek. — Termelési profilonként vgy-egy díjat adtunk ki a leg­ötletesebben rendező üzemek­nek. Az Építőipari Vállalat, az ÉVIG, a Május 1. Ruhagyár és a Húsipari Vállalat részesült ebben a kitüntetésben, a többi kiállító oklevelet kapott. — Szépen szerepeltek a kis­PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Idegen országok számára gyár­tanák. — Elégedettek vagyunk a bemutatóval. A Talajjavító Vállalat működését átfogóan mutatja be. Hasonló az Építő­ipari Vállalat makettje is, amely a kiegészítő tablókkal együtt szemléltetően vázolta a vállalat tevékenységét. — Alti végignézte a Május 1. Ruhagyár termékeiből rende­zett bemutatót, meggyőződhe­tett arról, hogy nem csupán el­dugott városi üzemről van szó, hanem jelentős exportra ter­melő gyáregységről. A város több ipari üzemére szintén jellemző az exportcikkek gyár­tása — mondotta Rátóti Ist­ván. iparosok, akik közül többen szintén dolgoznák exportra is. A magánkisipar még jelentős városunkban, a szolgáltató te­vékenységüket megbecsüljük. Ők is örültek a kiállítás le­hetőségének, s azóta köszönő levelet is kaptunk a KIOSZ- tól, hogy a kisiparosok is részt vehettek. A kiállítás szép eredmény­nyel, dicséretesen végződött, sokan felkeresték. A tervek szerint a jövőben is rendeznek hasonló bemutatókat, s azokat majd a nyolcadik osztályos ál­talános iskolai tanulók és az érettségiző gimnazisták is szer­vezettebb formában tekinthe­tik meg, segítve ezzel is pálya- választásuk megkönnyítését. (tamasi) A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6 I Ma este; A VÁGY VILLAMOSA A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este fél 8 órai kéz dettel — a kecskeméti Kató na József Színház előadás: ban — Tennessee Williams / vágy villamosa című háron felvonásos drámája kerül b mutatásra. Jegyek 10—18 forintos hely árban még kaphatók a műv. lődési ház jegypénztárában X. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1966. ÁPRILIS 15., PÉNTEK Kongresszusi idény a téglagyárban Harminc családi hát épülhet a téglába formált vállalásból A ceglédi üzemekben is megkezdődött a Magyar Szo­cialista Munkáspárt IX. kong­resszusának tiszteletére a ver- senyvállalások szervezése. El­sők között a téglagyár jelen­tette be szerkesztőségünknek az üzem kollektívájának nagy­szabású munkafelajánlását. Az üzem dolgozói versenyre hívták ki az ÉM Szolnok megyei Tégla- és Cserépgyártó Vállalat ti­zennégy üzemét, s ebben a versenyben az 1966. évi termelési idényt kong­resszusi idénynek nyilvánítot­ták. Vállalták, hogy nyerstég­lagyártási tervüket 1 millió 352 ezer téglával túlteljesítik. Ez a mennyiség harminc két­szobás családi ház teljes fala­zóanyagszükségletét biztosít­ja. — Vállalásunk nemcsak a tervek mennyiségi túlteljesíté­sére vonatkozik, hanem a mi­nőség javítására is. Ennek ér­dekében emeljük a téglaége­tésnél felhasznált kalória­mennyiséget: az idén minden ezer tégla kiégetésénél 950 ka­lóriát használunk fel — mon­dotta Varga Ferenc igazgató. Közismert az is, hogy a tég­lagyárban igen jól dolgozó szocialista brigádok vannak. A kongresszusi idényben a Ságyári Endre KISZ- brigád és a Béke brigád jelvényes szint, a Lenin- és a Tyitov-brigád pedig okleveles szint elérését vállalta. Igen komoly vállalása a tég­lagyáriaknak, hogy az idén befejezik a törzsgárda kialakí­tását, valamint az is, hogy a vállalt tervtúlteljesítések so­rán úgy szervezik meg a mun­kát, hogy közben végrehajtják a gyár mint­egy ötmillió forintot kite­vő 1966. évi rekonstruk­ciós munkálatait is. A tervtúlteljesítések válla­lásában az üzem dolgozóit és a gyár párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetőit — a nép- gazdasági érdekek mellett — az a cél is irányította, hogy általa megkönnyítsék váro­sunk épületeiben keletkezett belvízkárok helyreállítását. fzl. Nyolcvanhat esztendő az Ugyerban Családi könyvtárak a Szücstelepen i. A város széién, állomástól, sínpároktól ha tárolva ru­gaszkodik mezőnek a ceg­lédi Szücstelep. Lakói töbo- nyire vasutasok, általában utazó ipari munkások. Tö­meges építkezés csak szá­zadunk elején kezdődött. így a három nemzedék: apák, fiúk, unokák sorsa, szemlé­lete külön kitapintható. Ezen a részen a fészekra­kás oka az olcsó telek, az állomás, a vasút közelsége volt. A város központja ide mintegy 2,5—3 km. A sorompó majd állandóan zárva, éjjel­nappal hosszú szerelvények csattognak át a váltókon. — A távlati városfejlesztési terv ide felüljárót tervez, s míg az megvalósul, a tele­piek kétszer is meggondolják, bemenjenek-e a „város”-ba. Élelmiszerbolt, óvoda, is­kola. Ez itt, amely testi és szellemi szükséglet kielégíté­sére hivatott. Nézzünk be néhány család szellemi élés­kamrájába, vajon napjaink­ban mit talál a kíváncsiskodó ? — A látogatások körültekintő válogatás alapján történtek, hogy a felkeresett húsz csa­lád mintegy a lakosság tár­sadalmi keresztmetszetét ad­ja. A családi könyvtárak vizs­gálatakor különösen jelen­tős tényező, hogy épp a tá- "o'ság miatt, a városi könyv­árnak erről a részről olva­sója legfeljebb elvétve akad. Ha többen lennének könyv­tári tagok, nagyobb lenne a házi könyvtár iránt is az igény. Ha kiépültebb az ott­honi könyvállomány, keve­sebben restellik az utat a könyvtárig. A megiátogatottak vasuta­sok, bejáró ipari munkások, nyugdíjasok, de van köztük fodrász és óvónő is. Olyan házat, ahol „betű”-t ne ta­láltam volna, nem akadt. A legszerényebb idős házaspár­nál (a férfi rokkantosított üzemi fürdőkezelő, koráb­ban a tsz-ben dolgozott) is találtam öt mesekönyvet, melyeket már ők vásároltak a náluk élő állami gondo­zott kisfiúnak. Saját beval­lásuk szerint a helyi újsá­gon és a Ludas Matyin kí­vül mást nem vesznek a ke­zükbe. Felkerestem egy régi könyvtári olvasót, akinek ér­deklődési körét hozzávetőleg ismerem. Foglalkozása áru­kísérő, tanult szakmája trak­toros. Rendszeresen vásáról könyveket Könyvállományát csoportosít­va 1945 előtti kiadásban öt, 45 utáni kiadásban 46 da­rab könyvet találtam, ezek­ből tíz kötet ifjúsági. Még öt rádiótechnikával foglal­kozó szakkönyv - és tizenegy útleírás van birtokában. Te­levízió, rádió van lakásán, négyféle folyóiratot, újságot járat rendszeresen. Köny­veit rendben, összegyűjtve tartja, közeli hozzátartozói­nak, barátijainak kölcsönzi, azoktól szintén olvas. Harmincegy könyvet lát­tam az egyik helyi üzem szerelőjének lakásán. Az alapfokú iskolai végzettség­gel rendelkező négygyerme­kes családfő könyvtára csu­pán 1945 utáni anyagból áll. Nyolc ifjúsági, illetve me­sekönyv, három, szakmájához tartozó villamossági szak­könyv található a szépiroda­lom mellett. A gyerekek az iskolai könyvtár tagjai, on­nan hozzák az olvasnivalót maguknak. A Pajtás és a Tábortűz rendszeres olvasói, rádióhallgatók, a házhoz Népszabadság és Pest me­gyei Hírlap jár. Egyik meglátogatott Buda­pesten a MÁVAUT-nál targoncakezelő. Naponta utazik, rendszeres olvasmánya az Esti Hírlap. Lakásán hosszas rábeszélés után bizonytalan kutatás eredményeként hat szépiro­dalmi művet találtunk, va­lamint a szakszervezeti könyvtár négy kölcsönben levő kötetét. A szellemi igény kielégítése a rádió és televízió útján történik, s ez egyben minden szórako­zásuk. Vasárnaponként meg­vásárolják a helyi újságot. Kérdésemre kitérő választ kaptam, amikor arról ér­deklődtem, látogatná-e a te­lepen létesítendő fiókkönyv­tárat? Tamasi