Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
19««. MÁRCIUS 27.. VASÁRNAP «sr hegyei kM-Iop C.. bizony félrecsúszott. Ha tftincs kifogása ellene, megigazítjuk. Talán még a drótbajuszt is kiegyenesítjük. I Es ezzel kész a kirakat aktuális figurája. Valamelyik üzletablakban viszontlátjuk. Bizony már nem is (ugrásokkal, hanem rohamléptekkel közeledik a hús- péti locsolás ideje. Nem Egyedüli jelenetnek volt tanúja a fotoriporter, amikor a tojásfestő asszonyokat vette lencsevégre. De mz már egyedülálló, milyen művészien pingálják a szép mintákat. Kalocsaiak, s a képen látható anya és lánya már bejárta a nagyvilágot, hogy mindenütt bejutassa a magyar népművészetnek ezt a húsvéttájt kiváltképp aktuális ágát. Nem árt már most beszélni róla, hogy időben kedvet csináljunk ezer meg ezer amatőrnek. Világhírű hőforrásaink FELTÁRJÁK A MAGYAR FÖLD KIMERÍTHETETLEN KINCSÉT TALÁN TÚRÁN IS SEGÍTENEK Négyen a pipagyárból AZ ALKOK) GONDOLAT Nehéz, de szép: küzdeni az anyaggal, s úr lenini felette. Még engedelmesebbé tenni az embert szolgáló gépet, könnyebben formálódóvá az anyagot, értékesebbé a terméket. Nehéz munka, még akkor is, ha nem verejték es, „csak” idegek túlterheltségét jelenti, c/ik íróasztal mellett végzik, csak — gondolkodni kell hozzá. 1 Forintos és milliós ügyek: újítók munkája nyomán új barackfelező automata a Nagykőrösi Konzervgyárban, szerszámregenerálás az MGM diósdl gyárában; fordulatszámnövelés a váci fonóban cs szabadtéri kazánelhelyezés Százhalombattán. Forintos és milliós ügyek: az alkotói gondolat — ne szemérmeskedjünk — pénzben is értékelhető. Sok pénzben, s c plusz az egész ország háztartását, a népgazdasági mérleget gazdagítja, s teszi lehetővé, hogy sok másra jusson. Hiba lenne azonban csak anyagiakban mérni az alkotói gondolat fontosságát, rendkívüli jelentőségét: egy-egy elképzelés, merész terv olykor csak öt-tíz év után ölt testet, realizálásának akkor teremtődik meg a lehetősége. Kockázat, kísérletezés nélkül nincs, elképzelhetetlen az alkotás, hogyan is tudna repülni a szárny tolláit vesztett madár? Az új gazdaságirányítási rendszerben jelentős helyet foglal el az alkotói gondolat problémaköre; addig is segíti, ösztönzi néhány rendelkezés, így például az új prémíumrendelet. Mégis: csak a rendelkezések, könnyítések niem képesek arra, hogy célhoz vezessenek. És csak az anyagiak, a feltalálót, újítót jutalmazó összeg sem elegendő. Kell egy harmadik tényező is: a légkör. Egyetlen gyárban — a váci izzóban — négy milliónál többet takarítottak meg forintban egy év alatt csak az újításokkal, mert ezek mellett mennyi mást is felvehetünk a listára, a műszaki fejlesztés eredményeit, a robbanásmentes képcsővel folytatott kísérleteket; megyénkben készült exporttermékek — gépkocsiktól a vízibuszokon át az aszfaltkeverő telepekig — sokasága messzi országokba is elviszi az alkotói gondolatok egy-egy részletét, s ugyanakkor sokféle úton- módon hozzánk is érkeznek külországból figyelmeztető jelek: ott ezt jobban csinálják, amott ügyesebbek, ez a termékük jobb és mégis olcsóbb. Érdekes és bonyolultan összetett folyamat ez, az alkotásé. A Mechanikai Művek karbantartó üzemének egyik munkása csendes szóval úgy fogalmazta meg, hogy az ember egy pici darabkája minden anyagban benne van. Nemcsak a kéz bőre, az izmok őrzik a munka nyomát, a termék is lecsíp csöppet az emberből. Az idegsejtek bonyolult' kémiai reakcióit még csak most kezdi megismerni az orvostudomány: e folyamatok részecskéit láthatatlanul is magukkal viszik a pauszpapírok, géprajzok, épülettervek, számoszlopokká sorakozó számítások, s ezt is meg kell látni benne: a szülés szenvedéseit, a kínlódást, a kudarcokat, az összetépett papírokat, a tízszeri újrakezdést. Az üzletben a vevő érdeklődéssel nézi az új árut; a gyárban körültapogatják, vizsgálgatják az új gépet; izgalommal lesik, milyen eredménnyel járnak az új technológiák; s másnap, harmadnap elölről kezdődik minden, mert a jobból, a korszerűbből soha nem elég, itt valóban nincs megállás. Az új gazdaságirányítási rendszer kiinduló irányelveiről folytatott viták során sokszor és sok szó esett erről: mégis, inkább anyagi-szervezeti, s nem emberi oldaláról. Az alkotói gondolatról, de kevesebb a gondolkodóról. Pedig itt sem kisebbek a feladatok: az új irányítási rendszer személyi, szubjektív feltételeit így is biztosítani kell. Egy légkör, egy szemlélet kialakítása nem megy egyik napról a másikra: az alkotói gondolat hordozójának, az embernek a fokozott megbecsülése ezért már ma is fontos, s pillanatnyi szünetet sem tűrő feladat. Mert holnap és holnapután még inkább fontossá lesz. M. O, Rab Balázsné t piparészlegből 1950 TONNA SZÉN TERVEN FELÜL Akik hadat üzentek az igazolatlan mulasztásoknak Robbantómester minden KISZ-brigádban Miért van az, hogy újságaink az olvasók leveleit közük, amelyben X. megköszöni kezelőorvosának, hogy meggyógyította, Y. a pincérnek, hogy udvariasan kiszolgálta, Z. a KÖZÉRT-elárusítónak, hogy pontosan mérte a szalámit és papírt adott a kenyérhez? S miért van az, hogy senkinek sem jut eszébe hálát mondani az olvasztároknak derekas . helytállásukért, a bányászoknak. áldozatos munkájukért? Legalább is, sosem olvastam még olyan levelet, hogy „Ezúton köszönöm bányászainknak, hogy a dunai árvíz, a hóviharok és közlekedési akadályok ellenére, nap mint nap biztosították az ország szénellátását, tisztelettel X. Y... Avagy az ő helytállásuk magátólértetődő, természetes? Elhatározták például, hogy $ 1 százalékkal csökkentik a veszteségidőt. Eddig igen § sok percet, órát rabolt el $ tőlük a robbantómesterre § való várakozás. $ Most tanfolyamon ta- $ nulják e szakma titkait, | azzal a céllal, hogy vala- í mennyi KISZ-brigádban le- 5; gyen szakképzett robbantó- ^ mester. § Egyszázalékos csökkenés a ^ veszteségidőben — első hal- ^ lásra csekélységnek tűnik. ^ De csak első hallásra az. A ^ valóságban több százezer fo- § rintos megtakarítást, sok-sok ^ erőfeszítést jelent! A múlt évhez hasonlóan, ^ idén is összeszedik, felja- ^ vítják és újra beépítik a korszerű vágatbiztosításhoz § használatos anyagokat. Ta- ^ valy 96 ezer forintot taka- ^ rítottak meg ezzel, s idén $ sem adják alább. ny. é. s Király Ernő kéziműhelyből Faragó Ambrusné a piparészlegből. (Foto: Nádas) | Megkérdeztük a nagykőrösi I Faáru- és Dohányzócikkiparí : Vállalat — népszerű nevén a : pipagyár — vezetőit, kiket : tartanak az üzem legjobb dol- i gozóinak. őket: I esi szervek, részben a mező- gazdasági üzemek. Most már a hévízkutatások az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság irányításával és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével történtek. A legfőbb probléma jelenleg: mi történjék a feltárt vízmennyiséggel, hogyan lehessen hasznosítani. Az elmúlt esztendőben majdnem 125 millió köbméter meleg vizet adtak a feltárt kutak. Érthető, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság bekapcsolódása hatalmas lendületet eredményezett. Azóta évente még 25 millió köbméter hévízzel gyarapodott a terme- ; lés, ami lehetővé tette a me- j legforrások gazdaságosabb ki- j használását. Az elmúlt máso- i dik ötéves terv ideje alatt 70 i tisztasági és strandfürdő lé- : tesült az országban: vízszük- i ségletük 75 százalékát nyer- j ték a feltárt hőforrásokból. > 4600 lakást látnak el forró! vízzel és a mezőgazdaság 70 ! ezer négyzetméteres területén ! használják a feltárt hőforrá- : sokat. Sok olyan kutat fúrtak,; amelyek eredetileg olajkuta- ; tást céloztak, de olaj helyett ! meleg vizet szolgáltattak. S Ezek között a legjelentőseb- $ bek Túrán, Sajóhídvégen, ; Bükkben és más helyeken ta- $ lálhatók. Gödöllőn, \ \ az Agráregyetem területén is ^ folyik feltárás. 1970-ig még ^ 50 kút feltárását teszik lehető- ^ vé, de most már gazdaságo- ^ sabban, mint eddig. Ahol re- ^ mélni lehet nagyobb mennyi- $ ségű forró víz termelésére, ^ már előre gondoskodnak ki- § használásáról. A Dunántúl, a ^ Tiszántúl még sok további J lehetőséget nyújt, ígv a többi ij között Békés és Győr-Sopron ^ megyében folynak reménnyel ^ kecsegtető kutatások. Nemré- ^ gén Hévíztől néhány kilomé- ^ térré, Zalakarason 90 fokos ^ forró vizet találtak. A fúrá- > sokat folytatják még azokon $ a helyeken is, ahol kevesebb ^ a remény az eredményre. s Hiszen a feltárásoknál a vé- 5 let.len is szerepet játszik, mint $ legutóbb Szeged környékén, ^ ahol vizet kerestek és olajait k találtak... s Zsolnai László S — ásványi alapanyagot tartalmaznak, hogy Európa-szerte ismertté tették hazánk hőforrásait. A felszabadulás előtt nem volt nálunk szervezett vízgazdálkodás, és a hőforrások után sem kutattak rendszeresen. A szocialista terv- gazdálkodás felfigyelt a fővárosban és vidékén régebben feltárt hévizekre és megkezdte azok kitermelését. Igazán intézményesen azonban csak a második ötéves terv elején, vagyis 1960-ban kezdődött meg a hévizek gazdaságos kihasználása. Ilévizgazdálkodásunk már akkor első helyen állott Európában. Az országban 447 kitermelésre alkalmas forrás ontotta a meleg vizet, míg az utánunk következő Olaszország 264, Spanyolország pedig 128 hévizet termelő kúttal rendelkezett. Hévíznek a szakemberek azokat a feltárt ter- melőkutakat és forrásokat nevezik. amelyek 25 Celsius- foknál melegebb termálvizet adnak. A kutatások megállapították. hogy' hazánk területén csaknem 8 ezer négyzetkilométer alatt rejtőzik ma- ?as hőfokú víz. 1960 óta évenként 8—10 kutat tártak fel 'észben megyei, illetve tanáJ Hazánk hőforrásait már a 5 régi rómaiak is ismerték. A $ magyar termálfürdők annyi í Nyuszi uram — a nyakkendője/;.. Hamza Kálmán a krziműhelyböl A jó szót akkor is megérdemlik Beszéljünk például a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisi Bányaüzemének fiataljairól. Érdemes! Abban, hogy a bánya múlt évi tervét 101,5 százalékra teljesítette, nem kis szerepük volt a KISZ-brigádoknak. Terven felül 1950 tonna szenet adtak az országnak. A bányafával, széldeszkával, villamosenergiával való takarékoskodással 462 000 forintot spóroltak a népgazdaságnak. Egy esztendőn keresztül egyetlen súlyos munkafegyelem-sértés, egyetlen igazolatlan mulasztás sem fordult elő a KlSZ-brigádok- ban! A KISZ-bizottság idei akcióprogramja újabb erőpróbák elé állítja a kommunista ifi bányászokat. Ragadjunk ki közülük néhá- nyatr »
