Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-29 / 74. szám

MOHOMIDÍKI LONKI A'DASA VIII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1966. MÁRCIUS 29., KEDD Melegvizes zuhanyozót kérnek 33 milliós forgalom Eredményesen zárta az 1965. évet a Tápiósüly és Vidéke Körzeti Fmsz Szombaton délután tartotta évi rendes küldöttközgyűlését a sülyi fmsz. Bakonyi Miklós üdvözlő sza­vai után Spanits Gyula igazga­tósági elnök legelőbb visszapil­lantott az elmúlt öt év eredmé­nyeire. Megemlítette, hogy ez időszak alatt a bolti kiskeres­kedelem forgalma 60 százalék­kal, a vendéglátóipari üzemágé pedig 58 százalékkal nőtt. Az öt év leforgása alatt három új kiskereskedelmi és ugyancsak három új vendéglátóipari egy­séget létesített a földművesszö­vetkezet. A tagok létszáma 332 fővel növekedett. Megjegyezte továbbá, hogy az fmsz a vagyonvédelem te­rületén ért el igen jó ered­ményt. Ugyanis míg 1960-ban 79 ezer forint vált a leltárhiá­nyok összege, addig 1965-ben mindössze 11 600 forint leltár­hiány merült fel. A megyében igen kevés szövetkezet dicse­kedhet ilyen jó eredménnyel. Mindez azt bizonyítja, hogy a dolgozók a társadalmi tulaj­dont lelkiismeretesen kezelik. Ezután az ügyvezető részle­tesen rátért az 1965. gazdálko­dási év munkáinak értékelésé­re. Elmondotta, hogy a kiskereskedelmi üzemág több mint 33 millió forin­tot forgalmazott. Ez 107 százalékos tervteljesítés­nek felel meg. ítt a Tüzép kiváló teljesítmé­nyét emelte ki. Az elmúlt év folyamán szénből és tűzifából a lakosság igényét ki tudta elé­gíteni. Még most is jelentős készlettel rendelkezik. Ezt követően az igazgatósá­gi elnök megemlítette, hogy az elmúlt évben a zöldség- és gyümölcsellátás nem volt ki­elégítő. A helyi szükségletet részben a tápiósápi Petőfi Tsz biztosította. Ezzel szemben az idei ellátás már sokkal jobb­nak ígérkezik. Ugyanis az fmsz zöldségre és gyü­mölcsre a működési terü­letén levő mindhárom tsz­szel szállítási szerződést kötött. A vendéglátóipari üzemág 101 százalékra teljesítette a tervét. A sülyi 1-es számú kis­vendéglőben és az úri 3-as szá­mú borozó-falatozóban több alkalommal rendeztek fővárosi művészek felléptével vacsorá­val egybekötött műsoros estet. A 6-os számú eszpresszóban pe­dig szombat-vasárnap estékre bevezették a rendszeres zene­szolgáltatást. Az ügyvezető ezután szólott a hiányosságokról, majd elő­adta, hogy az fmsz tényleges nyeresé­ge az 1965. évben 1167 303 forint. Ebből vásárlási és értékesítési visszatérítés címén a tagok ré­szére mintegy százezer forint kerül visszafizetésre. Kiemelte végül, hogy az elért jó gazda­sági eredmény annak köszön­hető, hogy az fmsz-nél megszi­lárdult a gazdasági fegyelem. Ezt főképpen annak lehet kö­szönni, hogy a dolgozók fele a törzsgárdához tartozik, s munkájukra mindig lehet szá­mítani. A felügyelő bizottság elnö­kének, majd Czirinkó Sándor főkönyvelőnek jelentése után a hozzászólások hosszú sora következett. Kerkuska Károly tápiósápi lakos az 5-ös számú italbolt vezetőjének magatartását bí­rálta. Az üzlet vezetője többek előtt ugyanis olyan furcsa ki­jelentést tett, hogy a dolgozók vannak őérte, s nem ö