Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-04 / 53. szám

Motor a járdán Annyit el kell ismerni, hogy a mellékutcákban he­lyenként járhatatlanak az utak. A bokáig érő sárban, a feneketlen kátyúkban le­hetetlen a járművek közle­kedése. Erre mit csinál a le­leményes motoros, kerékpá­ros? Egyet fordít a kormá­nyon és gyerünk fel a jár­dára, amely járható. Kerékpárosok süvítenek a Jókai utcában, és az ő példá­jukat követi néhány vak­merő motoros is. Eszükbe sem jut, hogy a KRESZ szigo­rúan tiltja ezt, hiszen akár­melyik pillanatban kiléphet felnőtt vagy gyermek a ka­pun és ez nagyon szomorú következményekkel járhat. A Magyar utcában és a Szőlő utcában még rosszabb a helyzet. Itt már nemcsak a kerékpárosok, motorosok, ha­nem még a személygépkocsik is úgy kerülik ki a bokáig érő sarat, hogy felkanyarod­nak a járdára. A környék lakói sürgős intézkedést kérnek a járdán garázdálkodó járművezetők ellen, mielőtt még valami sú­lyos baleset történne. (— ik -) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA RE A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L X. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1966. MÁRCIUS 4., PÉNTEK Elmarad az ökölvívó mérkőzés Dávid Ferenc, a Ceglédi Vasutas ökölvívó edzője mondotta: — A három hónap óta tar­tó szünet után versenyzőink jól felkészültek a vasárnapi találkozóra. Erre nagy szük­ség volt, mert a jövő hónap­ban induló területi csapat- bajnokságon a Szegedi Dózsa, Hódmezővásárhelyi Vasas, Gyulai MEDOSZ, Békéscsabai Honvéd, Orosházi Üveggyár és a Makói Vasas lesznek az ellenfelek. A bajnokság két első helyezettje osztályozás után jut az NB II-be. A va­sárnapi CVSE—Szegedi Dó­zsa rajtunk kívül álló okok miatt marad el. Ugyanis a belvíz-károsultaknak át kel­lett adni a helyiséget és újat már nem tudunk keríteni, ahol a versenyt meg lehet­ne rendezni. A vezetőség ígéri, hogy a közeljövőben a jó csapattal megfelelő he­lyen nívós előkészületi mér­kőzést tartanak. — sz — Hogyan használják Isi a kulturális alapot? Albertirsai Szabadság Tsz; gor.dos tervezés Dánszentmiklósi Micsurin Tsz; volt mibő! nem adni IGAZI TA Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben a terv- készítés során 102 ezer forint­ban állapították meg a szociá­lis-kulturális alapot. Ebből az összegből harmincezer forintot köz­vetlenül kulturális célra fordítanak. Az elmúlt évben a járásban először a kocséri Petőfi Ter­melőszövetkezet mutatott szép példát, amikor művelődési ter­mébe tiszteletdíjas népműve­lési ügyvezetőt szerződtetett. Az albertirsai termelőszö­vetkezet a tagság művelődé­sére szánt összeget így osztot­ta fel: A községi könyvtár termelő- szövetkezetbe kihelyezett fiók- könyvtárának állománygyara­pítására 2 ezer forintot bizto­sítanak. Erre az évre 3 ezer forintot állítottak be a tiszte­letdíjas népművelési ügyveze­tő bérezésére. Az új kultúrszoba berende­zésére 8 ezer forintot szántak, közvetlenül a termelőszövet­kezeti KISZ-szervezet kultu­rális és sportcéljaira 3 ezer forintot terveztek. Háromezer forintos összeg­ből rendezik a televízió és a rádiók díját, az ismeretter­jesztő előadásokat, ebből fe­dezik az ismeretterjesztő kis- filmek kölcsönzési díját. Mintegy tízezer forintot or­szágjáró autóbusztúrára ter­veztek. Szép és körültekintő ez a tervezés, követendő példaként állhat a járás és a város töb­bi termelőszövetkezete előtt is. Annál kevésbé dicsérhető a dánszentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezet eljárása. Eb­ben a tsz-ben két, egyenként tíz előadásból álló ismeretter­jesztő sorozatra kötött szerző­dést a vezetőség a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lattal, ennek ellenére a tsz megtagadta a szer­ződésben vállalt kötele­zettségek teljesítését és nem volt hajlandó a tisz- teletáíjak összegét folyó­sítani. A járás legerősebb termelő­szövetkezetében nem jutott kétezer forint a húsz előadás­ra. lábbelikészítő Ktsz: Hmmtméay impinyereségrészesedés 17 féle cipőszín Fehér gumi és kruppon mikrótalp A Lábbelikészítő Ktsz ki­rakata előtt minden szép cipőt kedvelő megáll egy pil­lanatra. A kirakatban ízlé­sesen elhelyezett női és fér­ficipők mindig a legújabb divatot, színt, illetve fazont tükrözik. A ceglédi cipődi­vatot diktáló szép cipők műhelyének komoly tervei, feladatai is vannak, s er­ről Kemencés András, a ktsz elnöke így nyilatkozik: — A tavalyi négymilliós tervünket 103,5 százalékra, a javító-szolgáltató tevé­kenységünket pedig 100,1 százalékra teljesítettük. Ebben nem kis szerepe volt a hozzánk tartozó kilenc köz­ség kihelyezett részlegének, ahol összesen 17 javító-szol­gáltató egység áll a lakosság szolgálatában. Az idei ter­vünket, ami szintén négy­millió forint, szeretnénk a tavalyi szinten megtartani. Hozzá kell tennem, hogy nem lesz könnyű, mert az ár- leszállítás és az időnkénti szezon jellegű kiárusítások nagyban befolyásolják a ja­vító-szolgáltató tevékenysé­günket. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt év azonos időszakában az egy-két hét­re vállalt javításokat az idén 4—5 napra tudjuk elkészí­teni a javítási igény csök­kenése következtében. Az árleszállítás befolyásol­ja-e a méretes cipők, meg­rendelését? \ — A cipőkben igényes: közönségünk megmaradt.; Megrendelésünk bőven van; a városban és főleg a köz-> ségekben, ahol ezt az igényt > — a kis kapacitás miatt —> nem mindig tudják teljesíteni. | Azonban fennakadás nincs,! mert a rendelések egy ré-! szét mi vállaljuk és így idő-! ben szállítjuk a megrendelők- : nek. : Vállalási idő? — Egy-két hét. Ezt az idő- : szak mondja meg. Most a; tavasz beköszöntővel meg-; szűnt az úgynevezett „ubor- $ kaszezon”, ? kezdődik a mi „idényünk”, 5 a szép, könnyű tavaszi 5 és nyári cipők készítése, $ amiből már szép szám- $ mai kaptunk rendelést. § í Mi lesz a tavaszi, nyári divat? — Tizenhét féle szín áll rendelkezésre. Újdonság a fehér gumi és a kruppon mikrótalpas cipő és maradt a tűsarok. Női és férfifazon­nál „gyökeret” vert a nyúj­tott fazon. A ktsz eddig elért ered­ményeit igazolja, hogy a március 5-én tartandó köz­gyűlésen — a tavalyi év 23 napjával szemben — az idén 24 napi nyereségrészesedést osztanak ki a dolgozók kö­zött (cs.-né) TIT-NAPTÁR MÁRCIUSRA 58 űj növényfajta Az elmúlt években az állam számottevően növelte a mező- gazdasági kutatás szellemi és anyagi bázisát. Kétszáz fővel gyarapodott a kutatók, még nagyobb arányban nőtt a kuta­tási segéderő: műszaki és kise­gítő dolgozók száma. A kuta­tás eredménnyel járt. öt év alatt ugyanis 58 növényfajta részesült előzetes állami elis­merésben s egyúttal 80 régi, a nagyüzemi követelményeknek már nem megfelelő fajtát tö­röltek a köztermesztés listájá­ról. Az új fajták közül külön figyelmet érdemel a fertődi 293-as őszi búza, amely nagy­mértékben elősegítette a ter­mésátlagok növekedését. Vízkárok az abonyi határban Kezdődnek a gépszemlék Az abonyi határban is megnehezítette a mezőgaz­dasági munkák időbeni el­végzését a belvíz. Hozzávető­leg 1300 holdnyj területen késlelteti a tavaszi munká­kat a víz. Elsősorban olyan területekről van szó, ame­lyekről a termelőszövetkeze­tek semmiképp sem tudták elvezetni a vizet, mert ezek a határ mély fekvésű ré­szei. A károk elsősorban a ke­nyérgabonát és az őszi árpát érték. Ezeket a táblákat a későbbi időszakban más célra kell hasznosítani. Az abonyi termelőszövetke­zetek főmezőgazdászai sze­Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó íérjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk id. Berkes István temetésén megje­lentek, részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút helyeztek. özv. id. Berkes Istvánné és családja Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, ismerősöknek, szomszédainknak, iparostársaknak, akik szeretett jó férjem, édes­apánk, nagyapánk és testvérünk, id. Tóth Ferenc temetésén meg­jelentek, részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. üzv. id. Tóth Ferencné és a gyászoló család Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett jó fiam, felejthetetlen emlékű fér­jem, édesapám és testvérünk, Kar- tali Antal temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút he­lyeztek. Külön köszönetét mon­dunk a Gépjavító Vállalat veze­tőségének és dolgozóinak, a Szé­chenyi úti iskola nevelőtestületé­nek és tanulóinak a temetésen va­ló megjelenésükért és a küldött koszorúkért. Ozv. Kartali Antalné és családja, ttzv Kartali Ferencné és családja rint a búza áttelelése jónak mondható, s jó termés vár­ható kedvező időjárás és idejében történő fejtrágyá­zás esetében. Az őszi árpa gyengén bírta a telet, több helyen ki kell szántani és tavaszi árpát kell vetni he­lyette. A kertészetek jól dolgoz­nak, időben primőrárut ad­hatnak a piacnak. Csupán fó­liagondokkal küzd egy-két közös gazdaság. A műtrágyaszórást most végzik, de kevésnek tartják az egy holdra jutó 80—150 ki­logrammot. A borsó, a tava­szi takarmánykeverékek ve­tése folyik. Korábban több száz holdnyi elöregedett, részben arankás lucernát ki kellett szántani, s ez most pótlásra szorul. Bár a termelőszövetkezetek fog­lalkoztak magfogással, mégis gondot okoz megfelelő meny- nyiségű lucernamag beszer­zése. A napokban Abonyban is megkezdő­dik a tavaszi gépszemle. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy jobbak a ja­vítások, mint az előző években. Nem okozott nehézséget a kapás növények vállalása sem, eredményességi munka­egységre gondozzák ezeket a tagok. (ti) A Ceglédi Dózsa Népe és a Kossuth termelőszövetkezet tagjainak rendezett TIT aka­démia előadássorozata befeje­ződött. A hallgatók mezőgaz­dasági, jogi, pedagógiai elő­adásokban részesültek. Az ismeretterjesztő előadá­sokat a Dózsa Népe, az Al­kotmány és a Petőfi termelő­szövetkezet tagjai tavaszi ta­nulmányi kirándulással feje­zik be. A TIT már biztosította ezeknek a ceglédi termelőszö­vetkezeteknek a Sirály nevű szárnyashajót, amellyel Viseg- rádot és Esztergomot látogat­ják meg. Sokfelé még márciusban is folynak az ismeretterjesztő előadások. Ezek közül emlí­tünk meg néhány jelentőseb­bet. Március 10-én Cegléden, a Ruhaipari Vállalatnál Sági Ferenc Világnézeti és erkölcsi egység a nevelésben címmel tart előadást. Március 7-én a Talajjavító Vállalatnál Ócsai István A Föld mint égitest címmel tart ismertetést E hó 24-én Léde- czi Béla Jutalmazás, büntetés korszerű formái című előadá­sára kerül sor a kecskéscsár- dai iskolában. A Cipőipari Vállalatnál dr. Gyányi Lajos a serdülőkor problémáiról tart előadást március 25-én. Jászkar ajenőn tart előadást március 4-én Hídvégi Lajos Barangolás műemlékeink kö­zött címmel. Dánszentmikló- son dr. Szondy György az ál­lami gazdaságban munkásvé­delmi rendelkezésekről tart ismertetést március 16-án. 475 lakásigényig városunkban 1965. december 31-én 475 lakásigénylőt tartottak nyil­ván városunkban. Közülük életveszélyes és romos lakás­ban lakott 41, lakással nem rendelkezők, albérletben, csa­ládtagként és szívességből la­kik, vagy vidékről jár be Ceglédre 129 igénylő. Lakása ugyan van, de kicsi, vagy más okból nem megfelelő 305 igénylőnek. A helyzet azóta, a belvíz okozta rongálódások és károk miatt, jelentősen rosszabbodott. Az elmúlt év­ben összesen 96 lakást utalt ki a lakáshivatal. — SZÍ — •'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSfSSSfSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSM. INDULÓ FESTŐ PORTRÉJA Ötvennel többen kel mutatják a nyári nap hevét, a kemény munka verejtékét. Vásárhelyen egy ideig szobafestő, majd mű­szaki rajzoló —, bár a szakmája famintakészí- tő. Visszatér Ceglédre, s azóta a Faipari Ktsz egyik községi részlegében asztalosként dolgo­zik Prohászka Antal. Beiratkozott a gimnáziumba, s most végzi a második évet. Munkája mellett szakkörbe jár; ha teheti, élő modell után dolgozik. Első szá­mú segítője, példaképe az édesapja, aki maga is fest, s az őszi tárlaton Ceglédi tél című ké­pét állította ki. ö is örül, amikor a műterem­szobában együtt nézzük a pályakezdő fiú eddi­gi munkáját összefoglaló négy falnyi próbál­kozást. Próbálkozás? Az is. Néhány kép azonban már túl jutott a kezdeti útkeresés buktatóin. A Vásárhelyi táj lovakkal és a Cséplés a vá­sárhelyi határban című festmények már ma­gukra irányítják a figyelmet. — Vastag kartonlapot vettem. Vastagon alapoztam enyvvel. Nem volt még tapasztala­tom. Három ecsetem volt mindössze, a festé­kek kis faládában. Állványom sem volt. A rossz alapozás miatt a kép megrepedezett — meséli derűvel az első festmény történetét. Tudja, még sokat kell tanulnia. Már forrás­ban a tehetség, s türelmetlenséggel, izgalom­mal megy a munka. Stílusok, irányzatok? Ilyeneket csak futólag emlegetünk. Célja: azt festeni, amit érez, ahogy látja. Ehhez minden eszközt felhasznál. Az állványon tüzes színekkel, sárgával, pi­rossal festve a kép, címe: Gép mellett. Ez is vásárhelyi. A kompozíció kész. Javítgatja. Te­hetség, akarat van —, de nagyobb kitekintés kellene a ceglédi világból. Tamasi Tamás i Lillafüred, 1959. Alig bontakoznak a tavasz SeZső rügyei, a hegyektől övezett Hámori-tó ! partján megjelenik kezdetleges festőszerszá- : maival egy fiú. Az üdülővendégek között ne­dves fővárosi festőművészek is vannak, akik ; sétáikon gyakran látják a táj szépségeit vá- \ szonra álmodó fiatalembert. Foglalkozni kez- I denek vele, ő ekkor már egy miskolci festőmű- I vész szakkörébe jár. \ Rövidesen a Palota Szálló portása lesz, s az \igazgató a szálló egyik toronyszobáját nvűte- \remnek ajánlja fel neki. Naponként lázasan ! várja a szabad órák alkotó izgalmát, az ismer- : kedés szép perceit ecsettel, színekkel, tájjal, a :birkózást az alkotás közben felbukkanó ne- \ kézségekkel. : Aztán jönnek a „beavatottak”, s a tehetség- ; gél induló fiatalt Pestre csábítják: fessen ren- Ydelésre exportgiccset. Szerencsére van egy másik hivogatás is, szerényebb, igazabb: Pető­fi Alföldje hívja vissza az alföldi fiút. Hódmezővásárhely patinás művészlégköre jó iskolának bizonyul a családjához térő fia­talembernek. Főként Németh József művésze­te van rá nagy hatással. A család közben Ceg­lédre kerül, velük tart ő is, de egy nyárra még visszalopódzik megfesteni a paraszti munka legszebb részét, amint az érett kalászokból zsákokba vándorol az „élet". Cséplőgép mellé szegődik a vásárhelyi ha­tárban. Látja a búzatáblákat, az aratást, meg­örökíti emberek, gépek munkáját, a „gépe­lést”. Parasztvázlatai erőteljesek, lényeglátók. A cséplést ábrázoló képek élénk, tiszta színek­nek be. A jelenlegi befogadó-; képesség 50 férőhellyel emel-] kedik. A kétmillió forintot: meghaladó beruházás, ame- j lyet a Művelődési Beruházási | Vállalat készít, a második ne-; gyedévben indul meg. i ötven férőhellyel bővül az Abonyi Állami Fiúnevelő Ott­hon. Kétemeletes épületet építenek, amelyben modern hálóhelyiségek, tanulószobák, korszerű konyharész és étte­rem kap helyet. Az új épü­letbe központi fűtést szerel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents