Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-10 / 58. szám
MST «ccm K^ivha* 196«. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK Lendületes évkezdés, vonzó akciók a megye KISZ-szervezeteiben Egy brigádvizsgálat tapasztalatai Az elmúlt hetekben a KISZ Központi Bizottságának munkatársai tanulmányozták Pest megye KISZ-szervezeteinek tevékenységét. A brigád, Kárpáti Sándornak, a KISZ KB titkárának vezetésével nyolc napot töltött megyénkben; felkerestek 9 üzemi, 6 termelőszövetkezeti, 6 középiskolai, és számos falusi területi KISZ-szervezetet, beszélgettek alapszervezeti, városi és járási ifjúsági vezetőkkel, találkoztak gyárigazgatókkal, tanácsi és állami vezetőkkel és részt vettek számos KISZ- rendezvényen és ifjúsági nagygyűlésen. A végzett munkáról nyilatkozatot kértünk Kárpáti Sándortól. ren. Hogy csak a legszembetűnőbbet említsem, Vácott, Dunakeszin és a Csepel Autógyárban, sikeres ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezés folyik. Nagy szükség van erre. Az alapszervezetek érdek- védelmi munkája azonban tapasztalataink szerint még nagyon bátortalan. Különösen a termelőszövetkezetekben, de az üzemekben is több kezdeményezésre volna szükség. Harmadik jelszavunk: Vádoljuk az imperializmust! Alig telt el pár hónap meghirdetése óta, s a megyében, de országszerte is az a tapasztalatunk, hogy ez a jelszó nemcsak a KISZ-szervezetekben, nemcsak a fiatalok körében talált nagy visszhangra, hanem társadalmunk egész közvéleménye egyetért vele. Nagykőrösön, ottjártunkkor, idős járókelők szólították meg a plakátokat ragasztó KISZ- istákat és azt kérték tőlük, ne írják a Vádoljuk az imperializmust! után, hogy Pest megye KISZ-esei, mert ezzel őket kirekesztik a tiltakozásból. A mélységes felháborodás olyan tetteket váltott ki fiatalokból és idősekből egyaránt, mint az egyre terjedő vasárnapi vietnami műszakok. A Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál mindössze 400 KISZ-tag dolgozik, de röp- gyűléseiken részt vett mindenki, s a fiatalok kezdeményezéséhez 1350 felnőtt is csatlakozott és 100 ezer forintot kitevő vasárnapi keresetüket a vietnami szolidaritási alapra ajánlották. KÉRDÉS: Szeretnénk választ kapni arra: milyen problémákat, még megoldásra váró feladatokat tárt fel a KISZ KB brigádja vizsgálódása során? VÄLASZ: A KISZ termelési mozgalmainak szinte mindegyikével találkoztunk Pest megyében. Néhány üzemben túlzott termeléscentrikusságot tapasztaltunk, s csak kérdéseink után derült ki, hogy törődnek azért a fiatalok szabadidejének hasznos és célszerű eltöltésével, a jogos szórakozási igények kielégítésével is, csak éppen erről szemérmesen hallgatnak. Ez magában rejt egy olyan veszélyt, hogy a feladatok osztályozásánál megbillen a mérleg, s háttérbe szorulnak a mindennél fontosabb nevelési, érdekvédelmi feladataink. Nem egy KISZ-szervezet programja ilyen egyoldalúságot tükröz, de ezen még nem késő javítani. A falusi KISZ-szervezetek még a társadalom segítségére szorulnak ahhoz, hogy betöltsék feladatukat. Elsősorban a tsz-vezetők támogatására lenne szükség. Addig már sok helyen eljutottak, hogy a kulturális alapból játékokra, sporteszközökre is áldoznak. De a legtöbb helyen nemhogy helyiség, de még egy szekrény vagy asztal sem áll a KISZ- szervezet rendelkezésére, ahol ezeket az eszközöket őrizni tudnák. A mezőgazdasági szakmunkás-képzés fontosságának felismerése is sok kívánnivalót hagy még hátra Pest megyében. Valami hibának kell ott lenni — talán kölcsönösen — ahol olyan helyzet állhat elő, mint Tápiószentmártonban. Itt 1964-ben 35 fiatal kezdett tanulni, közülük csak húsz végzett, kilencen tudtak a mezőgazdasági szakmában elhelyezkedni, de jelenleg már csak hárman dolgoznak szakmájukban. Sok jó tapasztalatot szereztünk a pedagógusok és a KISZ-szervezetek együttműködéséről is. Ami a Pest megyei szervezetek helyzetét illeti, 1100 alapszervezetnek harminckétezer tagja van. Alacsonynak tartjuk azonban az üzemi fiatalok szervezettségét, a Csepel Autógyárban 2 ezer fiatalból 700-an KISZ-tagok. Túlzásokkal, merev elzárkózással, a KISZ oktalan féltésével a beáramló újabb és újabb ifjúsági korosztályoktól, egyedül Farmosán találkoztunk. Itt a tsz KISZ-szervezet vezetősége egyhónapos próbaidőt vezetett be a KISZ-tagfelvétel előtt. Szembetűnő a megyében, hogy a feladatokkal való rendszeres megbízás, a fiatalokkal való törődés többnyire addig tart, amíg felvételt nem nyernek a KISZ-be. Ha már tagok, kevésbé tartják számon részvételüket a közösség munkájában. Az egész KISZ-tagság megfelelő színvonalú és állandó foglalkoztatása a legtöbb szervezetben még nem valósult meg, s ez bizonyos fokig a vezetés gyengeségét jelzi. Brigádvizsgálatunk során derült ki, hogy Pest megyében 26 ezer otthon ülő lányt találni. Nem dolgoznak, és nem is tanulnak. Sok oka lehet ennek, munkaalkalmak hiánya, szülői féltés a fizikai munkától. A KISZ nem lehet közömbös. Kutatni kell, mi módon lehetne számukra szakmatanulási lehetőséget biztosítani, munkaalkalmakat teremteni. A KISZ pártépítő tevékenységéről szólva mindenütt jó véleményt kaptunk. Szinte nincs olyan KISZ-szervezet Pest megyében, ahol a legkiválóbb fiatalokkal ne foglalkoznának külön is, és ne javasolnák őket a párt tagjai közé. összegezve: tapasztalataink általában kedvezőek. Pest megye fiataljai egész tevékenységükkel, közhasznú társadalmi munkájukkal egyre több megbecsülést szereznek. Kedvező tapasztalataink azzal a reménnyel töltenek el bennünket, hogy egyre többen lesznek közöttük, akik nemcsak a munkában, hanem világnézetük megvédésében is jeleskednek. K. É. Dinnyések nagykőrösi „fészekrakása" 14 holdon földben a borsó A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet kertészetében jönnek-mennek a kocsik. — Ez a váratlanul beköszöntött jó idő négyheti előnyt adott a kertészetnek mondja Kecskeméti Dezső kertészeti brigádvezető. 1200 négyzetméter területű melegágy már készen van. Ezekben mintegy 100 ezer paradicsom- és ugyanannyi paprikapalánta nevelkedik. A paradicsompalánták tűzde- lése lassan befejeződik. A paprikapalántáké csak március közepe felé kezdődik. A konzervgyári paradicsom- magvakat és minden más magot is március 10-ig elvetünk. Üjabb 1200 négyzet- méteres melegágyat készítünk folyamatosan, ahogy a tűzdelés üteme megkívánja. — A borsó már földben van? — Negyvenholdas a tervünk, s 14 hold rajnai törpeborsó már ki is dugta a fejét. 16 hold elvetése késik a talajvíz miatt. Tíz hold Lin- coln-borsó a napokban kerül elvetésre. Ezek mind fejtőborsók lesznek. — Vetőburgonyából nincs hiány? — Most már nincs, de idáig nagy gondban voltunk miatta. A 200 mázsa gülba- bából az első 40 mázsás szállítmány befutott Kisvárda környékéről. Annyit rendeltünk, hogy a háztáji földeket is elláthassuk. A csíráztatást is elkezdenénk, ha a MÉK a csíráztató rekeszeket biztosítani tudná. — Hány hold burgonyát vetnek? — Csak 10 holdat. Korai újkrumplinak. — A kertészet földjein is van víz? — A 160 holdból csak 40— 45 hold áll víz alatt, de ez április közepéig, mikorra a munka megkezdődik, felszabadul. — Mi újság még? — Nálunk is rakják a „fészkeket” a dinnyések. Két család már megérkezett, de még egy harmadik is várható. — Milyen dinnye lesz a favorit? — A tervezett 40 holdból 34 hold sugárbébi görögdinnye és 6 hold zentai és turkesztá- ni sárga. (fehér) KULCSKÉRDÉS HELYETT FÜGEFALEVÉL Jupiterlámpák a ceglédi Kossuth téren Beszélgetés a főszereplő Sinkó Lászlóval Menetrend szerinti MÁVAUT-járatok a Balatonra A vidéki városok és a Balaton között csak alkalomszerűen — különjáratban közlekedtek eddig a MÁVAUT-buszok. A KPM Autóközlekedési Vezér- igazgatóság az idén azt tervezi, hogy a,'nyáron, esetleg már az előszezonban is, szombaton ás vasárnap több vidéki városból, így például Sopronból, Szombathelyről, Győrből, Kaposvárról, Szekszárdról, Pécsről, Kecskemétről, Zalaegerszegről, Pápáról, Várpalotáról menet- rendszerű járatokat indít a Balatonhoz. A jó idő lehetővé tette, hogy befejezzék az ősszel kezdett film forgatását Cegléden. Időközben a film ideiglenesnek szánt címe is megváltozott és Fügefalevél lett. A kisváros lakóinak szokatlan eseményt jelentett a filmfelvétel, amely egy időre megváltoztatta a Kossuth tér képét, s szinte állandóan nagyobb tömeget vonzott a né- zelődőkből, mint — a statiszták népes tábora volt. A jupiterlámpák vakító fényében dolgozó színészek csoportjából — az alkalmas pillanatot felhasználva — Sinkó Lászlót a készülő film újságíró-főszereplőjét csíptem el rövid interjúra. — 1962-ben végeztem a főiskolát. Azóta a debreceni színház tagja vagyok — mondotta a fiatal művész. — Játszott-e már filmszerepet? — Ez az első filmem, s nagy próbát jelentett, hogy mindjárt a főszereppel kellett kezdenem. — Már az első hetekben meg kellett szoknom azt a sok zavaró mellékkörülményt, amely- lyel színházban nem találkozik a színész. Sok eltérés van a színpadi és a filmbeli alakítás között. — Tudna példát mondani erre a különbségre? — A figura felépítése például sokkal nehezebb. Nincs meg az időbeli sorrend a film készítésénél. Ennek ellenére egységes embert kell formálnia a színésznek, be kell mutatnia a hős jellemfejlődését. És maga a műfaj is nehéz. Filmszatírát készítünk, s vigyázni kell, nehogy vígjáték váljon belőle. — Milyen ember a főhős, akit megjelenít? — Gyenge jellemű, befolyásolható ember. Elég nehéz volt megformálnom. — A ceglédiek sajátjuknak érzik a városban készült filmet. Azt szerelnék, ha az ősbemutatót itt tartanák. Van-e lehetőség ankéttal egybekötött premierre? Sinkó László elhárítja a választ, helyette segít megkeresni az „illetékest”, aki megnyugtató választ ad: — Semmi akadálya a ceglédi bemutatónak. A mikorra még korai volna választ adni. Bár a film áprilisban már dobozokba kerül, de valószínűleg csak ősszei hozza forgalomba a MOKÉP. Tamasi Tamás ANDRÁS IDA Fél kosár ri^s sarkát, keskeny lábikrája kivillant alóla. Nem szólt ő sem. Fogta a két kosarat, fél kézzel vállára emelte, s mintha vizeskorsót vinne, úgy haladt vele. Nesztelenül, alig észrevehetően, ringó járással. Táj asszony után. Mentek. Sokáig. Ki a faluból a határba. Az erdő felé keskeny szalagokba futó földre, ahová a természet meghozta az aratást, de ezek a furcsa égi madarak tüzet szórtak rájuk. Cirok, csdkkandzsi tengeri, meg a nagyszemű fehér rizs óriási területeken szénné égve, pörkölten kipattanva a hőtől, letarolva feküdt. A szép kövér termésnek vége. Gyűjteni belőle egy kévét sem lehet. Csak onnan, ami vetéskor a bozótba hullt, árokmélyére, barázda szélére. Amit máskor otthagytak, hogy a mező apró lakódnak is jusson valami. Azt szedték most össze szálanként és szemenként a harc szünetében, mert csak az maradit meg a védettebb helyeken a lángoktól. E gészen fölmentek az erdőig. Gondolták: a macskatövis, meg a bambusz közé bújt tövekről talán tele lesz a két kosár. S ügyesen beosztva, egy marékkai egy napra, sokáig eltart majd. Az öreg Táj asszony gyorsan kapkodta, kereste a sovány kalászt, görnyedt derekát ki nem igazította volna egy pillanatra sem. Táj Sze majd minden szem után nyújtózkodott, szomorú merengéssel nézte az üszkös tájat. Keze lassan mozgott, mintha neki nem is volna érdeke ez a furcsa aratás, mintha neki nem is kellene ennie naponta, mintha csak azért jött volna ide, mert anyósa, ez a sovány asszony így akarta. Jó idő múlt el. A kosarakban lassan szaporodott a szem. A- pára sűrűsödött, már majd meg pattant a felhő. Táj asz- szony idegesen, még gyorsabban tépte a kalászt, repedezett ujjaival gereblyézte össze a földön a kihullt szemeket. A siska, a tövis furcsa karcolást húzott kezére, sőt még az arcára is. Félt Táj asz- szony az esőtől, félt, hogy még ezt a kevéskét is elmossa, amit összeszedhetnének, ha sietnek. Az erdő széléről furcsa nesz érkezett hozzájuk. Az öregasszony nem vette észre, de Táj Sze mohón figyelt. Hallotta a száraz fű és a gabona halk reccsenését, a föld súrlódását. Hallotta, hogy közeledik valami, vagy valaki. Keze megállt, nem nyúlt többé kalászért, reszketés fogta el. Várt. Nemsokára a hátamö- gött az ág is mozdult. Egy furcsa bozót bújt elő. Fű meg levél, sás, meg kalász tákolmányból volt a koronája. Mozdult és pisszentett alig hallhatóan. Intett Táj Szenek, hogy ne szóljon, s kérőn mutatott kosarára. rpaj Sze örült is, félt is. i- Kérdezni szerette volna: honnan jött, hová való, mondani neki, hogy beszéljen csak nyugodtan, nincs itt rajtuk kívül senki, két napja nem látták az idegen légiósokat. Mondja el: ismeri-e Taj Vang Kit, látta-e, mi van vele? Harcol ő is az erdőben, felkelő, Talán itt, vagy Isi tudja? Mondjon róla valamit, mert az az ő ura, ennek az öregasz- szonynak a fia. A katona megértette Táj Sze sóvárgó tekintetéből a várakozást, de nem szólt, csak mutogatott a kosárra és kúszott közelebb. Ezt már az öreg Táj asszony is észrevette. Riadtan egyenesedett fel, körbe nézte a vidéket, mind a két kosarat felkapta, erősen szorítva magához, hogy a fonás, meg a keze is reccsent bele. Arca megrándult, eltorzult, kegyetlen félelem telepedett szemébe. Nem kiáltott, némán hátrált, markoló talpával kapaszkodott a földbe, ahogy a katona közeledett. Látszott mozdulatán, már futna, mentené magát, mentené kosarát, kiabálna is, aztán szörnyen elrestelkedett. Megállt. Nem lépett többé egyet sem. Bevárta a katonát. Nézte, hosszan nézte a sovány, kormos arcot, megértette az esengő tekintetet. Azt sem várta meg, hogy az szóljon, tudta ő már jól. mit akar ez az ember és neki mit kell tennie. Csak annyit mondott: — Vigyed fiam!... Csendesen adta oda mind a két kosarat. Ü resen indultak haza. Lassan, komótosan haladtak befelé a faluba, pedig félúton már elkapta őket az eső. Táj asszony ment elől, vékony dongájára rátapadt a vizes ruha. Taj Sze a nyomába lépett mindenütt, áztatta arcát, tartotta a felhőnek, hogy paskol- ja, paskolja kedvére, s az apró cseppek leperegve róla blúzának hegyes kivágásánál gyűljenek egybe, vékony hűs érként fussanak végig forró testén. KÉRDÉS: A KISZ KB munkatársai milyen kérdéseket tanulmányoztak Pest megye KISZ-szervezeteiben és milyen tapasztalatokat szereztek? VÁLASZ: Megvizsgáltuk, hogyan jutnak el az alap- szervezetekhez KISZ KB főbb iránymutatásai, ismerik-e a fiatalok az 1966-os esztendő feladatait, s egyáltalán milyen a KlSZ-szer- vezetekben az évkezdés. Tapasztalataink jók. A KISZ KB célkitűzéseit ismerik az alapszervezetekben és ezek megfelelően tükröződnek a kialakított programokban, munkamódszereikben és felfogásukban. Szinte mindenütt elkészült már az éves akció- program, a vállalások konkrétak és az ifjúsági munka minden területét magukban foglalják. Sok, a korábbi időkben elhanyagolt feladat is bekerült az idei munkatervekbe. Akcióprogramot most második éve készítenek a KISZ- szervezetek. Az tapasztaltuk, hogy ezt nem tekintik terhes feladatnak, hanem a sokoldalú munka jó eszközének. Egyetértünk Cegléd város KISZ-titkárával, aki szerint az akcióprogramok jól beváltak, s a KISZ egész munkájában több éves perspektívájuk van. Konyár Ferenc, a Csepeli Autógyár pártbizottságának titkára, külön elismeréssel szólt a fiatalok akcióprogramjáról. Nagyon örvendetes az a tapasztalatunk is, hogy a gazdasági vezetők nagy többsége felismerte, hogy fontos népgazdasági kérdésekben is nyugodtan számíthat a fiatalokra. KÉRDÉS: A KISZ munkáját összefoglaló új jelszavak, gyakorlati valóraváltá- sáról, milyen tapasztalatokat szereztek? VÁLASZ: A KISZ KB tavaly decemberi ülése három jelszó köré csoportosította az idei év tennivalóit. Az első: Tervezzünk és cselekedjünk együtt! Azt tapasztaltuk, hogy ez a jelszavunk serkentően hatott, növelte az ifjúsági kollektívák felelősségérzetét, és elősegítette a KlSZ-szer- vezetek közösséggé válását a feladatok meghatározásában és végreha j tásában. A „Szót kér a KISZ-tag!" jelszóval kapcsolatosan úgy érezzük, hogy a megye KISZ- szervezeteiben ennek még csak érdekvédelmi kicsengését ismerték fel. E jelszóval azt szeretnénk elérni, hogy aktivistáink és tagjaink állhatatosakban, szilárdabban képviseljék pártunk eszméit, hogy politikai munkánkat megszabadítsuk gyengeségeitől, bátrabban, ingadozás nélkül, szenvedélyesen és meggyőzően hirdessük a szocializmus eszméit. Jelszavunk elsősorban azt célozza, hogy a fiatalok tudjanak elveket vallani, és elveket védeni, legyenek a politikai vitákban is aktívak. Ez persze nem valósítható meg máról holnapra, éppen ezért megfelelő türelemmel kell lennünk. A türelem azonban nem jelenthet lemondást a KISZ kommunista jellegének fokozásáról. KlSZ-veze- tők körében fellelhető még az a nézet, hogy a politikai oktatás megszervezésével megoldódik a politizálás. Ez azonban csak egyik eszköz, egyik lehetőség és korántsem a tel- jesség. A „Szót kér a KISZ-tag!” jelszavunk természetesen az ifjúsági érdekvédelem kibontását is magában foglalja. Pest megvében sok jó kéz •leményezés történt már e té: p sen des volt a reggel. Litou, : vi az észak-vietnami kis falu ■ sűrű párában fürdött. Esőt vár- • tak, kiadósat, amely felszakít- ; ja a felhőt, földbenyomja a ! fullasztó ködöt. A pára neheze- : dett, gomolyogva terült az ap- : ró házakra, a mezőre, erdőre. ! Táj asszony csendesen rakos- I gatott a nádtornácon. Arca : olyan volt, mintha testének i minden ránca előbújva fiatal ; korából idegyűlt volna találko- ! zóra, hogy végre szabadon mu- ! togassa már magát. Csak mé- ; lyek voltak már és erősek, a ; szeme körül sötét pásztákba i fonódtak. Keskeny szája ke> ményre rándulva nyakán is | megfeszítette az izmot. Fehér ! gyapotból szőtt blúz, kutyatin- : tabogyóval házilag festett : szoknya úgy lengett sovány ! testén, mintha nem is rászab- j ták volna. Lábának ujjai szét- ! lapultak az agyag tapasztáson. | Sárga, sűrűnfont fűzkosarat i tett a tornác szélére, melléje : egy másikat, kisebbet, meg két ! vászonlepedőt rázott ki erősen, | hogy a por elszánjon belőle, i meg figyelmeztetés is volt ez > az induláshoz. t i \ lépcsőről ugyanolyan sur- ! A rogó léptekkel, mint ö, ! csatlakozott hozzá a ház fia- : talasszonya Taj Sze, a menye. ; Kezében parányi csésze, abból ; szedegette lassan, szemenként ; a vízbenfőtt rizst. Kevés volt ; az egész, alig két kanállal, de ! igen komótosan ette már fél i órája, hogy jól lakjon vele. i Pompás fekete haja kényesen si- I múlt végig hátán dús fonatban ; Nagy fekete szeme várakozón, ; furcsa kívánságtól nyílt nagy- í ra. Riadalommal, megadással a : mélyén. Riadalommal az út | miatt, s megadással, hogy men- ! nie kell. Fehér blúz volt rajta i is, meg fekete szoknya, csak az > övének a nyaka hegyesen ki> vágott, ott volt a csúcsa, ahol ! mellének domborulata egybe- i forrt. Szoknyája sem verte