Tamás (Folytatjuk) Kedden este csúnya, fekete borulás terítgette a felhőket. Meg is löttyent az ég, és olyan zápor kerekedett, ami a leg­melegebb nyárba is beillett volna. A Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet ugyeri üzemegy­ségében sok helyen még a szőlők között is állt víz. A ta­gok félméteres árkokat húz­tak, s azon csörgedeztetik le az alkalmatlan vizet a csator­nák felé. Bíró Pista bácsi ásójával a kezében egyengeti a víz útját. — Ennyi már nem kellene — sóhajtja. — A kutak tele vannak, csicsognak a lapos földek, pedig április derekán már nagyon itt lenne az ide­je a szántásnak. Két hát múl­va már a kukoricát kellene vetni. — Ügy tudom, hogy Pista bácsi a termelőszövetkezet leg­öregebb tagja. Igaz-e? — Nyolcvanhat éves va­gyok. A környéken nem isme­rek öregebb embert nálam. — Nagy kor, sok emlék ... — Bizony ... bizony ... A millennium idején tizenhat éves gyerek voltam. Nagy parádé volt az ország fővárosában, Ceglédről is özönlött a nép... — Emlékszem jól, hogy Kos­suth Ferenc volt a város kép­viselője. Azt suttogták, azért kapta a város a vöröstéglás állomást. Hallja-e, még a kor­tesnótára is emlékszem! Kis gondolkodás után el is mondja: — Bába Samu elgondolta, Kis kortespénz de jó volna, Fogta magát. Pestre szaladt, Ötször-hatszor két nap alatt, Követ uram, én úgy látom, Veszni készül a mandátum De Kossuthnál nincsen pardon. Ürgéssz csak a Putri sarkon. — Emlékszem jól Károlyi Miskára is. Egy másik képvi­selőnek nem jut eszembe a neve, de azt tudom, hogy na­gyon szerette a bort. — Megértem két háborút, voltam három esztendeig fog­ságban. Amikor a Vörös Csil­lag megalakult, kilenc hold­dal beléptem, de már arra nem került sor, hogy a közös munkában dolgozzak. Csak egy kicsit a háztájiban. Nyug­díjas paraszt vagyok. Hogy ezt is megértem! Hol volt ez­előtt a parasztnak nyugdíja? — Nyolcvanhat esztendő szép idő. Mit gondol Pista bá­csi, hogyan érhette meg ezt a szép időt? — Mindig nagyon sokat dol­goztam. Sose lestem, hogy mennyit mutat az óra. Amikor már pitymallott, nekiálltam a munkának, és mindig addig, amíg csak láttam. Akkor nem volt gép, úgy mint máma. Traktornak hírét sem hallot­tuk. A paraszti munka min­dig sürgős. Hányszor szántot­tunk és vetettünk holdvilág mellett. — Egyik esztendőben na­gyon gyenge telünk volt. A tanya mellett jókora part hú­zódott No, mondom magam­ban, arra való idő ez, hogy ezt a partot elhordjuk. Kétezer- hatszáz taliga földet mozgat­tam én meg akkor. — Egészség? — Megvagyok! Jólesik az étel, nyugodtan alszok, dok­torra nincsen szükség. Még ma is azt a pápaszemet haszná­lom, amit harminc esztendő­vel ezelőtt a vásárba vettem. — Szóval semmi panasz, Pista bácsi? — De van! — csóválja a fe­jét. — Egy esztendeje a ke­rékpárral feldültem. Azóta a gyerekek nem engednek ke­rékpárra ülni. Az pedig nagy baj, ha már az ember kerék­párra sem ülhet. (Rossi) Van már rézgálic Két héttel ezelőtt — ann: ellenére, hogy az időjárás ke leltette a szőlőterületek el permetezési munkálatait nagy volt a forgalom a heh növényvédőszer boltban, ille ve sokan kerestek rézgálico — ami abban az időpontba) nem volt kapható. Hiánycikk-e még a rézgá­lic? — kérdeztük a bolt ve zetőjétől. — A napokban kaptunk eg- nagyobb szállítmányt — mondja a bolt vezetője. Ez r mennyiség, úgy gondoljuk, ki elégíti a keresletet, de után- rendelésre is van lehetősé günk. Cs. Elfoyadtáh « versenyfelhívás, Az abonyi József Attil Tsz-ből kaptuk az alábbi le velet: „Termelőszövetkezetünk kertészetének Tyereskova szó cialista brigádja nevében be­jelentjük, hogy pártunk IX. kongresszusának tiszteletére a dánszentmiklósi Micsurin Mg. Tsz által kezdeménye­zett versenyfelhívást öröm­mel vettük, azt a brigád tag­jaival megtárgyaltuk és ma­gunkra nézve elfogadjuk.” A brigád megbízásából: Szabó András fökertész. Forgács István verseny bizott­sági elnök Húsvéti vízilabdái or na Komáromban A Tatabányai Bányász ren­dezésében három csapat rész­vételével vízilabda-tornán vett részt felnőtt csapatunk. Igen szerencsés sorsolással csapatunk megnyerte a tor­nát. Tatabánya—VTSK 9:6 (1:3, 3:1, 3:1, 2:1). Cegléd—Tatabánya 7:4 (1:0. 2:1, 2:2, 2:1). Góldobóik: Jegessy 2, Re­vuezky 2, Ratkai, Vámossi II.. Kisfaludy. Cegléd—VTSK 6:6 (1:2, 1:2. 1:1, 3:1). Góldobók: Jegessy 3, Rat­kai 2, Revuczky. Mindkét mérkőzésen igen kemény küzdelemben javuló csapatjátékkal harcolta ki csapatunk a végső győzelmet, jobb gólarányával. (beck) Ezúton mondunk hálás köszö- rietet r-okon-arnknak, i smer őseink­nek, szomszédainknak é© mind­azoknak, akik szeretett jó fér­jem és testvérem: Polónyi István temetésén megjelentek részvé­tükkel nagy bánátiunkban osztoz­tak, sírjára koszorút, virágost he­lyeztek. özv. Polónyi Istvánná. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonaiinkmak, ismer őseink­nek, szemszédainknak, a Városi Tanács Rendelőintézet doligozói- na>k. Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat dolgozóinak, a Rövidáru Bolt dolgozóinak, akik felejthe­tetlen emlékű feleségem, szere­tett jó édesanyánk, nagyanyánk: Urbán Ferencné sz. Bimbó Esz­ter temetésén megjelentek, rész­vétükkel nagy bánatunkban osz­toztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Urbán Ferenc és csa­ládja. Mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk: özv. Kovács Nándorné, szül: Bognár Ilona elhunyta alkalmából rész­vétüket nyilvánították, a temeté­sén megjelentek és fájdalmunk­ban. osztoztak, ezúton fogadják hálás köszönetünket. A gyászoló család. Hálás köszönetét mondunk is­merőseinknek:, jó szomszédaink­nak, mindazoknak, akik Fülöp János temetésén meg jelentek részvétüket nyilvánították és a sírjára koszorút helyeztek, özv. Bellus Ferencné és családja Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, a ceglédi Kossuth Tsz vezetőségének és tagságának, ismer őreinknek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk. nagy­apánk Id. Domonkos Alajos te­metésén megjelentek, .részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, virágot helyeztek Id. özv. Domonkos Alajosné és családja. CEGLED ES VIDÉKÉ KÖRZETI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET ÉRTESÍTI TAGSÁGÁT, hogy megkezdte az 1965. év után járó vásárlási, értékesítési és részjegy után járó visz- j szatérítések kifizetését, utal- j ványok átvehetők: ceglédi, I törteli, csemői fmsz irodák­ban. Hálás köszönetét mondunk ro konainknak. jó ismer őseinknek jó szomszédainknak, a Posta Hi­vatal vezetőségének é© dolgozói nak, akik szeretett jó férjem, édesapám: Darányi András te metésén megjelentek, részvétük­kel nagy bánatunkban osztoztak sírjára koszorút, virágot helyez tek. özv. Darányi Andrásné és kisfia Bandika. Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak. jó ismerösainknek. jó szomszédainknak. akik szere­tett jó férjem, édesapánk, nagv apánk és testvérünk: Gaál István temetésén megjelentek, ré&zvé tűkkel nagy bánatunkban osztoz­tak. sírjára koszorút helyeztek. Özv Gaál Istvánná és családja Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerő­seinknek. jó szomszédainknak a Kossuth Tsz vezetőségének és tagságának, akik szeretett íő férjem, édesapánk, nagyapám é«5 testvérünk: Pákozdi Péter teme­tésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút helyeztek, özv. Pákozdi Péterné és család.I**

Next

/
Thumbnails
Contents