Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

r~---------------------------------------------------------—% Számadás a másadihró A számadatokkal teli jelentések az emberek többsé­génél nem tartoznak a mindennapi olvasmányok közé: a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a második ötéves terv teljesítéséről — melyet lapunk vasárnapi számában közöltünk — minden bizonnyal a kivételek közé számí­tódik. A jelentés figyelmes elolvasása ugyanis jól mu­tatja, hazánk gazdaságának legutóbbi öt esztendejében hol sikerült előbbre lépnünk, s hol jelentkeztek azok a fékek, akadályok, melyek az új irányítási rendszer — gazdasági mechanizmus — bevezetésének szükségessé­gét bizonyítják. A népgazdasági tevékenység összegezője a nemzeti jövedelem alakulása: a részterületek eredményeinek — vagy stagnálásának — összefoglalójaként kialakuló számadat magában hordja a figyelmeztetést; a második ötéves terv végére nemzeti jövedelmünk növekedése le­lassult, s ezért összességében is elmaradt a tervezettől. Köztudott igazság, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk: a nemzeti jövedelem alakulásának a tervezettől való eltérése tehát érthetően hatással volt, van a népgazdaság különböző ágazataira is. A gazdasági hatékonyság növelése — az új irányítási rendszer egyik alapvető célkitűzése — ezért jelent döntő kérdést, s kö­zépponti helyet elfoglaló feladatot. Ehhez hasonló, fel­adatainkra figyelmeztető adatokat, most már a népgaz­dasági ágazatok eredményeit vizsgálva, sokat találunk. Az ipar termelése lényegében a tervnek megfelelően, 47%-kal nőtt; ugyanakkor nem sikerült teljesíteni a ter­melésnövekedésen belül a termelékenység emelkedésé­nek megfelelő arányát, a tervezett 70% helyett ez csak 64%-ot ért eJ. Az összehasonlítás érdekében megemlít­jük, hogy megyénk szocialista iparának termelése öt esz­tendő alatt — az országos átlagot jóval meghaladva — 97,6%-kal nőtt, s bár a termelékenységi mutató ezen be­lül 1,9%-kal jobb az országos átlagnál, a tervezettől me­gyénkben is elmarad! A termelékenység növelésében lé­nyegében csak az MSZMP KB 1964. decemberi ülésének határozatai nyomán következett be kedvező fordulat, s ezért az 1965-ös év az átlagosnál jóval kedvezőbb ered­ménnyel zárult: megyénkben neun égy olyan vállalat volt, ahol a termelésnövekedés egészét a termelékeny­ség emelésével biztosították. A megkezdett, helyes úton kell tehát következetesein haladni tovább, s ehhez hat­hatós segítséget nyújtanak a műszaki fejlesztés mellett a különböző létszám- és bérintézkedések is. Igen sok, az örvendetes fejlődést bizonyító adatot is említhetnénk: az ipari termelés szerkezetének kedvező változását — a vegyipar és a gépipar termelésének nö­vekvő részesedését az összipari termelésből —; a televí­ziógyártás megkétszereződését; a műtrágyagyártás 250 százalékos növekedését, az élelmiszeripari termékek ex­portjának megduplázódását. Hiba lenne ugyanis nem észrevenni, hogy ismert, s elsősorban gazdaságirányítási rendszerünk korszerűtlenségéből következő nehézségeink ellenére a népgazdaság sok területén a második ötéves . terv nagyszerű eredményekkel járt, s hazánk gazdasága fejlődött. Csakis az eredmények és a negatívumok össze­vetése adhat reális, tehát a valóságnak megfelelő képet! A második ötéves tervet már a nagyüzemi útra lé­pett mezőgazdaság fémjelezte: a tervidőszak alatt átla­gosan tíz százalékkal volt nagyobb a mezőgazdasági ter­melés, mint az első ötéves terv idején, s ugyanakkor a mezőgazdasági beruházások — összesen 40 milliárd fo­rint — összege megkétszereződött. Nőtt, a műtrágya-fel­használás, az öntözött terület, a traktoráUiomány a ko­rábbi másfélszerese, s az ötéves terv két utolsó esztende­jében már hazai termésből fedeztük kenyérgabona szük­ségletünket! A fejlődést jelző adatok mellé azonban itt is társulnak figyelmeztető tények: 14%-kal csökkent a mezőgazdasági keresők száma országosan, s bár me­gyénkben már több, örvendetes példa van arra, hogy si­került megállítani a közös gazdaságok „elöregedését” — így például a dabasi járás több termelőszövetkezetében, a ceglédi és gödöllői járás nem egy gazdaságában — a tennivalók e (területen továbbra sem kisebbedtek. Nincs mód arra, hogy a népgazdasági ágazatok min- egyikét külön-külön is vizsgáljuk, hiszen a közlekedés, az idegenforgalom, a külkereskedelem önmagában is — ötéves fejlődését tekintve — önálló cikket igényelne. Egyetlen, de igen jellemző számadatot azonban mégis megemlítünk: az ötéves tervben a hazánkba látogató külföldiek száma az ötszörösére, a külföldre utazóké pe­dig a háromszorosára nőtt. Az idegenforgalom ily mér­vű emelkedése örvendetessége mellett a feladatokra is figyelmeztet, s a Dunakanyar révén megyénk részesedé­se a feladatokból nem kicsi. Rendkívül tanulságos a második ötéves terv teljesíté­séről szóló jelentés azon része, amelyben a lakosság jö­vedelmeinek és vásárlásainak alakulásáról közzétett adatokat olvashatjuk. A tervezettnél nagyobb mérték­ben nőtt a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme, a reálbérek emelkedése azonban valami­vel elmaradt a tervezettől. Ugyanakkor nagy mértékben emelkedtek a társadalmi juttatások — az összes jöve­delem csaknem egynegyedét teszik ki! — s mivel ezek többségét az emberek „természetesnek” veszik, s nem számítják jövedelmükhöz — holott csak a múlt évi csa­ládi pótlék-emelés 500 millió forinttal növelte a pénzjö- vedelmekieí — érthtető az a törekvés, hogy a jövőben in­kább a reálbérek, semmint a reáljövedelem alakulására kell nagyobb súlyt fektetni. A tizenöíéves lakásépítési terv részeként a második ötéves tervben 282 ezer lakás épült — Pest megyében ugyanez idő alatt 25 ezer — s a fejlődés örvendetes jele, hogy a felépült lakásokon belül megnőtt a nagyobb méretű, s fürdőszobás otthonok ará­nya. Öt esztendő nehéz, sokszor verejtéket követelő mun­káját összegezte — a számok tárgyilagos nyelvén — a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Itt valóban he­lyén van a kifejezés, hogy hű tükre ez népgazdaságunk, az ország fejlődésének, s tükre annak is, hol kell jobban dolgoznunk, rugalmasabban, a korszerűségnek, a gazdaságosságnak jobban megfelelve tevékenykednünk. A második ötéves tervről szóló számadás nemcsak a megtett út összegezése, hanem útmutató is, a harmadik ötéves tervre. A most megkezdett tervidőszak első évé­nek első negyedét zártuk csak, az eredményekből nem lenne helyes általánosítani. Mégis, annyi megállapítható, hogy a felkészültség, az indulás jobb volt, mint bármely korábbi eszíendőben. Nemcsak célunk, hanem kötelessé­günk is kell hogy legyen: a folytatás se különbözzék a ^kezdettől! Mészáros Ottó AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA PS A MEGYEI PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! X. ÉVFOLYAM, 86. SZÄM 50 FII.I.EIt 1966. ÁPRILIS 13., SZERDA Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Moszkvából Vasárnap délelőtt visszaér­kezett Budapestre a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, amely Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével a Szovjetunió Kom­munista Pántja Központi Bi­zottságának meghívására Moszkvában részt vett aa SZKP XXIII. kongresszusán. Tüntetések Huéban és Da Hangban Politikai kongresszus Saigonban — Amerikai nehézbombázók a VDK területe felett Leonov Párizsban Alekszej Leonov űrhajós al­ezredes, a Szovjetunió hőse hétfőn az Aeroflot menetrend- szerű gépével Párizsba érke­zett. ; Leonov, aki műkedvelő fes­tőművész, Párizsban a ,,Ver­ne Gyula tegnap, ma és hol­nap” című kiállításon saját képeit' is bemutatja. nes tüntetések: a résztvevők tiltakoztak a Saigonban meg­rendezett politikai kongresz- szus ellen. A buddhista veze­tők és a kormányellenes moz­galom vezetői általános sztrájkot hirdettek meg, amely teljesen megbénította a város életét. A déli órákban tízezer ember vonult fel a város­ban, hogy tüntessen a kormány ellen. A Reuter jelentése szerint Da Nangban kedden ismét tüntetésekre került sor a Ky- kormány ellen. KOPPENHÁGA Fehér hús vét Fehér húsvét volt az idén Dániában. Koppenhágában és az ország nagy részében 24 órán át szüntelenül havazott. Kiköltöztek a dinnyések ♦ Saláta-,,szüret" a kertészetekben ♦ Megkezdték a szabadföldi palántázást ♦ Vetik már a kukoricát Saigonban az amerikai katonai szóvivő kedden közöl­te, hogy a reggeli órákban amerikai B—52-es légierődök bombatámadást intéztek a VDK területén fekvő Mu Nghia hágó térsége ellen. Ez­úttal először fordult elő, hogy az amerikaiak nehézbom­bázókat küldtek a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság területe fölé. A hágón, amely a 17. széles­ségi foktól 112 kilométerre északra, a laoszi határ mentén fekszik, fontos közlekedési út­vonal vezet át. Saigonban kedden megnyílt az országos politikai kongresz- szus, amelyre a dél-vietnami katonai kormányzat meghívta az összes politikai és vallási csoportokat, kivéve az ország legnagyobb politikai erejét, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Frontot. A kormány meghívóinak azonban számos csoport nem tett eleget. Távolmaradt a kongresszustól a buddhista egyház is. A kongresszust Nguyen Thieii tábornok, a jelenlegi dél-vietnami államfő nyitotta meg. Thieu tábornok beszédé­ben előterjesztette a „demok­ratikus intézmények” vissza­állításának programját, amely egyáltalán nem veszi számba a buddhista egyház követelé­seit. Az államfő beszéde jóval keményebb volt, mint ahogy várták. A politikai kongresszus védelmére a hadsereg elit egységeit és rohamrend- őröket vontak össze Sai­gonban. Hűé városában kedden folytatódtak a kormányelle­Nyári szállásukon vannak már a dinnyések, a kertésze­tekben megkezdték a korai pa­radicsom kiültetését, s mivel az átlag hőmérséklet egyre kedvezőbben alakul, itt-ott a kukorica vetéséhez is hozzá­fogtak. Az ünnepek alatt le­hullott csapadék — mint Vér­tesi István megyei mezőgaz­dász kedden délután elmon­dotta — tegnap már nem akadályozta a kinti munka folytatását. Kivéve a belvízzel borított te­rületeket — amelyeket sajnos az esőzés tovább gyarapított — mindenütt dolgozhattak a gazdaságokban. Dolgoztak is, hiszen egyre több a tennivaló, sürget a munka. Továbbra is lassú ütemben halad a szántás és az őszi kalászosok fejtrá­gyázása. Vértesi István szerint indokolatlan az a lassúság, ahogy egyes mezőgazdasá­gi üzemekben a talajmun­kákat végzik. Az időjárás — áprilisnak meg­felelően — eléggé szeszélyes, nem tudni, hogy a munkáktól mennyi időt rabolhat még el az eső. Pan csóvái Nándor megyei főkertész elégedett a kertésze­tekben folyó munkákkal. A palántanevelő telepeken az összes fontosabb teendőket, annak rendje és módja szerint elvégezték a brigádolt, — bi­zonyság rá, mint a bevezető­ben is említettük — hogy egyes termel őszövet keze tek­(Folytatás a 2. oldalon.) GROMIKO OLASZORSZÁGBA LÁTOGAT Hivatalosan bejelentették, hogy Andrej Grómiko szov­jet külügyminiszter április 21-én Amintore Fanfani olasz külügyminiszter meghí­vására hivatalos látogatást tesz Olaszországban. A római Paese Sera szerint a látogatás három napig tart majd. Gromikót felesége is elkíséri. Béketüntetés a Trafalgar téren Az űrhajózás napja alkal- | súlyozta, hogy a világűrnek a mából kedden a Kremlben, a békés együttműködés színte- kongresszusi palotában ünne-[ révé kell válnia, pi gyűlésen emlékeztek meg Jurij Gagarin első űrrepülé­sének ötödik évfordulójáról. A hatezer fő befogadó ké­pességű terem zsúfolásig meg­telt. Munkások, tudósok, mű­vészek jöttek el, hogy ünne­peljék a szovjet űrhajózás tu­dományát és annak művelőit. Részt vettek az ünnepségen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikoláj Podgornij, valamint az SZKP és a szov­jet kormány más vezetői. Az ünnepi beszédet Keldis akadémikus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia elnöke mondta. Rámutatott arra, hogy a világűr meghódításá­ban az alapvető szakaszokat szovjet űrhajósok valósították meg. Az űrkutatásban elért szovjet sikerek ékesen bizo­nyítják a szocialista rendszer haladó jellegét. Keldis akadémikus beszé­de előtt a gyűlés résztvevői meghallgatták az Internacio- nálét, amelyet a Luna 10 su­gárzott a földre. Felszólalt a gyűlésen Valen- tyina Nyikolajeva Tyeres- kova és Jurij Gagarin is. Gagarin szólt a külföldi űr­hajózási sikerekről is. Hang­Hétfőn több nyugat-európai országban megtartották az im­már hagyománnyá vált hús­véti békemeneteket. A felvo­nulásokon Angliában, Norvé­giában, Hollandiában és Svájc­ban sok tízezren vettek részt az atomfegyverkezés elleni küzdelem jegyében. Az angliai High Wycombe- ból húszezren vonultak a lon­doni Trafalgár térre. Csatla­koztak hozzájuk belga, hol- I land, olasz, francia, görög és j skandináv békeharcosok. Az ötven kilométeres út megtéte­le után a híres londoni téren nagygyűlést tartottak. A szó­nokok síkraszálltak a Dél-viet­nami Nemzeti Falszabadítási Frontnak a dél-vietnami nép egyetlen jogos képviselőjeként való elismeréséért, valamint az atöm- és hidrogénfegyverek betiltásáért A rendőrség megtámadta a I nagygyűlés közönségét és 28 1 tüntetőt letartóztatott. Az űrhajózás napja alkalmából ÜNNEP! GYŰLÉS A KREMLBEN

Next

/
Thumbnails
Contents