Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

így dolgozunk mi A napokban megtartott pa­rasztifjúsági nagyaktíván a küldöttek közül többen hozzá­szóltak. Tápió mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE in. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1966. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK BARÓTHY LÁSZLÓ, a farmosi Uj Élet Tsz ifjú me­zőgazdásza a következőket mondotta: — Érdekes probléma ná­lunk, hogy nem tudjuk meg­szervezni a traktorosok nyúj­tott és két műszakú munkáját. Ugyanis olyan sok a gépünk, hogy előfordul, nincs munká­juk. Ez egyrészt jó, másrészt rossz. Mint mindenre, erre is lenne egy megoldás. Tsz-tag- jaink jelentős részét ki kéne képeztetni traktorvezetésre is, hogy amikor szükség van va­lamennyi gép munkájára, le­gyen, aki dolgozik velük. Ugyanakkor, amikor a gépek egy részének nincsen munká­ja, ne álljanak tétlenül a trak­torosok, dolgozzanak más munkaterületen, a szövetke­zetben. Ez utóbbi viszont a traktorosokra is vonatkozik. — Én azt hiszem, nagyon hasznos kezdeményezés volt, hogy a határban levő náda­sok úgynevezett lápi földjével egész télen javítottuk termé­ketlen homokos területeinket. Ezt a munkát idén is tovább akarjuKT végezni, de ugyanak­kor felhívjuk más szövetkeze­tek fiataljainak figyelmét, hogy ha ilyen lehetőség van náluk, használják ki. Csak néhány ember hiányzott Vélemények, türelmes serrendben Megváltozott a hangulat a nagykátai Kossuthban Őszintén szólva félő volt, hogy a meghirdetett időpont­ra összejönnek-e a termelő­szövetkezeti tagok a nagyká­tai Kossuthban. A kezdést 10 órára hirdettük — és fél 10 felé már látni lehetett, hogy mégiscsak érdekli a tagságot az idei terv. A tsz-ben jelenleg sem munkaerőhiány, sem munka­hiány nincs ebben az időszak­ban. Sok nálunk a szőlő, met­szik, nyitják az emberek, s jól halad a munka a kö­zösben is. Így aztán ért­hető, ha néhány ember hiányzott. A tervtárgyaló és vezető­ségválasztó közgyűlés kezde­tekor mindenki csendben he­lyet foglalt, és várta, hogy Abonyi Gyula főkönyvelő is­mertesse a tervet. Kinek van kérdeznivalója hozzászólása — hangzott el. Ha most pár év­vel ezelőtt lennénk, akkor azt írhatnám: volt ott bőven vé­lemény, egymás szavába is kiabáltak, olyan szabályosan, hogy érteni sem lehetett a hozzászólót. Azonban gyöke­resen megváltozott a helyzet: hozzászóló, kérdező most is bőven akadt, de most szépen, fegyelmezetten mondták el véleményüket, és aztán meg­hallgatták társukat. Ezután a vezetőség újjá- választására került sor. A közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta, illetve megszavazta az új vezetőségi és egyéb bizott­sági tagokat. Ezen a közgyűlésen két bri­gádunkat köszöntöttük abból az alkalomból, hogy elnyerték a szocialista címet. A traktorosbrigád és a ba­romfitenyésztő brigád megkapta a jelvényeket, és a két-két ezer forintot, amelyet közösen fognak elkölteni. Közösen örülünk annak, hogy a két brigád példájára, úgy néz ki, sikerül a növényter­mesztőknél is benevezni egy brigádot a versenybe. Még egy-két dologgal sze­retném bizonyítani azt, hogy az emberek gondolkodása na­gyot változott néhány év alatt. Azelőtt gyűléseken, vagy előadásokon alig lézengett egy-két ember, manapság pél­dául egy TIT-előadáson nem ritka a 120—130 fő. Tavaly a TIT-előadásokat mint­egy 1800-an hallgatták meg, s a téli tanfolyamo­kon is szinte mindig telt ház volt. Az érdeklődők a szabad pártnapokon is szép számban vettek részt. Vagy egy másik példa: mind a gazdasági vezetők, mind a párttagok sokat fáradoztak decemberben, hogy december húszadikára minden területet elvállaljanak megmunkálásra tagjaink. Sikerült. így, ilyen úton tudunk csak továbbhaladni az idén is. Novak Ferenc párttitkár Mc és holnap: hat tanácsülés Hat községből 282 liter vér Néhány község újra bizonyított Az első negyedévi véradó­napok szép sikerrel zárultak. Hat községben tartottak ön­kéntes véradást, ez a hat köz­ség Tápiószacső, Tápióbicske, Újszilvás, Pand, Farmos és Tápiógyörgye. A hat község­ből összesen 282 liter vér gyűlt össze a kórházak, klini­káik részére. Számszerűen a legnagyobb eredmény Tápió- szecsön született, igaz ebbe besegített a honvédség és Tá- pióság is. Szólóban Pánd is­mét kitett magáért. Az egész nap tartó véradáson 64 liter vér gyűlt össze. Egyre javuló eredményekről számolhatunk be Újszilváson. Tavaly kereken 100-an, az idén 155-en adtak vért, és ami egészen kimagasló eredmény, hogy a tavalyi véradókból 89- en újra eljöttek. Derekasan helytállt Tápióbicske is. A fenti eredmények nem véletlenül születtek. A párt- szervezetek, a tanácsok, a Vöröskereszt, a nőtanács ak­tívái mind-mind, hogy úgy mondjuk, a szívüket adták a minél jobb eredményért. Csak két községünk, Far­mos és Tápiógyörgye ez évi eredményei gyengébbek. A ve­zetők nagy része ezeken a he­lyeken is megtette a magáét, de például Tápiógyörgyén a ktsz dolgozói feliratkoztak és egy kivételével — az előző évihez hasonlóan — odahaza maradtak. A megértés szelle­mét kell még erősíteni, hogy ne maradjon távol 63 jelent­kező a feliratkozottak közül. Jóleső érzés, hogy a járás dolgozói — a kevés kivételtől eltekintve —, mindjobban tá­mogatják emberbaráti moz­galmunkat. Mind többen segí­tenek abban, hogy a megye kórházai bőven el legyenek látva gyógyító vérrel. A Vö­röskereszt és a Vérellátó Szol­gálat nevében ezúton is kö­szönetünket fejezzük ki a megnyilvánult emberi segítsé­gért minden egyes véradónak. Sauer László Ma délután Nagykátán, Szentmártonkátán és Tápió- szőllősön ül össze a községi tanácsülés. Nagykátán a ke­reskedelmi hálózat fejlesztésé­ről, az áruellátás biztosításáról esik szó, s az ipari és keres­kedelmi állandó bizottság az ezekkel kapcsolatos tapaszta­latokról számol be. A tanács vezetői tájékoztatják a tanács­ülést a Nagykátán. folyó víz- rendezési munkák helyzetéről. Szentmártonkátán a pénz­ügyi csoport számol be a múlt év második felének tervtelje­sítéséről, majd a rét és legelő- gazdálkodásról hangzik el je­lentés. A tápiószőllősi tanácsülés a község közegészségügyi hely­zetét tárgyalja, majd a műve­lődési állandó bizottság a ve­szélyeztetett kiskorúak hely­zetéről, az iskolán kívüli ne­vel őmunkáról és a családi ese­mények társadalmi megünnep­léséről számol be. Holnap is három községben, Pándon, Szentlőrinckátán és Tápiógyörgyén ül össze a ta­nács. Pándon a közegészség- ügyi helyzetet és az fmsz múlt évi munkáját, Szentlőrincká­tán a népi ellenőrzési csoport munkáját értékelik. Szentlő­rinckátán ezenkívül még be­számoló hangzik el a község­ben végzendő biztosításról. Tápiógyörgyén a mezőgaz­dasági állandó bizottság szá­mol be, majd tájékoztatják a tanácsülést a Zöld Mező Ter­melőszövetkezet tavaszi mező- gazdasági intézkedési tervéről. Tanácstag fogadóórája Dr. Kazinczy Camilló szom­baton délelőtt 9 órai kezdettel tart tanácstagi fogadóórát Nagykátén. A közelmúltban elismerően szóltunk a szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezet juh­tenyésztéséről. Nem egészen ilyen bíztató azonban a kép a termelőszövetkezet sertés- és szarvasmarha-tenyésztésénél. A sertéseknél a hizlalást hátrányosan befolyásolja az, hogy a termelőszövetkezet hí­zónevelésre alkalmas épület­tel nem rendelkezik. A te­nyésztői munkát, különválaszt­va az árutermeléstől, javítani kell, mert a sertéstenyésztés nél a beltenyésztésből adódó hátrányos szaporulati csökke­nés, a betegségekkel szembeni ellenállás, a takarmányértéke- , sítés romlik. Ezt helyes anya- $ koca és apaállat gazdálkodás- $ sál meg kell javítani. A szarvasmarha-tenyésztés- ^ nél 1964-ben az egy tehénre ^ eső tejtermelés meghaladta a 5; 3400 litert, míg 1965-ben az $ egy tehénre eső tejtermelés í; 2390 liter volt. Igaz, hogy a' tehénállomány az előző évinek í a duplájára emelkedett, de $ ilyen mérvű csökkenés még j: így sem indokolt. A szövet- £ kezeinél nem tartják be a he- ^ lyes, szakszerű, egyedi terme- t. lés szerinti takarmányozást, 6; az egyedek ellésre való elő- í készítésénél is tapasztalható S hiányosság. A szövetkezet ^ szakvezetése nem tartja be tenyésztésbe vétel szakmai kő- ^ vetelményeit, és így ez káro- ^ san hat mind a tenyésztésre, mind a termelés eredményére. A tenyésztői munka gyors megjavítása követelményként lép fel a termelőszövetkezet szakvezetésével szemben. Ez majd ugrásszerűen javítja az. árutermelést, az állatok egye­di termelését, és a szövetkezet­ben az állattenyésztés gazda­ságosságát. Kiss Lajos MOZIMŰSOR Nagykáta ma: szünnap, pén­tektől vasárnapig: Nyári bolond­ságok. Tápiószele ma; szünnap, péntektől vasárnapig: Vihar Ázsiában. Tápiószentxnárton ma: Hajrá franciák, szombaton: Iszony. Tápiószecső ma: Halál a cukorszigeten, szombaton: Muh- tár, hozzám. Szentlőrinckáta ma: Egy gyilkosság krónikája, szom­baton: A nap és az óra. Kóka ma; Werner Holt kalandjai, szombaton: Zöldár. Pánd szom­baton: Volt egyszer egy öregem­ber. Tápióbicske ma: Nehéz sze­relem, szombaton: Baracktolvaj. Tápióság ma: Vízivárosi nyár, szombaton: Van, aki forrón sze­reti. Farmos ma: Robbantsunk bankot, szombaton: Anna Frank naplója. Tápiószőllős ma: Uti- társak, szombaton: Bolondos his­tória. — A tervtárgyaló közgyűlé­seket — néhány termelőszö­vetkezet kivételével — az el­múlt héten tartották meg a járás területén. RONTÓPÁLOK Nagykátán az elmúlt napokban két közkutat sze­reltek le: a sportpályáról és a Rákóczi kőrútról —- és ellopták mindkettőt. Tavaly a strandnál egy kútról a szivattyút szerelték csak te, az idén már az egész be­rendezést elvették. Egy-egy kút körzetében öt-hatszáz ember maradt víz nélkül. Egy ilyen kút ára 320 forint, tehát első­sorban nem az érték a nagy kár, hanem az erkölcsi hatás. Na, meg az, hogy öt-hatszáz, zömében jó szán­dékú ember, családok maradnak víz nélkül. Huzamo­sabb ideig. Mert a pénz nem úgy jön, hogy ma ellop­nak egy kutat, hát holnap veszünk helyette. Amíg pó­tolják, csak eltelik, egy bizonyos idő, s közben sokan szidják a tanácsot... Decemberben negyven darab szép fenyőfái ültet­tek szét a községben. Míg a tanácsülés erről tárgyalt, ellopták nagy részüket. A megmaradottakat a tanács, a tanácsháza pincéjébe intette, s karácsony után újra kiültették őket. A rózsatövekrol szólni Nagykátán már közhely. Tavaly 12 ezer forint értékben ültettek ki, s a kiültetés után órákon belül elloptak 30 darabot. Az idén pótolták ezeket. S jövőre pótolják azt, amit az idén ellopnak. Mert „van a tanácsnak pénze”! De milyen jó lenne, ha nem ilyen célra kellene azt fordítani... Az utcákban fiatal facsemetéket ültetnek ki min­den évben. Ezeket derékba törik. Az idén újra ültet­nek ... Tavaly indult Nagykátán a „virágos utca” mozga­lom. Sokan mentek a tanácshoz panaszkodni, hogy vannak olyan szomszédok, akik kiengedik a barom­fiakat az utcára, mondván, „az utca nem virágoskerf’. Hát, tényleg vannak ilyen embernek. N agy Icát án va­gyunk! Más. A parkban a hinta tízéves korig áll a gyermekek rendelkezésére. Hányszor fordult elő, hogy a kicsiket 18—20 éves suhancok lezavarták a hintáról, ők hasz­nálták. Persze, leszaggatták az ülőkosarakat, s amikor játszanának a kicsik, nincs hinta ... A tanács minden évben kirakja a. parkba a pa­dokat. Van egy bizonyos természetes elhasználódás, kopás Nagykátán is, mint mirúdcnhol, de Nagykátán ezenkívül van egy bizonyos nem természetes elhasz­nálódás is. A vastag padlódeszkálcat, az ülőkéket egy­szerűen lefeszítik (nem fáradnak azzal, hogy lecsa­varozzák, lefeszítik) és elviszik. A betonlábakat meg kitörik. Tavaly ilyenekre bőségesen volt példa. Az idén, most tavasszal, csak azért 8—10 padra való pad- részt kell kicserélni... Tavaly betonlábakra helyezték a szemétgyűjtő kosarakat, hátha így átvészelik a rontópálok pusztítá­sait. Az egyiknél kiemelték az egészet (60—70 kiló), fel­tették a fára, s meggyújtották benne a szemeteit... Utcai villanykörtéből is kétszer annyit „fogyaszd’ Nagykáta, mint más hasonló község. Tavaly az áram- szolgáltató emberei nem győzték mászni a villanyosz­lopokat: mintegy 500 darab égőt cseréltek ki. így per­sze, hogy elfogy a keret, nem tudnak időben cserélni, s jönnek a panaszosok. Mert, érdekes, panaszos min­dig van bőven —, de olyan, aki segítene, hggyr ilyen ne forduljon elő?! Hosszú harc után égnek a higanygőzlámpák Nagy­kátán. Már ezekből is sokat kilőttek a „kis” és „nagy” gyerekek. Pedig egyetlen darab ária 200 forint. „Nem baj, fizet a tanács, van pénze”! Pedig ezt pénzt szí­vesebben fordítanák másra ... Vagy ott ixm az autóbuszváró, a járási tanács előtt! Szép, színes műanyaglapok borítják az oldalát. Az egyiket mindjárt az első napokban kitörték. Fia­talemberek voltak, italosak, kirúgták az oldalát. Az elkövető bíróság előtt van; s felelősségre von­nak a rontópálok közül nem egyet. A többiek azonban szabadon garázdálkodnak, mindaddig, amíg ilyenek ma­radunk, mint amilyenek vagyunk. Nem állhat minden utcasarkon rendőr — bár ettől függetlenül, szigorúbb rendőri ellenőrzésre van szükség — nekünk is lenne egy-két feladatunk. Mindenekelőtt a megelőzésben. Ezek az esztelen rongálok az éjszaka sötétjébe bur- kalódznak, de nem egyszer szemünk láttára követik el „isteni bulijukat”. S mi csak nézzük, vagy elfordu­lunk, „mi közünk hozzá”. Ahelyett, hogy rájuk szól­nánk, vagy összefogva, tennénk ellenük. Fölösleges hangsúlyozni, a becsületes, rendes em­berekhez képest mérhetetlen kis számban vannak ilyen kártevők. De vannak, látjuk a példákat, s kezük nyoma mindannyiunkat károsít. Több tízezer forintot fordít a tanács a károk helyreállítására, járdák, utcák, villany, csatorna és még ki tudja, mi minden léte­sülhetne ebből az összegből. Vagy talán ezeket nem akarjuk? Aklcor hagyjuk az egészet a csudába. De panaszra magunkhoz men­jünk! Deregán Gábor Fejbe vertéh* niyriAoff szúrtúh a tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezetben (Pápai felv.) Holes Pál Tápiószentmárton, Irányi Dániel u. 7. szám alatti lakost az 1. számú italbolt ud­varán, fejbe verték, nyakon szúrták, az arcába rúgtak, az arccsontját eltörték. Elájult. A tettesek elinaltak. Holes Pál szerint: — Egy korsó sört meginni mentem be az italboltba. Elő­zőleg szőlőt nyitottam, ott két liter bort ittam, a kocsmában pedig a tervezett egy helyett két korsó sört. Egyik isme­rősöm kihívott az udvarra. A vécénél valaki leütött. Semmi­re sem emlékszem, túl italos voltam, szúrást sem éreztem. Holes Pál aztán eszméletre tért a kocsma udvarán, s ke­rékpárját tolva elindult haza­felé. A Bartók Béla utcában Turócziék háza elé ért, ami­kor ismét leütötték. Elájult, majd ismét eszméletre tért, és hazavánszorgott. A rendőrség gyors nyomo­zás után elfogta a tetteseket, Lukács Lajos alkalmi munkás, Kossuth u. 55. szám alatti la­kost, és a fiatalkorú B. S.-t. Lefoglalt két bűnjelet, egy használt, barna fanyelű, ko­pott pengéjű, és egy használt, bordópiros műanyag nyelű zsebkést. Az előbbi pengéje túlságosan meg van kopva, az utóbbinak a hegye letörött, hiányzik. A fiatalkorú B. S.-ről meg­állapították, hogy túlságosan sokat és rendszeresen ivott, makacs természetű, szüleinek is sok baja volt már vele. Lu­kács idegbeteg, ingerkedő ter­mészetű ember. Csavarogni szokott, késő éjszakáig, öt osztályt végzett. A két fiatalember baráti kö­re a szabálysértési hatóság előtt már ismerős, verekedé­sért, botrányokozásért bün­tették őket. Lukács és B. S. ellen bűn­vádi eljárás indult. Nincs alkalmas épület Szentlőrinckátán ? Készülnek a melegágyak

Next

/
Thumbnails
Contents