a dol­gozókért. Megemlítette továb­bá, hogy az 5-ös számú vegyesbolt felújításánál a monori ktsz dolgozói nemcsak lassan, hanem rosszul is dolgoz­nak. Véleménye szerint az épület átadása előtt a munka minősé­gét szakembereknek kell fe­lülvizsgálni. Bori Sándor előadta, hogy Úriban jobb lett ugyan a szik­vízellátás, azonban ez még nem kielégítő. Kérte, hogy ja­vítsanak a helyzeten. Kovács Pál, FJK vezetője kijelentette, hogy az fmsz üzemágai több mint 40 millió forintos for­galmat értek el. Ez 106 százalékos teljesítésnek felel meg. Ezután még több számadatot sorolt fel és tény­ként állapította meg, hogy az fmsz 1965. évi munkáját ered­ményesen fejezte be. Végül Borbás Antal TÜZÉP- vezető emelkedett szólásra. Előadta, hogy a múlt évi kül­döttgyűlés értékelte a telep dolgozóinak nehéz munkáját, miért is 12 ezer forint értékben egy meleg vizes zuhanyozó lé­tesítéséhez járultak hozzá. A zuhanyozó sajnos nem készült el. Pedig a dolgozók a múlt év­ben is kiváló teljesítményt nyújtottak. Kitűnő munkájuk 540 ezer forint nyereséget eredményezett. Egy-egy vagon kirakása után szemüket szén­ás mészpor marja. Nemegyszer ruhát is kell cserélniük. A meleg vizes zuhanyozót tehát mindenképpen megérdemlik a TÜZÉP dolgozói. A felszólalások megválaszo­lása után a küldötteket és a meghívott vendégeket a kis­vendéglőben ízletes vacsora várta. Krátky László Fogy a fagylalt: ITT A TAVASZ! Hideg szél fúj. Az emberek begombolt kabátban járnak- kelnek az utcán. Itt-ott elő­kerülnek a telet, a hideget jel­képező kucsmasapkák. Csak azokat lehet látni az utcán, akiknek feltétlenül sürgős, ha­laszthatatlan ok miatt ki kell jönniük a meleg szobából. Hűtlen lett a tavasz. Igaz, hogy már februárban megje­lent, de márciusban aztán el­ment. Mondogatják is sokan, bár jött volna két héttel ké­sőbb, de végleg, mint így. Ko­rán jött, már hozzászoktunk, és aztán mire hivatalosan, naptár szerint is el kellett volna jönnie, várat magára, késik valahol. De vannak azért, akik még­is dacolnak az idővel. Nem számít sem hideg, sem szél, ők úgy viselkednek, mint a legnagyobb kánikulában. Kik ezek? Nem mások, mint a pá­tert fiatalok. Ugyanis arról van szó, hogy a péteri kisven­déglő vezetője, a népszerű „Kató néni” (pedig alig több 25 évesnél) már napok óta hűségesen főzi a fagylaltot. A péteri fiatalok pedig hasonló, meg fo­vagy talán valamivel nagyobb szorgalommal gyasztják. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna estére. (Tudom ezt onnan is, hogy valamelyik este, úgy fél nyolc tájban venni kívántam, de már csak sajnálkozva tud­ták közölni, hogy elfogyott.) Kató néni szerint már több mint egy mázsa fagylalt fo­gyott el. „Szeretik a fiatalok a fagylaltot, bár mi is igyek­szünk a lehető legjobbakat készíteni részükre.” Hideg van. Legalábbis az évszakhoz képest hideg. De a fagylaltszezon megjötte már biztosan jelzi, hogy végleg itt a tavasz. (MJ) Mitől félnek a gyerekek? Két szülő beszélget: — & magára hagytad a kis­fiádat? Nem fél egyedül? — Ugyan, mai gyerek! Nem félnek ezek semmitől! ★ Sz. Zoltán pszichológus mást mond: — Egy kollégámmal együtt az általános és középiskolás