Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
2 ""igJCírtap 1966. MÁRCIUS 30.. SZERDA (Folytatás az 1. oldalról.) tei kiéleződnek és ez megindítja ezeket a tömböket: az amerikai monopóliumoknak most már megerősödött versenytársakkal kell szembenézniük, akik egyre gyakrabban válaszolnak a dollár támadásaira. Áz Egyesült Államok már nem tudja a korábbihoz hasonlóan irányítani az említett tömbökhöz tartozó államok politikáját. Már régen szertefoszlott „a szovjet agresszió veszélyének” mitosza. amelyre hivatkozva annakidején ezeket a tömböket összetákolták. Fokozódik a kapitalista országok gazdasági életének mi- litarizálódása. erősödik a fegyverkezési verseny. A NATO fennállása óta több, mint ezer- milliárd dollárt költöttek e tömb hadigépezetének létrehozására és korszerűsítésére. A kapitalizmus világában változatlanul teljes erővel érvényesül a kapitalista társadalom alapvető ellentmondása — a tőke és a munka közötti ellentét — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. A dolgozók egyre fokozódó kizsákmányolása kiélezi az osztályharcot. A kapitalisták azonban soha nem mondanak le önként az uralomról. A munkásosztály és a dolgozó tömegek csak elkeseredett osztály harcokban vívhatják ki a győzelmet. Szerte a világban nyolcvannyolc kommunista párt csaknem ötvenmillió harcost tömörít — közölte a szónok. A munkásmozgalom egysége feltételezi az egyenjogúságot és az önállóságot Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy az utóbbi időben bizonyos sikereket értek el a munkásosztály egységéért vívott harcban, jóllehet, e tekintetben még nagy »ehézségek mutatkoznak. *Ezért mindenekelőtt a jobboldali szociáldemokrata vezetőket terheli a felelősség. De nem ezek a vezetők fejezik ki a munkásmozgalom igazi érdekeit.” Hangoztatta, meggyőződése, hogy a munkás- osztály végül is helyreállítja sorainak egységét. Elítélte azt m kommunistaellenes terrort, amely több országban uralkodik. • — Követeljük, vessenek véget az indonéz nemzeti függetlenségért, a dolgozók érdekeiért hősies harcot vívó indonéz kommunisták bűnös lemészárlásának jelentette ki Brezsnyev. Brezsnyev ezután azzal foglalkozott, hogy a kommunistáknak legkülönbözőbb feltételek között kell harcoltok, majd e mozgalom egysége erősítésének konkrét útjait taglalta. — A testvérpártok 1957-es és 1960-as tanácskozásain kidolgozott fő irányvonal iránti hűség a forradalmi mozgalom egységének és újabb sikereinek komoly biztosítéka. Az egység csak úgy erősödhet, ha megtartjuk a pártok közötti kölcsönös viszony kollektíván kidolgozott szabályait, a teljes egyenjogúságot és önállóságot, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, a kölcsönös támogatást és az internacionalista szolidaritást. Az SZKP ellenez minden hegem onizmust a kommunista mozgalomban, sürgeti az internacionalista egyenjogúságot a pártközi kapcsolatokban. Az SZKP Központi Bizottsága tökéletesen egyetért más kommunista pártoknak azzal a véleményével, hogy a kommunisták internacionalista egységének, az élet által felvetett új problémák kollektív vizsgálásának fontos és bevált formája a kommunista pártok nemzetközi tanácskozása. Mi, — jelentette ki Leonyid Erezs- nyev —, újabb tanácsnozás mellett vagyunk, amikor erre megérnek a feltételek. — Továbbra is kérlelhetetlenül harcolunk a revtzioniz- mus, a dogmatizmus ellen, a nacionalista megnyilvánulások ellen, síkraszállunk a marxista—leninista tanítás alkotó fejlesztéséért. Az elmúlt években a nemzeti felszabadítás, a gyarmati elnyomás elleni népi harc ügye jelentősen előrehaladt. Azoknak a népeknek amelyek még harcban állnak a külföldi hódítókkal, szabadságukért és függetlenségükért'küzdenek, az SZKP és a szovjet nép a