Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-13 / 86. szám
Mir ME CYtt V/fírlao 1966. ÁPRILIS 13., SZERDA Csak bukósisakkal! Egyelőre nincs panasz a motorosokra A Belügyminisztérium közlekedésrendészeti szervei április elseje óta szigorúan ellenőrzik, hogy a motorkerékpárosok viselik-e a bukósisakot a közúti forgalomban. Az első hét tapasztalatai kedvezőek. A következő napokban széles körben ellenőrzik a bukósisak viselését, már csak azért is, mert a jobb idő beköszön- tével előreláthatólag tetemesen megnő a motorkerékpárforgalom. A Belügyminisztérium közlekedésrendészete arra kéri a motorosokat, legyenek a szokottnál is óvatosabbak, mert sok évi tapasztalat bizonyítja, hogy a négy-öt hónapos téli pihenés a vezetői gyakorlatban kiesést okoz. Ajánlatos felfrissíteni a KRESZ-ismere- teket és alaposan megvizsgálni a járművek műszaki állapotát, mindenekelőtt a kormány, a fékek és a világítás üzembiztonságát is. MÉGIS LISI AI IDÉN ÚJ MAGÁNELŐFIZETŐI TELEFONKÖNYV A posta korábban bejelentette, hogöy elegendő papír hiányában az idén csak a közületek számát tartalmazó távbeszélőnévsort adja ki. A magánelőfizetők névsora jövőre marad. Az elmúlt napokban azonban a telefontulajdonosok felszólítást kaptak a postától arra, hogy sürgősen jelentsék be a legutóbbi névsor óta történt változásokat. MŰSORTEMETÉS Megvadult oroszlánok Az artistaművészet csillagai — Nagy színészek a manézsban Sötét a porond. Csak a kupolából vetődik vékony fénysugár a függönyre. Szétleb- ben a nehéz bársonylepel, s belépnek a manézsba a bohócok. A megszokott vidám kellékek helyett most csákányt, kapát hoznak a vállukon. — Akkor most lebontjuk. Rajta hát! Kezdjük a falaknál! — A nézőtéren feszült a csend. Kerekre tágult gye- rakszenek szegeződnek a porondra. A szájak is nyitva, szinte mondanák: „Ne még! Né bontsátok le a cirkuszt, kedves bohócok!” S mintha megértené a gyerekek kívánságát, megszólal rettentő mély hangján a cirkusz „szelleme”: — Még ne bontsátok, van még egy kis idő! Ma játsz- szátok még, komédiázzátok végig az előadást Felragyognak a gyerekar- eok és a reflektorok. Csattan a cintányér, fújják a kürtöket. Kezdődjék az előadás. 70 esztendő Könnyesen vidám világ a cirkusz. Magyarországon az első állandó kőcirkusz a millennium évében, 1886-ban nyitotta meg kapuját Budapesten a Ligetben. Hetven esztendeje. Most elhangzott a kérlelhetetlen ítélet! Elavult! Lebontják, hogy a helyébe szebb, modernebb cirkusz épüljön. Az igazgatói irodában. Fekete Lajos, régi artista az igazgató. Delikát Gábor, nyugdíjas zenehumorista, Hortobágyi Károly, a világhírű ugróakrobata ülik körül az asztalt. Ök is, akár a cirkusz, nyugdíjba vonultak. Tallózzunk az elmúlt hetven esztendő krónikájában. Közösen — míg a porondon tart az előadás — idézzük ». cirkusz múltját. A városligetben, végig a sétány két oldalán álltak a mutatványos bódék a század elején. Az egykori olimpiai birkózóbaj nők, Weisz Rihárd cirkuszában és Czája porondján mulatott Budapest kis pénzű közönsége. Kezdetben 18 szám szerepelt egy előadáson. Ebből csak kettő volt magyar. A nemzetközi jelleg azóta is megmaradt. Az artista művész — itthon és külföldön — olykor évtizedekig