tanulókon keresztül figyeltük, van-e félelemérzet a mai fia­talokban. Sajnos, nincs igaza annak a szülőnek, aki azt mondja, hogy nines. Van — sőt, elég sok oka van arra a gyereknek, hogy féljen. És a legfájóbb ezt mondani — de a felnőtteken múlik, hogy félnek a gyerekek. ★ Egy tíz éves kisfiú írja: „Én nagyon félek a háborútól. Ott nagyon sok ember meghal. A háború nagyon rossz dolog le­het. A katonákat hiába várják vissza a csatatérről. Én nagyon félek a háborútól — én na­gyon szeretek élni.” Egy tíz éves kisfiú írta eze­ket a sorokat. A béke szülötte, a békében nőtt fel — nem akarja megismerni a háborút.” ★ K. Katalin 17 éves. — Mitől félek a legjobban? A részeg embertől. Édesanyám nagyon sokat szenvedett apám mellett. Apám néha a kést is ráfogta, verte anyámat, vert bennünket. — Két évvel ezelőtt elváltak — azóta ritkábban félek. Csak olyankor, ha kocsma előtt me­gyek el. Ismét a pszichológusé a szó: — A gyerekek nagy része fél a felelősségrevonástóL A szülők azt az elvet tartják még mindig legjobbnak, hogyha rosszul felel a gyerek, meg­büntetik és sokszor megverik. ★ — Én nagyon félek a felelés­től. Pedig megtanulom min­dig a leckét és mégis. Félek, hogy rosszul felelek és otthon apám megver. Sokszor bizto­san jobban tudnék felelni, ha apám másképpen csinálná. ★ Az új kor, a mi modem világunk egyik betegsége: a galeri. És sok félelem alapja is. Különösen a lányok — 13— 18 éves korig — félnek a huli­gánoktól — mert nagyon sok esetet hallottak erőszakosko­dásról. ★ Egy 15 éves lány meséli: — A múltkorjában a barát­nőmnél voltam — nagyon el­beszélgettük az időt, így kilenc óra volt amikor hazaindultam. Útközben a temető mellett mentem el. Eszembe jutottak a huligántörténetek. Félni kezdtem. És mintha minden csak ellenem fordult volna, egy fiatalember jött velem szemben. Annyira megijedtem, hogy sikoltozni kezdtem és ol­dalt elrohantam mellette. ★ De számtalan oka van még a félelemnek. Vannak, akik a magánytól félnek, mások pe­dig a nyilvánosságtól. Vannak olyanok, akiket gyerekkoruk­ban állandóan ijesztgettek és még ma is a nyomát viselik. Megint mások a természeti erőktől, például villámlástól félnek. ★ Részlet B. Györgyi, 18 éves lány dolgozatából: „Azt mondják, a félelem most a mi korunkban különö­sen érthető. Sokat tudunk, de sokkal több előttünk a titok is, mint más korokban. Én is sok mindentől félek — de a legjobban a háborútól. Nem­csak magamat féltem, hanem az egész világot.” ★ Egy 14 éves kislánytól meg­kérdezték, ha egy törvényt hozhatna, mit csinálna, mi lenne az a törvény7 A válasz: — A gyerekek is nevelhes­sék szüleiket, a felnőtteket. Szalontai Attila Vélemény: SZENTJÁNOS FEJEVÉTELE Galambos Lajos napjaink egyik legnépszerűbb fiatal magyar írója. Két éve jelent Libafürdő (Foto: Szemző) Szakember - priusszal Bírósági tárgyalás. Három borzas fiatalember a vádlott. Betörtek egy közértbe. A szembesítés izgalmas percei következnek. A banda „agy­trösztje”, a horpadtra vert fe­jű, elszánt férfiú szende mo­sollyal tagad. Az alkalmi tár­sulás mimózája, akinek első botlása ez a betörés; zokog. A közönség is sír. Sajnálják a mimózát. Jegesmedve