jövőben is aktív támogatást és reális segítséget nyújt. A beszámolóban Brezsnyev megelégedését fejezte ki a Szovjetunió és a független ázsiai és afrikai országok döntő többsége közötti kapcsolatok sikeres fejlődése felett. Korunk lényeges tényezőjének nevezte az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek összefogásának erősödését. Az amerikaiak vietnami agressziója és a nyugatnémet miiitarizmus veszélyezteti a békét Miután leszögezte, hogy a szovjet állam békepoli .ikája változatlan, kijelentette: — Az imperialisták, mindenek előtt pedig az Amerikai Egyesült Államok imperialistáinak agresszív cselekményei miatt, fokozódott a háborús veszély. Ilyen körülmények között a Szovjetunió politikája arra irányul, hogy határozottan visszavágjon az agresszív erőknek, ellene szegüljön a nemzetközi helyzet további kiélezésének, harcoljon a világháború kirobbanásának veszélye ellen. A szónok a továbbiakban az amerikai imperializmus vietnami agressziójával foglalkozott. — Washington felelőtlenül azzal fenyegetőzik, hogy még jobban kiterjeszti a hadműveleteket — mondotta. A Szovjetunió a világ békeszerető népeivel együtt erélyesen követeli a Vietnam elleni amerikai agresszió megszüntetését. Határozottan kijelentjük: az agresszorok, amikor megvalósítják a vietnami nép elleni szégyenletes háború „eszkalációját", szembe találják magukat azzal az egyre növekvő támogatással, amelyet a Szovjetunió és Vietnam más szocialista barátai és testvérei a vietnami népnek nyújtanak. Vietnam népe úr lesz saját hazájában és soha senki nem olthatja ki a szocializmus fáklyáját, amelyet magasra tart a Vietnami Demokratikus Köztársaság. A Szovjetunió síkrajzán a vietnami probléma rendezéséért azoknak az elveknek alapján, amelyeket a VDK kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front fejtett ki. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetuniónak érdeke fűződik az európai biztonság garantálásához. Kijelentette. hogy „napjainkban a békére nézve egyik legveszélyesebb tényező az a sajátságos kétoldalú katonai szövetség, amely az Egyesült Államok és az NSZK kormánykörei között kialakul. Ez a két partner igyekszik fokozni a nemzetközi feszültséget Európában. A Szovjetunió sohasem egyezik bele, sohasem békéi meg azzal, hogy a nyugatnémet militaristáknak atomfegyvereket adjanak. Ha ez mégis bekövetkezik, megtesszük a szükséges intézkedéseket. Leonyid Brezsnyev nagyra értékelte oz NDK békeszerető politikáját, rámutatott, hogy a szocialista közösség hadállásai Európában szilárdak. — Mélységes meggyőződésünk, hogy továbbra is érvényes a nemzetközi kommunista mozgalomnak az a következtetése, hogy meg lehet fékezni az agresszort. el lehet hárítani az új világháborút. De csak valamennyi békeszerető erő aktivitása válthatja valóra ezt a lehetőséget. — A béke védelmében külön szerepet kell betölteni a szocialista országoknak. Az SZKP tehát szünt^enül gondoskodik az ország védelmi erejének szilárdságáról, a szocialista országokkal való harci szövetség erősítéséről. A szovjet csapatok fegyverzete a korszerű követelmények színvonalán van, ütőképessége és tűzereje pedig tökéletesen elegendő ahhoz, hogy megsemmisítsen bármilyen agresszort. — Leleplezve az imperializmus agresszív politikáját — jelentette ki Brezsnyev — ugyanakkor következetesen és változatlanul követjük a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének irányvonalát — Természetesen nem lehet békés együttélés a tőkés gyarmattartó országban, amennyiben az osztályharc és a nemzeti felszabadító harc belső folyamatairól van szó. A békés együttélés elveit az elnyomó és az elnyomott viszonyában, a gyarmatosító és a gyarmati uralom áldozata viszonyában nem alkalmazzuk. A Szovjetunió új ötéves terve tovább növeli a kommunista építés anyagi-műszaki erőforrásait Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ezután a hétéves terv (1959—1965) eredményeivel foglalkozott. Rámutatott, hogy ezekben az években a Szovjetunióban 58 százalékkal emelkedett a társadalmi össztermelés és 84 százalékkal az ipari termelés. A népgazdaság termelési álló alapjai 92 százalékkal növekedtek. Lényegesen megváltozott a szovjet társadalom szociális struktúrája. A munkások létszáma hét esztendő alatt 14 millióval, a szakembereké és a hivatalnokoké pedig 7 millióval növekedett. A szovjet iparról és mezőgazdaságról A Szovjetunió részaránya a világ ipari termelésében állandóan emelkedik (1965-ben csaknem 20 százalék volt, a második világháború küszöbén ‘ pedig még 10 százaléknál is kevesebb). — Következetesen megoldást nyert a párt által kitűzött feladat: az egy lakosra jutó termelésben felülmúlni a legfejlettebb kapitalista országokat — jelentette ki. A hiányosságokat bírálva hangsúlyozta: — A mezőgazdaság lemaradása észlelhetően fékezni kezdte haladásunkat, negatívan befolyásolta a könnyű- és élelmiszeripar fejlődésének ütemét; nem tette lehetővé, hogy teljes mértékben megvalósítsuk a nép életszínvonalának emelésére megjelölt intézkedéseket. Az utóbbi években „bizonyos összhanghiány mutatkozott a nehézipar egyes ágazatainak fejlődésében. Az új tervezés! és gazdasági ösztönzési rendszert barátaink helyesen értelmezték, de ellenségeink igyekeznek elferdíteni. Elejétől végéig nevetséges koholmánynak nevezte a reakciós sajtónak azt az állítását, hogy a szovjet gazdaság — úgymond — „válságban van”, és hogy „letér a szocializmus útjáról”. — Ha a központosított tervszerű népgazdasági irányítás erősítését országunkban ösz- szekapcsoljuk a vállalati kezdeményezés és önállóság további fejlesztésével, ez azt bizonyítja, hogy a szocialista gazdálkodás elveit egyre helyesebben, egyre hatékonyabban alkalmazzuk. Az új ötéves terv. új fontos szakaszt jelent a szovjet népnek a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megteremtéséért folyó harcában — mondotta a szónok. — A társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem gyors növekedési üteme, továbbá a termelőeszközök gyártása növekedési ütemének (49—52 százalék) és a fogyasztási cikkek gyártása növekedési ütemének (43—46 százalék) lényeges közeledése jellemzi az 1966—1970 közötti időszakra szóló új ötéves tervet. — A párt a jövőben is a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a termelőeszközöket gyártó népgazdasági ágak gyorsabb ütemü fejlesztésének politikáját folytatja — mondotta a szónok, majd megállapította, hogy a szovjet Ipar műszaki fejlettségi szintjét, a munkások és a szakemberek képzettségét tekintve, világviszonylatban is élre került. — A mezőgazdaság fejlesztése területén továbbra is a szemeslermények hozamának növelése a legfőbb feladatunk. A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztése megköveteli a falusi termelési viszonyok további tökéletesítését. A sok éves tapasztalatok meggyőzően bebizonyították a társadalmi termelés mindkét szervezeti formájának — a kolhozoknak és a szovhozoknak az életképességét. Tovább nő a nemzeti jövedelem Beszámolójának az élet- színvonal emelésével, a tudomány és a kultúra fejlesztésével foglalkozó fejezetében Brezsnyev hangsúlyozta, hogy o Szovjetunió nemzeti jövedelme — amely a világon egyike a legnagyobbaknak — a múlt évben meghaladta a 190 milliárd rubelt. Lakásépítkezésekre öt év alatt 35 milliárd rubelt költöttek; az új ötéves tervben tízmilliárddal többet költenek erre a célra. A lakosság reáljövedelme az ötéves tervidőszak alatt körülbelül 1,3-szeresen növekszik. Az SZKP Központi Bizottságának az a véleménye, hogy a dolgozók jövedelmének növelését főképpen a munkások és alkalmazottak bérének emelésével, a kolhozokban végzett közösségi munka magasabb bérezésével kell biztosítani. Az ötéves terv előirányozza, hogy a kiskereskedelmi árakat bizonyos áruknál termelésük és a munkatermelékenység növekedésének mértékében csökkentsék. — Az ötéves terv előírja, hogy mindenütt fokozatosan álljanak át az ötnapos munkahétre, hogy ebből haszna legyen a dolgozónak is és az államnak is. Az ötéves terv időszakában tovább javítják a nyugdíjasok helyzetét Az igazságos bírálat hasznos és szükséges Leonyid Brezsnyev miután megemlítette, hogy a Szovjetunióban 660 000 tudományos dolgozó, vagyis a világ tudományos dolgozóinak egynegyede tevékenykedik — szólt az irodalmi és a művészeti személyiségek szerepéről. Megjegyezte, hogy a párt ellenzi az adminisztrációs és önkényes döntéseket művészeti és Irodalmi kérdésekben, majd így folytatta: — Változatlanul szem előtt tartjuk a művészet pártosságának, a kultúra területén történő dolgok osztályszemmélységesen optimista és életigenlő. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy csak a jóról lehet írni. Ismeretes, hogy nálunk igen sok a nehézség, a fogyatékosság, s ezek igazságos bírálata a művészeti alkotásokban hasznos és szükséges, mert ez lehetővé teszi a szovjet emberek számára, hogy leküzdjék a fogyatékosságokat — Sajnos — mondotta — akadnak a művészetnek olyan kontárai is, akik a nép segítése helyett szakmájukká kiáltják ki rendszerünk bemocs- kolását, hős népünk rágalmazását. Természetesen, ilyen emberek nálunk kevesen vannak. Ezek egyáltalán nem képviselik alkotó értelmiségünk érzéseit és gondolatait, amelyek elválaszthatatlanul egybekapcsolódnak a néppel, a párttal. A pórtélét kérdéseiről Brezsnyev miután foglalkozott a Szovjetunió és más kapitalista ország közötti kapcsolatokkal, kitért a még megoldatlan fontosabb nemzetközi kérdésekre. Kijelentette: meg kell szüntetni a külföldi haditámaszpontokat idegen területeken, meg kell fékezni és meg kell szüntetni az imperialisták által kirobbantott fegyverkezési hajszát, gyakorlati lépéseket kell tenni az általános és teljes leszerelés irányában. Leonyid Brezsnyev beszámolójának befejező részében foglalkozott az SZKP szerepének növekedésével a szovjet társadalmi életben, sorainak erősödésével, a tömegekhez fűződő kapcsolatainak szilár- dulásával, munkája formáinak és módszereinek tökéletesítésével. — Az SZKP Központi Bizottságának októberi plénuma (1964) — jegyezte meg — kifejezte a pártnak azt a megmásíthatatlan akaratát, hogy fejleszti és szigorúan betartja a pártéletnek és a vezetés elveinek lenini normáit A gazdasági és pártélet területén kiküszöbölik azokat a fogyatékosságokat és hibákat, amelyek kapcsolatosak voltak a párt-, a tanácsi és a gazdasági szervek indokolatlan átszervezésével. Az SZKP-nak ma 12 millió 471 ezer tagja és tagjelöltje van (a beszámolási időszakban 2 millió 755 ezerrel emelkedett a létszám). A párt minőségi összetétele jól tükrözi a régi s a fiatal kommunisták társítását (a pártban a tagoknak több mint fele 40 évesnél fiatalabb). Ma minden egyes belépővel szemben támasztott magas követelményeket diktálja az az óriási felelősség, amelyet a lenini párt visel a szovjet nép előtt. — A tanácsok tevékenységének megjavítását — hangzik a beszámoló — további demokratizálásuk alapján kell megvalósítani. Javasoljuk, vezessék be, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán beszámoljon a minisztertanács a legfontosabb törvényjavaslatokat bocsássák össznépi vitára, a gazdasági, társadalmi, kulturális és államépítési kérdések széles körét \ bocsássák megvitatásra a ^Legfelsőbb Tanács ülésszakain. — A párt, fejlesztve az ál- lamépités demokratikus elvét, abból az elvből indul ki, hogy a szovjet szervek egész tevékenységének az állampolgárok széles körű alkotó részvételének az ország ügyeinek irányításában a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásán kell alapulnia, — mondotta Brezsnyev. Jellemezte, hogyan gondoskodik az SZKP a Szovjetunió honvédelmének megszilárdításáról. A szónok, miután aláhúzta a szovjet szakszervezetek nagy szerepét a kommunizmus építése feladatainak megvalósításában, megemlítette, hogy a szovjet társadalom aktív alkotóereje a Lenini Komszo- mol, amely 23 millió fiatalt tömörít és a szovjet ifjúság vezetője. — Az ifjúság körében végzett eszmei nevelő munkának megvannak a fogyatékosságai — jegyezte meg beszámolójában Brezsnyev. — Egyes pártós Komszomol-szervezetek időnként nem számolnak azzal, hogy az ifjak és lányok mai nemzedéke nem járta meg a forradalmi harcok és edzés azon kemény iskoláját, amely osztályrészül jutott az idősebb nemzedéknek. Egyes fiatalemberek kívül akarnak maradni a jelenlegi életen, élősdi beállítottságúak — mondotta —, majd kijelentette: Az egész pártnak becsületbeli ügye, hogy a fiatalságot forradalmi ügyünkhöz méltóan nevelje. Indítványok az SZKP szervezeti szabályzata módosításához Az SZKP Központi Bizottságának első titkára a kongresszus elé terjesztett néhány módosítást az SZKP szervezeti szabályzatához. E módosítások értelmében a szervezeti szabályzat kimondaná, hogy a 23 évnél fiatalabb személyeket csak a Komszomolon át lehet felvenni a pártba: három év helyett legalább ötéves párttagság kell ahhoz, hogy valaki tagfelvételt kérő személyt a pártba felvételre ajánlhasson, bizonyos módosításokat kell életbe léptetni a pártból való kizárás rendjét illetően. — Az élet megmutatta, hogy a pártszervezetek és vezető kádereik cserélésének és felváltásának jelenlegi normái nem váltak be, a pártalap- szervezetek titkárai nagyon gyorsan váltogatták egymást, helyenként pedig a káderek hozzáértés és politikai erények szerint történő kiválogatásának elvét formális megfontolásokkal kezdték helyettesíteni. A módosító javaslatok azt indítványozzák, hogy hagyják érvényben a rendszeres megújítás és a folyamatosság elveit, amelyek régóta érvényesek a pártban. A módosító indítványok javasolják továbbá, hogy állítsák vissza a gyakorlatba a két kongresszus közötti időszakokban az országos pártértekezleteket, nyilvánítsák célszerűtlennek az SZKP oroszországi irodájának fenntartását, mivel ez a szerv az SZKP Központi Bizottságával párhuzamos tevékenységet fejt ki. A párt eszmei-nevelő munkáját elemezve, Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a szocializmus minden nagy győzelmét a marxizmus— leninizmus talaján vívták ki. Ellenségeink hiába reménykednek abban, hogy a kommunista párt és a szovjet nép elfajul. Leonyid Brezsnyev beszámolója végén hangsúlyozta; — A burzsoá ideológia elleni harcnak minden körülmények között engesztelhetetlennek kell lennie, mivel osztályharcról, az emberért, az emberi méltóságért és szabadságért folyó harcról, olyan küzdelemről van szó, amelynek célja a szocializmus és a kommunizmus hadállásainak megszilárdítása, olyan küzdelemről, amely a nemzetközi munkás- osztály érdekeinek védelmében folyik — fejezte be előadói beszédét Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Ezután került sor a központi revíziós bizottság jelentésére, amelyet Nonna Muravjova, a bizottság elnöke ismertetett. Ezzel a XXIII. kongresszus befejezte első napi munkáját. Ma reggel megkezdődik a két beszámoló feletti vita. pontból történő értékelésének elvét A szocialista művészet