lép fel egy jól kidolgozott számmal. A Fényes cirkuszt később átvette a hírneves Beketow Mátyás, és évtizedekig vezette sikerre az előadásokat. „Az énekes koldus“ — 1929-ben — emlékezik Delikát Gábor — egy olasz Énekes, Lazarninak hívták, tzerepe szerint koldus ruhában tépett a porondra. Gyönyörű, három oktáv terjesei mű hangja betöltötte a termet. Dalaival megköny- ayeztette a közönséget. A •zünetber egy gazdrg páholy- tulajdonos asszony hátrajött az öltözőkhöz. Melegen gratulált az artistának és sajnálkozott, hogy szegénykének még ruhára sem telik. Mondta, másnap délelőtt várja a belvárosban és vesz neki egy rend öltözetet. Lezárni jó komédiás volt, és belement a játékba. Gazdagabb lett egy viccel és egy öltönnyel. Az igazán nagy művészek sohasem becsülték le a cirkusz műfaját, mert azt az elvet vallották, hogy a művész feladata: gazdag élményt nyújtani a közönségnek. A porond vendége volt a többi között Jávor Pál, Rökk Marika. Csortos Gyula; csak a régi elsárgult színlapok tudják, ki még a sok neves színész közül. Aztán külföldi társulatok tűntek fel. Öserdődíszletben táncoltak a Braziliana művészei. Soha sem felejti a közönség a szovjet, a kínai, a? német Busch, a dán Bene-j: weiss cirkusz nagy produkció- í ját, a mesterlövő Buffaló Bilit § és társait. 5 Durov, a világ első állat- $ idomárja 320 állatával meg-J hódította a közönséget. Izgal-J más pillanatokat élt át, ami- ^ kor a megvadult oroszlán 5 megtámadta „szereplőtársát”,; a dán dogot. Szerencsére Du-j rovnak közbe sem kellett $ avatkoznia, mert Potak, Euró- $ pa legnagyobb medvéje, a ku-$ tya egykori tejtestvére segít-^ ségül sietett, és néhány jól S irányzott medvepofonnal mó-1 resre tanította az állatok ki-$ rályát. És hogyne emlékeznének $ a másik megvadult oroszlán- J ra, az NDK-beli cirkusz ven- > dégszereplésekor. A hatalmas $ ragadozó ráugrott a kis pu- 5 mára, és csak a szelidítő hi- 5 degvére, no meg a porond- $ mester kezelte tűzoltófecsken- $ dő teremtett rendett a felbő- $ szült vadállatok között. $ Búcsúznak a legnagyobbak is $ ",.. A „cirkusz-szellem” még 5 szívesen mesélne Grockról $ Gerardról, Popovról — min- $ den idők legnagyobb bohócai- $ ról. Mondana történeteket $ vidám és szomorú pillanatok- ^ ról. Mesélnek sok érdekeset^ Sonnenschein Klára kávéfőző-^ nőből lett állatszelídítőről, és t Halász Panniről, aki állatsze- $ lídítőből lett kávéfőző. Időnk $ lejárt. Megjelenik a porondon is- 5 mét a három vidám bohóc és ^ fátyolos hangon kérdezik: í — Bontsuk!? — Bár fáj, hisz’ hozzánk nőtt, szeretjük, régi életünk egy darabja, gyermekeink kedvence a 70 esztendős Fővárosi Nagycirkusz, mégis azt mondjuk, bontsák le! És ugyanazt kérjük, mint az utolsó műsor rendezője és konferansziéja, Gálfi János „a cirkusz szellemétől” kért: „Segíts hozzá, hogy határidőre felépüljön a fiatal utód, ahol még jobban, méltóbb körülmények között fejlődhessék a magyar artistaművészet.” Most bezárja kapuit a kedves hagyományokat őrző kupolás épület, a művészek nagy sátorban lépnek fel nyáron. Bízunk abban, hogy hamarosan visszaköltözhetnek, s a „Búcsúzik a cirkusz” után az új műsor címe ez lesz: „Hurrá! Megjött a cirkusz!”... R. I. Mégis lesz ugyanis az idén új telefonkönyvük a magán- előfizetőknek is, mivel a távbeszélőnévsorhoz szükséges szovjet importpapír szállítását előrehozták s a Nyomdaipari Trösztnek sikerült a telefonkönyv nyomásához egy modern rotációs gép ez évi szállítására szerződést kötni, így az Országos Tervhivatal, a Nyomdaipari Tröszt és a posta együttműködése nyomán a magánelőfizetői névsor kiadását is előbbre tudták hozni. Az új teiefonkönyv mindkét kötete megjelenik az év végén, illetve a jövő év elején. ÚJ FILMEK vizsga az Egyesített Tiszti Iskolán Megkezdődtek a felvételi vizsgák az Egyesített Tiszti Iskolán. A felvételi vizsga egészségügyi és képességvizsgálatokból, valamint a matematikai és fizikai ismeretek ellenőrzéséből áll. Ezután a bizottság tagjai egyéni beszélgetések alapján döntenék a felvételről. A háromnapos felvételi vizsga ideje alatt, a szabad időben messzemenően gondoskodnak a nő vendék jelöltek szórakozásáról: bemutatják nekik az iskolát, a művészeti csoportok műsorát, és a s: por‘szakosztályok tevékenységét. A KISZ- klubokban találkozót rendeznek az ország különböző vidékeiről felvételiző jelöltek és a növendékek között. A . második negyedévben 36 új játékfilm bemutatását és egy régebben már játszott alkotás felújítását tervezi a MOKÉP. A programot 14 ország változatos témájú és műfajú filmjeiből állították össze. Több új magyar filmet láthatnak a nézők a következő három hónapban. A mozik vásznára kerül Révész György rendező „Minden kezdet nehéz” című érdekes alkotása. Nagy érdeklődés előzi meg Mándy Jván: Ciklon című novellájának filmváltozatát, amely „Ketten haltak meg” címmel kerül a mozikba. Műsorra tűzik Máriássy Félix „Fügefalevél” című szatíráját. Április 14-én ünnepi előadáson mutatják be Mihail Romra szovjet rendező, a „Hétköznapi fasizmus” című dokumentumfilmjét, amely a lipcsei fesztivál nagydíját nyerte el. Egy fiatal szovjet rendező, Marlen Hucijev „Mi, húszévesek” című alkotásával mutatkozik be a magyar közönségnek. Gina Lollobrigida és Anthony Quinn játssza Esmeral- dát, illetve Quasimodót „A párizsi Notre Dame” című Victor Hugo regényből forgatott filmben. Uj — második — filmjével, a „Yo-Yo”val jelentkezik az eredeti tehetségű Pierre Etaix. Albert Lamorisse „A szárnyas férfi” című érdekes, humoros filmje bizonyára tetszést arat. Ismét láthatják a nézők Jean Maraist a „Hajsza a gyémántokért” c. filmben. Az amerikai művészek ezúttal bűnügyi vígjátékkal, a „Nyomoz a vőlegény” című alkotással jelentkeznek. Fiatalokról szqI a „Szisztéma” című angol filmdráma. A szépen fejlődő csehszlovák filmművészet egyik legújabb alkotásával, az „Egy szöszi szerelme” című díjnyertes filmjével is megismerkedhetnek a nézők. Az ismert rendezőpár. Elmar Klos és Jan Kádár ezúttal „Üzlet a korzón” című filmjével jelentkezik. Felújítják Gerard Philipe emlékezetes nagy sikerű filmjét, a „Királylány a feleségem” című alkotást. Hazai gumimágnes Szereptudás A szereptanulással meglehetősen hadilábon álló ifjú színészünk nagyon meg volt elégedve magával, miután a sok évi átlagnál már a harmadik próbán jobban tudta szerepét. — Tudjátok — mondotta — azért tudom jól most a szerepet, mert nemrég új lakást kaptam a Rózsadombon. Minden reggel gyalog jövök a színházba, s útközben megtanulom. Erre közbeszólt a rendező: — Azért jobb lett volna, ha Cinkotán kapsz új lakást! B. J. Külföldön már jóideje gyártják és az ipar különböző területein használják a gumimágnest. Az Országos Gumiipari Vállalat Tauril gyáregysége most kidolgozta a külföldiekkel egyenértékű gu- mimágnes gyártási eljárását és elő is állította a mágnesezhető gumit. A MÁV műhelyekben már jó eredménnyel alkalmazzák a hazai gumimágnest, felhasználták iskolai szemléltető eszközök és játékok gyártásához is. A hűtőgépgyár a második félévtől kezdve gumimágneses zárral készíti a hűtőszekrényeket. Hajlékonysága lehetővé teszi, hogy a gumimágnes görbe felületre is rá- símuljon, ezért például karosszéria-festéshez sablonként igen alkalmas. Rugalmasságát előnyösen lehet kihasználni minden olyan szerkezetnél, ahol a mágnes és üveg közvetlenül érintkezik. Nyári zápor Hétfőn délben nyári zápor zúdult Debrecenre. A húszperces esőt többször jégeső váltotta, fel, és percek alatt megállt az utcákon a víz. Délutánra kisütött a nap és ismét kellemes, tavaszias idő volt a városban. Tavaszi forgalom a/ alföldi folyókon Április első felében megkezdődött a tavaszi forgalom az alföldi folyókon. A Tiszán 12 uszály és két vontató bonyolítja le a teherforgalmat és megindult a személyhaj ó- járat a Szolnok—tiszaburai vonalon is. A Délibáb hajó mintegy 25 százalékkal nagyobb utasforgalmat bonyolít le, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A folyó több pontján megindultak a két partot összekötő kompjáratok. A KÉTARCÜ „REMETE“ Gárdonyi Géza 1894 júniusától több, mint egy esztendeig dolgozott a Bajza utcai Jókai házban, a millenniumi Fesz- fy-körkép titkáraként. Ez az esztendő bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy Gárdonyit a Jókai-háznál megszeressék. A falusi tanítót szereti a család minden tagja. Persze mindenki a maga módján. Jókai a faluról hozott tiszta erkölcsi felfogásáért, romlatlanságáért. Feszty, ez az érdekes, olaszos férfi-szépség, jellegzetesen nagy, szinte óriás munkás kezekkel, a művészet iránti kielégíthetetlen szomjúhozásáért szereti Gárdonyit. Nem áll jól ezen a falusi tanítón a legjobb angol zakó, és a piktúra „szerencsétlen” szerelmese egyáltalán nem ért a képekhez, holott „műértőnek” tartja magát. Fesztyné — lenyűgöző, imponáló jelenség —, jóságos és bizalmat keltő közvetlenséggel karolja a „félszeg” és „semmitmondó” külsejű Görét, akinek „álommal, napfénnyel, madárénekkel teli tekintete” egyből megnyerte a ház hőigyvendégeinék rokonszenvét. Jókai Róza, Fesztyné, az egyetlen nő, akihez Gárdonyi, az egyszerű, magából kiinduló ember hiszékenységével és naivitásával ragaszkodik. Ö az egyetlen nő, aki Gárdonyi lelki problémáinak, titkainak őrzője. És amilyen érzékeny lelkületű Gárdonyi, legalább annyira jó emberismerő Fesztyné, aki az író leikébe lát, ismeri legkisebb napi problémáit és ezen keresztül lelkének legintimebb, legfinomabb megérzéseit Fesztyné lesz és marad Gárdonyi egyedüli „bizalmasa”. Az ismeretlenekkel szemben gyanakvó Gárdonyi lelkében, a váratlan események „rettenetessé” nőnek, ami azután sokáig megállapodik benne és amitől csak hosszú idő múltán tud szabadulni. Ez a „nehézkes” természet lehetett házassága tragédiájának oka is. Figyelemmel kíséri Fesztyné, az író ténykedéseit; állandó tanulását, az orosz írókkal való fáradhatatlan foglalkozását, akiket „imád”-ott, a leghódítóbb színésznőkkel szembeni elfogultságát, akikkel a legszigorúbb pedantériával, 6Őt, sokszor gorombán végzett. Betekintést nyer az író szándékaiba. Jól tudja, hogy Gárdonyit a magyar balladák és vallási „titkok”, „rejtélyek” foglalkoztatják, melyeknek feldolgozásával akar valami „óriásit” alkotni. Gárdonyi „mdékies” nyugalma eltakarta belső vívódásait, lelki kiegyensúlyozatlanságát. Ügy hitték az író alapjában gyűlöli a nőket. Gárdonyi azonban hamarosan elárulta érdeklődését Fesztyné barátnője, Szarvassy Margit tanítónő iránt. Az írónak Szarvassy Margithoz irt „szerelmes levelei”-bői az örökös gyanakvás és féltékenység szól. A hosszan, hat esztendeig tartó vonzalom és barátság végül is oda vezetett, hogy Gárdonyi törökországi útjára invitálta Szarvassy Margitot. Ügy gondolta, hogy néhány hónapot együtt töltenek Konstantinápolyban, amikor is elválik, „tudnak-e” együtt élni. Szarvassy Margit az ajánlatot „formaságból” nem fogadta el. A fiatal lány nem a furcsa ádámcsut- kás embert, hanem az írót látta Gárdonyiban. És az író szerelmes volt. Ha Margit belépett a szobába, Gárdonyi falfehér lett, lehúnyt szemeit percekig nem nyitotta ki, az ajka remegett: az egész ember álamkór szerű részegségbe bódult. Néha eltelt egy fél óra míg magához tért. Ha Margit mással táncolt, vagy beszélt, az író messziről nézte és szenvedett. Szerette. Miért nem vette el? Nem volt tehetsége az inának a szerelemhez — mondották a f'eszíy-háznál. Hat évig morfondírozott: „nekem is van anyám, neki is, a két asszony majd nem fér össze”. „A feleségem úgyse akar válni, tehát reménytelen az ügy”. Szarvassy Margit aztán beleúnt a várakozásba és férjhez ment. Az író halálosan meg volt sértve. Szarvassy Margit szándékát, aki nemcsak szerelmet, de házasságot is kívánt, képmutatásnak tartotta és ez az élménye elegendő volt ahhoz, hogy küzdjön az „egyházi formaságok” ellen, hogy rámutasson a hibás törvényekre és harcoljon a saját igazáért. Ezután jött a másik Margit! Feszty Margit, a húszesztendős, úri- lány. Ezt a leányt úgy nevelték —, írja Fesztyné —, mint egy hercegkisász- szonyt. Eszterházán és tatai kastélyukban minden luxus és kényelem bizto- sítva volt számára. Három társaik odó- nő is volt körülötte, közöttük egy bárónő. Az eredetileg olasz származású Feszty család másik férfitagja, Feszty Alfréd az Eszterházyak jószágkormányzója, maga is dúsgazdag úr, minden kívánságát biztosította egyetlen leányának. Az édesanya korai halála után, Feszty Margit a Sacre-Coeur - ben nevelkedett. Tanulmányainak befejezésekor került nagybátyjának, Feszty Árpádnak házába. Fesztyné egy alkalommal nevetve azt találta mondani '.„Na, Göre, jön a húgom pár nap múlva, az magának való leány!”. Évék múltán aztán kiderült, hogy a néhány tréfásan odavetett szót Gárdonyi komolyan vette és az ő furcsa, te- kervényesen begubódzott lelkében egészen új, „neki eddig járatlan útra nyitott kaput”... Okos Miklós