helyett... VÍZI MEDVE? Az ursus maritimus (jeges­medve) kezd visszatérni a vízi életmódhoz. Ez a fejlődés több millió éven át tarthat, amennyiben a fehér mackókat addig ki nem irtják. A jegesmedve, a szárazföldi emlősökkel ellentétben, úszás­nál nem használja a mellső mancsát, az előrejutáshoz, csak „kormányoz” vele. Ugyanígy használja a bálna a farkát A pennsylvániai egyetem ta­nára, dr. Schein úgy véli, hogy a jegesmedve is elindult azok­nak az emlősöknek — például a bálnának és a rozmárnak — az útján, amelyek elhagyták a szárazföldet és „tengerre száll­tak”. VÍG 171Z ZI7AIÍ ! Sok baleset történik Mo- nori-erdőn. Az itt lakók még mindig a múlt héten történt tragédiáról beszélnek, amikor is a betonúton közlekedő egyik fiatalasszonyt egy autó halál­ra gázolta. Ennek ellenére ott jártunkkor kisgyermekeket láttunk őrizetlenül az ország­út mellett. A szőlőhegyen Az égen komor szürke fel­hő gomolyog. Az ember ha nézi, .nem tud dönteni, mit hordoz? Éppúgy lehet még eső- vagy hófelhö is. Pedig a természet nagy akarással fe­szül már a határban. De a metsző, hűvös kora tavaszi szél simogatásától még bor- zongva dideregnek az ígéret­teljes rügyek és esengve vár­ják a meleget, a napfény csókjait, hogy mint Csipke­rózsika a mesében, éledjenek. A fojtva feszülő tavaszi éb­redésben azonban már ele­ven a határ a monori szőlő­hegyen. A fürgén suhanó ma­darak vidám beszélgetésébe valami különös, ütemes, csat­togó hang vegyül. Innen-on- nan keveri a szél e jellegzetes hangokat, melyben a jó fülű ember értelmet is talál, olvas belőle, mint a képzett énekes a kottából. Csitt-csatt, csitt- csatt, fürge ritmusú dallam, va­laki fiatalos lendülettel, biz­tos kézzel játszik a „hangsze­ren”. Csitt-csatt — lám lé­nyegesen lassabb az ütem. Bi­zonyára valaki óvatos, külö­nös gonddal jár el. Vagy talán már fáradt a kérges tenyér, meg öreg is. Igaz, is, vajon hányszor kell napjában azt a rugós szerkezetet összenyom- 'ni? Milyen erőkifejtést igé­nyel az egyszeri szorítás és az egészet hánnyal kell beszoroz­ni? Egyszer érdemes lenne ki­számítani! — Csitt-csatt, csitt-csatt! — hangzik messziről — messzi­re a munka szép ritmusa. A szél a maga nótáját fújja a gyümölcsfák még csupasz ágai közt. Arcokat csak néha látni. A sorok közt munkára görnyedt alakok vibrálnak. Emberi szó ritkán hallatszik, néha egy „Adj isten!”, meg: „Jók a szemek!” egyébként áhítatos, sóvárgó csöndet ölel a madárfütty, meg a kézrit­musú csattogás. Valaki megáll a sor végén. Merevült derékkal, nehezen egyenesedik. Fázósan cihelő- dik, üvegért nyúl, húz egyet belőle, kucsmáját igazítja és újra lebukik a sorok közé. Csitt-csatt, csitt-csatt — met­szik a szőlőt a Strázsa-he- gyen... (F. J.) Az írásos vallomásokból ki­derül, hogy a betörés nem pillanatnyi ihlet eredménye­ként született meg, hanem megbeszélték — hogy a fur­csa élelmezés után egy ruhá­zati boltba akartak betörni, ahol elegánsan felöltözhetnek, és angolosan távoznak Auszt­riába. A betörés részletezését az ügyész félbeszakítja: — Miért húztak fel kesz­tyűt, amikor a vasrudakat fe­szegették? — Hogy fel ne sértsük a kezünket — válaszolja