Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
19««. MÁRCIUS 6.. VASÄRNAP uEcrei </Cívlm> A forgatókönyvet az étet írja Készül a filmhíradó két és félmillió mozinezo szamara Meglátogattuk a MAFILM Könyves Kálmán körúti telepét, ahonnan a nap minden szakában indulnak a felvevőkocsik az ország minden tájára, sietnek az események nyomába a rendezők és operatőrök. Az autókon óriási betűkkel: MAGYAR FILMHÍRADÓ, hogy ez is jelezze, utasai zöld utat kérnek, mert nem késhetnek el egyetlen fontos eseményről sem. A híradó idegközpontja a szerkesztőség, amely érzékenyen reagál minden érdekességre, Csőke József híradó- filmrendező, akinek nevét jól ismeri a mozik közönsége, ezt így határozza meg: — Megismételhetetlenek a nagy események pillanatai. Előrelátónak, körültekintőnek és szemfülesnek kell tehát lennünk. A jelentős és nagyszabású események előtt megrendszeresen beszámol az eseményekről? — Elemzésekre törekszünk Igyekszünk bemutatni, érzékeltetni az összefüggéseket íme egy példa a sok közül: amikor legutóbb az ország- gyűlés a költségvetést tárgyalta, a tudósítás elején a kamera egy átlagcsalád lakásába vitte el a nézőt és megmutatta, hogyan készül egy kis költségvetés. Csak ezután következtek a parlamenti képek. A filmhíradó igyekezett érzékeltetni a több millió kicsi és a — nagy költségvetés összefüggését. — Hány féle témával foglalkozik a rendező? — Ketten rendezünk: Bokor László és én. Ezért csaknem elkerülhetetlen, hogy ne a legkülönfélébb témákkal foglalkozzunk. Csak egyetlen híradóban három, egymástól homlokegyenest eltérő témám volt: az ultrahang, egy A világ minden tájáról érkeznek celluloid szalagon dobozolva az „események” nézzük a helyszínt: hová állíthatjuk felvevőgépeinket, fényszóróinkat, mikrofonjainkat, hol helyezzük el kábeleinket A gépállásainkról rajzot is készítünk, akárcsak a játékfilmeknél, a műtermi felvételeknél. Csak a méretek, az arányok mások. A mi forgatócsoportunk 3—4 emberből áll, míg a nagyfilmeseké 40— 50 emberből. Különbség az is, hogy a játékfilmet forgató- könyv alapján készítik, míg a híradó forgatókönyvét az élet írja. — Hogyan változott a filmhíradó, amióta a televízió is színházi bemutató és Karthago. Ismernem kell tehát a fizikát, a színpadot és a punok történetét. A jó hiradó- filmrendező lényegében modern polihisztor. Kitűnő elő- iskola ez a nagy filmkészítés előtt. — Mire törekszik a filmhíradó szerkesztősége? — Szeretnénk, ha híradóink 20—30 esztendő múlva is híven dokumentálnák, hogyan élt Magyarországon a hatvanas évek embere! Drahos Kálmán operatőr tizenhárom esztendeje dolgozik a szerkesztőségben. Egy turista nem cipel annyit, mint ő. Drahos Kálmán, a filmhíradó operatőrje munka közben — Milyen riportot szeret legjobban? — Amikor elfeledkezem a nehéz munkaeszközökről Különösen a színházat szeretem. — Az operatőr a pillanat embere. Napokig, órákig készül, amíg végre filmezhet. Felvételi anyaga azután a vágószobába kerül, ahol a szerkesztők az érdekesből is a legérdekesebbet választják ki. Végül mindez a moziban csak néhány pillanat VIHAROS KÖZGYŰLÉS UTÁN Egy hétig készíti a híradó szerkesztősége a 300—350 méteres, vagyis 10 Perces Jilmsti.. ,A hét legelső napja- a- »legmozgalmasabb,- a felvételeket a házi vetítőben megnézi Soproni János fő- szerkesztő és Kéri János, a helyettese. Ekkor döntik el, mi kerül végülis a híradó legújabb számába. Utolsó simítások: kísérő szöveg, zene. A Magyar Filmhíradó minden számát 2 és fél millió mozinéző várja és látja. M. K. öt év alatt, 10 millió forint mérleghiány! Ennyit „hozott” össze a tápiószent- mártoni Rákóczi Termelő- szövetkezet 1901 óta. A tavalyi 2 millió 200 ezer forint. Három és fél ezer holdon 540 tag gazdálkodik ebben a jó adottságú községben. A legjobb földek itt találhatók a nagykátai járásban, termés- eredményeik mégis a járási átlag alatt vannak. A búza holdankint 11,5 mázsát adott ebben a szövetkezetben, míg a járási átlag 15,6 mázsa. Nem dicsekedhetnek a kukoricával sem, egyedül talán a burgonya fizetett többet, mint a környező községekben. Természetes, amilyen a termelési eredmény, olyan a jövedelem. Egy-egy munkaegységre tavaly 12,22 forint jutott. Ha a nem munkaegységre dolgozók keresetét is számoljuk, akkor az egy-egy dolgozó tagra hétezer forint jut. Miért topog a szövetkezet egy helyben? A megyében sehol nem fajult el annyira a vezetőség és a tagság között a viszálykodás, mint itt. S ez a szakadék nemcsak mély volt, hanem rendkívül hosszú ideig is tartott a vita. Lényegében az első sikertelen esztendőtől, vagyis 1962-től egészen napjainkig. A szövetkezet elnöke idejövetele után csakhamar bebizonyította, hogy a mezőgazdaságban járatlan, szakmai tudása, tapasztalata nincs. Ennél, csak az emberekhez értett rosszabbul. Erőszakos, fölényeskedő maga tartásával maga ellen fordította a tagságot. Ha valaki bírálta, könnyen rámondta, hogy az ellenség hangján beszél. Igyekezett megfélemlíteni környezetét. — Az utóbbi időkben a közgyűléseken már rendszeresen felvetődött az elnök iránti bizalmatlanság kérdése. Mindezek után jogos a kérdés; hogyan tudót} ; A tagság akarata ellenére ennyi ideig megkapaszkodni az elnöki székben? A járás vezetésében az elmúlt évben személyi változások történtek. Üj járási párttitkár jött, Antali ia Jenő elvtárs. Az új vezetők már figyelmeztették Nagy Zsigmondot hibáira, sőt pártbüntetést is kapott. A megkezdett útról azonban nehéz visszafordulni, még olyan embernek is, aki belátja, hogy hibázott, s elfogadja a jó tanácsokat. Nagy Zsigmond azonban nem ilyen ember. Az ötéves, mondhatni dicstelen szereplésre, a héten megtartott zárszámadás tett pontot. Bár igaz, hogy Nagy Zsigmond lemondott, de kényszerűségből. Látta ugyanis, hogy elodázni ezt úgy sem lehet, a tagság mindenképpen él alapvető jogaival. A közgyűlés így is rendkívül mozgalmas, úgy is mondhatnánk, viharos volt. Bírálták a tagok a szövetkezetben kialakult szellemet. Legtöbbjük becsapva érezte magát. Mert bár az elnöki beszámoló nem tárta fel mélyen a szövetkezet helyzetét, a tagok hangulata, kifakadása hűen tükrözte, hogy milyen mély ponton van ez a tsz. Legtöbben azt tették szóvá, hogy három hónapja nem kaptak előleget, s a járandóságból visszatartott 40 százalék kifizetése is bizonytalan. A kifakadás. a volt vezetők bírálata mindenképpen jogos, indokolt. A keserűség sugallta Dudok Andrásnak és másoknak, hogy olyan kijelentést tegyenek: ha nem lesz pénz, nem dolgozunk. A tagok egy része már megkezdte a munkát. Vannak, akik a télen kinthagyott csöveskúkoricát takarítják be. mások az idei termelést készítik elő. S azoknak van igazuk, akik munkához láttak. Csak így emelhetik ki a szövetkezetét a kátyúból, csak így tehetik szövetkezetüket jól jövedelmező nagyüzemmé. A járás egyik vezetője azt mondta a közgyűlés után: — Na, ez a vezetőségválasztás igazán demokratikus volt — majd kissé kesernyés hangon, inkább önkritikaként hozzátette: — Mi járásiak bizony eléggé háttérbe szorultunk! ötventagú jelölő bizottság vitatta meg, hogy kiket terjesztenek a közgyűlés elé. Fikészült a kép, elkészült a hang, most már csak a „keverés” van hátra a házivetítőben Két-háromszáz forinttal több van a borítékban Artista ügyességet igénylő meredek falépcsőn kapaszkodom fel a manori Vigadó Étterem irodájába. Tévedés ne essék, nem a kivételezett kiszolgálás igénye hozott ide, hanem a riporteri kíváncsiság: milyen a gyakorlatban a béremelés? — Az étterem 22 dolgozója közül tizenhármán kaptunk béremelést február elsején — mondja Vitéz Kálmánná vezetőhelyettes. — Ugye, nem kell bizonygatnom, mennyire örültünk? — Mennyivel emelkedett a bérük? — Nekem például kétszáz forinttal. A kézilányoknak szintén. A szakácsunk háromszázat kapott — mutat egy kamaszosan nyurga fiatalemberre. No, még ilyen fiatal — és sovány — főszakácsot sem láttam életemben! — Pedig már nem is vagyok újonc a szakmában — szögezi le Felker János. — Itt voltam ipari tanuló három évig, Budapesten vizsgáztam és lassan két esztendeje, hogy idehelyeztek szakácsnak. összevissza 19 éves lesz a nyáron. — Munkatársai nem találták túl fiatalnak? — Nálunk a tudás számít, nem a kor — szól közbe Vitéz Kálmánná. — Jancsi Vizsgatétel: tejfeles szüzérmék • A 19 éves „ínyes mester" • Elégedett a kézilány pedig tud. Nem hiába vizsgázott jelesre. — Emlékszik még, mi volt a vizsgatétele? — Hogyne, hiszen kitűnőre sikerült: tejfeles-gombás szűzérmék és Royal palacsinta. — És elméletből? — Áruismeretből a sajtfélék gyártása és a zöldségfélék. Sajnos, a számtan írásbeli miatt csak jeles lettem. ,jCsak” jeles! — Egy jutalékszámítási feladatot kaptam és tíz forinttal többet számoltam a kelleténél. — Csak nem készült talán fizetőpincérnek?! Nevetve tiltakozik, aztán komolyra fordítja a szót: — Nálunk nem sokáig maradhatna meg az olyan fizetőpincér, aki • tíz forinttal „téved” a vendég rovására. Ennél sokkal jobban vigyázunk az étterem jó hírére. Fizetése most 1600 forint. Ehhez jön — a forgalomtól függően — a százalék. Úgy számítja, 1800-ra, sőt, főszezonban havi kétezerre is felmehet. — Elégedett? — Hívtak Szolnokra, magasabb alapfizetéssel, s nem mentem. Itt nagyobb a fejlődési lehetőség, s én szeretném megmutatni, mit tudok. Akad itt más elégedett ember is: Nagy József né kézilány. A kőbányai Könnyűfémmüveket hagyta oda a Vigadóért. Pedig mostanáig jóval kevesebbet keresett, mint a gyárban. Akkor hát miért? — Kisfiam született, s helyben akartam dolgozni. Sok előnye is van ennek a munkakörnek. A gyárban három műszak volt, itt csak kettő. Munka után percek alatt otthon vagyok, nem kell napi négy órát utazgatni. Mast, hogy kétszáz forint emelést kaptam, a százalékkal együtt megkeresem azt az 1300-at, amit az üzemben. S hozzájön még a napi koszt. De mindennél többet ér az az idő, amit vonatozás helyett a családommal tölthetek. Odakinn alkonyodik. Ilyenkor még csendes az étterem. A délutáni vendégek már elmentek, a vacsorázók később jönnek. — Mai vacsoraajánlata? — teszem fel az utolsó kérdést az „ínyesmesternek”. — Halászlé. Az a kedvenc ételem. Nyíri Éva Már maga ez a nagy szánt i azt bizonyítja, hogy ezúttal t tagság maga akart jelöltekei állítani. Közben nem egyszer elhangzott: csak falubeli lehel a jelölt. Több név szóba került, a legnagyobb esélye Kiss Imrének és Németh Ferencnek volt. Az előbbi állattenyésztési brigádvezető volt a szövetkezetben, az utóbbi a községi tanács elnökhelyettese. Végül is Kiss Imrét ellen- szavazat nékül választották elnöknek. Ö egyébként az egyedüli, akit a régi vezetőségből újraválasztott a tagság A harminchat éves, volt középparaszt fia bátran megmondta véleményét a régi elnöknek is, nem egyszer vitába szállt vele, még akkor is. ha ezért kijárt a megbélyegzés. A volt elnök most. ezekben a napokban adja át utódjának a szövetkezet vezetését. Szemmel láthatóan kellemetlennek tartja a helyzetet De hát erről senki más nem tehet, illetve tehetett, csak ő. Gyanakodva ül le az asztalhoz, amikor megkérem, hogy válaszoljon néhány kérdésre, de kötélnek áll: — Milyennek látja a szövetkezet helyzetét? — Ha nem jön közbe valami elemi csapás, akkor megáll a lábán — válaszolja és sorolni kezdi, hogy javul az állattenyésztés, pénzt hoz majd a telepítés, a kertészet. — Mi az oka a mérleghiánynak? — Ott buktam meg, hogy bevezettem a készpénzfizetést — mondja, majd gondolkozik, s tovább folytatja: — A járás nem rendezte le a mérleghiányt, beépítették a következő évi tervbe, ezt pedig nem bírta el a szövetkezet. Sokat beszélhetnék én. akkor a járás is mást mondott, mint most — legyint egyet —, de nem érdemes. El megyek! — Milyen érzés öt esztendei itt-tartózkodás után, ahogyar, mondja, megbukni? Felemeli a fejét, ismét kemény a hangja: — Én csak jót akartam! Fogja a kalapját, a kabátját s eltávozik. Csend marad utána, amelyet az új elnök tör meg: — Nagyon nehéz lesz, de bizakodunk. Az asztalon ott hever az elnöki beszámoló. Forgatjuk lapjait, s lám, jó tanács van benne bőven. Mosolyra derül az arca Kiss Imrének, amikor olvassa: — Bátran alkalmazni az új agrotechnikai eljárásokat.. — Csak úgy tudja megvalósítani, ha a vezetőség és e tagság között kölcsönös bizalom alakul ki... — No, ezt az utóbbit feltét lenül megvalósítjuk, mert e: eddig ugyancsak hiányzót: — mondja az újdonsült elnök Mihók Sándor Régészeti topográf!* jelenik meg A Magyar Tudománya. Akadémia hazánk régészet, lelőhelyeiről átfogó topogni - fiát jelentet meg a közeljövő ben. A sorozat első kötetét a idén adják ki, amely a Bala ton-part északnyugati és a Ba kony délnyugati vidékét, i keszthelyi, a sümegi és a tapolcai járás régészeti lelőhe lyeit, az itt kialakult sokév ezredes kultúra emlékeit mu tatja be. A felmérések során a ré gészek 210 őskori, 90 római é. 45 középkori — eddig alig is mert — régészeti lelőhelye találtak és vezettek térképre. A középkori régészeti leleteit alapján több mint harminc, főleg a török korban elpusztult falut tudtak azonosítani. Ezekből felfedeztek hat egykori földvárat is. Zalavár. Ohid és Felsömánd-pusztc környékén három úgynevezett tarisznyavár mocsárban emelt földsáncot találtak meg amelyek a nagyobb erődöi előretolt megfigyelőhelyei vo tak.
