Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

2 ""igJCírtap 1966. MÁRCIUS 30.. SZERDA (Folytatás az 1. oldalról.) tei kiéleződnek és ez megindít­ja ezeket a tömböket: az amerikai monopóliu­moknak most már meg­erősödött versenytársakkal kell szembenézniük, akik egyre gyakrabban vála­szolnak a dollár támadá­saira. Áz Egyesült Államok már nem tudja a korábbihoz hasonlóan irányítani az említett tömbök­höz tartozó államok politiká­ját. Már régen szertefoszlott „a szovjet agresszió veszélyé­nek” mitosza. amelyre hivat­kozva annakidején ezeket a tömböket összetákolták. Fokozódik a kapitalista or­szágok gazdasági életének mi- litarizálódása. erősödik a fegy­verkezési verseny. A NATO fennállása óta több, mint ezer- milliárd dollárt költöttek e tömb hadigépezetének létreho­zására és korszerűsítésére. A kapitalizmus világában változatlanul teljes erővel ér­vényesül a kapitalista társa­dalom alapvető ellentmondá­sa — a tőke és a munka közötti ellentét — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev. A dolgozók egyre fokozódó ki­zsákmányolása kiélezi az osztályharcot. A kapitalisták azonban soha nem mondanak le önként az uralomról. A munkásosztály és a dolgozó tömegek csak elkeseredett osztály harcokban vívhatják ki a győzelmet. Szerte a világban nyolcvan­nyolc kommunista párt csak­nem ötvenmillió harcost tö­mörít — közölte a szónok. A munkásmozgalom egysége feltételezi az egyenjogúságot és az önállóságot Leonyid Brezsnyev megál­lapította, hogy az utóbbi idő­ben bizonyos sikereket ér­tek el a munkásosztály egy­ségéért vívott harcban, jól­lehet, e tekintetben még nagy »ehézségek mutatkoznak. *Ezért mindenekelőtt a jobb­oldali szociáldemokrata veze­tőket terheli a felelősség. De nem ezek a vezetők fejezik ki a munkásmozgalom igazi érdekeit.” Hangoztatta, meg­győződése, hogy a munkás- osztály végül is helyreállítja sorainak egységét. Elítélte azt m kommunistaellenes terrort, amely több országban ural­kodik. • — Követeljük, vessenek véget az indonéz nemzeti függetlenségért, a dolgo­zók érdekeiért hősies har­cot vívó indonéz kom­munisták bűnös lemé­szárlásának jelentette ki Brezsnyev. Brezsnyev ezután azzal foglalkozott, hogy a kom­munistáknak legkülönbözőbb feltételek között kell harcol­tok, majd e mozgalom egy­sége erősítésének konkrét útjait taglalta. — A testvérpártok 1957-es és 1960-as tanácskozásain ki­dolgozott fő irányvonal irán­ti hűség a forradalmi moz­galom egységének és újabb sikereinek komoly biztosíté­ka. Az egység csak úgy erő­södhet, ha megtartjuk a pár­tok közötti kölcsönös viszony kollektíván kidolgozott sza­bályait, a teljes egyenjogú­ságot és önállóságot, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozást, a kölcsönös tá­mogatást és az internacio­nalista szolidaritást. Az SZKP ellenez min­den hegem onizmust a kommunista mozgalom­ban, sürgeti az interna­cionalista egyenjogúsá­got a pártközi kapcsola­tokban. Az SZKP Központi Bizott­sága tökéletesen egyetért más kommunista pártoknak azzal a véleményével, hogy a kom­munisták internacionalista egységének, az élet által fel­vetett új problémák kollektív vizsgálásának fontos és bevált formája a kommunista pártok nemzetközi tanácskozása. Mi, — jelentette ki Leonyid Erezs- nyev —, újabb tanácsnozás mellett vagyunk, amikor erre megérnek a feltételek. — Továbbra is kérlelhetet­lenül harcolunk a revtzioniz- mus, a dogmatizmus ellen, a nacionalista megnyilvánulá­sok ellen, síkraszállunk a marxista—leninista tanítás al­kotó fejlesztéséért. Az elmúlt években a nemzeti felszabadí­tás, a gyarmati elnyomás elle­ni népi harc ügye jelentősen előrehaladt. Azoknak a népek­nek amelyek még harcban áll­nak a külföldi hódítókkal, szabadságukért és függetlensé­gükért'küzdenek, az SZKP és a szovjet nép a jövőben is ak­tív támogatást és reális segít­séget nyújt. A beszámolóban Brezsnyev megelégedését fejezte ki a Szovjetunió és a független ázsiai és afrikai országok dön­tő többsége közötti kapcsola­tok sikeres fejlődése felett. Korunk lényeges tényezőjének nevezte az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek összefo­gásának erősödését. Az amerikaiak vietnami agressziója és a nyugatnémet miiitarizmus veszélyezteti a békét Miután leszögezte, hogy a szovjet állam békepoli .ikája változatlan, kijelentette: — Az imperialisták, minde­nek előtt pedig az Amerikai Egyesült Államok imperialis­táinak agresszív cselekményei miatt, fokozódott a háborús veszély. Ilyen körülmények között a Szovjetunió politikája arra irányul, hogy határozot­tan visszavágjon az agresszív erőknek, ellene szegüljön a nemzetközi helyzet további kiélezésének, harcoljon a vi­lágháború kirobbanásának ve­szélye ellen. A szónok a továbbiakban az amerikai imperializmus viet­nami agressziójával foglalko­zott. — Washington felelőtlenül azzal fenyegetőzik, hogy még jobban kiterjeszti a hadműve­leteket — mondotta. A Szovjetunió a világ bé­keszerető népeivel együtt erélyesen követeli a Viet­nam elleni amerikai ag­resszió megszüntetését. Határozottan kijelentjük: az agresszorok, amikor megvaló­sítják a vietnami nép elleni szégyenletes háború „eszkalá­cióját", szembe találják ma­gukat azzal az egyre növekvő támogatással, amelyet a Szov­jetunió és Vietnam más szo­cialista barátai és testvérei a vietnami népnek nyújtanak. Vietnam népe úr lesz saját hazájában és soha senki nem olthatja ki a szocializmus fák­lyáját, amelyet magasra tart a Vietnami Demokratikus Köz­társaság. A Szovjetunió síkra­jzán a vietnami probléma ren­dezéséért azoknak az elvek­nek alapján, amelyeket a VDK kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front fejtett ki. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta: a Szovjetuniónak ér­deke fűződik az európai biz­tonság garantálásához. Kije­lentette. hogy „napjainkban a békére nézve egyik legveszé­lyesebb tényező az a sajátsá­gos kétoldalú katonai szövet­ség, amely az Egyesült Álla­mok és az NSZK kormánykö­rei között kialakul. Ez a két partner igyekszik fokozni a nemzetközi feszültséget Euró­pában. A Szovjetunió sohasem egyezik bele, sohasem bé­kéi meg azzal, hogy a nyugatnémet militaristák­nak atomfegyvereket ad­janak. Ha ez mégis bekö­vetkezik, megtesszük a szükséges intézkedéseket. Leonyid Brezsnyev nagyra értékelte oz NDK békeszerető politikáját, rámutatott, hogy a szocialista közösség hadállásai Európában szilárdak. — Mélységes meggyőződé­sünk, hogy továbbra is érvé­nyes a nemzetközi kommunis­ta mozgalomnak az a követ­keztetése, hogy meg lehet fé­kezni az agresszort. el lehet hárítani az új világháborút. De csak valamennyi békesze­rető erő aktivitása válthatja valóra ezt a lehetőséget. — A béke védelmében kü­lön szerepet kell betölteni a szocialista országoknak. Az SZKP tehát szünt^enül gon­doskodik az ország védelmi erejének szilárdságáról, a szocialista országokkal való harci szövetség erősítéséről. A szovjet csapatok fegy­verzete a korszerű követel­mények színvonalán van, ütőképessége és tűzereje pedig tökéletesen elegendő ahhoz, hogy megsemmisítsen bármi­lyen agresszort. — Leleplezve az imperia­lizmus agresszív politi­káját — jelentette ki Brezsnyev — ugyanakkor következetesen és válto­zatlanul követjük a kü­lönböző társadalmi rend­szerű államok békés együttélésének irányvona­lát — Természetesen nem le­het békés együttélés a tőkés gyarmattartó országban, amennyiben az osztályharc és a nemzeti felszabadító harc belső folyamatairól van szó. A békés együttélés elveit az elnyomó és az elnyomott vi­szonyában, a gyarmatosító és a gyarmati uralom áldozata viszonyában nem alkalmaz­zuk. A Szovjetunió új ötéves terve tovább növeli a kommunista építés anyagi-műszaki erőforrásait Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára ezután a hétéves terv (1959—1965) eredményeivel foglalkozott. Rámutatott, hogy ezekben az években a Szovjetunióban 58 százalékkal emelkedett a tár­sadalmi össztermelés és 84 százalékkal az ipari termelés. A népgazdaság termelési álló alapjai 92 százalékkal növe­kedtek. Lényegesen megvál­tozott a szovjet társadalom szociális struktúrája. A mun­kások létszáma hét esztendő alatt 14 millióval, a szakem­bereké és a hivatalnokoké pedig 7 millióval növeke­dett. A szovjet iparról és mezőgazdaságról A Szovjetunió részaránya a világ ipari termelésé­ben állandóan emelkedik (1965-ben csaknem 20 száza­lék volt, a második világhá­ború küszöbén ‘ pedig még 10 százaléknál is kevesebb). — Következetesen megol­dást nyert a párt által ki­tűzött feladat: az egy la­kosra jutó termelésben felül­múlni a legfejlettebb kapi­talista országokat — jelentet­te ki. A hiányosságokat bírálva hangsúlyozta: — A mezőgazdaság lema­radása észlelhetően fékezni kezdte haladásunkat, negatí­van befolyásolta a könnyű- és élelmiszeripar fejlődésé­nek ütemét; nem tette lehe­tővé, hogy teljes mértékben megvalósítsuk a nép életszín­vonalának emelésére megje­lölt intézkedéseket. Az utóbbi években „bizo­nyos összhanghiány mutat­kozott a nehézipar egyes ágazatainak fejlődésében. Az új tervezés! és gaz­dasági ösztönzési rend­szert barátaink helyesen értelmezték, de ellensé­geink igyekeznek elfer­díteni. Elejétől végéig nevetséges koholmánynak nevezte a re­akciós sajtónak azt az állí­tását, hogy a szovjet gazda­ság — úgymond — „válság­ban van”, és hogy „letér a szocializmus útjáról”. — Ha a központosított terv­szerű népgazdasági irányítás erősítését országunkban ösz- szekapcsoljuk a vállalati kez­deményezés és önállóság to­vábbi fejlesztésével, ez azt bizonyítja, hogy a szocia­lista gazdálkodás elveit egy­re helyesebben, egyre haté­konyabban alkalmazzuk. Az új ötéves terv. új fontos szakaszt jelent a szovjet népnek a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megte­remtéséért folyó harcában — mondotta a szónok. — A társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem gyors növekedési üteme, továbbá a termelőeszközök gyártá­sa növekedési ütemének (49—52 százalék) és a fo­gyasztási cikkek gyártása növekedési ütemének (43—46 százalék) lényeges közeledé­se jellemzi az 1966—1970 közötti időszakra szóló új öt­éves tervet. — A párt a jövőben is a nehézipar elsődleges fejlesz­tésének, a termelőeszközöket gyártó népgazdasági ágak gyorsabb ütemü fejlesztésé­nek politikáját folytatja — mondotta a szónok, majd megállapította, hogy a szovjet Ipar műszaki fejlettségi szintjét, a munkások és a szakem­berek képzettségét tekint­ve, világviszonylatban is élre került. — A mezőgazdaság fejlesz­tése területén továbbra is a szemeslermények hozamának növelése a legfőbb felada­tunk. A mezőgazdaság ter­melőerőinek fejlesztése meg­követeli a falusi termelési viszonyok további tökéletesí­tését. A sok éves tapaszta­latok meggyőzően bebizonyí­tották a társadalmi termelés mindkét szervezeti formájá­nak — a kolhozoknak és a szovhozoknak az életképes­ségét. Tovább nő a nemzeti jövedelem Beszámolójának az élet- színvonal emelésével, a tu­domány és a kultúra fej­lesztésével foglalkozó feje­zetében Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy o Szovjetunió nemzeti jövedelme — amely a világon egyike a legna­gyobbaknak — a múlt év­ben meghaladta a 190 mil­liárd rubelt. Lakásépítkezésekre öt év alatt 35 milliárd rubelt költöttek; az új ötéves tervben tízmilliárddal többet költenek erre a célra. A lakosság reáljövedelme az ötéves tervidőszak alatt körül­belül 1,3-szeresen növekszik. Az SZKP Központi Bizott­ságának az a véleménye, hogy a dolgozók jövedelmének nö­velését főképpen a munkások és alkalmazottak bérének emelésével, a kolhozokban végzett közösségi munka ma­gasabb bérezésével kell bizto­sítani. Az ötéves terv előirá­nyozza, hogy a kiskereskedel­mi árakat bizonyos áruknál termelésük és a munkaterme­lékenység növekedésének mértékében csökkentsék. — Az ötéves terv előírja, hogy mindenütt fokozatosan álljanak át az ötnapos mun­kahétre, hogy ebből haszna legyen a dolgozónak is és az államnak is. Az ötéves terv időszakában tovább javítják a nyugdíjasok helyzetét Az igazságos bírálat hasznos és szükséges Leonyid Brezsnyev miután megemlítette, hogy a Szovjet­unióban 660 000 tudományos dolgozó, vagyis a világ tudo­mányos dolgozóinak egyne­gyede tevékenykedik — szólt az irodalmi és a művészeti személyiségek szerepéről. Megjegyezte, hogy a párt ellenzi az admi­nisztrációs és önkényes döntéseket művészeti és Irodalmi kérdésekben, majd így folytatta: — Változatlanul szem előtt tartjuk a művészet pártossá­gának, a kultúra területén történő dolgok osztályszem­mélységesen optimista és élet­igenlő. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy csak a jóról lehet írni. Ismeretes, hogy nálunk igen sok a nehézség, a fogyatékosság, s ezek igazsá­gos bírálata a művészeti alko­tásokban hasznos és szüksé­ges, mert ez lehetővé teszi a szovjet emberek számára, hogy leküzdjék a fogyatékos­ságokat — Sajnos — mondotta — akadnak a művészetnek olyan kontárai is, akik a nép segí­tése helyett szakmájukká ki­áltják ki rendszerünk bemocs- kolását, hős népünk rágalma­zását. Természetesen, ilyen emberek nálunk kevesen van­nak. Ezek egyáltalán nem képviselik alkotó értelmisé­günk érzéseit és gondolatait, amelyek elválaszthatatlanul egybekapcsolódnak a néppel, a párttal. A pórtélét kérdéseiről Brezsnyev miután foglalko­zott a Szovjetunió és más kapitalista ország közötti kap­csolatokkal, kitért a még megoldatlan fontosabb nem­zetközi kérdésekre. Kijelen­tette: meg kell szüntetni a kül­földi haditámaszpontokat ide­gen területeken, meg kell fé­kezni és meg kell szüntetni az imperialisták által kirob­bantott fegyverkezési hajszát, gyakorlati lépéseket kell tenni az általános és teljes leszere­lés irányában. Leonyid Brezsnyev beszá­molójának befejező részében foglalkozott az SZKP szerepé­nek növekedésével a szovjet társadalmi életben, sorainak erősödésével, a tömegekhez fűződő kapcsolatainak szilár- dulásával, munkája formái­nak és módszereinek tökéle­tesítésével. — Az SZKP Központi Bi­zottságának októberi plénuma (1964) — jegyezte meg — ki­fejezte a pártnak azt a meg­másíthatatlan akaratát, hogy fejleszti és szigorúan betart­ja a pártéletnek és a vezetés elveinek lenini normáit A gazdasági és pártélet terüle­tén kiküszöbölik azokat a fo­gyatékosságokat és hibákat, amelyek kapcsolatosak voltak a párt-, a tanácsi és a gaz­dasági szervek indokolatlan átszervezésével. Az SZKP-nak ma 12 millió 471 ezer tagja és tagjelöltje van (a beszámolási időszakban 2 millió 755 ezerrel emelke­dett a létszám). A párt minőségi összetétele jól tükrözi a régi s a fiatal kommunisták társítását (a pártban a tagoknak több mint fele 40 évesnél fiatalabb). Ma minden egyes belépővel szem­ben támasztott magas követel­ményeket diktálja az az óriási felelősség, amelyet a lenini párt visel a szovjet nép előtt. — A tanácsok tevékenysé­gének megjavítását — hang­zik a beszámoló — további demokratizálásuk alapján kell megvalósítani. Javasoljuk, ve­zessék be, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szakán beszámoljon a minisz­tertanács a legfontosabb törvényja­vaslatokat bocsássák össz­népi vitára, a gazdasági, társadalmi, kul­turális és államépítési kérdé­sek széles körét \ bocsássák megvitatásra a ^Legfelsőbb Tanács ülésszakain. — A párt, fejlesztve az ál- lamépités demokratikus elvét, abból az elvből indul ki, hogy a szovjet szervek egész tevé­kenységének az állampolgárok széles körű alkotó részvételé­nek az ország ügyeinek irá­nyításában a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásán kell alapulnia, — mondotta Brezsnyev. Jellemezte, hogyan gondos­kodik az SZKP a Szovjetunió honvédelmének megszilárdí­tásáról. A szónok, miután aláhúzta a szovjet szakszervezetek nagy szerepét a kommunizmus épí­tése feladatainak megvalósítá­sában, megemlítette, hogy a szovjet társadalom aktív al­kotóereje a Lenini Komszo- mol, amely 23 millió fiatalt tömörít és a szovjet ifjúság vezetője. — Az ifjúság körében vég­zett eszmei nevelő munkának megvannak a fogyatékosságai — jegyezte meg beszámolójá­ban Brezsnyev. — Egyes párt­ós Komszomol-szervezetek időnként nem számolnak az­zal, hogy az ifjak és lányok mai nemzedéke nem járta meg a forradalmi harcok és edzés azon kemény iskoláját, amely osztályrészül jutott az idősebb nemzedéknek. Egyes fiatalemberek kívül akarnak maradni a jelenlegi életen, élősdi beállítottságúak — mondotta —, majd kijelentet­te: Az egész pártnak becsü­letbeli ügye, hogy a fiatal­ságot forradalmi ügyünk­höz méltóan nevelje. Indítványok az SZKP szervezeti szabályzata módosításához Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára a kong­resszus elé terjesztett néhány módosítást az SZKP szerveze­ti szabályzatához. E módosí­tások értelmében a szervezeti szabályzat kimondaná, hogy a 23 évnél fiatalabb személye­ket csak a Komszomolon át lehet felvenni a pártba: há­rom év helyett legalább öt­éves párttagság kell ahhoz, hogy valaki tagfelvételt kérő személyt a pártba felvételre ajánlhasson, bizonyos módosí­tásokat kell életbe léptetni a pártból való kizárás rendjét illetően. — Az élet megmutatta, hogy a pártszervezetek és vezető kádereik cserélésének és fel­váltásának jelenlegi normái nem váltak be, a pártalap- szervezetek titkárai nagyon gyorsan váltogatták egymást, helyenként pedig a káderek hozzáértés és politikai erények szerint történő kiválogatásá­nak elvét formális megfontolá­sokkal kezdték helyettesíteni. A módosító javaslatok azt in­dítványozzák, hogy hagyják ér­vényben a rendszeres megújí­tás és a folyamatosság elveit, amelyek régóta érvényesek a pártban. A módosító indítványok ja­vasolják továbbá, hogy állít­sák vissza a gyakorlatba a két kongresszus közötti időszakok­ban az országos pártértekezle­teket, nyilvánítsák célszerűt­lennek az SZKP oroszországi irodájának fenntartását, mivel ez a szerv az SZKP Központi Bizottságával párhuzamos te­vékenységet fejt ki. A párt eszmei-nevelő mun­káját elemezve, Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a szo­cializmus minden nagy győzelmét a marxizmus— leninizmus talaján vívták ki. Ellenségeink hiába remény­kednek abban, hogy a kom­munista párt és a szovjet nép elfajul. Leonyid Brezsnyev beszá­molója végén hangsúlyozta; — A burzsoá ideológia elle­ni harcnak minden körülmé­nyek között engesztelhetetlen­nek kell lennie, mivel osztály­harcról, az emberért, az embe­ri méltóságért és szabadságért folyó harcról, olyan küzdelem­ről van szó, amelynek célja a szocializmus és a kommuniz­mus hadállásainak megszilár­dítása, olyan küzdelemről, amely a nemzetközi munkás- osztály érdekeinek védelmé­ben folyik — fejezte be elő­adói beszédét Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára. Ezután került sor a központi revíziós bizottság jelentésére, amelyet Nonna Muravjova, a bizottság elnöke ismertetett. Ezzel a XXIII. kongresszus befejezte első napi munkáját. Ma reggel megkezdődik a két beszámoló feletti vita. pontból történő értékelésének elvét A szocialista művészet

Next

/
Thumbnails
Contents