a szab­dalt arcú kényesen. A mögöttem levő sorban egy jólöltözött, vörös hajú fia­talember diszkréten nevetgél, összenézünk. Biztos joggya­kornok — gondolom — és él­vezi a nevetséges kifogást. Közben tart a tárgyalás, és a három borzas egyre mé­lyebben süllyed a bajba. Vá­dolják egymást. A vörös fia­talember ráncolja a homlokát, csóválja a fejét. Mindketten megrovóan nézzük a torzon- berz ifjoncokat, akik dühöd- ten vádolják, szidják egy­mást. Keresem a vörös fiatalem­ber megértő tekintetét, az­tán szomorúan egymásra né­zünk: hát igen, ezekben már betyárbecsület sincs. Ítélethirdetés: az „agytröszt” higgadtan veszi tudomásul, a mimóza a földre roskad, a harmadik, a harcias bajszú Elemér — aki civilben anal­fabéta — semmi érdeklődést nem mutat. A következő tárgyalás kez­dődik. A fegyőr gyengéden a vörös fiatalember vállára te­szi a kezét. Ő a következő ügy — a rablás bűntettjének vádlottja. <d) meg Mostohagyerekek — cí­mű regénye — és elég nagy vitát váltott ki mind a kriti­kusok, mind az olvasóközön­ség részéről. Egy fiatal rende­ző, Novák Márk vállalkozott arra, hogy a regényt filmre vi­gye. A ma „Tanítónőjének” port­réja elevenedik meg a vász­non, harc a tanyával, az el­maradottsággal, az emberek­kel, a tegnappal. Nem volt könnyű feladat Galambos regényének filmre- vitele — a fiatal tanárnő bel­ső vívódásának ábrázolása a még rutinos rendezőknek is komoly problémát jelentene — Novák Márk sem tudott minden feladatnak eleget tenni. Elsősorban a film befejezé­se ellen lehet kifogás. Egy kis­sé összecsapottnak érezzük (bár ez a szerző, Galambos Lajos hibája is, hiszen a for­gatókönyv írásában a rende­ző társszerzője volt). Nem tud­ták kellőképpen alátámaszta­ni a hősnő döntését — de mintha nem is' törődtek volna sokat vele. Igyekeztek több dimenzió­ban ábrázolni az eseménye­ket — többször az ismétlődé­sekhez folyamodtak — de ta­lán a kelleténél többször. És még valami: Béres Ilona több­szöri levetkőzésének nem tu­dom, mi köze volt a filmhez? A szereplők közül Béres Ilo­na nyújt a tanítónő szerepé­ben — elsősorban a líraibb jellegű részekben — emléke­zetes alakítást. Dayka Margit — Rédeyné szerepében — szinte epizódszerepben is ki­tűnőt produkál. Sztankay István, Görbe Já­nos, Szirtes Ádám és a töb­biek általában visszaadták a könyv alakjait. A Szentjános fej.evétele — hibáival együtt — egy fiatal rendező tehetséges munkája. (szatti) Vereséggel kezdett az újonc Az első bajnoki mérkőzést az újonc Péteri Farmoson ját­szotta. A mérkőzés egyenlő erők küzdelmét hozta. A dön­tetlen eredmény reálisabb lett volna, hiszen a mérkőzés sor­sa a 82. percben dőlt el a far- mosiak javára. Győzött a sze­rencsésebb csapat A péteriek gólját Hrutka Ferenc szerezte. Jók: Farkas, Varga, Jármai, Szonyán Sán­dor. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: A kőszívű ember fiai I—II. Maglód: Az óceán vándora. Mende: Szerelmes biciklisták. Mo- nor: Fekete tulipán (széles). Pilis: Gyerekbetegségek. Tápiósüly: Megszakított repülés. Üllő: Fény a redőny mögött (széles). Vecsés: Fény a redőny mögött (széles).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents