Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

10 "“j&Círim* 1966. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink • a bérrendezésről • a hiitónéiesi pótlékról • a bérlőtársakról ® a bírósági eljárásról Az építőiparban dolgo­zók bérrendezéséről. Sz. I. művezető és G. L. technikus szentendrei lakosok írják, hogy a január 18-i la­punkban megjelent cikk sze­rint az építőiparban a köz­vetlen termelést irányító mű­szakiak (művezetők, stb.) a tízszázalékos munkahelyi pót­lékon felül béremelést is kapnak. Olvasóink sérelme­zik, hogy ők csupán a tíz- százalékos munkahelyi pótlé­kot kapták meg, béremelésben azonban nem részesültek. Sérelmezik a vállalat intézke­dését és kérdezik, hova for­dulhatnak jogor. oslatért. Olvasóink kérdésére kö­zöljük, hogy nincs olyan kö­telező rendelkezés, amelynek az építuioari vállalatok min­den műszaki dolgozója ré­szére béremelést írt volna elő. A lapban megjelent köz­lemény általánosságban és kivonatosan ismertettek, hogy a termelést közvetlenül irányító műszakiak béré­nek rendezésére biztosítottak megfelelő összeget. Ez így igaz is. A Pest megyei Ta­nács is kapott egy átlagössze­get és azokat az egyes vállala­tokra differenciáltan osztot­ták el. Ez a béremelés a munkahelyi pótlékon felül jár, de azt a vállalatok az il­letékes szakszervezeti bi­zottsággal egyetértésben ál­lapítják meg, hogy kiket ré­szesít ebben. Általános elv viszont az, hogy azok a mű­vezetők kaphatnak béreme­lést, akik munkahelyi pót­lékban nem részesülnek. Ol­vasóinkat tehát a vállalat ré­széről törvénysértés nem ér­te. Az építőiparban fog­lalkoztatott éjjeliőrök­nek jár-e különélési pótlék, K. P. szentlőrinckátai olva­sónk kérdezi, hogy az építő­iparban foglalkoztatott éj­jeliőröknek, akik családfenn­tartók és távol élnek csa­ládjuktól jár-e különélési pót­lék. Az építésügyi miniszter a szakszervezettel egyetértés­ben a 3/1966. ÉM. sz. utasí­tásban szabályozta az építő­ipari dolgozók különélési pót­lékát. Az utasítás hatálya alá tartozó vállalatnál dolgozó azon munkavállalókat illeti meg a különélési pótlék, aki­két változó munkahelyre al­kalmaztak. Kiterjed az utasí­tás hatálya a vállalatok se­gédüzemeinek nem változó munkahelyére alkalmazott munkásállományú dolgozóira is. A változó munkahelyre al­kalmazott dolgozókra is csak abban az esetben, ha állandó lakóhelyüktől olyan távol dolgoznak, hogy a munkakez­dés idejére nem tudnának munkahelyükre érni, vagy bejárás esetén naponta leg­alább 10 órát nem tudná­nak állandó lakóhelyükön tölteni és ezért a vállalat ál­tal fenntartott, vagy bérelt szálláshelyen laknak. A nem változó munkahely­re alkalmazott segédüzemi munkás részére azokra a napokra fizethető különélési pótlék, amelyeket állandó te­lephelyein kívül más helyisé­gekben foglalkoztatják és emiatt sem állandó lakóhelyé­re, sem telephelyére nem tud visszatérni, vagy visz- szatér ugyan, de távollétének időtartama az utazási idővel együtt a napi 12 órát meg­haladja. Olvasónk esetében vélemé­nyünk szerint az a helyzet, hogy nem változó munka­helyre alkalmazták. Nem is- (nerjük a vállalattal kötött Munkaszerződésének tartal- tnát és azt sem, hogy hol dolgozik (segédü-'mnél-e), így tsak az általános rende.kezé- bk önre is vonatkozó egy részét ismertettük. Ha a vállalat intézkedését ezek- után is sérelmezi, panaszával forduljon a vállalat munka­ügyi döntőbizottságához. Házastársak, rokonok egyenlőjogú bérlőtár­saknak tekintendők. Több olvasónk kérdésére közöljük, hogy a házastársat, akkor is bérlőtársnak kell te­kinteni, ha a bérleti szerző­dés megkötésében nem vett részt, úgyszintén akkor is, ha később költözött a lakásba. Ha a házastársak később vitatják, hogy a közös lakás bérlete kit illet, a bíróság jogosult dönteni. Itt válaszolunk M. O. da- basi olvasónknak is, aki azt kérdezi, hogy a lakbérpótlék szempontjából hogyan kell tekinteni a bérlőtársi jogvi­szonyt. Olvasóinkkal közöljük, hogy a bérlőtársakat egy csa­ládhoz tartozóknak kell te­kinteni és a lakbérpótlék megállapítása szempontjából együtt kell őket figyelembe venni. A bírósági eljárásról. O. P.-né ceglédi lakos egy ügyben sérelmezi az elsőfokú bíróság ítéletét. Leveléből megáll am'tottuk, hogy a bíró­ság mérlegelési jogkörében döntötte el azt a kérdést, hogy a sérelmezett cselek­ményt elkövette-e a vád­lott. A bíróság a törvény­ben biztosított jogait gya­korolta, amikor a bizonyíté­kok mérlegelése során arra a megállapításra jutott, l.ogy a tettes az ön sérelmére nem követett el bűncsélekményt, illetve az nem nyert bizonyí­tást. A bíróság határozata ellen önnek nincs fellebbezési joga. Dr. M. J. Kobalt adagolással felfrissítik a halastavakat A kiöregedett dunántúli tava­kat vizsgálva érdekes jelenség­re lett figyelmes dr. Mitter- stiller József, a Keszthelyi Ag­rártudományi Főiskola tanára. Megállapította, hogy e tavak­ban a kobalt hiánya okozza a legtöbb zavart a halak életé­ben. Kísérletképpen kobaltot adagolt, s ez után a tavak fel­frissültek, megélénkült az élő­világ, meggyorsult a halak fej­lődése. Mint megállapította, a változást a kobaltnak az a tu­lajdonsága okozta, amely elő­segíti a fehérjék felépítését. A sikeres kísérlet után Veszprém, Zala és Somogy megye halgaz­daságaiban megkezdték a ko­baltszulfát adagolását. JÓ, HA TUDJA! A vásárlók jogai♦Kell-e blokk az élelmiszercseréhez? Az üzletek kötelessége * Rejtett hiba bejelentése A meghosszabbított garanciaidő Alapvető követelmény: kifogástalan áru Alapkövetelmény a keres­kedelemben, hog" a vásárló­nak csak a szabványnak megfelelő minőségű, kifogás­talan árut szabad kiszolgálni teljes áron. Az eladó nem vitatkozhat: ha valaki visz- szavisz egy romlott konzer- vet, vagy egy csorba tejes­VETKŐZIK A VIGADÓ Mennyit aludt Szeibert főhadnagy 18 nap alatt? NAGY A TERÜLETE TÄBORFALVANAK, s ha nem is mindig házak között, utcáin hosz- szú ideig járkálhat az ember a falu egyik szé­létől, a másikig. így is feltűnő, ha másfél óra leforgása alatt négyszer száguld el mellettünk ugyanaz a motor, nyergében egyszerű szürke tányérsapkás, másszor barna szőrmekucsmás fiatalember ül, a pótülésen meg hol az egyik, hol a másik, amelyik éppen nem vezet. Ötöd­szörre megállítjuk őket, mire kiderül; a fel­törő talajvíz elleni küzdelem helybeli vezérka­ra, akikkel beszélünk. Ellenőrző kőrútjukat végzik éppen. A barnakucsmás Gábor Mihály községi vb- titkár, a másik meg Szeibert Ferenc, noha nem hivatásos, hanem önkéntes tűzoltó, mégis főhadnagy. Parancsnoka 1960 óta a táborfal­vi önkéntes testületnek. Ugyan, vajon, mi vitte rá, hogy felcsapott tűzoltónak? — Nem titkolom, gyerekkorom óta szeretem az egyenruhát. Az ember oly elhamarkodottan formál íté­letet: hivalkodó hiúság vezérelte — gondoljuk — és nem a közösség szolgálatának eszméje. Amit persze elvárunk mindenkitől, még a 18 esztendős süvölvénytől is, aki naponta Ör­kényből utazik Kőbányára a Gyógyszergyárba, hogy ellássa segédmunkási munkakörét. Az ál­maiért pedig megmosolyogjuk, minek neki a hősi mez? De jól van, fölöltötte, hát hányszor állt szemben a pusztító lángokkal? — ÖRKÉNYBEN, 1951-TÖL 1957-IG voltam tagja a testületnek, egyszer sem. Akkor meg­nősültem, ideköltöztem a feleségemhez és egy időre abbahagytam a tűzoltóskodást. Szakmát tanultam. Később beléptem a táborfalviak­hoz, aztán négy éve a Május 1. Tsz szérűjén kigyulladt egy nagy szalmakazal, annak oltá­sában részt vettünk a dabasi államiakkal együtt. Hat óra hosszat tartott, amíg elfojtot­tuk. Nagy tűz volt. Tizenkét éve tűzoltó, és csak egyetlen tüzet oltott? Megint elsietett, könnyelmű ítélkezés, hiszen a falusi önkéntes tűzoltó feladata a la­kóházak, gazdasági épületek szüntelen ellenőr­zése is és ha jól végzi megelőző munkáját, ter­mészetesen ritka a tűz. A másik könnyen veszedelmessé váló elem­mel szemben azonban .már másodszor találja szemben magát, három éve is feltört a víz a nem is a téli védőruháját dobja le. Allványöltözékének köszönheti újjászületését. A pesti Vígadó homlokzati részét és szobrait rendbehozták, s a tavasznyitó hónap végéig le­szedik az építőszerkezetet. Az erre járók azt kívánják, minél gyorsabban bontsák le a most már szép kilátást ta­karó állványzatot elküldeni. A Minőségellenőrző Intézet köteles a vizsgálatot soronkívül elvégezni és az eredményről a boltot értesí­teni. Előfordulhat az is, hogy a vizsgálatot csak az áru megcsonkításával tudják le­folytatni, a vásárlót ilyen esetben kártalanítani kell. Nyílt hibát nyolc napon belül, rejtett minőségi hibát, amely csak több hetes haszná­lat után derülhet ki, hat hó­napon belül lehet bejelen­teni abban az üzletben, ahol vásárolták az árucikket. Min­den ruházati termék cseréjé­hez szükséges a vásárlást igazoló cédula. A hibás árut a vevő kérésére ki kell cse­rélni, ha lehetséges, meg kell javítani, vagy csökkentett áron értékesíteni. Ha a vá­sárló nem tart igényt az áru­ra, az üzlet köteles visszatérí­teni a vásárlás összegét. Cse­re esetén a választás joga mindig a vásárlót illeti meg. A vásárlók reklamációit Bu­dapesten 8, vidéken 15 nap alatt kell elintézni. A rejtett hibás, már feldol­gozott méterárut is vissza lehet vinni az üzletbe, ahol a vásárló visszakérheti az anyag teljes árát, s ha igazolni tud­ja, még a varratás költségeit is. Ha otthon varr ja meg a kelmét, akkor a kisipari szö­vetkezet másodosztályú fa­zondíját kell visszatéríteni a károsultnak. A garanciális javításokat a lakóhely szerint illetékes szerviz végzi. A garanciaidőn belül a be- és visszaszállítás­iról, fix bekötésű készülékek esetében a le és felszerelésről a szerviz díjmentesen köteles gondoskodni. A garanciaidőt a készülékek esetleges javítási időtartama automatikusan meghosszabbítja. Ha például egy televízió 30 napig van a szervizben, a garanciaidő 13 hónapra emelkedik. Rádió- és televíziójavítások elhúzó­dása esetén a javítás ideje a fogyasztónak rendelet szerint kölcsönkészüléket kell adni, vagy ennek hiányában a 30 napnál hosszabb javítások esetén a szerviznek kell meg­téríteni az előfizetési díjat. Többszöri javítás esetén le­hetőség nyílik a készülék ki­cserélésére. 1965. október 4- től öt azonos vagy tíz külön­böző hiba javítása után — ki­véve a biztosítékcserét — a cse­re lebonyolításának módja a következő: a szerviznek a javí­tásokat a garanciajegy szelvé­nyén kötelesek igazolni. A csere indokoltságát a területi­leg illetékes szerviz állapítja meg. A szerviz átvételi elis­mervény ellenében veszi át a hibás készüléket és azonos tí­pusú új készülék vásárlására ad utalványt. Ami egyébként a felemelt garanciaidővel forgalomba hozott cikkeket —■ kuktát, gyorsfőzőt, motorke­rékpárt, kerékpárt háztartási varrógépet, háztartási kis fő­ző- és fűtőkészüléket, tűzhe­lyet, sütőt, porszívót, padló- kefélőt, centrifugát, lemezját­szót — illeti, az eladó boltok kötelesek a készülék gyári ga­ranciajegyén a garanciaidőt ellenőrizni és az új utasítás­ban meghatározott időtartam­ra, például hat hónap helyett tizenkét hónapra javítani. A kiskereskedelem április elseje után három évnél ré­gebbi készülékeket csak felül­vizsgálat után értékesíthet. Ennek elmulasztása esetén a garanciális javítással járó ösz- szes kötelezettségek és költ­ségek a kiskereskedelmi vál­lalatokat terhelik. A javítás költségeit szabálytalanul ki­állított garanciajegy esetén is a mulasztó kiskereskedelmi vállalat téríti meg, nem a vá­sárló. D. K. üveget, ki kell cserélnie vagy fizetnie. Az üzletben kell reklamál­ni az élelmiszerek esetén a pontatlan mérést, a téves számolást, a már lejárt sza­vatossági időt. A kereskedő az érvényben levő rendeletek szerint köteles minden eset­ben a kifogásolt árut vissza­venni, kicserélni. Csak ezután következhet a Minőségvizs­gáló Intézet szakvéleménye — ez is csak a kereskedő tá­jékoztatására. Hacsak otthon derül ki a hiba, például zárt csomago­lású élelmiszerek vagy ház­tartási vegyiáruk esetén, a vásárló az áru szavatossági idején belül otthonról is bejelenthet minőségi kifogást. Amennyiben a szavatossági idő rejtjeles, úgy az árut a szavatossági időtői függetle­nül bármely élelmiszerüzlet blokk nélkül is köteles ki­cserélni. Egyébként is ren­delkezés írja elő, hogy egyet­len élelmiszerféleség cseréjé­hez sem szükséges a vásár­lást igazoló blokk. A kifogá­solt árut bármelyik állami vagy földművesszövetkezeti élelmiszerüzlet, amely a rek­lamált áruféleséget árusítja, kicseréli vagy visszaváltja, bárhol vásárolták is azt ere­detileg. Azokat az élelmisze­reket, amelyeket kilóra fizet­nek — még ha csomagoltak is — a vásárló kérésére ki kell egészíteni. A kenyeret, amelyet például darabáru­ként hoznak forgalombá, a vevő kérésére le kell mérni, és csak a valóságos súlyt kö­telező megfizetni. Gyakori vi­tatéma, milyen árucikkhez jár térítés nélkül zacskó, papír. Zacskó jár mindenféle gyü­mölcshöz, még akkor is, ha csak két almát vesz a vá­sárló. Megfelelő nagyságú pa­pír jár a húshoz, a kenyér­hez, s egyéb csomagolatlan áruféleségekhez. A papírért, a zacskóért csak abban az eset­ben lehet külön összeget fel­számítani, ha a vásárolt cikk­hez nem jár, de azt a vevő mégis kéri. Több éve érvényes rendelet szerint az üzletek a felvágott­végeket összegyűjthetik és olcsóbban árusíthatják. A rendelkezést most úgy módo­sították, hogy a felvágottak­ról ezentúl másfél centit kell levágni, mielőtt felszeletelik. Tehát nem szabad a tíz deka felvágotthoz hozzácsomagolni madzaggal átkötött véget, az ún. absniclit. Február 1-től új, belkeres­kedelmi miniszteri utasítás szabályozza a húseladást is. Eszerint a sertéscombot és a lapockát lábszár és csülök nélkül kell kicsontozva ér­tékesíteni. A csülök a csont­tal együtt adható el, A ka­rajt az oldalastól úgy kell el­választani, hogy a karajon legfeljebb másfél centi olda­las maradjon. Darálthús vá­sárlása esetén a vásárlónak minden esetben kötelező megmutatni azt a húsdarabot, amelyet ledarálnak. A ros­télyosból ki kell venni a por- cogót, a tarjából a csontot, mielőtt színhúsként eladják. Faggyút semmilyen marhahús részhez sem szabad adni. A szövet, ruha, cipő vásárlásra a következő főbb rendelke­zések vonatkoznak. A mi­nőségi panaszok elbírálása a boltvezetők feladata, akik kötelesek azokat megvizsgál­ni és gondosan elintézni. Ha a vevő bejelentése alapos, azonnal kártalanítani kell. Abban az esetben, ha a minő­ségi kifogást csak műszerek­kel, laboratóriumi vizsgálat­tal lehet eldönteni, az árut az ár és minőségi osztály meg­jelölésével a KERMI-nek kell s talajból. Akkor két hétig tartott és sokkal eny- $ hébb volt a veszedelem az ideinél, most már, ^ ha ugyan napról napra csökken is, álló egy J hónapja tart a harc. — Akkor itthon kellett maradnom, de a$ vállalatom kifizette a bérem. Most más a $ helyzet. — Ugyanis szabadságon van —, magyaráz-^ za a vb-titkár. — Az ócsai tanács építőbrigád-^ jánál dolgozik és az építőiparban szokásos fi-J zetésnélküli téli szabadságát tölti. Az egész já-$ fásban ő az egyetlen itthon dolgozó épület- $ burkoló szakember. — Február 4-én kezdődött a szabadságom. $ Másnap szombaton este a Táncsics utcában $ már egy ház körül kellett védőgátat emelni, J azóta állandóan szolgálatban vagyok. HÉT HAZAT RONGÁLT MEG a községben $ a feltörő talajvíz, szerencsére egyik sem dőlt $ össze, de még ennél izgalmasabb eseménye isj volt Táborfalván a belvizek áradásának. — Hatodikán, vasárnap este déli irányból 5 egész a házakig jött a víz. Kiderült, hogy Ha-$ tár úton, ami Pest megyét Bács megyétől, Tá-J borfalvát Lajosmizsétől elválasztja, a szom-$ széd határból nem is szivárog, hanem csakj úgy dől a víz. Bizony a mizseiek, hogy sajátj területükről elvezessék a vizet, árkot ástak az 5 úton át. Sebtében összeszedett emberekkel, $ gyorsan el tömtük az árkot. Jött a rendőrség, 5 meg mindenféle bizottság még az éjjel. Hétfőn $ délelőtt a szomszédok aztán átvágták a gátat. $ Azóta az úthoz őröket állítunk éjjel-nappal, $ múlt héten mégis, igaz más helyen, újra csak 5 árkot vontak az úton keresztül. Áll a motor mellett a két sápadt fiatalem-^ bér, a vb-titkár, meg a tűzoltóparancsnok, ál-J matlanság rúzsozta ki a szemhéjukat. — ötödikétől huszonharmadikáig, 18 napon $ keresztül egyetlen egyszer sem aludtam töb-í bet két óránál —, mondja Szeibert panasz és 5 kérkedés nélkül. Csak egyszerűen megállapít-$ ja, 5 18 nap=432 óra, ebből 36 órát, összesen $ másfél napot aludt mindössze, annyi volt a$ dolga. — Most már nyugodtak az éjszakáim, leg-5 feljebb kétszer-háromszor költenek fel. Vajon sajnálja-e, hogy gyerekkorában $ egyenruhát viselni támadt kedve? — Nem. Most már az értelmét is látom. $ IGAZ HAT A MONDÁS, a ruha kötelez.^ Felvette és hordja Szeibert nemcsak a ruhát,$ az azzal járó gondot, feladatot is, ahogy még$ sok tűzzel-vízzel önként küszködő többi em-| bér is a megyében. — Ma üzentek Öcsáról, hogy most már jöj- J jek, megindul a munka. Jövő hétfőn megyek. ^ Vissza a munkába, kipihenni ezt a téli sza-í badságot — tesszük hozzá magunkban. $ Sz. E. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents